Szamos, 1901. szeptember (33. évfolyam, 70-78. szám)

1901-09-01 / 70. szám

XXXIII, évfolyam, Szatmár, 1901. vasárnap szeptember hó 1, 70-ik szám. SZAMOS. Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. A SZATMÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félcvre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: HIRDETÉSEK: Mindennemű dijak Rákóczy-utcza 9. sz. zatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltetnek Nyilttér sora 20 fillér. Kapunyitás. Amidőn eltelt a rövid és boldog vaká- czió és a kulturcsarnokok kapui újra meg­nyíltak, hogy a tudományt, ismeretet szom- juhozó ifjúságot, hazánk és nemzetünk re­ményét befogadhassák, nem lesz érdektelen egy pár szóban megemlékeznünk a kultúra és a nagyközönség közt fonálló viszonyról. Úgy a tanügy szolgálatában álló lelkes egyéneknek, valamint a sajtónak és a tan- ügybarátoknak köszönhető édes hazánknak a művelődés, tudomány terén tett szép ha­ladása, mely ma már a legszebben haladó stádiumban van. Igen könnyen csökkenne azonban a haladás, ha a tanügyi érdekeket teljesen mellőznők és szétszakitanók azt a kapcsot, mely hazánk közművelődését szo­rosan összetartja a publikummal: a tanügyi közérdeket, az útbaigazítást és informácziót. A haladás, modern világ napjait éljük, amidőn minden téren a rohamos haladást konstatáljuk és hatalmas erővel semmisül­nek mindazon dolgok, melyek az ódon, régi, mohos körben bujkálnak a nyitás elől. A jelszó ki van adva: haladni, haladni ver­senyt a művelt világgal! Helyes es igen szép eszme, melyet bármely oldalról is birálgatunk, csak azon eredményre juttat, hogy a végeredmény csak a könnyebb és boldogabb megélhetés lehet. De ez eszmének igen sok ellensége van, az ellenség azokból áll, kik minden újításnak és haladásnak kontrát mondanak. Különösen a köznép nincs ma sem megba­rátkozva ez eszmével. Ezt az ellenséget azon­ban le kell fegyvereznünk még pedig a leg­szolidabb módon és meg kell nyernünk az eszmének, hogy velők is erősödjék még job­ban az a hatalmas tábor, mely elismeri, ] hogy hazánk boldogulásának egyik rugója az általános közművelődésben rejlik. Az ál­talános közművelődés hazánkban — mint a kontinens egyik számottei ő államában — oly fontos kérdés, melyet minden oldalról meg­világítva kell a közönség elé állítani úgy, hogy mindenki könnyen vonhassa le magá­nak a helyes konzekvencziát. Részemről a jelen alkalommal az álta­lános közművelődésnek különösen az elemi iskolákra vonatkozó részletezésével akarok foglalkozni, t. i. azzal, ír,?'y szorosan elemi és leginkább a köznép gyermekeinek isko­láztatására czéloz. Mint néptanító mindig örömmel ragad­tam meg az alkalmat úgy magánosán mint nyilvánosan, hogy az érdeklődőknek rendel­kezésére és szolgálatára álljak e fontos kér­dés megvilágítására. Az érdeklődés ? Bizony — általánosan szólva — ez még egy kissé messze van tőlünk Még küzdenünk kell, még utat kell törnünk mig meg lesz mindenütt és általá­nosságban a meleg érdeklődés az iskola iránt. S tekintetbe véve a mai nehéz meg­élhetési viszonyokat, az egészből lelkiisme­retességet kell csinálnunk és az érdeklődést fokoznunk kell, mert ma már a nép gyer­mekeinek is épp oly szükséges a megélhe­téshez, az elemi iskola hat osztályának az elvégzése, mint hat katasztrális hold föld, melyet okszerű gazdálkodással megtarthatunk ugyan, de ha semmi elemi iskolánk sincs, könnyen el is úszik. Azt hiszem nem na­gyitok akkor, midőn azt állítom, hogy azon földmives gyermeke, ki becsületesen elvé­gezte az elemi iskola hat osztályát és az ismétlőt, ér annyit, mintha örökölt volna hat hold földet. Mert léphet eme előképzettségé­vel oly pályára, mely jövedelmez neki any- nyit biztosan — ha nem többet, — mint hat hold föld bizonytalanul. Azután meg nincs megírva sehol semmi törvényben, hogy a földmives gyermeke csakis iöldmives lehet és semmi más És én azt hiszem, hogy ez nem is volna helyes és czélirányos, mert elvégre ez a föld, mely tart bennünket, nem nő, nem gyarapszik, hanem a tapasztalat igazolása szerint szétdarabolódik folyton. Ha ma egy földmives gazdának 10 köblös földje A csókról*) Históriai, logikai, fiziológiai, botanikai, aeszthetikai és mathematikai értekezés. — Irta: Szarka Lajos. — (Folytatás és vége.) A mint azonban a csók lehet szépirodalmi műfaj, ép úgy lehet növény is. Igen kedves hallgatóim és hallgatónőim; a csók, osculom