Szamos, 1901. szeptember (33. évfolyam, 70-78. szám)
1901-09-22 / 76. szám
körül. 15 éves állami szolgálata után az osztrákmagyar államvasutak budapesti igazgatóságának elnöke és vezérigazgatója lett s e minőségében a Lipót.renddel tüntették ki. 1891 tői kezdve élénk tevékenységet fejtett ki a képviselőház pénzügyi bizottságában. 1892-ben O felsége az allami számvevőség elnökévé nevezte ki. 1892. végén a Wekerle-kabi- netbe mint belügyminiszter lépett be s tagja volt e kormánynak 1895. jan. 15-iki fölmentéséig. Ez idő alatt munkásságát főleg a közigazgatás javítására irányozta. A technikai és pénzügyi irodalmat számos maradandó szakmunkával gazdagította. Az igények kielégítése. A mi kereskedelmünk és iparunk még nincsen annyira kifejlődve, mint a külföldé, éppen azért a közönséggel való érintkezésben gyakran állanak be nehézségek, melyek a külföldön sokkal ritkábbak, mint nálunk. Kereskedőink és iparosaink buzgósága kétségtelen, de éppen ez j a buzgóság árt legtöbbször az üzletek sima le-1 bonyolításának. Kereskedőink és iparosaink sokszor panasz kodnak, hogy a közönség manapság annyit kíván tőlük, hogy annak megfelelni képtelenek. Gyakran a legméltatlanabb és. teljesithetlen követelésekkel lépnek fel irányukban. Ebből következik azután az a tanulság, hogy nem mindent kell teljesíteni, amit az emberek követelnek. Legtöbb esetben sok áldozatba, fáradságba, pínzbe és fejtörésbe kerül, hogy minden egyes esetben fölvessük a kérdésthogy tehetünk ele- j get a kívánságoknak, melyekkel hozzánk for- í dúlnak ? Sok időveszteségtől és bosszúságtól kíméljük meg magunkat, ha a jogosulatlan kívánságokat udvariasan, de határozottan visszautasi- j tunk s az imént hangoztatott tanulsággal nyug- J tatjuk meg lelkiismeretünket. De a kereskedők és iparosok ne is kíséreljék meg, hogy vevőiket akaratuk ellenére boldoggá tegyék. A kereskedő vagy az iparos soh’se törje azon a fejét, miképpen intézhet el valamit jobban, mint a hogyan tőle kívánják. Ilyen igyekvóssel önmagának és másoknak gyakran a legnag3^obb kellemetlenségeket okozza. Ha valaki az árunak posta utján való elküldését kéri és a kereskedő azzal a szándékkal, hogy a megrendelőt a magas szállítási költségektől megkímélje, az árut vasúti szállítmányként küldi, úgy ezzel többnyire azt éri el, hogy a megrendelő sokkal későbben kapja kézhez az árut, amikor már azt nem használhatja. A meg gyalása! úgy biztos lehetsz, hogy egy negjred óra múlva eladta minden újságát. Szegény Falkai! — mondogatják néhányan. — Hát hiszen igaz, hogy szegény volt, nem volt mit ennie, de hírnév, Pajtikám hírnév, az van neki ! Vannak emberek, kik hírnévért sokat áldoznak, hátha őt is a hírnév kábította el, — tudjuk! Nyomorgott! — Nyomorgott ő egész életében s c;ak most jutott eszébe, hogy hát hiszen jó volna egyszer egy kevés változás, úgyis olyan egyhangú az élet —- és lön változás, de mekkora ! Kedves Pajtikám! Nagy a gyanúim, hogy hírnév után áhítozott. Olvastad feleségéhez czim- zett levelét? Nos, abban a rendőrséget bugris- nak nevezi és örül, hogy kijátszotta őket. Levelében kéri feleségétől, hogy hozza magával az újságokat, melyek Ő róla Írnak ; mert tudd meg, hogy őt is hívta Amerikába, sőt tanácsokkal látta el, hogy miképen játsza az is ki a rendőrséget. Hár. nem gyönyörködni akart-e benne ? Nem a hírnévre vágyott? Tudni akarta, mily hasábokat hoznak hires személyéről; de bezzeg most nem akar semmitsem tudni. Házi orvosa és előbbi házi orvosa — min den czigány a maga lovát védi — azt akarják a biráknak bebeszólni, hogy nincs esze, hogy egy kissé elcsúszott egy kereke. Nos, mit szólsz hozzá? Ha nincs esze, úgy nem örülhetett, hogy a rendőrségen kifogott. Csodálom, hogy még nem írtak róla szin rendelő, ki gyakran viszontelárusitó, elveszíti üzletét és rendelkezésre