Szamos, 1901. június (33. évfolyam, 44-52. szám)

1901-06-06 / 45. szám

ami gazdasági haladásunkat elősegíti, meg­tekintsék, tanulmányozzák. Ebből a tanulás iránti készségből láthatjuk, hogy felébredtek a mi gazdáink is, s ettől az ébredéstől vár­hatjuk, hogy valahára önmagukon is fognak segíteni. A gazdasági egylet által szervezett 22 kis gazdából álló ily csoport saját költségén szombaton este utazott tél Pestre s kedden reggel érkeztek vissza, s egynek a szájából sem lehet hallani, hogy megbánta volna vál­lalkozását vagy sajnálná a ráfordított költ­séget. P. Röíid útmutatás a gabottafutrinKa ellen Való VédeHezósre. (Folytatás.) A megnőtt csócsároló földbe húzódik, ott bebábozódik és mikor a gabonanemiiek szeme megduzzadt és tejesedui kezd, akkor már mint teljesen kifejlődött bogár a föld szinére kerül, hogy kártételét itt újra úgy kezdje meg, mint ezt már elébb láttuk. A gabonafutrinka kártétele helylyel-közzel igen nagy lehet. A hol nagyon is szokásos, hogy búzát árpa után vessenek, vagy a hol a búza az árpa mellé kerül, ott nem csak száz, hanem ezer holdnyű buzavetés is tönkre mehet. Ezt a szomorú tapasztalatot éppen hazánkban szerez­tük, kivált azokon a helyeken, a hol az árpa termesztése újabban virágzásnak indult. Ilyen helyen nagy7 kárt tesz a gabonafutrinka az ár­pában is, de az utánna következő őszi vetés­ben is. Irtására, ha már kárt tesz, és azt m«g jó kor öszszel veszszük észre, mielőtt a kár nagyobb mértéket öltött volna, ajánljuk a dohányluggal (thanaton-nal) való permetezést. Tudjuk már, hogy a kártevő eleinte foltonkint kezdi pusztító munkáját : ez oknál fogva tehát nem kell egye­bet tenni, mint valamely szép derült napon meg kell permetezni a dohánylug 3 százalékos olda tával a fertőzött folt összes gabonatövét és a folt körül is még vagy két méternyi szélesség­ben. Ha a csócsároló az igy megmérgezett ga bonasásból eszik, elpusztul. Hogy a permetezés sikeres legyen, kell, hogy az napos és száraz időben történjék ; esős időben, ha az eső a növényről a dohánylugot lemossa, nem érünk czélt. Gondoskodni kell, hogy a kipermetezett anyag bőven, de ne pazar módon jusson a fertőzött foltokra. Hol a fertő­zés kisebb, ott megteszi a jó szolgálatot a kö­zönséges háti permetező (peronoszpora perme­tező) ; nagy gazdaságokban és nagy fertőzés esetén, hogy a munka szaporább legyen, fogatos permetezőt kell alkalmazni. A dohánylug ('thanaton) ilyen rovarirtó czélra biztosan egyelőre csak a Magyar Dohány­ha sokat játszanak, még kikapnak ez iskolában a tanító úrtól. Bizony ! — Ugy-e te sokat fogsz tanulni ? — kér­dezte a mama Ilonkától. — Igen sokat! Megtanulok stoppolni az Otti nénitől. Ugy e mama? Aztán én fogom stoppolni a Béla harisnyáját! Ugy-e? Ugy-e? — Oh! te kis bolondos!, mondta a mama, aztán nevetett. De hát miért is nevetett? Hi­szen az csak természetes, hogy a Béla haris­nyáját Ilonka fogja stoppolni. Mint a mama az apáét. * Ilonka nagy leány lett. Olyan szép, mint egy napsugár. A Béla meg elköltözött egy bol­dogabb hazába. Meghalt. Nem is tudom hogyan. Ilonka nem siratta meg, hiszen szégyen egy nagy leánynak siratni egy ismeretlen fiatal em­bert. Nem emlékezett már a gyermekkorra, a mikor a szekrény mögé bújtak, a mikor gyer­mekjátékaikat, ott a kertben csodálkozó csicser géssel nézték az apró madarak. Milyen régen elmúlt az az idő, a mely a gyermekeknek olyan boldogságot adott, a melyet fel nem fognak ta­lálni soha többé. De mégis. Egyszer köny sző kött a szemébe, a mikor egy őszi délután a temetőben meglátta azt a nevet a mely a Bé­láé volt, egy fehér márvány oszlopon. Nagy sárga betűk voltak azok. Aztán megállt. Elgon­dolta, hogy neki is jó lenne ott mélyen a föld kereskedelmi Részvénytársaságnál (Budapesten, Y. Erzsébettér 15.) kapható ; az 5 kilogrammos doboz ára 6, az 1 kilogrammosé pedig 2 K. — 100 liter vízre 3 kg. dohánylug