Szamos, 1901. október (33. évfolyam, 79-87. szám)
1901-10-13 / 82. szám
XXXIII. évfolyam. Szatmár, 1901. vasárnap október hó 13. 82-ik szám. SZAMOS. Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. A SZATMÁfíMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Mindennemű dijak Szatniaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. rancsai iránt az engedelmességet, csakhamar a végpusztulás örvényébe sodorta a bekövetkezett romlás, a minden felelősséget negligáló fejvesztett anarchia. De fontos a vallásos nevelés tisztán emberi szempontból is Az élet küzdelmeinek kitett ember akárhányszor juthat olyan helyzetbe, mikor mindenki elhagyja s egyetlen reménye s vigasztalása az Isten irgalmasságába vetett erős hite marad. A kit csak valaha ért ilyen nagy megpróbáltatás, igen jól tudja, mennyit ér ilyenkor a vallás vigasza! A hol az emberi ész következtetései, kutatásai és vizsgálódásai véget érnek, azontúl az egyetlen megnyugtató tudat az isteni mindenhatóság elismerése. A legnagyobb tudósok kivétel nélkül mind nagyon vallásos emberek voltak, a kik közül akárhány az istentagadásból indult ki tudományos vizsgálódásai megkezdésekor és csak késő öregségében vagy a halálos ágyon tért vissza a hívők közé. Az újabb időben Angolország példájára minden európai államban kétszeres figyelmet fordítanak az ifjúság vallás-erkölcsi nevelésére, mert belátták azt, hogy semmi sem oly hathatós eszköz a szorgalom és a törvénytisztelet fejlesztésére, mint a jövendő polgároknak, az ifjúságnak vallásos nevelése. A vallás-erkölcsi nevelés. A magyar pedagógiai tanterv igen helyesen, állandó helyet biztosított az ifjúság nevelésének programmjában a vallás-erkölcsi nevelés számára is. Elismertetett, hogy az embernek nemcsak tudásra és ismeretre van szüksége, hogy a_/ élet nehézségeivel meg- küzdhessen, hanem a reális tudományok ismeretei mellett ismernie kell a normális tanokat, a vallási dogmák tanait is. Hogy aztán ki melyik vallásfelekezet parancsait tartja magára nézve a legjobban megfelelőnek, az tisztán a lelkiismeret dolga s a társadalmat csak annyiban érdekli ez a választás, hogy az illető megtartja-e hiven a vallása parancsait. A hazánkben elismert vallásfelekezetek dogmái és tanításai mind megegyeznek az állami törvények parancsaival, a ki tehát betartja azokat, sem törvénynyel sem pedig jogszabálylyal nem kerül soha összeütközésbe. Mivel azonban a vallási parancsok betartása nemcsak, hogy földi jutalommal és előnyökkel nem jár, de sőt akárhányszor súlyos anyagi áldozatokat követel, természetes, hogy azok megtartása csakis az igaziJ vallásos meggyőződésben nevelt polgároktól várható. De tény az is, hogy a vallásos ember más tekintetben is sokban felülmúlja azokat, a kik csupa szeszélyből vagy téves nézetek hangoztatásával önként lerázták magokról a vallási parancsok bilincseit Fontos azonban a vallásosság különösen az igazságszolgáltatás gyakorlásában, mert ott az eskü, az Isten nevére való hivatkozás, mint főbizonyitó eszköz szerepel. Egy hires jogbölcsész azt állította, hogy minden állam lakosságának erkölcsössége egyenes arányban áll a törvény előtti hamis esküvallomások számarányával. A mi törvényeink a hamis esküt igen szigorúan büntetik s innen van, hogy apes- simisták azt állítják, hogy nálunk azért kevesebb aránylag a hamis eskütétel, mint más országok statisztikájában, mert sokakat visszatart a hamis eskütől való félelem. Elismerjük, hogy van némi igazság I ebben az okoskodásában, de a legnagyobb oknak, mely a magyar embert a hamis es- j kütételtol visszariaszty- hagyományos igaz- | ; ságszeretete mellett a vallásosságot, az egyházi és világi törvények parancsainak tiszteletét tartjuk. Mert tévedés volna azt hinni, hogy a vallásosság és a vallásos nevelés nem egyszers- mint a társadalmi és állami élet alapja is. Hajdan