Szamos, 1901. augusztus (33. évfolyam, 61-69. szám)
1901-08-04 / 62. szám
Jó módú iparosok, hivatalnokok, kisbirtokosok azelőtt külön értelmi osztályt alkottak, közepes, — nekik elegendő, — műveltséggel, de nyugodt, reális gondolkozásmóddal és derült életfilozófiával, mely minden jólét fejlődésének legelső feltétele. Legalább ez a polgári középosztály tartsa szem előtt a „ne sutor ultra crepi- damu elvét és ne kényszerítse gyermekét oly pályára, melyhez se kedve, se hivatása nincsen. ' A diplomás pályákon kívül elég más szép, sőt szebb pálya is van, ipari, gazda sági, kereskedelmi, forgalmi stb. és nem a pálya minősége adja meg az egyén értékét, de az, hogy minő lelkiismerettel, minő buzgalommal tölti be pályályát, bármilyen legyen is az. Alvás, álmatlanság és altatószerek. Sancho Panza, a renyhe fegyverhordozó, az alvást magasztalja, amikor fölkiált: „Álld meg Isten azt az embert, aki azt a szép dolgot kitalálta, a minek alvás a neve.“ Az alvás mindenkor a monda koszoruzta és költők magasztalta állapotok közé tartozott: az Ég drága ajándéka a szegény ember részére, hogy gyakran keserves és sanyarú sorsa megenyhüljön. Álmában a legboldogtalanabb is boldog lehet és csak, amikor felébred, jut ismét szánalmas állapotának tudatára. Az egészséges alvás mintegy légsulymérője a testi és lelki jólétnek, mintegy mérlegrud, melyen a testi és lelki boldogság függ, a nyelv, mely jobbra vagy balra billenve megmutatja, hogy a szervezetben nincs-e valami hiány. A megzavart alvás rendesen első jele valamely rejtett bajnak, amely az orvost az ok beható kutatására hivja fel. Az alvás úgy az egészségesre, mint a betegre egyaránt jótékony hatású. Senki sem nélkülözheti. Az egészségesnek azért van rá szüksége, hogy testi és szellemi erejét megújíthassa. Általánosságban minél több a munka, annál több legyen az alvás. A betegnél pedig arra való, hogy ujjáéleszsze az élet tüzet és pótolja a betegségtől fölemésztett erőket. A mi a nap és az éj a föld életében, azaz ébrenlét és alvás az emberében. A hogyan a nap és az éjjel között ott fekszik a bizonytalan világosságu hajnal és alkonyat állapota, úgy az alvásnak és ébrenlétnek is két átmenő mozzanata van: az ébredés és az elalván. Az al vás az izmok és érzékszervek, valamint a lélek működésének megszakítása és egyúttal eme szervek ingerlékenységének korlátozása. Némely ember kifejezett reggeli alvóképességgel bir, vagyis legjobban esik neki a kora lefekvés és a korán kelés. Ezekkel szemben állanak az esti alvók, akik akkor érzik magukat legjobban, ha késő éjjelig működhetnek és ennek megfelelően későn kelhetnek. Ezek közé tartoznak kiválóképen a a tudósok. Mit tesz már most alvás közben a lélek ? Uj sajátos tevékenységet teremt magának, va lósággal foglalkozik, amelyet az álmok képében sajátos ködbe és fátyolba burkol. Amint már most a következőkben azokat a körülményeket ismertetjük, amelyek az alvást zavarják, ismertetjük egyúttal azokat az altatószereket, melyek megfelelő követése az alvást előmozdítja, az álmatlanságnak pedig elejét veszi, azt megszünteti. Bőséges lakomák, szilárd, nehezen emészthető anyagok, bizonyos főzelékek, nevezetesen bab és borsó, továbbá a sajtok sok ember alvását megzavarják. Épp igy a bösőséges ivás, különösen az alkohol tartalmú italok élvezete. Mig az alkohol némelyeknél mély álmot okoz, addig másoknál érzékenyen megzavarja az alvást már a mint minden embernek megvan a maga sajátossága. Ugyanez áll némely élvezeti szere is. A kávé, tea, alkohol késő esti élvezete rendesen zavarja az alvást. Egyébként e részben az emberek szokása és sajátossága dönt. Mig az egyik retteg a test élvezetétől, addig a másik altatószerül iszik nehány csészével. Hogy hőség vagy hideg, zaj és lárma, izgatottság, fölindulás, kimerültség akár testi, akár szellemi munka után, szóval mindaz, ami a testnek, léleknek, és érzékszerveknek nyugal mát megzavarja, zavarja az álmot is. A testnek, léleknek és az érzékszerveknek nyugalma előmozdítja az alvást. Az unatkozás érzete, érdektelen beszélgetések és szónoklatok, valamint az olvasás ugyancsak megkönnyíti az elalvást. Ez áll a gyönge és enyhe zajra is. Bájos zene, kel lemes ének, az erdő szelíd zúgása, a szól köny- nyü fuvalma, az esőcseppnek a lombra való hullása, a patak csörgedezése, a kora reggeli fürdő csobogása kedvez az alvásnak. A lázas betegségek minden neme, fájdalom, idült betegségek, a súlyos betegségeket követő kimerültség megnehezítik és zavarják az alvást Végül nem csekély szerep jut a megszokásnak. Már fz idegen ágy, az idegen környe zet elég arra, hogy sokak ne találhassák meg az óhajtott nyugalmat. A szokatlan időben való lefekvés rendesen nyugtalanságot okoz. A mér tókletessóg és a rendszeretet előmozdítja az egészséget és ezzel együtt az alvást. Dr. F. HÍRROVAT. Az I-ső félév lejártával felkérjük lapunk mélyen tisztelt megrendelőit, hogy hátralékaikat beküldeni s előfizetéseiket megújítani szíveskedjenek. * Részvéttávirat. Szilágyi Dezső elhalálozása alkalmából, a ki városunknak díszpolgára volt, a városi tanács Széli Kálmán miniszterelnökhöz az alábbi táviratot küldötte: „Nagyméltóságú Széli Kálmán miniszterelnök urnák Budapest. Szatmárnémeti szab. kir. város tanácsa mély megilletődéssel értesült az országos gyászról, mely állami és közérdekünket érte Szilágyi Dezső elhunytával. Az egész nemzeté ugyan a veszteség, de legnagyobb saját pártját, az országot és a szabadelvű pártot érte. Eme gyászeset alkalmából mély részvétét fejezi ki a városi tanács.“ * Petőfi reliquia. Petőfi Sándor legnagyobb népköltőnk, mint tudva van gyakran megfordult városunkban, igy az 1843-ban kitört szabadságharcz alatt is, a midőn Nagy Bányáról visszatérve, Ötvös Mihály akkori alispánhoz egy levelet intézett, a melyben általános népfelkelés hirdetésére kéri fel az alispánt Ezen levél levéltárunkban csak másolatban van meg, azonban a másolatot Petőfi Sándor látta el záradékkal. — A levél a következőleg hangzik : „Tisztelt alispán ur ! Nagy-Bányáról jövök. A székely földre szándékoztam utazni némileg országos kiküldetésben, de Nagy-Bányáról vissza kellett fordulnom, miután hiteles tudomás szerint Kővárvidókén az utazás bizonyos veszély minden kaputos magyar emberre nézve. Tízezer oláh van talpon, kik az ellenségeskedést azzal kezdték meg, hogy a kővárvidóki cassát, mintegy 18,000 pengőt, elrabolták. — Tegnap egy helyen már gyújtani is kezdtek. Teleki Sándort, a kővárvidóki főispánt és_ Mihali kormánybiztost elfogták s csak csel által sikerült elillanA kéjlak előtt elhangzott a lépések zaja. A csapat megállt. A két szerelmes halálsápadtan tekintett egymásra. El vaunak árulva. Az "ajtón kopogtattak. Servilius Macer, a praetorianusok parancsnoka szólt: — Nyissátok fel, ti vakmerők, menedékhelyeteket. Semmi felelet. A két szerelmes összefonódva, megrettenve, mint két félénk őzike tekintett a törtónendők elé. — Nyissátok ki az ajtót, — szólt ismét a praetoriauus vezér, — nincs menekvés számotokra, ti gazok, kik megszentsógtelenitettótek a nagy caesar kójlakát. É durva hangokra sötét szégyenpir ömlött el Phylis arczán, és egy erőszakos rántással kiragadva magát Diomed karjai közül, felsza- kitotta a kójlak ajtaját. — A caesar leánya! — morajlott