Szamos, 1901. október (33. évfolyam, 79-87. szám)

1901-10-17 / 83. szám

és ingatlan vagyonáról, cselekvő és szen­vedő állásáról összeállított mérleget. E szerint ingatlanok, vámok-és jövedékek értéke, közpapirok, alapok és magán kötvé­nyek, mint jövedelmező érték 8200025 K 02 f. Ilyen czimeken nem jöve­delmező érték, hozzáadva még az ingóságokat, cse­lekvő hátralékot és a pénz­tári készletet ..................... 2854896 K 14 „ Ös szes vagyonérték 11054921 K 16 f Szenvedő állás. Jelzálog banknál közpénztári tarto­zások .................................... 2368342 K 76 í. Ta rtozás az alapoknak 553651 „ 53 „ Szenvedő hátralék . . 888633,, 76 ,, Tiszta vagyon, mint egyenleg................... 7244293 „ 11 „ Összesen 11054921 K 16 f. A költségelőirányzat a város tulajdonát képező vagy birtokában levő közpapirok és alapok, továbbá a magánosoknál levő tőkék és alapok számadásaival zárul be. Közönségünket még leginkább a villam- világitási alap állása érdekli, melynek bevé­telét és kiadását a világítási szakbizottság semmi hiánynyal egyként 151155 korona 68 fillérben állapítja meg. A bevételi ösz- saegben a közpénztár segélyeként ezúttal 15419 korona szerepel. A villamalap mérlege szerint a cselekvő állás 707172 K 81 f és tartozás 801426 K. 03 í. Teher 94253 K 22 fillér, melynek jelentékeny részét az értékcsökkenésre fel­vett összeg és a kölcsönök papír vesztesége idézte elő. A költségelőirányzatot, mely tiszta, vi­lágos és könnyen áttekinthető képben tárja elő háztartásunk pénzügyi helyzetét, nagy gonddal és fáradtsággal Novák Lajos főszám­vevő állította össze s ez újabb becses mun­kájával ismét gyarapította a közszolgálatban bokros érdemeit. A héttői közgyűlés az előirányzatot minden változtatás nélkül eltogadta. Szatmárnémeti sz. kir. város közgyűlése. (F. J.) A törvényhatóságnak október 14 ón tartott közgyűlésén meglátszott a szüret; a bi­zottsági tagok csak fogyatékos számban jelen­tek meg. A polgármesteri havi jelentés megemléke­zik az uj szállóházi építkezés fokozatos hala­dásáról, az óvó-intézet és a huszárlakótanya Tőrt döf szivem közepébe — Sir a lelkem igen. Ha a másik felett állok, Szivem összeszorul. Mert ir helyett itt sebére Meg a fej fa tetejére Szomorú fűz borul . . . És ha végre itt megállók .'. . Majd meghasad szivem. Igen, mert e sirhant alatt, — Kit a falu most is sirat: Édes anyám pihen Ilyenkor a bus temetőt, Gyakran összejárom. Pedig innen szivem vágyát, S boldogító édes álmát — Hiába is várom ! Lénárd Ede. ügyének állásáról s a tagosítás újabb fejlemé­nyeiről. Végül magas szárnyalással és emelke­dett szellemben festi az elhunyt dr. F arkas Antal érdemeit, a ki 40 éven keresztül volt a közgyűlés tagja s vezérlő szelleme s a kinek fényes tehetségei, lankadatlan buzgalma és ál­dozatos munkássága a közgyűlés termében min­denha példaként tündökölni és világítani fog­nak Indítványozza, hogy a közgyűlés a meg­boldogultnak emlékezetét hálás elismeréssel fog­lalja jegyzőkönyvébe és a gyászoló családhoz intézen rószvétiratot. A közgyűlés mélyen meghatva elfogadta az indítványt és a jelentést tudomásul vette A száílóház ópitósénél javaslatba hozott többlet munkák fölött egy óráig tartó vita tá­madt. Ezek a munkák három osztályba soroz­hatok : a) olyanok, melyeket már a közgyűlés engedélyezett.; b) melyeket szükségszerűség­ből a mérnöki hivatal javasol és c) melyeket a tervező vállalkozók művészeti és szépsógi szem­pontból az eredeti terven kívül utólagosan ajánlanak kivitelre. E három csoportba sorozott többlet mun­kák összes értéke 28.417 frt. 31 kr. Az engedélyezett munkák, a mint tudjuk, az