bocsátják az árut. Ha az árut utánvételre rendelik, úgy ne mondja magának a kereskedő: „Az utánvételi dijak magasak, inkább nyílt számlára küldök,* amit. néha azzal a reménynyel tesz a kereskedő, hogy a vevő a fizetés alkalmával újabb megreu- delést fog küldeni. Legtöbbször kellemesebb a megrendelőnek, ha az árut mindjárt az átvételnél megfizeti, mint hogy későbben megintsék, gyakran olyan csekély összeg miatt, melyet utánvétellel már kifizetettnek vélt. Vannak alkalmazottak, kik főnökük rendelkezéseit mindig másképpen szeretnék végrehajtani, mint azokat nekik kiadják ; teszik ezt abban a meggyőződésben, hogy jobban végzik dolgukat, mint a hogyan ezt tőlük megkövetelik, legyakrabban anélkül, hogy főnökük in- tenczióit ismernék. E túlbuzgósággal éppen az üzlet érdekei ellen cselekszenek. A legtöbb esetben legczélszerübb, ha a vett. utasítás szerint járunk el és a rendeleteket úgy hajtjuk végre, amint azok szólanak. Oly megrendelések alkalmával, melyeknek foganatosítása körül kételyek merülnek föl, ajánlatos, hog}' előzőleg kérdést intézzünk a megrendelőhöz és ha a megrendelő más városban lakik, úgy a távirati érintkezés veendő igénybe. A táviratváltás költsége, viszonyítva ahhoz a kárhoz, melyet a megrendeléseknek más, nem az előirt módon való foganatosítása által okozhatunk, oly csekély, hogy . nem is magyarázhatjuk meg magunknak némely kereskedő vagy iparos rosz- szul alkalmazott takarékosságát. Vannak kereskedők és iparosok, kik nem egészen precziz megrendelések vételele után — csakhogy megtakaríthassák az egyszerű levelezőlap költségeit — nem kérnek felvilágosítást a megrendelőtől, hanem inkább a legnagyobb kellemetlenségeket és költségeket okozzák nekik. Mentegetik pedig utólag ezt az eljárást efféle szólásformákkal: „Azt hittem, hogy . . .“, „Minthogy erre vo natkozólag mit sem jegyzett meg . . „Saját érdekében voltam bátor . . .“ és hasonló kifogásokkal. Haa határozottanmegjelölt kívánságokat teljesíthetjük, úgy akként feleljünk meg azoknak, amint az a kívánság szószerinti értelméből ki vehető; ha a kívánság jogosulatlan és kivihetetlen, úgy utasítsuk udvariasan vissza s egyúttal említsük meg, mi hasonlót teljesíthetünk vagy nyújthatunk. De sohase cselekedjünk saját belátásunk szerint másként, ne szállítsunk véleményünk szerint „jobbat, darabot; de minek is még most, még nem tudjuk a végét, tehát türelem. Mikor megtartották a első tárgyalást, no- azt kellett volna látnod. Én is ott voltam, de hogy mikép mentem be és jöttem ki, nem emlékszem ; de most is ' csodálkozom, hogy fejem egész, oldalbordáim még mind meg vannak, de azért esténként mégis utána számolok, hátha eltévesztettem a számokat. Falkai kissé összetörött. Hogyne, hiszen ily nagy utazás összetöri az embert, pláne, ki csak postakocsihoz és nem vasút-, meg hajóhoz, tengerhez van szokva. Minden szem, a mely ott volt és sok volt, reája tekintett és isteni csoda, hogy ez a sok szem nem falta fel. Az ő szeme a padlót tekintette, talán mesében képzelte magát és sülyesz- tőt keresett, mely majd felnyílik és ő mindenkinek bámulatára eltűnik és ismét elszökik. Hiába, sülyesztő ut nem volt s igy csoda sem történhetett; gondjuk volt azoknak, hogy azt ne építsék, ne csinálják úgy, s igy őt szépecskén ismét visszavittók, a nélkül, hogy megkérdezték volna tőle. Alkalmasint a czellában gondolkozik valami csodán. Kedves Pajtikám, levelemet befejezem, mi vei igen rósz a kedvem s alig tudtam ezt is megírni. Ha a tárgyalást befejezték, úgy majd arról is Írok; — most pedig szervusz kedves Pajtikám. szerető barátod a Roszkedvü. —na. Ha minderre figyelemmel vagyunk, úgy sok kellemetlenségtől kíméljük meg magunkat és másokat és az üzletek sokkal könnyebben, gyorsabban és sokkal kevesebb bosszúsággal lesznek lebonyolithatók. (Th.) _ HÍRROVAT. * A szatmári szabadelvű párt f. hó 19-én a Károlyi ház kerti helyiségében népes gyűlést tartott, melynek tárgya a dr. Chorin Ferencz visszalépésével szükségessé vált kópviselőjelölés volt. Az elnöki tiszt betöltésére A n t a 1 Dániel rövid bevezető beszéde után dr. Kereszt- szeghy Lajos ügyvéd kéretett fel, a jegyzői tiszttel dr. Antal Sándor bízatott meg. Elnök ismertette azt a meleg hangú levelet, melyet dr. Chorin a párthoz intézett, s melyben búcsút vesz a párttól és városunk polgáraitól, megígérvén, hogy érdekeinket tehetsége szerint támogatni ezután sem szűnik meg. Felolvastatott továbbá Széli Kálmán miniszterelnök sürgönye, melyet a szabadelvű párt üdvözlő táviratára küldött. Ezután elnök felhívta az értekezletet, hogy a jelölésben állapodjék meg. — Ifj. d r. Farkas Antal hosszabb beszédben fejtegette a követendő álláspontot s ennek kapcsán világosan fejtette ki a helyi jelölés és egy országosan ismert, tekintélyes férfiú jelölésének eshetőségeit s kéri az egybegyült párthiveket, hogy szabadon, őszintén nyilvánítsák vóleménj’ü- ket, óhajtásukat s a jelölésnél az a czél is szemük előtt lebegjen, hogy a jelölendő a pártot diadalra is tudja vezetni. A maga részéről H i e- ronymi Károlyt ajánlja, kinek tántorithatlau szabadelvüsége, képességei, összeköttetései s városunk iránt mindenkor tanúsított jóindulata annyira ismertek, hogy azok részletezésébe bo csátkozni, úgy hiszi, fölösleges. Ez álláspont a helyi jelölés óhajtását is leginkább megközelíti, mert Hieronj^mi Szatmár városának díszpolgára. Az inditvánj't a jelenvoltak köztetszéssel fogadták. Felszólaltak még Móricz Lajos ki a helyi jelölés érdekében Domahidy Sándort ajánlotta s dr. Fejes István, ki a párt vezetőségének illetékességét vonta kétségbe azon alapon, hogy a mandátumok az uj választási cyk- lusra nézye lejárván voltaképen előbb annak újjászervezéséről kellett volna gondoskodni. — E formai kifogásoktól eltekintve azonban öröm-' mel csatlakozik a párt abbeli megállapodásához, hogy képviselőnek Hieronymi Károly je löltessék. Dr. Keresztszeghy Lajos az in- terpelláczióra azt a felvilágosítást adta, h gy a pártvezetősóg, melyben ö egyébként nem volt benne, a maga működésében időhöz kötve nem volt s annak eljárása komoly kifogás alá e részben sem vehető. — Elnök végre föltevén a .kérdést, hogy kimondhatja e határozatképen a Hieronymi jelöltetésót, a jelenvoltak dörgő éljenzéssel adták meg válaszukat s ehhez képpest határozatba ment,, bogy Hieronymi a párt megállapodásáról értesittessék, a jelöltség elfogadására, — mire nézve a pártvezetősóg előzetesen is már kedvező biztatást nyert — felkéressék. — Ezzel a pártgyülós eloszlott. * Hieronymi sürgönye. „Hálás köszönettel vettem tegnap este szives táviratát, melyben arról értesít, hogy a szatmári szabadelvű párt engem képviselőjelöltül kikiáltott. Kötelességem arról értesíteni, hogy tegnap délelőtt sürgönyének vétele előtt a hittsai kerület jelöltségét elfogadtam. Szatmár városának kitüntető bizalmára azonban oly nagy súlyt fektetek, hogy ennek da-• czára a város jelöltségét köszönettel és örömmel elfogadom.“ — Ezenkívül a párttal azt is tudatta, hogy programm beszédjének megtartása végett a legközelebbi napokban körünkbe fog érkezni. * A központi szabadelvű párt elnökének sürgönye. „Nagyságos Dr. Keresztszeghy urnák a szabadelvüpárt elnökének. — Hieronymi Károly, pártunk e kimagasló tagjának jeio.- tetését Szatmáron nagy örömmel vettük tudomásul, bízva elvhűségükben és buzgósá- gukban, reméljük, hog}' nevével ismét diadalt fognak zászlóink alatt kivívni. Podmaniczky s. k. pártelnök.“ * Személyi hírek. Gróf Hugonnai Béla főispán, kedves nejével együtt kedden a délAz őszi és téli idényre a legfinomabb gyapjúszövet újdonságok JSSIÄSL w I I W * U 5zatmár, Deáktér.
