Szamos, 1901. május (33. évfolyam, 35-43. szám)
1901-05-26 / 42. szám
A szőlő peranosporája. A legjobb eljárás a betegség ellen való védekezésre. A magyar-óvári m. kir gazdasági akadémiával egybekötött növényeiét és növénykórtani állomás tudós tanárainak vezetése alatt már há rom éve kisérleteket folytat a peronospora ellen való védekezés terén, az ajánlott különféle véde kezési anyagokkal. Az eredményt a »Kisérlet- ügyi Közlemények' ozimü hivatalos folyóirat tette közzé. Az eddigi kisérletek az általánosan használt rézgálicz és égetett mész keverékkel szemben előnyösnek mutatták be a már hazai gyártású dr. Aschenbrandt-féle „bordói-port“. A kisérletek hosszú leírása után a dr. Aschen- brandt-fóle „bordói-por“ előnyeit a hivatalos kiadvány a következőkben összesíti: Lássunk egy kis párhuzamot a házilag készült rézgálicz-keverék és a dr Aschenbraudt-féle „bordúi-porból“ készült permetezó-anyag között, csak a tulajdonságokat véve figyelembe. A házilag készült rézgálicz keverék készítése határozott ügyességet és szakismeretet igényel s csekély hibával, melyet a permetező anyag elkészítésénél elkövetünk, igen érzékeny károkat okozhatunk. A készítés körülményessége hátráltatja a munkát, sok időt vesz igénybe s ha megmarad, használhatatlanná válik. Az ajánlott lemórósi módszerek szerint elkészített oldat soha sem megfelelő s különösen ha nagyobb mennyiségűt készítünk, a legnagyobb valószinüség szerint maró hatású lesz. Minden kg. rézgáliczra 1 kg. égetett, mész van számítva! Vájjon ismerik-e a szükséges meny- nyiséget? A legtöbb gazda nem ! De tegyük fel hogy pontosan lemértük. A jól kiégetett mész könnyebb s belőle több megy 1 kg. súlyra, mint ha vannak közte félig kiégett vagy egyáltalán ki nem égetett darabok, a melyek a vízben nem oldódnak. A mész kiégetési fokát úgy ránézve nem lehet meghatározni s igy a gazda nem képes megítélni, vájjon adta-e a szükséges mennyiséget az oldathoz. Nagyobb mennyiségű oldat készítésénél, a hol 50—100 kg. meszet használunk fel, a legjobban kiégetett mósznél is marad oldhatatlan mészkő vissza. A legtöbb gazda, különösen a kisbirtokosok, nem is használ égetett meszet, hanem oltott meszet. Lemórésröl szó sincsen, csak úgy tesz bele egy pár kanállal és az oldat színéről határozza meg ennek jóságát. Hogy milyen permetező oldatok kerülnek igy ki, arról eléggé meggyőz bárkit egy séta valamelyik nagyobb község szölőskertjében, a permetezés után 7—8 nap múlva. A mi a hatást illeti, azt öszszel látjuk a szegény tökéken, a melyeket nemcsak a peronosz- pora, de a permetezés is alaposan mcgdézsmált. Vájjon vizsgálják-e az oldatot kémhatására nézve ? A kisgazda egyáltalán nem s nagyobb sző- lösgazdaságokban is csak itt-ott. A legtöbb helyen lemérik az anyagot s minden további nélkül permeteznek vele, vagy szemmértékre határozzák meg az oldat jóságát. Ilyenformán különösen az első permetezés után a gyönge lomb és hajtásvégek leperzselése napirenden van. A „bordói-por“ ból készült oldatnál mind ezek elesnek. Az oldat elkészítése kevés időt vesz igénybe, ügyességet s szakismeretet nem kíván s maró hatása nincsen, igy a lombperzselésröl szó sem lehet. A permetezésnél esetleg kimaradt oldalot jól bedugaszolt hordóban a másik permetezésig eltarthatjuk a nélkül, hogy az megromlana. A permetező készülék porlasztó makkját sohasem dugaszolja el, a mi pedig házilag készült rézgálicz-keverókuél igen gyakran megtörténik. A szőlő zöld részeire határozottan jobban tapad, mint a rézgálicz-keverék és még nagyobb menyisógü csapadék (eső) sem képes lemosni. Ezen előnye különösen figyelembe veendőEnnyit óhajtottunk az uj anyagról elmondani három évi kísérlet eredménye alapján összehasonlítva a házilag készült rézgálicz keverékkel. A fent