szükséges és egy holdnyi egészen fertőzött területre körülbe­lül 300—400 liter dohánylugos oldat kell. Ha korán kezdjük a védekezést, akkor kisebbek a. fertőzött foltok és igy kevesebb anyag is fog elfogyni. A védekezés második módja a gabonafut­rinka elszaporodásának megakadályozás i. Ez abból áll, hogy kalászost kalászos után és leg- kevésbbé búzát árpatarlóba ne vessünk. Okát a bogár életmódjában láttuk. A ki árpatarlóba őszszel búzát vet, az nagyon jól gondoskodik e bogárról, mert mig a bogár az árpakalászból megél, addig a csócsároló az őszi vetésben ta- nyázhatik A hol pedig a búza az árpatarló mellé kerül és a hol a gabonafutrinkától okozott kártétel gyakori, de a föld nem igen pa- joros, ott tanácsos a fertőzött tarlót elébb ser­téssel gyakran megjáratni, hogy az a csócsárolót összeszedje, mielőtt ez az uj vetésbe átvándorolna. Ugyanezt kell tennie annak is, a ki búzáját árpatarlóba kénytelen vetni. A csócsárolótól fertőzött foltot úgy is meg lehet tisztogatni, hogy a zöld tarlót addig hagy­juk helyén, mig benne a gabonafutrinka kárté tele jól meg nem látszik, s akkor úgy perme­tezzük meg dohányluggal, mint az elébb láttuk. Ha a permetezés után egy héttel későbben azt veszszük észre, hogy a csócsároló elpusztult, akkor az igy megtisztított tarlót feltöretjük. A hol az árpa-tarló ki nem zöldül, mórt pl. aratás kor kevés mag pergett ki, ott helyébe a csalo­gató-vetét alkalmazhatjuk olyanformán, hogy a fertőzött táblákban 5 — 6 barázdányi földet bn závai vetünk be. Ha ez kizöldült és a csócsároló belehuzódott, akkor ez utóbbit dohánylugoldat- tal úgy irtjuk, mint az előbbi esetben. Miként látjuk, a védekezésnek utóbbi része nemcsak hogy kissé körülményes, hanem költsé­ges is. így tehát annál tanácsosabb, hogy e kár tevővel szemben a jól megválasztott vetésforgót megtartsuk és árpa után búzát ne vessünk. A ki azt követi, annak nem lesz baja a gabona­futrinkával. Kelt Budapesten, 1901. M. kir. áll. Rovartani Állomás. Szakosztályi ülések. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület f. hó 5-ére hívta egybe összes szakosztályait, hogy elnökeiket, alelnökeiket s előadóikat megválasz- szák. A választások vezetésére felkérték Sváj- czer Gábort, ki az elnöki széket elfoglalva fel­hívta a szakosztályokat a választások megej- tésére. 1. Az állattenyésztési szakosztály részéről je­lenvoltak : Bay Mihály, Bösyörményi Zsigmond, Cholnoky Imre, Csaba Adorján, Kölcsey Antal, bér. Kovács Jenő, Pethö György és Szilágyi Tréger Albert alatt, talán épen Béla mellett. Mennyi csalódás érte már eddig is. Mennyit szenvedett ezen a rövid életen keresztül. Félt a jövőre gondolni. Aztán, mikor azok a fekete szempillák lezárul­tak egy pillanatra s a háttérben megjelentek a gyermekkor ábrándjai, a mikből semmi sem sem teljesedett be ; a mikor látta ott messze a szürkeségben a régi kedves játszótársat, Bálát mosolyogva inteni felé: elfáradt és meggyötört lelkét fájdalmas vonaglás fogta el, a mely könyet csalt a szempillákra. * Egy mosolygó tavaszi délután, mikor egyedül bolyogtam a kihalt temetőben, siró éneket hozott felém az esteli szél: Ilonkát te­mették akkor. Ott pihen csöndesen Béla mellett. A hü pajtás apró játszótársáért eljött. Milyen fájó, zokogó volt az az ének. És én, a ki annyiszor voltam tanúja, gyer­mek örömüknek, a ki annyiszor játszottam ve­lük. most megsiratom őket. Hadd omoljon a könyem. Mert, a ki annyiszor játszott velük a fövényes folyóparton, sírjuk fölött hadd kese­regjem a csalódás keserű könyeit. Meg aztán nem fogom-e én is követni őket nemsokára ? Akkor aztán engem is megsrrat talán valaki. Vagy a részvétlenség fog sárga síromra letele­pedni ? Ki tudja ?! Károlyi Lajos. Elnökül megválasztották Szerdahelyi Ágos­tont, alelnökül bér. Kovács Jenöt, előadóul Pethö Györgyöt, a lótenyésztési bizottság elnökéül pedig Svájczer Gábori.. II. A