alapozás erősítésére vonatkoznak. Á mérnöki hivatal által megjelölt munkák kiáltóan bizonyítják a terv fogyatékosságát. Nem volt ugyanis abban felvéve emésztőgödör, kerítés és a szomszédos falak megjavítása, ud­varburkolás, jégverem, kút, konyhafelszere- lós, stb. A tervezők által utólagosan beterjesztett munkacsoport még jobban feltünteti saját terr vük hiányát, mert semmi köitséget sem vettek fel abban konyha lépcsőre, a tetőfedés némely részének összhangba hozatalára, némely szárny­ajtókra, czigáuyemelvénj're, a vesztibülők disz- vakolására, kávéházi faburkolatra ; az utczai fedél, torony oromfalak és lépcsöház összhang- zatos kiképzésére, ablaküvegezésre, a mellék helyiségek kifestésóre stb. Csodálatos, hogy a terv a kormányhatóság műszaki tanácsának kétszeri felülvizsgálatán is keresztül ment s a nagy és kis szakértők tudós szemei nem látták meg a kiáltó hiányokat! Az egész közgyűlés megbotránkozott a dolgok ily nyomorúságos állása fölött s maga az előadó, Pap Géza főjegyző adott ennek első sorban kifejezést s egyúttal vas kényszerűség­ből a kimutatott többlet munkák elfogadását ajánlva, indítványozta, hogy az építési szerző­dés alapján a felelősség kérdésében a tiszti fő­ügyész tegyen jelentést; s egyúttal fedezetül a főszámvevővel egyetórtőleg az igazságügyi pa­lotának az állam által adott megtéritményét jelölte ki. A közgyölós nagy mozgás közt hallgatta meg az előterjesztést. Az a felett megindult vitában Kovács Ábrahám a t. főügyész jelentésének beérkezé­séig a napirendről levótetni kérte az ügyet: Antal Dániel kényszerűségből belemegy az építkezésbe, de a tervezőktől megvonni kí­vánja a fiszteletdijat; Veréczy Antal szintén meghajlik a kényszerűség előtt és az építkezés legszigorúbb ellenőrzése érdekében szól ; dr. Keresztszeghy Lajos előre látta az ese­ményeket, ha t. i. nem fix, hanem egység ár szerint építünk, okvetlen előáll valamely nagy többlet, most azonban szintén kényszerűségből elfogadja a javaslatot; Lengyel Endre azt nem csak nem fogadja el, sőt kérdezi: ki fogja viselni a többlet munka évi járadékát, a bérlő-e vagy a község? Deák Kálmán azon vélemény­ben van, hogy a főjegyző már az első póthitel­nél kijelentette, hogy újabb munkák nem fognak elöállani s ime most ismét fölmerült ez a nagy összeg s úgy hallja, hogy ezután még más 20.000 forint többlet fog mutatkozni; csak az esetben járul a javaslathoz, ha a főjegyző biz­tosítékot nyújt az iránt, hogy az építkezés újabb hitelt nem fog igényelni. Erdélyi István főmérnök, miután az általa kimutatott munkacsoport árait né­mely szónokok sokalták, előadja, hogy abban a takarék- és kávétüzhely, nyársbnsütő, szőnyeg­tartó rudak, lópcsőhorgok, a külön étkező-tei - mekbe elhelyezendő kályhák, istálló- és mosó­házi felszerelések, a szobaszámok, telefon és villamos csengők költségei is benfoglaltatnak. Miután Teitelbaum Herman kijelen­tette, hogy eredetileg is ellene volt az építke­zésnek, de most ugyancsak kényszerűségből el­fogadja a javaslatot, Cső may Imre ázt hatá­rozottan visszautasítja, sőt föntartja a kártérí­tési kötelezettséget a terv felűlvizsgálói ellen. Pap Géza főjegyző válaszolva az egyes szónokoknak, hangsúlyozza, hogy nem lehet el­halasztani a pótépitkezést, mert a szállóházat a jb hlőnek meghatározott időben keli átadni; a tervezők tiszteletdijának el-vagy el nem vonása felett akkor lehet határozni, ha a t. főügyész | érdemleges jelentését benyújtotta; a póthitel járadéka nem terhelheti a bérlőt, mert neki tel­jesen befejezett épületet kell szerződés szerint átadni; azonban nem lesz az a községi pótadó ter­hére sem elhelyezve, de