Szamos, 1901. április (33. évfolyam, 27-34. szám)

1901-04-04 / 27. szám

leírni, az tudja, hogy áll a bál. Kár volt hát a csalafintaság szóra ennyi tintát s nyomdafesté két vesztegetnünk.

Röviden csak egy-két okoskodásra reflektálok. Azt mondja ön, hogy én az időszámolást rávezetéssel és nem levezetéssel kezdem s itt :s mintha mondaná, a legkisebb egységet, a másodperczet elhagyom, pedig ma már azokkal is biztosan számítunk ám. Azt hiszi, hogy csak a mai fiatalság tudja ezt s azt, hogy a perez gyűjtő név alatt nincs ott ennek mind két neme, vagy hogy én erről nem hallottam még soha? Azt is mondja, hogy a melyik néptanító az időszámítást a másodperczeken kezdené tanítani, mint valóságos merénylőnek, úti laput kellene kötni a talpa alá. Hm, hm! hát a kétszerkettőt miért kezdi az egyszeregyen ? Én meg a semmiszersemmin kezdtem néptanító koromban tanítani. Ön milliomokkal kezdi? Ön jő magyar létére azt mondja, hogy huszonnégy. A német már azt mondja, hogy négy és húsz, vier und zwanzig. Lássa ebből az látszik, hogy az időszámítást nem a magyarok, hanem a németek kezdték, tehát még ez sem magyar, hanem német találmány. Talán még onnan ered

az a régi nóta is, hogy: „Jaj de h

................a

né

met.“ No hát én meg azt mondom, hogy annak a tanítónak, a ki ön szerint kezdi az időszámítást tanítani, annak nemcsak útilapu, de bambusznád is kellene a talpa alá. Úgy bolond volt az az órás, ki az órát kitalálta, hogy nem az egyet pingálta a XII. helyére s azután a perczeket a többi óraszámokkal. Ön a Krisztus születésekor oda irta volna mindjárt az 1. évet és 365 nap, 5 óra, 48 perez és 47 mpercz elteltével a 2-őt. Az önök századvégszámitásuk ide is konkludál. Hanem az ön levezető számításai nem értem, én mondom ezt abszurdumnak. Ön, ha lépéssel akar valamit felmérni, előbb kitalálja az összeget és aztán lép visszafelé számítva egyig. Ad vocem lépés. Ha egyet lépünk, az egy lépésnyi terület nemde hátunk megett van már és igy tovább, mikor az 1899-től az 1900-ik lépést is megtettük, nem volt az már szintén a hátunk megett ? Nem, ha rák módjára hátrafelé lépegetünk, mert akkor még meg kell tennünk az 1901-iket, hogy előttünk legyen, tehát meglegyen a kerek egész 1900. Dehát úgy tudom, hogy az idő kereke sem jár soha visszafelé.

Ha ön hisz a számoknak zárótermészetében, bárhogy helyezzük is el azokat, nem mindig ugyanazon jelentőséggel bírnak, a mit mu tatnak s az 1901 óv leírásával nem záratott volna még le ez az év ? Hiszen ezek is számok, a miknek záró természetük van.

Végre is oda térek, — mert Szilva ur a maga álláspontja mellett nem bizonyított semmit, csak tagadóit és velem kapezáskodott, hogy rámutatok, mint az első czikkemben tettem az órára, mert nincs ennél ma nekünk tö- kóletesb időmérőnk. Képzeljük ott a perczeket

napoknak s az órákat éveknek. Ha az első 60 perezben a 865 nap, óra, perez, melyből egy év áll, elmúlt, nem mult-e és nem akkor mult-e el az első év és igy tovább a tízzel a tiz s ha az óraszerkezetet úgy lehetne csinálni, hogy az haladna az idővel, mikor az 1899. után az 1900-at is elütötte volna, nem múlt volna-e már el akkor az 1900 ik év ? Ha ön még most sem ért meg s nemcsak a római pápának és II. Vilmos német császárnak, a kiknek nem volt szerencséjök kapacitálhatni, de még nekem sem hisz, ki ebben szerencsés voltam, akkor nagyon erős hite van, de szerintem nem tiszta az, — babonás.

Lénárd István.

\ Szatmármegyei Gazdasági Egyesület hivatalos közleményei.

Rovatvezető: Poszvék Nándor, egyl. titkár.

A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület

tegnap tartott igazgató választmányi —, valamint rendes tavaszi közgyűléséből az idő rö vidsége miatt részletes jegyzőkönyv helyett ez úttal a fontosabb határozatokat fogjuk röviden ismertetni.

A választmányi ülésnek 3 tárgya volt, egyik az ombodi legelőre a jószág beváltásának feltételei, második az ápril 29 és május 1 közti 4 napon rendezendő házi ipari kiálllitás részleteinek megállapítása, melyre Domahidy Sáu dór, Dr. Böszörményi Emil és Poszvék Nándor titkárból álló végrehajtó bizottság küldetett ki; végre az állami állatorvosok által apa állatok vizsgálata körül felszámítható külön napi díj kérdése.