hatalmas, nagy nemzetek példái bizonyítják, hogy mikor a nép engedve a léha élet csábításainak, önkényesen megtagadta a vallás paPapirszeletek. Mig társadalmi élet nk főbb mozzanataiban ón is részt vehettem, azokról nézeteimet, gondolataimat gyakorta közöltem e lap hasábjain vezórczikkekben. Azóta nagyot fordult velem a sors kereke. Társadalmi életünk idegenné lett előttem, de gondolataimat — ha nem is dolgoztam azokat ki vezérczikkekké — nem hagytam nyomtalanul ©lröpülni, hanem olykorolykor följegyeztem azokat papír szeletekre. Nehányat e papirszeletekből átadok most a „Szamos“ tárcza rovatának azon hiszemben, hogy az olvasó közönség egy része szívesen futja át azokat, s megérti bennök azt a szelíd humort, a melyből fakadtak. Meri, mi a humor? „A könnyeken átszűrt mosoly “ És mi a könny? A humor maga. A humor*) nedv, a könny szintén nedv: tehát a könnyek nedvébe mártott tolinak okvetlenül tele kell lennie humorral. « * * * Valahová tartozni és senkinek sem tartozni. Ezt tartottam mindig az élni tudás alapszabályának. Mégis élhetetlennek mondtak — a kapaszkodók. Mennyi vágyat és ifjúi lelkesedést ébresztett egykor lelkemben ez a fogalom : pályatörő! — Az élet megtauitott reá, hogy a pályatörö- ket töri meg jobban pályájuk. “) Humor latin szó, magyar jelentése: nedv.~ Szerk. ferencz József keserű viz Orvosi körökben már rég ismert tény, hogy a valamennyi hasonló vizet, tartós hashajtó hatása és említésre méltó kellemes izénél fogva, már kis adagban is tetemesen felülmúlja. Kérjünk határozottan Ferencz József keserüvizet, Sok embernek csak akkor ismertem föl igazi jellemét, a mikor magasra emelkedett, vagy magasról bukott. Legnagyobb kegyetlenségnek tartottam: valakit agyonütni; pedig sokkal kegyetlenebb: valakit félig agyonverni. Legjobban kritizálnak azok, kiknek van mit enniök, de nincs mit tenniük. Az óra festett számlapja azt hiszi, joggal vetheti szemére az óraingának, hogy ide-odahajlik, A legtöbb ember paradicsom alatt olyan helyet gopdol, a hol tiltott gyümölcsök teremnek. Sok ember büszke a fejére. Feje van a gombostűnek is. Tíz kis ember még nem tesz ki egy nagy embert,. Az élet útja olyan tejut, melyen csak azok találnak csillagot (érdemcsillagot), kik magasra tudnak felkapaszkodni. Azt mondják, hogy az élet érem ; egyik oldalán van a kötelesség, a másikon a jog. A kis embereknek csak az első oldalát mutatják, a hatalmasok csak a másodikat ismerik. Korunk fogalomzavarban szenved : a nagyzási hóbortnak előkelőség a neve, a kapkodási viszketegség — tevékenység, a mindennel megalkudó Opportunismus — gyakorlati világ- nézlet. Rozsdás gépezet a mai társadalmi élet, [ még nyikorog, ha más okból nem, hát a testek tehetetlenségi törvényénél fogva, — de, a mi kevés hajtóerő még mozgatja, az merő megszokás és önérdek. Ha azok az erkölcsbirók, kik a mások hibáiból kovácsolják a maguk szerencséjét, egyszer maguk felé tartanák a bonczoló késüket, könnyen elvágnák a torkukat. A stréberek akkor beszélnek a legmeggyőzőbben, a mikor nincs igazuk. A szenvedély addig fut utánunk, mig föl nem veszszűk ; ha már egyszer a kocsinkon van, ő hajtja a lovakat. Sokszor csak azért futunk a gyönyör után, hogy fussunk a kétségbeesés elöl, Nagy baj az, hogy a gyermekruhát nem szokták most kinőni, hanem lerúgni. A pirulás néha vizitkártyája, néha meg búcsúzó kártyája — az ártatlanságnak. Az intrikának rövid a lába, hamar utolérik, de hosszú a karja, sok felé elér Fáma asszonyságnak czimere alatt ez a jelmondat : a „titokpecsétje.“ Szerencsés ember az, ki feledni tud, még szerencsésebb, a kinek nincs mit felednie. Ha azok a „nagy emberek,“ kik a „Krisztusi szeretet,“ a „humanizmus,“ a . népboldogi- tás“ mutatós czégérei alatt üzérkednek az életben, saját érdekeikben kifejtett tevékenységiikHIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér.