tagadhatatlan veszteség a városra, mert az igazságügyi palota állami téritmónyének egy részét felemészti; végül soha sem tett oly kijelentést, hogy többlet munkák az építkezésnél felmerülni nem fognak, hanem csak arról biztosította a közgyűlést, hogy ilye­nek, mint már egyszer történt, engedélye nél­kül a jövőben nem hajtatnak végre. Annak da­czára, hogy vele együtt az egész közgyűlés helyteléniti a dolgot, ismételve kéri a javas­latnak kényszerűségből való elfogadását. Miután a beteg főispánt helyettesitő pol­gármester felkérdezésére Antal Dániel a tisz- teletdij rögtöni elvonására vonatkozó indítvá­nyát visszavonta, a közgyűlés felállás által és ellenpróbával végrehajtott szavazásban a javas­latot 11 nemmel szemben 21 szavazattal elfo­gadta. Novák Lajos főszám vevő szakszerű elő­adása után a közgyűlés a községi háztartás és a függelékét képező alapok 1902. évi költség előirányzatát, úgy, a mint az első czikkünkben ismertetve van, elfogadta; tudomásul vette, hogy a szeptember 24-én váratlanul tartott vizs­gálat a köz- és gyámpénztárt teljes rendben ta­lálta ; elfogadta az iparos és kereskedő tanuló­iskola múlt évi számadását és a jövő évi költ­ségvetését : felterjeszteni rendelte a vállásügyi kormányhoz az elemi iskolák államosítása ügyé­ben aiáirt szerződést és egyúttal megindítja a városi óvóintózet államosítása tárgyában szük­séges lépéseket; megszavazott a Deák-téri viz- vezető fedett csatorna kiépítésére az igazság­ügyi palota költségeiből 7129 k.-t és ugyanezen tér keresztutjainak és oldalainak akáczczal való befásitására 520 k.-t, valamint a gyepmesteri lakás, istálló és kerítés átalakítására költségve- tésileg felvett 2479 k. 97 f. felhasználását már most engedélyezte: megállapította télére az erdei legeltetési dijakat, — és pedig ló, szar­vasmarha, számazott sertés vagy juh után 80 fillérben; bornyu, csikó, malacz vagy bárány után 40 fillérben. A vidékiek 25%-kal többet fizetnek. Végül a Neuschloss czég által az erdő vételár utolsó részletének, vagyis 580,000 koro nának befizetésére kért időhaladékot 4Y2% ®lő leges kamatfizetés kötelezettsége mellett enge délyezte. Fizetési határidők 1901., 1902. ós’1903 november 15-ike. Biztosítékok a fenmaradó vá gásrészek és az ügyleti bánatpénz. Végül a közgyűlés dr. Makár Károlynak a Kossuth-kertből telkéhez szükségelt területet 4 □ ölenként 40 koronáért átengedte. • A szüretelés. A szőlő válogatása. Vegyes ültetési! szőlőkben gyakori azon eset, hogy a szőlő egy része teljesen megérett, más része éretlen s némely'fajták már teljesen penészesek ; nagyon természetes, hogy ily sző­lőből kifogástalan jó bort nem állíthatunk elő. Hogy ily körülmények mellett is jó minőségű bort készíthessünk, a szőlőt meg kell válogatni, melynek legegyszerűbb és legkevesebb költség­gel járó módja a következő. A présházba egy nagyobb háromszegletes asztalt állítunk fel, melynek kerülete 25 cm.magas párkánynyal legyen ellátva és sarkai mintegy 30 cm. szélességben le legyenek tompítva. Ezen nyílások alatt egy- egy kád álljon a kiválogatandó szőlő befogadá­sára. A leszedett szőlőt a puttyonyból ezen asz­talra kell önteni, melyből az asztal sarkainál álló három munkás a kevert szőlőt három felé válogatja ; az egyik a maga előtt levő nyíláson az éretlen szőlőt, a másik az érettet, a harma­dik a penészes és rothadt szőlőt válogatja ki és rakja az előtte levő kádba. Az ekként meg­válogatott szőlőt külön-külön kell megzúzni s a megfelelő törkölyből a mustot kisajtolni. Ily módon járva el, elsőrendű, igen jó pe­csenye bort és kissé savanykás asztali bort ké-

Next

/
Oldalképek
Tartalom