végig a katonák során. — Igen, a caesar leánya, — szólt most már bátor, messze csengő hangon, Phylis, — meglátom majd, ki merószli kezét a caesar leányára emelni. — Én! — szólt bár kissé alázatosabb hangon Servilius Macer — s rögtön parancsot adott, hog}? Phylist és Diomédet a caesar elé vezessék. * Az átriumban ült a caesar, az orgiák, melyekben naponta része volt, mély redőket szántottak homlokára. Szemöldökeit a harag kigyóvonalba vonta össze. így várta leányát s Diomédet a rabszolgát. Lesütött szemekkel lépett Phylis az átriumba. Arczát bő tunikájába rejló, mig vállait csukló zokogása remegtette. — Hitvány rabszolga, ki a caesar leányára merészelted vetni szemedet, lakolni fogsz bátorságodért, — dörgó a haragos caesar. — A nép circust kíván s tombol a vágytól ismét kéjelegni a szétmarczangolt emberi áldozatokban. Te fogod a nép e vágyát lehűteni. Vigyé- ték szolgák a carcerbe. * Az arena minden zuga tele volt látványosságra éhes közönséggel. Mindenki tudta az elmés Ítéletet, mit a caesar a merész rabszolgára kimondott. Két ajtó szolgált az aréna köröndjóbe. Az egyik ajtó mögött kiéheztetett himoroszlán lesett áldozatára. A másik ajtó mögött Phylis vetólytársnöje, Pomponius leánya várakozott. Az ítélet igy szólt, Diomed kiáll a porondra és szabadon választhat az ajtók közül. Ha azt nyitja fel, a mely mögött az oroszlán rejtőzik, az természetesen szétmarczangolja, ha ellenben a másikat találná választani, úgy a mögötte váré,kozó Pomponia hitvesévé lesz és élete meg van mentve. A tömegen halk moraj hullámzott keresztül. Diomed kilépett az arénára. Most egyszerre mindenki a caesar páholya felé tekintett. Ott ült Phylis sápadt arczczal, atyja, a caesar oldalán, mig szemei fásultan meredtek a circus porondjára. Egész éjszaka nem hunyta le szemeit. A féltékenység mardosó kígyói marczangolták, ha arra gondolt, hogy Diomed a leányt találná választani. Ha pedig feltűnt előtte az a jelenet, a midőn a kiéheztetett oroszlán azt, kinek izzó ajkairól oly sok édes vallomást hallgatott sejtelmes éjjeken, szemei előtt tépi szét, könybe lábbadi gyönyörű két szeme a fájdalomtól. 0 tudta, hogy melyik ajtó mögött minő sors vár Diomedre, mert a circus magistere nagyáron közölte vele. Diomed tudta ezt, mert meg volt győződve, hogy Phylis bármi áron, de okvetlen kell, hogy kipuhatolta légyen e szörnyű titkot. A közönség sajnálkozva tekintett a teljesen megtört Phylisre, mert benne megszemélyesítve látták az örök szerelem áldozatát, ki e küzdelemben, mit a kegyetlen végzet elibök szabott, az egyedüli biztos fél. Diomed alázattal hajtotta meg gyönyörű termetét a caesar páholya előtt, mig tüzes szemeit kórdőleg Phylisre függesztette . , . ... És csakugyan ! . . Phylis az egyik zárka felé intett . . . Diomed a jelzett ajtót egy merész mozdulattal feltárta ... és kilépett . . . ... A pergamen tekercs sorai e helyen elmosódtak olyannyira, hogy minden erőiködé sem daczára azt kibetüznöm nem sikerült. Az érzelmek e harczából melyik került ki győztesként, a szeretet, avagy a féltékenység' örök rejtély fog maradni. Kolb Mór hat. enA ház és birtok eladási, törlesztéses jelzálogkölcsön közvetítési irodája, Szatmár, Kossuth Lajos-utcza 2-ik szám. Aki házat, birtokot és erdőt venni vagy eladni kényelmesen (mérsékelt közvetítési dij mellett) óhajt, úgy szinte birtok vagy házra olcsó törlesztésej jelzálogkölcsönt akar, vagy bárminő helybeli vagy vidéki részvényre van szüksége, vagy azokat eladni akarja, velem lépjen érintkezésbe és meg log róla győződ ii hogy kiterjedt előnyös ismeretségem folytán hivatásomnak megfelelek. Kolb Mór.
