Szamos, 1901. szeptember (33. évfolyam, 70-78. szám)

1901-09-12 / 73. szám

Bakator, Erdei (a fehér bakator), Járdovány, Furmint (bihari), Kövér szőlő, Szerénái zöld, Mézesfehér, 0. és R. Rizling, Juhfark. Alant­termő. Volt nehány fekete szőlő is, de ezek nekünk a nagybani telepítésre nem ajánlhatok, nálunk a nagy kereskedő fehér bort keres. (Folyt, köv.) Szatmári lóverseny. 1901. szeptember 22, Vasárnap. A II—V. számn futamak jóváhagyva a „Magyar Lovaregylet“ által. Kezdete d. u. i óra jo p.-kor. I. Mezőgazdák versenye. Díj 200 korona. Ebből 120 korona az elsőnek, 60 korona a má. sodiknak, 20 korona a harmadik beérkező lónak. Táv. kb. 1600 m. Futhat minden Szatmár-Németi sz. kir. városi és Szatmár vármegyei földmivelő kis gazdának tulajdonát képező 3 éves és id. lova. Nyereg nélkül lovagolandó. Nevezés még a ver­seny napján is elfogadtatik. Tét nincs. II. Szatmárnémeti szab. kir. város dija. Dij: 800 korona a győztesnek ; második ló tétek ősz- szegét nyeri. 3-ik ló tétét menti. 3 éves és id. bel­földi lovak részére, melyek 1900—1901. évben 1800 korona ért. versenyt nem nyertek. Urlovasok. Távolság 2000 m. Legalább 2 különböző tulajdonos lovának kell indulni, hogy a dij kiadassák. Teher 3 év. 60 kgr., 4. év. 63 kgr., 5 év. és id. 65 kgr., telivérek 7 kgr. több; minden 500 korona össz- nyeremény után 1 kgramm több halmazva 5 kgrmig. Tét: 20 korona, f. v. f. Nevezési zárnap szeptem­ber 14. Ili, Tenyész verseny. A nagyméltóságu föld- mivelésügvi m. kir. Miniszter ur dija: 1000 korona; ebből 800 korona az elsőnek, 200 korona a máso­diknak. Vadász verseny szatmármegyei vagy Szatmár­németi sz. kir. városi birtokosok tulajdonát képező és Szatmármegyében nevelt 4 év. és id. félvér te­nyész lovak részére, lovagolva urlovasok vagy szat­mármegyei gazdasági egyesületi tagok, illetve utóbbiak fiai által. Legalább 4 különböző tulaj­donos lovának kell indulni, hogy a dij kiadassák. Táv.: körülbelül 4000 m. Teher: 75 kgr., 4 év. 5 kgr. kevesebb. Tét: 20 kor. f. v. f. Nevezési zár­nap szeptember 14. IV. Akadály verseny. Dij: 900 korona a győz­tesnek, ebből 600 korona az Urlovasok Szövet­kezetétől, 300 korona adva a Magyar Lovar egylet által a földmivelésügyi m. kir. Miniszter ur által engedélyezett subventióból. 2-ik ló tétek összegét nyeri, 3-ik ló tótét menti. 4 éves és id. belföldi lovak részére,' melyek 1900—1901. évben 1800 korona értékű versenyt nem nyertek. Legalább 2 különböző tulajdonos lovának kell indulni, hogy a dij kiadassák. Távolság körülbelül 4000 m.; te­her 4 év. 65 kg., 5 év. 70 kg., 6 év és id. 75 kgr. fél vérek 5 kg., engedmény. Minden akadály- senyben nyert 500 korona össznyeremény után 1 kg. több halmozva 8 kgig. Urlovasok. Tét: 20 korona f. v. f. Nevezési zárnap szeptember 14. V. Hölgyek dija. Dijak: 1-ső dij 400 korona értékű tisztelet dij, 2-ik dij 100 korona értékű tisztelet dij. Sikverseny, nyitva Szatmárnémeti szab. kir. városban vagy Szatmármegyében nevelt 3 év. és id. és szatmármegyei gazdasági egyesületi tagok tulajdonában levő félvér lovak részére, lovagolva urlovasok vagy szatmármegyei gazdasági egyesü­leti tagok, illetve utóbbiak fiai által. Táv. 1600 m. Teher: 70 kgrm., 3 évesnek 5 kgr. kevesebb. Tét 10 korona f. v. f. Nevezési zárnap szeptember 14. Általános szabályok: 1. Az írásbeli vagy távirati nevezések Poszvék Nándor gazdasági egyesületi titkárhoz (Szatmár, Rákóczy-utcza 36. sz.) intézendők s utóbbiak 48 óra alatt Írásban megerősítendők. 2. A nevezés alkalmával a ló kora, színe, valamint leszármazása viendő terhe neme, beje­lentendő. 3. Tétek nevezéstől számított 48 óra alatt a fenti czimre beküldendők. 4. Készpénz dijakö % levonással adatnak ki. 5. Nevezési zárnap szeptember 14. esti 8 órakor. Szatmár, 1901. február hó 5-én. A Versenybizottság. IfiT A szatmári lóverse­nyek nevezési zárnapja szeptember 14-ike, szom­bat este 8 óra. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület hivatalos közleményei. Rovatvezető: Poszvék Nándor, egyl. titkár. Lépfene fertőzés. A szarvasmarhák a lép- j fenét leggyakrabban fertőző takarmány utján kapják s azért a baj kikerülése czéljából leg­első sorban kívánatos azon takarmányt, mely nek etetése közben a baj fellépett, tovább nem etetni. A tapasztalat azt is bizonyítja, hogy legtőbbnyire az árteres vagy zsombókos hely­ről származott takarmányok idéznek elő az ál­latoknál különböző betegségeket; ez okból ta­nácsos az ily területeknek javítása; lecsapolás, szárítás, különböző trágyaszerek alkalmazásával, a melyek a takarmánytermőterület flóráját egészen átváltoztatják. Ott, hol eddig úgyneve­zett savanyu füvek domináltak, fellépnek a legjobb minőségű pázsit félék s pillangós virágú növények, a melyek etetése sok bajtól védheti meg a gazdát. Ha már egyszer sikerült jó nö­vényzetet előállítani, arra kell törekedni, hogy az fenn is tartassák. A takarmány földeknek éven­kénti boronálása s időnkénti komposztozása avagy műtrágyázása sokat segít a növényzet diszlésón. A répának magra való termelése egyike a legjövedelmezőbb gazdálkodási ágnak. Sok gazda panaszkodik ugyanis, hogy takarmány- répa vetése rosszul kel ki s mindegyik gazda ugyanekkor a vetőmagot hibáztatja. Lejobb te­hát, ha a gazda maga termeli a szükséges ve­tőmagot, a mi sok fáradtságba nem kerül. Ősz­szel ki kell válogatni a répa szedése alkalruá val a fajtahü, egészséges, sórületlen gyököket s ezeknek leveleit — a szivlevelek kivételével — kézzel gyengén lecsavarjuk. Az ily módon meg­tisztított répaegyedek télire egyszerű kupaczba rakatnak, s tavaszszal midőn az idő megengedi, április elején a még őszszel jó mélyen megszán tott, istálló és műtrágyával megtrágyázott föld­ben 70—80 cm. sor illetve növónytávolságra készített lyukakba ültettetnek ki. Ha az elül­tetett répa már fakadni kezd, a gyomirtás czél­jából a földet megkapáltathatjuk s midőn a szárak annyira kifejlődtek, hogy a szél azok­ban kárt tehetne, azokat felkarózzuk. A karó­záskor leszedjük úgy a fattyúhajtásokat, mint a gyengébb hajtásokat és egy répán csak 4—5 erős szálat hagyunk meg. A mag szedése szep­tember hó 'folyamán történik. Terméshozam hol­danként 3 —6 métermázsa. Eladó szőlőolványok bejelentése. Hogy a kereslet figyelme a hazai szőlőbirtokosoknál rendelkezésre álló eladásra szánt szőlöveszők és oltványokra felhivassék, a földm. miniszté­rium, mint az előző években, úgy ez évben is kimutatásba fogja az eladó készleteket foglalni Felhívjuk szőlős gazdáink szives figyelmét e körülményre azzal, hogv egyletünk titkári hi­vatalánál űrlapok rendelkezésre állanak. Természetesen csakis az 1896. évi 60900. sz. földmivelésügyi miniszteri rendelettel kibo­csátott szőlővessző és oltvány üzleti szokások­nak minden tekintetben teljesen megfelelő vesz- szők és oltványok jelentendők be. Máskülönben a bejelentés a tulajdonost az eladás körül a legkevésbbé sem korlátozza. A fentemlitett üzleti szokások titkári hi­vatalunkban ugyancsak több példányban az ér­deklődők rendelkezésére áll. Csemegeszőllő értékesítés. Lapunk előző számaiban volt szerencsénk felhívni szőlőgaz dáink szives figyelmét — a földmivelés­ügyi minisztérium által tervezett kimutatásra, melyben az eladó csemege-szőlő készletek abból a czélból lettek közölve, hogy arról a venni szándékozók értesüljenek s az eladót ajánla­taikkal felkeressék. Felkértük a szőlősgazda ura­kat, hogy az egyesületünknél is rendelkezésre álló bejelentő lapokat vegyék igénybe. A tervezett kimutatás már meg is jelent, s daczára hogy pozitív tudomásunk van arról, hogy mily nagy mennyiségű csemege-szőlő kész­letek eladhatásával kellett szőlősgazdáinknak küzdenie, sajnálattal kellett tapasztalnunk, hogy a megjelent kimutatásban Szatmármegyéből egyetlen tétel sincs. A szóban forgó kimutatás nehány példány­ban egyletünk titkári hivatalánál rendelkez- sére áll. Katonai élelmezés biztosítása. A Szat- máron, Nagy-Károlyban és Mármarosszigeten elhelyezett m. kir. 12-ik honvéd gyalogezred élelmi szükségleteinek biztosítása iránti tárgya­lás Szatmáron a 12. honvéd gyalogezred kezelő tiszti irodában f. évi évi október 1 l én délelőtt 10 órakor fog megtartatni. A biztosítás tárgyát az '902-ik évi időtartamra a következő szük­ségletek képezik : A Szatmáron állomásozó 88. honv. gyalog­dandár törzs, továbbá a m. kir. 12. honv. gya­logezred törzs és 1 zászlóalj részére naponként 280 adag 840 grammos kenyér, 4200 grammos 24 adag zab. A Mármaroszigeten állomásozó 2. zászló­alj részére naponként ugyanolyan 180 drb. ke­nyér és 8 adag zab. A Nagy-Károlyban állomásozó 3. zászlóalj részére ugj^anolyan 180 adag kenyér. Kerestetik mintegy 100 mm. vékony hajú dió. Mielőbbi árajánlatokat kérünk az ár és mennyiség megjelölésével titkári hivatalunkhoz. Lóversenyünk bizottsága tegnap délelőtt tartott gyűlésén elhatározta, hegy a lóverseny előtti estén rendezendő programra nézve elfo­gadja a Kölcsey-körnek Dr. Böszörményi Emil által előadott javaslatát. A verseny után a Kossut-kerti „kioszk“ ban 2 korona belépti-dij mellett tánczestélyt rendez. A tánczestóly ren­dezésére felkérettek : Dr. Böszörményi Emil, Domahidy Pál, Galgóczy Árpád, Helmeczy Pál, bér. Kovács Miklós, bér. Kovács Sándor, Póchy László és Szeőke Ödön. A tánczestélyre külön meghivók nem fog­nak kibocsájtatni. f. hó 22 én d. e. 9 órakor a lóverseny bi­zottsága ülést fog tartani. Közgazdasági szakosztályunk tegnap d. e. 11 órakor Szeőke Barna elnöklete alatt tar­tott ülésében foglalkozott a megye területén mutatkozó kivándorlás ügyével. A beérkezett adatok nyomán konstatálta az ülés, hogy a kivándorlás nagyobb mérvet még nem öltött. Több községben mutatkozik elszórtan néhány eset, ezek azonban leginkább azon elzüllött alakok, kik a dologtalanság, ré­szegeskedés folytán válnak meg falujuk és ha­zájuktól, kik a könnyű megélhetés reményében ringatják magukat. Ezek sem a községre, sem a hazára veszteséget nem képeznek. Szomorúbb jelenségeket tapasztalunk ott, hol a közterhek s egyéb nehéz megélhetési vi- szonj'ok folytán egyébként jóravaló gazdák ab­ból a czélból vándorolnak ki, hogy megfeszített munkával nehány óv alatt megtakarított keres- ménj'ükkel tisztázzák az adósságtól birtokukat. Az ilyen elemek kivándorlása ellen a köz­terhek könnyítése, a kocsmahitel korlátozása, a kisebb pénzintézetek kezelési költség czimén felszámítani szokott uzsora kamatának törvény utján való megszorításával lehetne védekezni. Sok esetben a hitel beszerzést drágítják a közös telekkönyvek is. Az ily birtokokra pénzintézeti kölcsön nehezen szerezhető, igy a kis gazda kénytelen jóval drágább magán kölcsönt venni igénybe. Drágítja a hitelt a jelzálog intézetek az a szokása is, hogy mig ők kölcsönt csak papírok­ban folyósítanak, addig a visszafizetést kész­pénzben követelik stb. stb. Mind-e körülmények törvényhatóságija g volnának rendezendők. — Az ülés megbízza Csaba Adorján előadót, hogy ily értelemben ki­dolgozandó feliratot terjeszszen javaslatként a választmány elé. Olvastatott a Barsmegyei G. E.-nek vala­mint a Szolnok-Dobokamegyei G. E.-nek a gaz­dákhoz intézett felhívása, hogy a képviselő válasz ■ tások kapcsán a mezőgazdasági érdekeknek ér­vényt szerezni igyekezzenek: Hosszas és élénk tárgyalás után Domahidy István javaslatára elhatározta a szakosztály, hogy húsz tag aláírásával kérik az Egylet el­nökét, hogy f. hó 18-ára rendkívüli közgyűlést összehívni meltóztassék, mely közgyűlés elé ha- sonértelmü javaslatot terjesztenek. Ej tagokul jelentkeztek: Nagy Lajos hon­védszázados Szatmár és Klein Andor földbirto­kos Milota rendes tagok. Tagdíj nyugtázás. Előbbi 900 901 össz évekre. alapító kor O 11 ä Múlt szám összege 80 178 1114 1372 328 Fényes Elek Batiz Vasvári 6 6 329 Horváth János Garbói ez 2 2 330 Klein Andor Milotai-gazdaság 6 6 Összeg 80 180 1126 1386

Next

/
Oldalképek
Tartalom