Szamos, 1901. szeptember (33. évfolyam, 70-78. szám)

1901-09-08 / 72. szám

eszköznek tartja, mely a kisiparost szellemi látókörének szélesbitése által képessé teszi arra, hogy a legbonyolodottabb üzleti ügyeit is maga végezhesse és igy mások által meg ne rövidittessék: épen ezért a múlt 1900-ik évben is 1,891.749 koronát áldozott i z állam az iparoktatási czélokra.

Szép és üdvös intézkedések ezek; de már nagy szükség is volt reájuk, mert úgy is olyan keveset törődtek idáig nálunk a kisiparosokkal, mintha azok az államháztartásnak csak mostoha gyermekei lettek volna.

De a társadalmi utón is sokat lehetne tenni a kisipar érdekében. Ha jelszóvá lehetne, hogy ezután csakis olyan gyári portékát vásárol a fogyasztó közönség, melynek előállításával a kisipar nem foglalkozik, csakhamar megszűnnék az egyenetlen verseny a gyárosok és kisiparosok között.

Azt persze nem kívánhatja senki sem, hogy a fogyasztó mellőzze a gyári termékeket akkkor is. ha azok úgy minőség mint ár tekintetében is teljesen egy színvonalon állanak a kézműipari árukkal, mivel azonban általános tapasztaláson alapuló tény az, hogy a gyári áruk rendesen minőség tekintetében is, de készítésre és tartósságra mindenkoron mögötte maradnak a kézműipari termékeknek, — mi sem áll útjában annak, hogy első sorban a kisiparosok ipartermékeit fogyaszszuk, módot és alkalmát nyújtva nekik a tisztességes megélhetésre.

Ily képen csakhamar megszűnnék az az aránytalan verseny, mely a nagy tőkével dolgozó gyári ipar és a kisipar között folyik és jelentékenyen megváltoznának az általános pénzügyi viszonyok is.

Azért nem kellene attól tartani, hogy •a gyáripar, mely a nemzeti vagyon gyarapodásához szintén számottevően hozzájárul, ez által hanyatlásnak indulna, mert marad számára elég termelési ág, melyet a kisipar természeténél fogva nem űzhet, melyen tehát tetszés szerint fejlődhetne és gyarapodhatnék.

A higiéniai ruházkodás művészete.

Miként a ház, melyben lakunk, úgy a ruházat is kiválóképen az időjárás most.ohasága eilen szolgál védelmük Minthogy testünk fólü- lete környezeténél rendszerint melegebb, kisugárzás és vezetés utján meleget ad át ennek a környezetnek. Ama ritka esetekben, amikor a környezet melegebb a test felületénél, a test ugyancsak melegveszteséget szenved, még pedig a melegnek párolgás utján történő megkötése következtében. Testünk tehát vezetés, sugárzás és párolgás utján vészit meleget. Ruházatunknak az a föladata, hogy a testnek sugár zás és vezetés utján való lehűtését megnehezítse. Erre annál alkalmasabb, minél vastagabb és minél kevesebb meleget bocsát át Ehhez járul még, hogy a ruházat védő burkolata és a test között levegővel telt réteg marad, mely a test melegének megfelelő meleget gyorsan képes fölvenni. A legújabb idők közegészségtani kutatásai arra vezettek, hogy ruházatunk legnagyobb részben — levegő, melyet bizonyos szövetek, azaz fonalrostok hálózata zár magába. Ezt a szövetet a szálak keresztezése képezi, amear^dben ugyanis először az ugj'nevezett lán- czot állitják elő párhuzamosan futó fonalakból, azután pedig a vetélővei válogatva húzzák ke- j resztül rajta a harántfonalakat. így keletkeznek a keresztezések, melyeket az egyszerűbb szöveteknél két lánoz és két harántfonál határol és melyeknek nagysága a szövet sűrűségétől függ. Ezekhez a szövetekhez rendesen oly anyagokat használnak, melyek növényrostokból, állathajból vagy selyemszálakból szövettek és ennélfogva likacsosok vagyis az egyes rostok között hézagokkal bírnak.

