Szamos, 1901. július (33. évfolyam, 53-60. szám)
1901-07-04 / 53. szám
Eme tétellel szemben a kiadás 1.) a tanárok fizetése 90 órát számitva: 9000 korona. Az igazgató-tanár fizetése: 3000 korona és 500 korona személyes pótlék, összesen: 3500 korona. Szolga fizetése 1000 korona, fűtés, világitás, helyiség 2400 koroua. Berendezések, tanszerek stb. 2000 korona, összesen: 17.900 korona. Az évi rendes bevételből levonva a kiadást, marad: 13.3000 korona. Ebből rószvónyenkint 6%-°t fizetve 1200 korona, marad végeredményül évenként 12.100 korona. Ebből a lehetőséghez képest 8 év alatt az intézet a részvényeket magához váltaná és a pátrónátust a városnak felajánlaná s igv a város minden anyagi áldozat nélkül községi felső kereskedelmi iskolához jutna. Ekkor azonban összeköttetésbe hozva az alsóbbfoku kereskedelmi iskolával, illetve a kereskedelmi tanoncz iskolával, kereskedelmi női tanfolyammal és esti előadásokkal, a mint az Döbreczenben. van, a kormánynál kieszközölhető lenne a kereskedelmi akadémia czime. Ha a város bármi okból erre nem vállalkozhatna, a kereskedők társulata minden nagyobb nehézség nélkül elvállalhatná annak fen- tartását. Minden iskolát, a mely tényleges eredményeket képes felmutatni, az állam segélyez. Ez intézet, sem maradhat el segély nélkül. Ügy a vallás- és közoktatásügyi minisztériumtól rendes évi segély volna kérendő, mint a kereskedelmi minisztérium felkérendő lenne hasonló segélyre, vagy pedig a szaktanár javaialmazá- sának elvállalására. Még kissé korai ugyan, de azt hiszem, nem lesz érdektelen megemliteni, hogy idővel alkalmas épület lesz emelendő, a mely remélhetőleg az intézet jövedelméből lesz eszközölhető a nemes város áldozatkészségét telek-átadással vévén igénybe. íme tisztelt Uraim ! szolid képe egy olyan nagynak látszó, de mégis olyan könnyen kivihető tervezetnek. Csak erős akarat, áldozat- készség és lelkesedés kell s ha ez megvan önökben, Uraim! akkor mi sem áll útjában annak, hogy e szerényen, minden hangzatosság nélkül, csöndben megkezdett mozgalom sikert arasson Az ifjúság, a haza reménye fordul önök felé, az kéri önöket, segítsenek rajta, adjanak kezébe egy falatka kenyeret s azt majdan egésszel fizeti vissza. Sok nagy dolgot volt képes már kiviuni kevesek lelkesedése, kitartó munkássága. S amikor most egy felső kereskedelmi iskola létesítésének tervezetét, eszméjét itt önök előtt szülővárosomnak átadom, bizalommal fordulok Uraim!, önökhöz, hogy ha gyönge szavaim meggyőzték önöket az eszme helyességéről és kivihetőségéről s az iskola majdan hirdetni fogja a magyarság esz méjét, az önök lelkes áldozatkészségét, nyugodt lélekkel mondhatom : „Atyám! elbocsájthatod szolgádat, mert az híven teljesítette kötelességét.“ Az előterjesztés után értekezlet köszönetét szavazott Jékei Károlynak az eszme fölvetéséért s a gondosan kidolgozott tervezetért. A kérdéshez az értekezlet tagjai közül többen hozzá szólották. Dr. Fodor Gyula a részvénytársaság alapján való szervezést nem látja czélravezetőnek s e helyett ajánlja, hogy a létesítendő f. keresk. iskolát, melyre tényleg nagy szükség van, városunk törvényhatósága állítsa fel. Bodnár György, h. tanfelügyelő rámutat azokra a törvényszabta kellékekre, melyeket a tervezet figyelmen kívül hagyott s a mi a költségvetést lényegesen befolyásolja. Szerinte helyesebb volna a f. keresk. iskolát polgári iskolával kapcsolatosan lóf&siteni, mit esetleg az állam is hajlandó volna fölállítani s ez volna a természetes előkészítője a f. keresk. isk. növendékeinek. Dr. Törseök Károly a f. keresk. iskola felállításának anyagi alapját a helyi pénzintézetek utján gondolja megvalósíthatónak. Dr. Fejes István a terv reálizálására egy előkészítő bizottság alakítását indítványozza. Dr Hantz Jenő azt indítványozza, hogy mielőtt a i bizottság megalakittatnék, ama