schinatricum, az a j a k o s-viráguakhoz, a kúszók csoportjába tartozik; virágzata négyajku, ned­ves, iveit, a rózsaszíntől egészen sötétpiros szinü, egyoldalulag összenyomott. A virág kétfelé szo­kott nyilni, de a részek eddig még megfejthet- len módon ismét érintkezhetnek. Volt rá eset, hogy száz ilyen szétválást és érintkezést is ész­leltek. A botanikusok azt állítják, hogy ez az érintkezés sötétben, különösen éjjel, nagyon könnyen történik. Újabb kutatások szerint a holdvilág is nagyban növeli az érintkezések szá­mát. Ez a növény az egész világon el van ter­jedve, de csak az emberek közelében tenyészik. Akadtak megfagyott példányokra is. Többnyire egyedül fordul elő, csoportosan leginkább oly városokban található, hol egyetem vagy garni- zon van. Legjobban szereti az erdőket, csöndes kertzugokat, lugasokat Kiirtására még eddig nem sikerült biztos eszközt megállapítani, de úgy látszik az erős világosságot nem szereti. *) Felolvastatott a szatmárvidéki ifjúságnak f. hó 18-án Lázáriban rendezett tánczmulatságán. Nagyon szapora növény s minden legkisebb helyen megél. Található ablakpárkányokon, ajtó­közökben, a legkopárabb sziklákon, vasúti kocsikban, a melyek tovább terjesztik. Főte- nyész helyei a sötét szögletek. Szakszerű ter­melése nagy gyakorlatot igényel és ritkán jár sikerrel. Hogy azonbau kedves hallgatóim és hall­gatónőim, önöket a szakszerű termelés művé­szetébe bevezetve, a sikert némileg biztosítsam, elmondok pár dolgot arról, miképen is kell csó­kolni ? Megkérdeztem két szőke és három barna asszonyt e tekintetben és mondhatom, nagyon eltérők a vélemények. (Csodálatosan azonban egyik véleménye sem egyezett a khinai nők fel­fogásával, a kik azzal ámítva magukat, hogy csókolnak, orrukat dörzsölik eg máshoz ; holott mi nem szeretjük, ha az orrunk alatt piszkál­nak, sőt nálunk még a kutya is haragszik az orráért). Az egyik szőke asszony, a ki bizony nyára Dóczy Csókjának hatása alatt állott (ne tessék félre érteni, a vigjátókrói van szó), ajká­val nagyott csettintve azt felelte : csókolni nem kell, csak — titkon. (Próbálják meg a férfiak megengedni csókolózni szerető asszonyaiknak, hogy reggel, délben, este szabadon összeossan- janak kedveseikkel, hátha felhagynak a csókkal. Az asszonyok szeretnek ellenkezni.) A barnák közül az első, a ki erősen udvaroltatott magá­nak, igen nagy körültekintéssel felelte : csókolni mindig titkon kell, nem annyira a férj, mint a többi udvarlók miatt. A második barna felesége volt egy orvosnak, a ki hatalmas munkát irt a csók ellen, mint a mely legközvetlenebb csator­nája a ragályos betegségek tovább terjedésének (pl. a szerelemnek.) Mikor megkérdeztem, ho­gyan kell csókolni, hamiskásan mosolygott, az ajtót bezárta, a függönyöket lebocsátotta és . . . és karjait kitárva, odaborult az éu — orvosom nyakába és kizárva a külvilágot protestáltak a csók ellen, hogy csak úgy cupogott, (ez a kü­lönbség az elmélet és a gyakorlat között.) Most jön a második szőke és a harmadik barna. Mindketten megegyeznek abban, hogy a csók művészet, a melyhez talentum szükséges, de azonkívül sok időt keil eltölteni a tekniká- jával, hogy valaki igazi művész lehessen. Fő­helye, mint a szerelem szimbólumának, az ajk, de illeszthetők a haj, fül, szem, nyak s az arczra is, de semmiesetre az arcz közepére, mely a rokoni és baráti csókok számára van lefog­lalva, hanem egy kissé lejebb, közelebb a nyak­hoz, mint az arczközéphez. A homlokot, mely különben a papi békecsók, (osculum pacis) szá­mára van lefoglalva, nem vették ki a szerelmes csók helyei közül, mivel ezen papi bókecsókok a legtöbbször szerelmes csókok is, de nem meg­fordítva (legalább a családi békéé nem) s hol a homlokra, de legtöbbször az ajakra illesztőinek. A csókolásban, mint a legelső emberi mű­vészetben a secessiót jutattják érvényre. A má­sodik szőke szerint ujjaink hegyével lágyan érintve az arczot mindkét oldalon, a főt ma­gunkhoz vonjuk, ajkizmainkat összehúzzuk s mikor a két ajkpár összeér, a nő nyelve hegyét Nemcsak Magyarországon legel­terjedtebb, hanem a világkeres kedelemben is virágzó kiviteli- czikk helyét foglalja el a F erencz József keserüviz Kizárólagos raktár Lővinger Józsefnél. bevásárlásnál nagyon ajánlatos csakis Ferencz József keserüviz elnevezést hasz • nálni, nehogy más csekélyebb értékű vi­zet kapjunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom