Szamos, 1901. május (33. évfolyam, 35-43. szám)
1901-05-23 / 41. szám
XXXIII. évfolyam. Szatmár, 1901 osötcríök május hó 23. SZAMOS. Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. A SZ ATM ARME GYE I GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. MrElöf'izetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. ■— Negyedévre 2 kor Egyes szám .ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Mindennemű dijak zatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltetnek Nyilttér sora 20 fillér. A vetési idő elmúltával, következő évre maradó lóheremag veszit-e csiraképességéből?*) A lenti kérdéssel fordultak hozzánk. A kérdés általános természetű voltánál fogva czélszerünek tartjuk arra e helyütt a nyilvánosság előtt válaszolni s egyúttal (elhasználjuk az alkalmat rá, hogy a lóhermag kereskedelmet illetőleg nehány megjegyzést tegyünk. A lóhermag teljes csiraképességét 2 évig tartja meg, azontúl már évrői-évre sokat vészit csiraképességéből. Természetesen az életrevalóbb, íejlettebb szemek később, a gyenge, satnya szemek előbb elvesztik csiraképességüket. így a lóherének a legiejlettebb egyes szemei több évig is csiraképesek maradhatnak, mig a legsatnyább szemek már az első év után csiraképtelenekké válnak. Ebből levonhatjuk a konzekvencziát. —- Ha a lóhermag utó só évi termés volt, nyugodtan hagyható az a következő évi vetésre, mert a mi pusztul is közte, az amúgy sem életképes része a magvaknak s így a termelő nem vészit vele semmit. Ha ellenben a lóhermag már nem volt A második felvetett kérdésre, t. i. hogy a lóhervetési főidény Szatmár vidékén meddig tart, rövidebben válaszolhatunk. — Miután a lóherét tavaszszal árpa, vagy zabra szoktuk felül vetni, ennél fodva vethetjük mindaddig, amig a később fejlődő zabvetés fel nem nő, vagyis legkésőbb számíthatjuk május 15—20-ig esetleg május végéig a lóhere vetését. Gróf Zichy Géza concertje. Örömmel tölt el a kötelesség : Gróf Zichy Géza szombati és vasárnapi hangversenyéről beszámolni. Ez a concert tulajdonképpen a dalárdáé, ] valóságban a Zichy grófé és nagyrészt a közönségé volt. A dalárda rendezte, a művész-gróf adta meg tartalmát és a közönség nagy részvéte, lelkesedése, ünneplése és öröme szolgáltatta hozzá a legszebb kíséretet. Művészi szempontból ez a hangverseny j örökké virágzó babérja lesz városunk zene tör-; ténetének. Soha ennél-i g a z a b b zene nem csendült föl a színház falai között, mert igazi művészet és költői véna a forrása, igazi, szívből eredt és csillogó volt az interpretációja, igazi ben ■ söségteljes és hatalmas formában kifejezett: az elismerés. Zugó tapsvihar, mely csak a művésznek és csakis a művészetért szól : ez a Charaktere a szombati és vasárnapi művész-estéknek, amelyeknek nagy lázas sikerét csak azoknak kell leírni, akik nem voltak ott és nem érezték azt. Mert érezni kellett és érteni kellett mindenkinek, akik hallották, akár zeneértők, akár laikusok voltak a hallgatók. Zichy Géza gróf klasszikus zenész, e fogalomnak legnemesebb értelmében, azonban ezt a klasszikus ze-; utolsó évi termés, újabb 1 évi halasztás már csiraképességében jelentékeny veszteséget idéz elő.' Az ilyen csiraképességét részjen vesztett, értéktelenebb lóhermag képezi a lóhermag kereskedelem fő hamisitó anyagát. E magvakat teljes csiraképességü magvakkal keverik, s igy hozzák forgalomba. Hogy az ilyen visszaélés ellen a gazda védekezhessék, nagyon szigorú törvények szabályozzák a vetőmagkereskedelmet, a mit azonban sajnos, csak a legritkább esetekben tartanak be. Kimondja pl. a törvény, hogy a kereskedő nem csak a lóhermag arankamentességét, de annak csiraképességét is számokban kifejezve tartozik garantirozni. E végből előir a törvény egy mintát, amit magkereskedők e törvény intézkedése keretébe tartozó vetőmagvak eladásánál kitöltve a vevő rendelkezésére bocsájtani tartoznak, hogy a vevő ennek kíséretében a vett magot vizsgaló állomással megvizsgáltathassa. E vizsgálatot az állomások a termelőknek ingyen végzik, s noha igen gyakran saját kárukon tanuló gazdák maguk meggyőződnek árujok