Szamos, 1901. július (33. évfolyam, 53-60. szám)
1901-07-21 / 58. szám
a mi bizodalmunk, ebben rejlik reményünk a jövőre nézve, hogy rövid időn oly kultúrára tesz szert nemzetünk, melylye! büszkén megállja helyét Európa elsőrangú kulturális nemzetei között. Ügyvédek baja. Hol varrnak azok az idők, a mikor a fiskális egy zsíros pörből egész élete során fényesen megélhetett? A régi magyar virtus abban nyilvánult legerőssebben, hogy' a jussát uem hagyta s ebben a fiskális híven segédkezett a veszekedő atyafiaknak. Pörök évtizedekre, sőt évszázadokra is elhúzódtak. A por tárgya lehet, hogy egy fabatkát se ért, de magyar ember igazát nem hagyta Akár a fülemile füttyéről, akár milliókat érő földbirtokokról lett légyen szó, mindig csak a bíróság elé kellett vinni az ügyet — döntse el az, kinek van igaza. De, ha még belenyugodtak volna ebbe a felek. Az appellálás, a perújításoknak se vége, se hossza. Annyiféle klau- rula, annyiféle kibúvó maradt mindig a fiskálisnak, hogy egy kis ügyesség mellett az „emberi kor legvégső határáig“ elélhetett egy pör jőve delméből. Sőt tudjuk, hogy egyes pörök védelme örökség tárgyát is képezte, amennyiben a fiskális apa fiskális fiára hagyta a zsíros pör vezetését. Ha egy-egy ilyen pör végre azután végleges befejezést nyert, mi maradt a nyertes félnek ? A tudat, hogy neki volt igaza. És ezzel nemcsak, hogy beérte, de örült is rajta. Hiszen ezen fordult meg az egész pör. Hogy a megnyert pörnek praktikus hasznát is lássa, nem sokat törődött. Elég volt neki, hogy Nagy Mihály uram — az ellenfele — pervesztes lett. A fiskálisoknak tehát ennekelőtte kitűnő sorsuk volt Magyarországon. Ma már évtizedes pörök a ritkaságok közé tartoznak. A törvények határozottabbak, az eljárás egyszerűbb lett. Az akták nem hevernek évtizedeken át a különféle fórumoknál. Az ügyvédek díjazása is szabályoztatok. És ha nagy forgalmú ügyvédi iroda még ma is szép jövedelmet biztosit a vezetőjének — mégis ma már vége a régi mesés fiskálisi fizetéseknek. Mindig újból megnyirbálják az ügyvédek jövedelmét. Az igazságügyminiszternek a polgári rendtartásra vonatkozó legújabb tervezete is hivatva van az ügyvédeknek anyagi kárt okozni, a miért is megmozgatnak minden követ, csakhogy a tervezetnek reájok vonatkozó sérelmes részeit módosítsák s ez ügyben a budapesti ügyvédi kamara is állást foglalt. Nem hisszük azonban, hogy az ügyvédek I czélt fognak érni. Mert nálunk a jogkeresés I még mindig oly költséges, hogy a kormány kötelessége, azt minden rendelkésére álló eszközzel olcsóbbá tenni. Az eljárás egyszerűsítés-' nem redukálja a perköltségeket annyira, mint azt méltáu elvárhatjuk. Az ügyvédi költségeket kell tehát csökkenteni, ha a jogkereső polgárok érdekeit meg akarjuk védeni Mert a polgárok érdeke nem a zsíros pör, hanem, hogy minél könnyebben és olcsóbban lehessen eljutni az igazsághoz. HÍRROVAT. Az I-ső félév lejártával felkérjük lapunk mélyen tisztelt megrendelőit, hogy hátralékaikat beküldeni s előfizetéseiket megújítani szíveskedjenek. * Személyi hir. Kiss Áron, a tiszántúli ev. ref. püspök e hó 17. óta a turvékonyi Mária- völgyi fürdőben nyaral. * A római kath. temető rendezése ügyében közelebb Meszlényi Gyula püspök értekezletet, hívott, össze, melyen jelen voltak : Dr. Kádár Ambrus, Hámon József és Hehelein Károly kanonokok, Tóth József h. plébános, a világi hívők közül Antal Dániel, Dr. Lengj'el Géza, Lengyel Endre, Dr. Lehóczky János, Kertészffy Gábor, Heinrich Viktor, Komka Alajos és Wallon Lajos. Az elnöklő püspök megnyitván a gyűlést, előadta Tóth József h. plébános által a temető rendezés ügyiében kidolgozott tervezetet, a mely szerint oly családok, a melyek a temető elsőrészében foglaltak bekerített helyet a jövőben felhasználandó részekért bizonyos dijat lefizessenek vagy a felhasználni nem akart részt szabadítsák fel. j Elfogadtatott ugyancsak a h. plébános kérelmére, hogy a városi hatóság