fontos kérdésre nézve, hogy polgári iskolával kapcsolatosat • szerveztessék-e a f. keresk. iskola, már most kel határozni, hogy a bizottság a czól felől tájé kozza magát; a polgári iskola felállítását itt , hol a két főgimnázium úgy is nyújtana elég l növendéket, szükségesnek nem találja. Dr. Fodoi Gyulának szintén ebben az értelemben történt felszólalása után Dr. Farkas Antal kifejti, hogy egy polg. iskola felállításának eszméje a törv iratban rámutattam arra, hogy minő ijjesztö az állásnélkül elzüllő dip'omás emberek száma. Iparunk, kereskedelmünk lassan ugyan, de fejlődik s az elmúlt nehány esztendő válságos helyzete nagyon megapasztotta a kereskedelmi pályákra lépő emberek számát. Újabban azonban érezhető már a hiány s lassankint ismét kezdenek a felső kereskedelmi iskolák növendékei szaporodui. Szatmárnémeti város sajátságos, központi fekvésénél fogva hivatva van arra, hogy a magyar északkelet kereskedelmi góczpontja legyen. Szükséges tehát, hogy olyan helyen állíttassák fel egy felső kereskedelmi iskola, ahol az isko Iában elvégzett tárgyakat a növendék in praxi szemlélhesse. A kereskedelmi iskola felállításával legalább 80—100 ifjú fog városunkba költözni s mint méltóztatnak tudni, a kereskedelmi iskolai taníttatás elég drága, úgy hogy annak költségeit viselni csakis jó középjövedelemmel biró szülők képesek. Az a száz ifjú itt fog szállást keresni, itt nyerni élelmezést, itt fog ruház- kodni, könyvét itt vásárolja, szüleik egy évben legalább egyszer, a legtöbbet meg fogják látogatni. Méltóztassanak csak számításba venni, I minő összeget, forgalmat fog eredményezni végeredményében ez. Mimimális 50—60 000 forintra | teszem azt, a mely összeg nem forgó töke, de kész haszon a város lakosságára. Ez pedig nálunk nem megvetendő. Nem fűzök ón, Uraim 1 ez intézet fejlődéséhez vérmes reményeket, de annyit bizonyosra veszek, hogy jövője lesz, hivatását becsülettel fogja teljesíteni s hiszem, hogy a létesítése körüli fáradozás meg fogja hozni busás erkölcsi és anyagi gyümölcsét. A felső kereskedelmi iskolákat rendszerint testületek és magánosok állítják fel. Az állam pedig több-kevesebb összeggel mindeniket segélyezi. Első sorban természetesen a kereskedők társulata volna hivatott arra, hogy eme felső kereskedelmi iskolát felállítsa. Ámde helyi kereskedő társulatunk nem elég erős, elégséges anyagi eszközökkel sem rendelkezik. Pénzintézeteink sem igen vállalkoznak magukban arra, hogy az iskolát felállítsák. A leghelyesebben — véleményem szerint — a jelenlegi körlümények között csupán részvénytársasági alapokon lehetné elérhetni. Hiszen a mit egyes ember nem tudott keresztül vinni, hányszor juttatta azt diadalra egyesületek jóakarata, közös ereje. Ha lehet ipari vállalatokat, művészeti egyesületeket alapítani ily módon, miért ne lehetne iskolát, a mely végeredményében a közjót szolgálja ? Miért ne fordíthatnám ón pénzemet olyan czólok elérésére, a melyekkel a haza oltárán áldozom, csak éppen azért, mert ón is jövedelmet, kamatot biztosíthatok magamnak. Sőt inkább szolgálom a közjót s e szolgálatomért önzés vádja nélkül hasznot húzok ? Nem kellenek százezrek, csakis nehány lelkes ember néhány fillére s kész a templom, a mely a hazát, a tudományt szolgálja. Méltóztassanak megengedni, hogy laikus módon egy kis reális számadást mutassak be. Az intézet felállításához szükséges tőke 20.000 korona, mely összeg 200 drb. száz-száz koronás névértékű részvény aláírásával volna biztosítandó. Ez a 20000 korona képezné egyszersmind az első esztendő főbevóteli tételét. Negyven tanulót számitva az első évfolyamon a tandijakból fejenkint 200 koronát számitva 9.600 korona. Beiratási stb. dijakból befolyna: 800 korona. Tehát az első esztendő egész bevétele 30.400 korona lenne. A kiadás: lj. a tanárok javadalmazása. Az