Valamely ruházati szövet közegészségi értékének megállapításánál szerfölött fontos szerep jut a szövet tulajdonságainak. Minthogj7 a különböző anyagok sző vési módja különböző, a szövetnek és a levegőnek egyenlőtlen keverékei támadnak. A. z egyes szövetek teljesen egyenlőtlen felülettel fekszik meg a bőr felszínét, csak néhány nagyon is sima szövet simul teljesen a bőrhöz. Minél jobban simul valamely szövet, annál inkább ébreszti föl öltőzéskor a hi—! deg érzetét. Sokféle helytelenség és zavaró szó-; kás uralkodik a ruházkodás terén. Leggyakrab-j bau előforduló hiba tulmeleg ruházkodás, melynek az a kiváló hátránya, hogy a bőrt elpu- hitja, tudniillik a hideg ingerétől elszoktatja. Ehhez járul még a szellőztetés hiánya, mely a sima, sürü szövetek kiváltsága, legyenek azok alsó ruhaként vagy íu felső ruhabólós szövete- j ként alkalmazva. A hiányos légcsere a test pá- i rolgásának cseppfolyós lecsapódására, az: izza- j dásra vezet, amely átáztatja a bőrt és élté- j , veszti azt az élettani czélját, hogy mint viz- [ gőz távozzék el a levegőbe.

A verejték lerakodásának meggátlásában áll tehát legnagyobbrészt' a higiéniai ruházko j ] dás művészete. A vizpárolgás megzavarása iránt I rendkívüli módon érzékenyek vagyunk. Már a ruhalevegőnek vízgőzzel való lassú telitósét is jól megérzi a figyelmes s-zemlélő ; ez kellemet- ; len érzést kelt, petyhüdtekké és kedvtelenekké tesz bennünket. Jól szellőzött ruta megválaszelviselni, mikor úgyis csak a fele az emberé, a másik felének meg asszony vallja a kárát.

Haj, haj, de jó is a házas ember dolga. Már csak azé, a kinek felesége nem valami nyalka, inczi finczi, törékeny portéka, kit még a széltől is óvni kell, aztán rikoltoz, a mikor égy csibét kell levágni, hanem amolyan tenyeres talpas menyecske, ki nem veszti el az eszit. ha baj van, hanem össze-vissza teremtettózi a cselédséget, meg, ha épen muszáj, még az öreg bérest is pofon legyinti amúgy magyarosan.

Azért indult most útnak, hogy elmén egy pohár borra az öreg Csanádihoz, Cserjésre, mert hát az annyit beszélt neki a múltkor, mikor a csikókat megvette, aztán áldomást ittak, hogy az ő Borosa leánya milyen takaros, meg igy, meg úgy, még férjhez is adná, ha akadna valami derék ember, a ki megbecsülné, mert az nem olyan finnyás frajla, hanem még az ekeszarvát is a kezébe fogja, ha kell.

Tetszett is a beszéd Bilodi Kis István uramnak, aztán meg most megnézi a lányt, ha meg igazán olyan, akkor el is veszi szüretre, el bizony.

Hát ezeken gondolkozott most is odafenn a bakon, annyira, kogy alig is vette észre, a mikor alkalmatosságával majd neki ment egy valami mozgó pirosságnak. Hogy aztán az félre állt az útból, akkor lehetett csak látni, hogy egy vézna leányka volt, a ki pipacspiros ruhába alig vánszorgott odébb nagy terhe alatt, a mit a hátán czipelt. Volt pedig ez a teher vagy öt marokra való rőzse, gondosan összebogozva. Tetszett Bilodi uramnak rettenetesen, hogy a mit ő félkézzel elvisz akár a világ végéig is, még azt se bírja el valaki.

Hát csak mondja a leá^mak:

— Hova húgom ?

— Rozsét viszek haza. — mondja amaz, de már alig bírom.

Noszolta is fel a kocsira, aztán, a hogy melléje odaült a csöppség, csak akkor vette észre, hogy milyen helyes, formás kis jószág az. Egyszeribe elfelejtette a gondolkozást, javába beszélgetni kezdett, — bár ez csodaszámba is mehetett, mert nem valami gyakran szapo- rázta különben a szót, — a mikor csak a lány lekéredzett a kocsiról, mert, hát az Cserjésnek tart neki, pedig Keresztesnek kell befordulni, erre félre, mert hát ők ott laknak.

Bilodi uram meg nem gondol kozott soká, eressze e le a lányt vagy sem. Dehogj7 ereszti, hogy is eresztené, mikor még most is alig tért magához szegényke.

Hát csak ő is befordult szépen, a Csanádi meg a Borcsája el se tudták képzelni hová lett a kérő.