megengedte, hogy a te metőárok a temetőhöz csatolható legyen. Ennek feltöltési költségeire, a kőkerítés előállítására és általában a temető jókarban tartására a bizottság a következő dijakat, állapította meg: I sírhely 40 korona ; II. sirhely 20 korona; III. sirhely 16 korona ; gyermekek részére ezen árakból 40 százalék engedélyeztetik. A temető hátsó része ingyenes sírhelyeket képezi; azonban e rész előtti sírhelyeket 6 koronáért lehet váltani. A temetögondnokság vezetésére a min denkori lelkész elnöklete alatt a püspöki hatóság a következő urakat kérte fel: Lengyel Endrét, Haller Ottót, Kertészffy Gábort, Morgeut- hál Antalt és Tóth Sándor folyammérnököt. A sírok 30 évi időben felújíttatnak és igy remélhető, hogy a feltöltendő területtel kibövi- tendö temető a kath. hívek részére hosszú időre elég lesz. A temető gondnokságra felkért urak 9-ik kánonban igy ir: „Nem szabad a hallgatóknak az egyházi szolgát elbocsátani a tractus elöljáróinak előre való tudása és megegyezése nélkül ; valamint az egyházi szolgáknak sem elhagyni a maguk eklézsiáját. Rendeljük tehát, hogy abban az esetben, ha valami egyházi szolga a maga szent szolgálatának foglalatosságaiban, vagy igen nagyon korhely és mellőző volna, vagy pedig valami cselekedetével abban az eklézsiában a népnek igen nagyon való meg- botránkoztatására méltó okot adott volna, a tractusi törvényszék, ha az eklézsia kívánja, mozdítsa el arról akkor, a mikor az egyházi szolgát, de ugv, hogy előbb hallgassa ki azt és győzze meg törvényesen elmozdítást érdemlő hibás volta felől.“ Hogy a papmarasztás mennyire lealázó volt a lelkipásztorokra nézve, s hogy nagyon sokszor minden igaz ok nélkül kellett eklézsiát választaniok, ügyesen és korhűen parodizálja azon vers, mely a kölesei egyház 1813. táján kezdett jegyzőkönyvének fedelén olvasható : „Sok faluk bánnak úgy érdemes papjokkal, A mint nem kén’ bánni borjupásztorjokkal, Ha a legjobb papra egy-két előkelő Megharagszik, szokszor ott ki nem telel ő. Mert ezek ellene boron voxot vésznek S kis karácsony napján kitolói lésznek, Mikor nagy sereggel gyűlnek a templomba, „Kell-e tovább a pap ?“ — kérdi egy goromba. „Nékem nem kell — mond ez, — mert már két tehene, Négy diszna van. Sok az ! Annyi nem kellene, Felhizott már köztünk, ezért beszél fennyen, Fogadjunk más szegényt, ő dolgára menjen!“ Más mond, hogy oly jól tart mindenféle munkást, Hogy miatta nem kap sem kaszást, sem kapást. Más, hogy dorgálódzik. Más hogy a papnénak Drágább szoknyája van, mint a birónénak. Más, hogy mikor felül a kar tetejére, Gyenge szava, hangja lalsan hat fülére. Ezek egyhez, azok más okhoz kapnak, S végre, diktom-faktom, menni kell a papnak. Akkor két nagy rovást, (mert nincs köztük iró), A szürujjból kihúz a bocskoros biró, A kitoló voxot metszi az elsőre, Megesik, hogy nincs is szüksége kettőre. Másutt fejér s véres*) tengerivel élnek, Melyet sok bölcs faluk még szebnek ítélnek. A kimaró voxra a biró rőt szemet Ereszt a szürujjba, másikba fej éret. A tengerit osztán együtt felszámolják S ha a véres szemet számosbnak találják : Akkor a jó papnak, ha nincs is mit enni, Öt s hat gyermekévéi ki kell onnan menni.“ Istennek legyen hála, a papmarasztás lassanként kiment a szokásból, az általános művelődés, de meg sok gyülekezet botrányos eljárása papjával az egyház vezető férfiait arra indították, hogy végleg eltöröljék ez ósdi jussát a híveknek. A papmarasztás helyét az élethosszig vagy önkéntes helyváltoztatásig tartó meghívás | vagy választás váltotta fel. Egy jó oldala volt j a papmarasztásnak, t. i. az, hogy a lelkipásztorokat nyájaik körül való buzgóbb forgolódásra, tiszta erkölcsi életre buzdította. De ez az előnye elenyészik azon hátrányokkal szemben, a melyek sokszor a legjelesebb lelkipásztoroknak is sok keserűséget okoztak. Csak a papmarasztást véve tekintetbe, elmondhatjuk, hogy nagyon csalódik az, aki azt tartja, hogy a régi idők jobbak