intézet tanárait a helyi két főgimnázium tanári karából nyerné, csupán egyetlen szakerö kellene a kereskedelmi szaktantárgyak tanítására. — A heti óraszámot 30-ba véve", óránként 100 koronát számitva 3.000 korona. Egy szaktanár fizetése, aki az intézet adminisztratív ügyeit is viszi, 2400 és 200 korona lakásbór. Összesen : 3000 korona. Egy iskola- szolga fizetése 960 korona. Iskolai helyiség bére 1000 korona. Berendezés stb. 3000 korona. Az összes kiadás tehát 10.960 korona. A második esztendőben az intézet növendékeinek száma legalább 80-ra, mig a harmadik esztendőben legalább 120-ra emelkedne. Vegyük ezt alapúi s nézzük, minő lesz az eredmény a teljes iskola mellett. Az évi tandijakból 28,800 korona. Beiratási stb. dijakból 2400 korona várható. A rendes évi bevétel tehát: 31.200 koronát tenne ki. hatóság körében már többször felmerült, de megvalósításának komoly szükségét eddig sem látták. Jákó Mihály és Thurner Albert ismételt felszólalásaik után az értekezlet elhatározza, hogy mindkét tervre nézve a bizottság egy reális munkálatot készítsen s ezt terjeszsze elő az értekezletnek. Erre a bizottság következőleg alakíttatott meg: elnök : Hérmán Mihály, polgármester, alelnök Jákó Mihály bank igazgató, előadó : Dr. Fodor Gyula, főgim. tanár, jegyző : Thurner Albert, tkpénztári könyvelő, a bizottság tagjai: Páskuj Imre, dr. Lelióczky János, id. Jékei Károly, Ratkovszki Pál, Pap Géza, dr. Vajay Károly, Hehelein Károly, Hámon János, Teitelbaum Herman, id. dr. Farkas Antal, Walkovics János, Bodnár György, Reiter Jakab, Litteczky Endre, Lőwy Miksa, Unger István, Radó Bertalan, Emerich Tivadar, Halász Mór, Schwarcz Albert, Rooz Gyula, Novák Lajos, ifj. Jékei Károly, dr. Keresztszeghy Lajos, Borsos Benő, dr. Hantz Jenő, Mátray Lajos, dr. Fejes István, dr. Törseök Károly. Felhívás. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület a Nagyméltóságu földmivelésügyi m. kir. miniszter ur által adományozott pénzdíjakkal és a rendező egyesület által adandó oklevelekkel 1901. julius 29-én d. e. 10 órakor Szinórváral- ján a vásártéren szarvasmarha tcnyrsz díjazást rendez, az alább felsorolt feltételek mellett: 1. Kis gazdák tulajdonsát képező kisborjas tehenek után: 1. 80 korona áilamdij és dicsérő oklevél. 2. 60 korona ,, és elismerő oklevél. 3. 40 korona „ és „ „ 4. 30 korona áilamdij. 2. Kis gazdák tulajdonát képező 2 éves üsző borjuk után. 1. 50 korona áilamdij és dicsérő oklevél. 2 30 korona „ és elismerő oklevél. 3. 20 korona áilamdij. 3. Kis gazdák tulajdonát képező 1 éves üsző borjuk után. 1. 40 korona áilamdij és dicsérő oklevél. 2. 30 korona „ és elismerő „ 3. 20 korona áilamdij. I 4. Közép és nagybirtokosok tulajdonát képező kis borjas tehenek után. 1. Arany oklevél. 2. Dicsérő oklevél. 3. Elismerő oklevél. 4. Elismerő oklevél. 5. Közép és nagybirtokosok tulajdonát képező 2 éves üszők után. 1. Arany oklevél. 2. Dicsérő oklevél. 3. Elismerő oklevél. j 6. Közép és nagybirtokosok tulajdonát képező 1 éves üszők után. 1. Arany oklevél. 2. Dicsérő oklevél. 3. Elismerő oklevél. 7. Közép és nagybirtokosok tulajdonát képező 1 éven felüli bika borjuk után. 1. Arany oklevél. 2. Dicsérő oklevél. 3. Elismerő oklevél. , Általános szabályok: 1. Úgy a pénzdijak, mint oklevelek csak a vidéki viszonyokhoz mérten absulot becsű és ■ olyan szarvasmarhák után fognak. kiadatni, . melyek Szatmárvármegye területén neveltettek. II 2. Csakis magyar fajú marhák vezethetők i elő. 11 3. Díjazva csak saját nevelésű marha lesz. 1 4. Saját nevelés, valamint a tulajdonos bir- tokviszonya kívánatra községi bizonyitvány- i nyal igazolandó. ; 5 Bejelentések a Szatmármegj’ei Gazda' sági Egyesület titkári hivatalánál (Szatmár, : Rákóczy-utcza 36. sz.) szóval vagy írásban esz- közlendő vagy a díjazást megelőzőleg 1 órával . a helyszínén.