Mikor meg úgy egy évre rá megkérdezték Bilodi Kis István uramat, hogy hogyis vehetett el egy olyan gyönge asszonyt nőül, hát csak azt felelte csendes mosolylyal :

— Nem arra való a fehérszemély, hogy dolgozzék, hanem, hogy az ember megbecsülje.

tása nagy befolyással bir az egészséges ember viselkedésére. A ruházatnak nem szabad a test bőrt a levegő áramlásától elzárni; annyira szel- lösnek kell lennie, hogy már esekóly mozgásnál is a ruhalevegő szénsavtartalma csökken jen és a szabadban, hűvös időjárás mellett sem nélkülözzük az üdülés érzetét. Ekkor jelentkezik az az újabb kedvező egészségi befolyás, hogy a ruhával helyesen burkolt bőrtakaró lassanként edzetté tesz bennünket. Nem a hűvös fürdő vagy a hideg ledörzsölés a bőr legtermészetesebb edzőszere, hanem sokkal hatásosabb az állandó szellőztetés. Sokat beszélnek mostanában az universális ruházatról, melyet olyannak képzelnek, hogy a nyáron a meleg- télen a hideg ellen nyújt menedéket. Ebben az értelemben egyáltalán nem létezik normális ruházat. Egy és ugyanazon ruházat mindig csak bizonyos külső körülményeknek felelhet m eg és az a szokás, hogy az ember éghajlati viszonyokhoz képest különbözőképpen ruházko- dik, az egyedül helyes, ha a ruházat a köz- egészségi követeléseknek megfelel. A gyapjú- reform tehát nem minden esetben alkalmazható rendszer, mert nem rházkodhatunk sablon szerint. Ha a higiénikus ruházkodás főelveit tartjuk szem előtt, hogy ne használjunk tulmeleg ruházatot, hanem- jól szellőzött egyenletes ösz- tételü szöveteket, akkor másnemű szövetekkel is észszerűen ruházkodhatunk.

Nyilatkozat.

A „Szamos“ lap ez évi ‘20. számában, a hírrovatban adott azon közleményt adtam sajtó alá,, hogy Fehérgyarmaton Szabó* Zsigmond szol- gabiró ítado Vilmos vendéglőssel véres párbajt vivott s JJadónak kisuját levágta.

Ezen hir dementátósára Szabó Zsigmond a „Szamos“ szerkesztőségét, egy általa Írott nyilatkozat közzétételére' kérte fel, mely a köz- Jött hir valóságát kifogásolja s meg nem történtét a nyilvánosság előtt kijelenti.

Azonban a „Szamos“ lap szerkesztősége eltérve a nyílttéribe szánt czikk teljes közlésétől, egy rövid hirrovati czikkben a< cselekmény meg nem történtét „állítólagos“-mák jelezve kétely esen visszavonta.

Mennyiben a ozikk, egy köztisztviselő jellegű egyén tiltott cselekményét, nyilvános és hátterében korcsmái ténynyel kapcsolta össze, melynek meg nem történtét a helyi orvosok teljesen igazolják ; sőt azon meggyőződést szereztem, hogy ezen czikk közlésére, mint rosszakaratú koholmányra én használtattam fel, és tekintettel arra, hogy az előállott sértésnél, mely ! ez idő szerint bírósági ténykedés alatt áll, szándékosság nem vezérelt;, tekintettel arra, hogy ‘ sértést előttem ösmeretlen állású egyén ellen elkövetni nem akartam :

Ez alkalommal kijelentem, hogy az álta- j lam a „Szamos“ ea évi 201. számában közzé tett hir minden alapot nélkülöz és amennyiben ezen bir közlésével a köztisztviselői tekintélynek ártottam volna, e helyen nyilvánosan bocsánatot kérek.

Gönc'/.v Béla.

HÍRROVAT* Városi közgyűlés lesz f. hó 9-én. mely- { nek tárgysorozata a következő : Hitelesítő kül- } döttség kirendelése, a hitelesítés helyének és ide- i jenek meghatározása. Polgármester havi jelen- ; tése intézkedéseiről és a törvényhatóság álla- j potáról. — Egyéb közigazgatási ügyek : Ta- | uácsi előterjesztések : A törvényhatóság köz- | igazgatási állapotára vonatkozó évközi jelentés (tárgyában. Folyó évi julius havi adó elő és leírás tárgyában. A városi árvaszéki hivatalnál alkalmazott napidijas alkalmaztatása iránt. A városi közkórház pénztárának megvizsgálása tár- j gyában. Szőllösy Lajos Il-od aljegyző hivataláról lemondása ügyében. Halkai József közrendőr szabadság iránti kérelme tárgyában. A városi gyámpénztári mérleghez szükségelt nyomtatványok és könyvek árának kiutalása iránt. A Neusohloss czégtől visszavett erdőterület és a mezőgazdasági üzembe adandó terület közti határ megállapítása ügyében. Tankóczi Gyula tűzoltó főparancsnok tiszti képesítő bizonyítványa bemutatása tárgyában. — Gazdasági szakbizottsági előterjesztések : A transversális közút költségéhez való hozzájárulás tárgyában. A sertés- I vész meggátlására irányuló intézkedések megtételére vonatkozólag. A napidijasok helyzeté nek javítása iránt előterjesztett kérelem tárgj7á-