ismertetett előnyökkel biró dr. Aschenbrandt-féle „bordói-por“-t, a németországi szabadalom szerint már hazánkban gyártják. Egy kát. hold szőlő évi 3 szőri permetezéséhez kell belőle: az első permetezéshez l‘/2 °/o'os oldat (3 hl. oldat=4l/2 kg. por), 2:ik permetezéshez 2°/0-os oldat (5 hl. oldat=10 kg. por), a 3 ik permetezéshez 172°/<ros oldat (6 hl. oldat=9 kg. por), összesen tehát egy évre 1 kát. hold szőlőre kell 231/2kg. dr. Aschenbrandt-féle „bordói-por“ a mi, 70 fillérrel számítva kilogrammját, 16 korona 45 fillért tesz ki. Ezzel szemben a 2%-os rézgálicz és mész keverékhez kell, a 3 permetezésnél szintén 14 hl. oldatot számítva, 28 kg. rézgálicz a mi 66 fillérjével kitesz 18 korona 48 fillért, a mihez jön 28 kg. égetett mész, ára 84 fillér, az összes költség tehát 19 korona 32 fillér. A dr. Aschenbrandt-féle ,,bordói-por“ hasz nálata tehát nemcsak jobb és biztosabb hatású, mint a házilag készült rézgálicz keveréké, de még olcsóbb is évenként és holdanként 2 korona 97 fillérrel, és elmarad alkalmazásánál a hosz- szas és pepecselő munka. A közönség köréből — Hegyi vasút. — „Mulatozás és életbiztonság“ czim alatt a „Szamos“ előző számában a hirek között jelent meg egy czikk, a mely czikk különösen végén oly sok valótlanságot tartalmaz, hogy kénytelen vagyok tanuúl hívni az ezen alkalomkor jelen volt igen nagyszámú és előkelő társaságot arra nézve, hogy bizonyítsa be velem együtt, hogy aki azt a czikket irta, hogy a „társaságon a mulatozás utáni állapot szembetűnő jeleit mutató* állapot volt, az a czikkiró nem volt hű az igazsághoz, — vagyis hogy legenyhébben szóljak: tudva valótlant állított. Az a mozgó vonatra felugrott fiatal ember épen nem lehetett mulatozás utáni állapotban, mivel nem szokott inni; de még dohányozni sem. Ha csak a mulatozás utáni állapotot a Sz. E. H. É. vasút alkalmazottjára nem értette. Mert az tény, hogy nem volt rendes lelki állapotban, mertaz ott a nyílt pályán beleveszett utasba, fel- lebbvalójába és általában mindenkibe Az ilyen következményeket pedig rendesen valami rendki vüli állapot szokta előidézni. A közlemónyiró még kedélyeskedik a közönséggel szemben : ugyanis arra kéri, hogy viselje magát illendőbben, — hogy ne kelljen költséges és fáradságos eljárását igénybe venni a vasútnak. Na ez már vastag gorombaság annak a nagy közönségnek, mely ettől a vasúttól mindig csak inzultusban részesült, de egyébb semmi kényelmet nem élvez. — Hol kezdjük a panaszt, valljon vannak-é biztos érkezési és indulási idei e vonatnak, ki számlálhatná meg késéseit? Valljon mikor szoktak beszólni az indó- házba a felszáll hatás jelzésére. Hányszor nem szállítja Il-od oszt. jegygyei zsúfolt marha kupéba az embert, hol vannak a köp-ládái, miután a földre nem szabad köpni, hol vannak a női szakaszai, hol vannak a dohányzó kupéi, mert ilyet köteles tartani, — mikor szokta a hídfőnél felszállókat a hídfőig elhozni és meddig szokta ezeket a méutelepuól sanyargatni a várakozással — a ki onnan gyalog be nem indul, hol vaunak az előzékeny alkalmazottai, mert hogy ide ennek a nagyközönségnek rendelkezésére tisztessógtudó és emberséges emberek kellenek, az tény, mert e vállalat fényes sikert fog aratni oly emberekkel és oly eszközökkel, melyek egy vasúthoz szükségesek, de a mostani rendszerrel a villamos sorsára kell, hogj? jusson. Már pedig Szatmár városa lakosainak százezrei, sőt milliói fekszenek abban a hegyben, azt magán érdekért egy könnyen nem fogja feláldozni. De még csak azt sem teheti meg e városi közönség, ha épen mulatni kedve van a hegyen, s magát kimulatva, minden illendöségi szabályt megtartva a társaCsokrosékat lefözze. Igaz ugyan, hogy a befőzés művészetének gyakorlása eredményesebb volna, de hát az ember gyakran