gépészeti szakosztály képviselve volt Kölcsey Antal és Papp Lajos Béla által. Elnö­kül megválasztották: Domahidy Sándort, alel­nökül Böszörményi Sándort, előadóul Banner Antalt. III. A növénytermelési szakosztály részéről jelen voltak: Böszörményi Zsigmond, Cholnoky Imre, Kölcsey Antal és Sz. Tréger Albert. El­nökül: Domahidy Istvánt, alelnökül Böszörményi Zsigmondoi-, előadóul Horváth Jánost választot­ták meg. IV. A gyümölcs- és kertészeti szakosztály ré­széről jelen voltak ; Bay Mihály, Csaba Adorján, Kölcsey Antal, Papp Lajos Béla és Pethö György. Elnökül Dr. Fekete Sámuelt, alelnökül Jákó Sándort, előadóul Szeöke Ödönt válasz­tották. V. A közgazdasági szakosztályból jelenvoltak Böszörményi Zsigmond, Cholnoky Imre, Kölcsey Antal, bér. Kovács Jenő és Pethö György. Meg­választották elnökül Szeöke Barnát, alelnökül dr. Keresztszeghy Lajost, előadóul Csaba Adorjánt. Az igy megejleit választások után bér. Kovács Jenő szakosztályi alelnök vezetése alatt össze ült az állattenyésztési szakosztály. Pethö György előadó bejelenti, hogy a földm. miniszter ur 403 koronát engedélyezett szarvasmarha díjazásra, amely dij kiosztásának tervezete voűia megá lapítandó. A díjazás helyéül Sz.-Váralja, idejéül julius hó 29 e lett megállapítva. Díjazva csak kisgaz dák üszői, illetve borjas tehenei lesznek ezen kívül úgy kisgazdák, mint nagyobb birtokosok tenyészmarhái oklevelekkel lesznek kitüntetve. A díjazásra a debreczeui m. kir. állatte­nyésztési felügyelő is meghívandó A tervezetek részleteinek megállapításával előadó lett meg­bízva; e határozatok alapján készülő programra, az egj'esület igazgató választmánya elé fog jó­váhagyás végett beterjesztetDÍ. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület hivatalos közleményei. Rovatvezető: Poszvék Nándor, egyl. titkár. A Közigazgatási szakosztály tagjai: Antal Alajos fb. Szatmár, Antal Diniéi . fb. Szatmár, Bodoky Kálmán kjegyző Nagy- Majtény, Dr. Böszörményi Emil ügyvéd Szat­már, ifj. Böszörményi Sándor fb. Pettyén, Bö szörményi Zsigmond fb. Ar. Megyes, Cholnoky Imre kir. közjegyző Szatmár, Daróczy Endre ügyvéd Szatmár, Dienes Dezső fb. Nagy Bánya. Domahidy Ferencz fb. Szatmár, Domahidy István fb. Domahida, Domahidy Elemér főszol­gabíró Nagy-Károly, Domahidy Viktor orsz. gyűl. képviselő Angyalos, Dr. Farkas Antal ügyvéd Szatmár, Gabányi Miklós fb. Szarnos- Kóród, Gulácsy Lajos fb. Fülpös-Darócz, Gruber Márton kjegyző Szaniszló, Gulácsy László fb. Fülpös-Darócz, György Endre crsz. gyűl kép­viselő Péterfalva, Helmeczy József ügyvéd Szatmár, Hermán Mihály polgármester Szafmár, Horváth Bertalan fb. Hidvég, Ilosvay Aladár fb. Ny.-Megyes, Jákó Mihály fb. Szatmár, Jékey Sándor főszolgabíró Fehér-Gyarmat Kállay Szabolcs fb. Keér-Semlyén, dr. Kereszt­szeghy Lajos ügyvéd Szatmár, Kende Béla fb. ’ Cseke, Kollonay László kjegyző Jánk, Korányi János ügyvéd Szatmár, bér. Kovács Béla fb. N.-Károly, bér Kovács Jenő fb. Homok, Köl­csey Antal fb. Mikola, Kölcsey Sándor kir. táblabiró Debreczen, Lányi Dezső kjegyző Olcsva, Losonczy József kereskedő Szatmár, Luby Béla fb. N.-Gécz, Madarassy Gyula fb. Pátyod, Mándy Géza fb. Vállaj, dr, Márk Géza ügyvéd Nagy-Somkut, Maróthy Sándor fb. Ga- csály, dr. Makár Károly ügyvéd Szatmár, Nagy Béla fb. Lázári, Nagy László alispán N.-Károly, Nagy Gyula -kjegyző Szamos-Dob, Nagy Zsig mond gazdk. Czégény-Dányád, Nemestóthy Szabó Antal ügyvéd N. Károly, Papp Kálmán tszéki biró Szatmár, Papp János fb. B-.Vasvári, Páskuj Imre kereskedő Szatmár, Péchy István fb. S.-Újlak, Péchy László ny. min. oszt taná­csos Porcsalma, Pethö György v. gazd. taná­csos Szatmár. Radó Bertalau első magyar ált. bizt. társ. főnök Szatmár, Rózsa Károly vasúti j üzletv. igazg. Szatmár, Sáutha Kálmán fb. , Tisza-Kóród, Sebe Pál kir. jbiró Nagy-Somkut, Dr. Serly Gusztáv m. főorvos N.-Károly, Stoll

Next

/
Oldalképek
Tartalom