valának, mint a maiak. *) ügy látszik a piros tengerit a 18-ik század végén s a 19-ik elején véres tengerinek nevezték, mivel úgy néz ki a piros tengeri, mintha vérrel lenne bekenve. egyenkint oly becses egyéni tulajdonságokkal rendelkeznek, hogy összimugzatos működésűktől a legjobb reménynyeli lehet várni a temető- rendezés kérdésének sikeres megoldását * Eljegyzés. Rácz Elek kismajtényi ev. ref. lelkész e hó 14-én eljegyezte Veres Ferenca földbirtokos kedves leányát Juliskát, Domahidán. * Eljegyzés. Braun Mór szatmári iparos e- hó ldrnn eljegyezte Guttmann Reginát, Gutt- mán Ármin n.-károlyi lakos leányát. * Apáczák beöltöztetése. F. hó 19-én pénteken a helybeli apáczazárda templomában nagy ünnepély volt. Ugyanis reggel 8 órakor Hámon: József apát-kanonok teljes segédlettel nagy misét mondott, melynek végeztével 32 nővér fogadalmat tett, 22 pedig rózsafüzért kapott. A beöltözött nővérek a következők voltak : Kollner Elsa szerzetesi neve : : Consilia, Pritz Matild 77 77 Martina, Simon Margit n 77 Reniida, Farkas Paula 77 n Willibalda, Gólya Róza n Ernestina, Illyés Zsuzsánna n Evelina, Szelekóvszky Gizella » Eufrásia, Zimmermann Vilma » n Lidvina, Baumli Katalin 77 Aparitia, Bukóvszky Hona n » Hieronyma, Szabó Mária 7? 77 Barbara, Subaly Aranka . 77 ümélia, Zsámba Etelka » 77 Doloris, Goricsky Elvira 77 » Salvatoris, Niedermann Anna n Benedicta, Szmolka Emma n 77 Gaudiosa, Gnandt Francziska n Mártha, Izsáky Anna » fi Edilburga, Zwickel Gizella 77 77 Meinráda, Heffenfelder Hona n V Kinga, Kocsis Appolonia n » Niczefora, Schlachta Cornelia 71 n Venautia, Topiczer Antonia 77 77 Eugratia, Csuvara Mária 77 Immaculata Ruffy Ida n 77 Dilecta, Szabó Mariska 77 77 Carola, Holubek Róza *> 77 Fernanda, Balázs Szidónia n >9 Cordata. Heitler IV^ária 77 Christofora. Vági Gabriela » Lívia, Horváth Ágnes 77 77 Materna, Szolomayer Berta n Alésia. * A „Szatmár és Vidéke“ laptársunk legutóbbi számában egy apróság azt beszéli, hogy a főkapitány elmozdította állásától azt a rendőrt, a ki a múltkoriban nem akarta megengedni, hogy az öngyilkossá válni akaró kereskedő segédet levágják a kötélről; a tanács azonban visszahelyezte állásába, sőt kitüntetésre is ajánlotta. A dolog ily előadása jó éleznek, az igazság azonban az, hogy ezen rendőrt' nem a főkapitány, hanem Pap Géza h. polgármester, bocsátotta el és nem a tanács, hanem Hármán Mihály polgármester helyezte vissza. Hogy az ügyben kinek van igaza : azt a közvéleménynek magyarázni fölösleges. * Adomány kulturális czélra. Szatmár vármegye tanfelügyelősége Szokol Pál bánya- tanácsosnak, a nagybányai állami polgári iskola részére adományozott értékes ásványgyüjtemé- nyért, köszönetét nyilvánította. * Gyászhir. Özv. Beniczky E1 e k n é, szül. Simon Ágnes f. hó 19 ón életének 74 ik évében elhunyt. Temetése ma d. u 4 órakor lesz a Bocskai-utcza 13-ik számú gyászháztól. Béke hamvaira! * Felülvizsgálat. A közvágóhidi hűtő és jégkószitósi gépészeti berendezésének utófelülvizsgálatát f. hó 18-án tartotta meg Rózsahegyi Aurél vasúti és hajózási főfelügyelő, mint a kereskedelmi miniszter kiküldötte. A vizsgálat kiterjedt a berendezés minden részletére s azt teljesen kifogástalannak találta, csupán egy megrepedt henger kicserélését és egy önolajozó készülék megrendelését látta szükségesnek. Ezen hiányok pótlására a Röck-czég, mint a gépészeti rész berendezője, a tanács által fel fog szóllittatni. * Gyászliir. Bura József és gyermekei : Jenő, Ilona, Lörincz és Szidi fájdalomtelt szívvel tudatják a legjobb feleség, illetve anyának Bura Józsefné, szül. Beniczky Emmának f. hó 17-én este 9 órakor hosszas szenvedés után életének 54-ik, boldog házasságának 30-ik évében az Urban történt gyászos elhunytát. A drága halott tetemei f. hó 19 ón d. e. 10 órakor tétettek Nagy-Váradon a Szt.-János-utcza 447. sz. halottas házból a gör. kath. egyház szertartása szerint való beszentelés után az olaszi-i