nemcsak a szemet, de tyúkszemet is huny, ha a család dicsősége forog koczkán. És pedig milyen koczkán ! Cheops koczkája kismiska ehhez képest. Egy m. kir. .telekkönyvvezető nem hagyhat magával paczkázni egy közönséges dohányjöve- dóki tiszttől ? Nevetséges ! Bambáék és Csokrosék ! Ab surdum ! Természetes, hogy eddig mi voltunk a győztesek. Ha Csokrosné kalapját egy kis ibolyacsokor díszítette, másnap feleségem kalpagján hazánk teljes flórája pompázott a konyhakerti növények kivételével. Ha Csokrosné kettős ikrekkel kedveskedik urának, Amandám minden bizonynyal hármas ikrekkel lep m9g. Szerencsénk, hogy Csokrosék még nem ettek [kirántott czefchalat, mert akkor nekünk bizonnyára súlyos gondot okozott volna, hogy honnan rántsunk mi egy bálnát ki ?! Denique a versenyben mindeddig mi kerültünk ki győztesekként. Képzeljék el azonban a megdöbbenés azon moraját, mely rajtam és kedves nőmön kérész tülfutott, midőn Jóska fiam azzal a hírrel rontott be: — Mama, papa, a Csokros Ká.rolynak egy footballja van. — Hallatlan! Egy közönséges dohánj'jö- vedéki tiszt, ekkora pazarlást merjen véghez vinni, a nélkül, hogy megrovancsolnák — jelentettem ki felháborodva, mire Amanda, ki valami szibériai ólombányát sejtett a rovancsolás alatt, azt mondja : — Mit, őt?! Az egész családját meg kellene rovancsolni ! . . Rettenetes . . . Épen kapóra jött Jóska nevenapja, hogy jogczimünk legyen egy rugólapda beszerzése. (Hogy miért rugólabda, mikor sem rugóra nem jár, sem senkit meg nem rúg, annak a jó Isten a megmondhatója. Találtam is egy jól kifejlett, gyönyörű példányt, melyet otthon becses családom diadal- orditása közben kezdtem felfújni. Lélegzetem háromszor is megszakadt és mikor negyedszer csomóztam össze a szakadt szuflát, érte el a labda bájos gömbölyüségét. — Hogy fognak Csokrosék pukkanni, — mondta örömittasan Amandám, midőn a labdát ebédután óvatosan a szekrénybe helyeztem. Ebédnél már valóságos football láz ütött ki. Jóska nem elégelve meg gombóczai számát, úgy fejezte ki újrázás iránti óhaját, hogy szeretne még nég néhány .goalt' a kapuba röpíteni, mire nőm igen sikerült „hands“-sel bizonyította be, hogy ügyes csatárral szemben a zápfogak nem örvendezhetnek rendületlen és rendit heteden társadalmi állásnak. Erre jómagam kapuvédnek csaptam föl, mire Amanda tányérja erős „fals“-sal a kályhának repült. A sikerült próbamatchet Jóska azon erélyes óhaja szakította meg, hogy szeretne már a labdával játszani. Azon figyelmeztetéssel, hogy csak az előszobában szabad vele rugdalódznia, kiszolgáltattuk neki a névnapi ajándékot, mire ő kivonult, nyitva hagyva maga mögött a szoba ajtót. Egy hatalmasat rúgva a labdára, ez rövid két perez alatt a következő utat tette meg: Levervén az előszoba faláról a kanárit, — ki mint néhai nagybátyám után maradt örökség, tiszteletreméltó aggastyán lehetett, — a szoba küszöbére pattant, innen egyenesen az orrom hegyére, aztán ledöntötte az aranyhalas csészét, neki ment a theás szervisznek, beütötte az óra üveget, levert két befőttes fiaskót, mig végre nőm egy merész fogással kézrekeritette és szítpukkadt , . . Nem a nőm, oh nem, hanem az öt forintos gummilabda ! Parókám minden szála égnek állott ekkora pusztulás láttára, mig Jóska flegmatikusán kijelentette, hogy nem baj, hiszen a Csokros Karcsi labdája úgy sem volt az övé, csak kölcsön kapta az iskolában, a Pufók Gyuritól. Nohát érdemes volt ezért koukurrálni ? ! Legjobb, legüditöbb és legolcsóbb ásványvizek a 5zolyVai, Ciki Erzsiket is yolenai gyógyvizei Feltűnő gyógyhatással alkalmaztatnak: köszvény, vese, hólyag, gyomor, torok, tüdő és gége bajok esetén. Kapható fiiszerüzletekben és az uradalmi ásványvizbérlöségnél Szolyván (Beregmegye). — Prospektus ingyen és bérmentve.