értéktelenségéről, mégis érthetetlen indolentiából a legritkább esetekben veszik ez állomások vizsgálatait igénybe. Hogy, bár törvényünk rendkívüli szigora e hamisításokat kérlelhetlenűl üldözi, mégis a gyakori vissza éléseknek oly tág tere van, ennek egyedül a gazdaközönség ez érthetetlen nemtörődömségében találjuk az okát, mert ha saját érdekeben körültekintőbb, óvatosabb volna, e visszaélések gyakori megtorlása mellett minden a gazda jóh'szemü- ségének kihasználására irányuló lelketlen üze- lem lehetetlenné volna téve. Ma a kisgazda a legtöbb esetben megnyugszik, ha lóhermag vételénél a felbontva levő zsákban ott látja az állomás-^tcanka- mentességet igazoló bárczáját, de azt nem veszi figyelembe, hogy e bárcza csak fel nem bontott zsákon lévén érvényes, a kereskedő személyesen tartozik garantiát vállalni az eladott magról, s amennyiben az — igen gyakran — mégis arankával teli van, joga volna kártérítésié, sőt a kerskedőt meg is büntetnék. A törvény arankás lóhermag termelés czéljábóli kereskedelmi forgalmazását szigorúan tiltja. Amelyik kereskedő mégis ilyet termelés czéljából akár jóhis/.emüleg, akár visszaélés kép elad, kihágást követel s büntetendő. Hogy e büntetést kikerülje, a kereskedő tartozik meggyőződni a mag megfelelő voltáról, s tartozik ismerni a törvény rendelkezéseit, mely c kereskedelmet rendszabályozza. Mégis azt látjuk, hogy a kereskedők nagy része árulja a lóhermagot még hozzá nyitott zsákból, a gazda pedig a legnagyobb megnyugvással veszi tudomásul kérdésére a kis Inét hozzáférhetővé tudja teuui mindenki szívé hez és érzelméhez. Lehetetlennek kell tartanom hogy ne értse meg a hallgató azt a gyöngédsé get, ezernyi finom vonást, amelyet például a „Bölcső dal“-ban a művész föltár. Ennyi poezis és hangulat egy dalocskában még azt is meghatja, aki gyűlöli a zenét. (Ilyen is van a földön elég.) Nem tudom elhinni, hogy például a Vár történetében hatás nélkül hangozzék el a „Hunrajzás“ zenei festése valaki előtt, aki bár dühös naturalista. Zichy Géza gróf kompozicziói- ban épen olyan tartalmi mélység, invenció van, mint amennyi elragadó báj, subtilis kidolgozás és szines-változatos moduláció. A melo-dramati- kus forma, melyet mostani hangversnyén nekünk bemutatott — talán a legalkalmasabb az ő költői tehetségének kifejezésére, bár egy lyrai opera, concepciójában még sokkal hatásosabbnak, poetikusabbnak gondolom a művész gróf muzsikáját. A Vár történetében, a már emlitett „Hun- rajzás“ zenei festésén kívül gyönyörűen vau megkomponálva a negyedik rósz : az apród szerelme ; a legmegragadóbb és zenei szempontból legértékesebb és fölépítésében a legklasszikusabb a kilenczedik : a dalnok czimü részlet. Az „utolsó vár ur“ befejező szám pedig az egész konstrukczió koronájává szerző hangszerelő művészetének és magasan szárnyaló érzéseinek valóságos apotheozisa. Maróthy Mariska kisasszony kifejezően, szívhez szólóan szavalta a költeményt és az utolsó versszak után a közönség zajos tapsokkal jutalmazta a szép deklamácziót. Zichy gróf is teljes megelégedéssel üdvözölte a kisasszonyt. A honvéd-zenekarnak ugyancsak nagy munkája volt a nehéz darab betanulásával és a sikerült előadás dicséretére válik úgy Nyári József karmesternek, mint a zenekar minden egyes tagjának, akik talán sohasem játszottak olyan igyekezettel és odaadással. Hiszen nem is csoda, mert Zichy Géza dirigálása alatt csakis igy lehetet játszani. A gróf ur karmesteri pálczája, mint egy varázspálcza, csodákat tudott mivelni. Érvényre hozta az adagiók lehelletszerü finomságát ép úgy, mint a teljes zenekar fortéjának és a fúvók hatalmas tónusának erejét. Tűz, lendület és értelem volt a művész vezető kezének minden mozdulata. A programm második száma Zichy gróf nagy sikert aratott operájának „Roland mesternek“ egy kedves egyvelege volt és ebben az egyvelegben beleszőve az opera hősnőjének Ivettének keringője. Ezt a szólamot Galba La- josné őnagysága énekelte, — egyszeriben meghódítván a közönséget. Biztos tiszta hanggal, Szőlő permetezéshez a legjobb és legolcsóbb a Bordói por. Kapható : Szűcs Józsefnél