A közgyűlés főtárgya az általános tiszt- ujitás volt; újból megválasztott elnökség Br. Yécsey József elnök, Domahidy Sándor, Nagy László és Szerdahelyi Ágoston alelnökök. Alapítványuknál fogva 13 igazgatósági tagon kívül újból megválasztattak, illetve a választmányi tagok száma 61 re kiegészíttetett. A pénztárnoki állásra megválasztott Valkovics János az Északkeleti Vármegyei Szövetkezetek Szövetségének ügyvezető titkára, az állatorvosi állás pedig Netter Kálmán m. kir. járási állatorvossal töltetett be.

Végre a szakosztályok működésének felé- lónkitése érdekében tétettek lépések s egy közigazgatási szakosztály szervezése is ki lett mondva.

Ugyancsak tegnap délután jött össze a középbírtokos osztály hetyzete kérdésében megállapítandó adatok végett kiküldött bizottság, a kérdések eldöntése azonban oly körülményes körültekintő véleményezést igényel, hogy a bizottság végleges megállapodásul ápril hó 10-én szerdán d. e. 11 órát tűzte ki újabb ülésre.

Az ombodi 5 parczellára kerítéssel felosztott 157 kát. holdas közlegelőre jószág az idén is felvétetik ; a legelőbór a szokott rendes kezelés, gondozás, állandó állatorvosi felügyelet, gyógykezelés és rendes sózás mellett a beváltás napjától, amennyiben az időjárás lehetővé teszi, csikókra nézve október 15-ig, szarvasmarhákra október végéig terjedő időre a következő: csikók után tekintet nélkül a korra, rendes bér 24 K., egyleti tagoknak 20 K., 1 évet be nem töltött borjuk után 12 K., 1 évet betöltött szarvas- marhák után rendes bér 20 K., egyleti tagoknak 16 K.

Felvétetnek kanczák és heréit csikók, üsző és 1 éven alóli ökör borjuk. Beváltás előtt az állatok állatorvosilag meglesznek vizsgálva.

A legeltetési bér fele a beváltáskor, másik fele a jószág kiváltása előtt fizetendő. Félbérre jószág nem vétetik fel.

A tulajdonosok kényelmére és biztonságára az állatok a legeltetési időre elhullás ellen be is biztosíthatók. Közönséges biztosítás összes dija a bejelentett érték arányában csikók után az érték 2 százaléka, szarvasmarhák után az érték 15 százaléka. E dijakban a biztosítás összes költségei bent foglaltatnak.

Közönséges elhullás elleni díjtételek mellett járványos elhullási esetek nem kártalanittatnak. Járványos elhullás ellen külön 1 százalék fizetendő darabonkint.

A biztosítás a beváltáskor a jószág értékével együtt bejelentendő s a biztosítási dij nyugta ellenében előre fizetendő.

A biztosítás nem kötelező.

Tagdíj nyugtázás.

Előbbi 900 901 öasz évekre.

korona 50 122 290 462 6 6

alapitó

Múlt szám összege

110 Ura}’ Géza Szatmár

111 Kapusi Lajos „

112 Sz. Török János „

113 Litteczk\; Endre „

114 asztalos József „

115 Antal Dániel „

116 Antal Alajos „

117 Lengyel Endre „

118 dr. Lengyel M. „

119 Jézustársaság „

120 Bakó Lajos „

121 Cs. Mayer K. „

122 Mayer Samu „

j 123 Haimi János „

| 124 Helmeczy József „

125 Banner Ántal r

1126 Bakó Ignácz „

J 127 Mándi Károly Szárazberek j 128 Tisza Gyula Matolcs 1129 Benécs József Jánk

130 Magoss Lajos Egri

2

2

2

2

6

6

6

6

6

2

6

6

2

6

6

2

2

2

2

2

2

2

2

2

6

6

6

6

6

2

6

6

2

6

6

2

2

2

2

2

Összeg

50 122 372 544

I

megsértett Felekkel a Baráttságos békességet a Pap által eszközölhesse. De az említett Urak semmi okot elő adni nem akarván azt deklarálták, hogy ők ezzel nem tartoznak s a Papot sem akarják egy átalyában marasztani. Minek- utánna tehát az Ekklesiának közönsége tapasz talta volna, hogy a sérelmes felek között haszontalanul igyekezne a békességet eszközölni, az Pap marasztásnak a módjáról gondolkozott. Melyre való nézve :

2. Hogy az Ekklesiában minden személynek a Pap eránt való hajlandósága vagy azzal való meg nem elégedése minden eröszakoltatás nélkül igazságosabban ki világosodhasson; ha szinte a már fent említett két Urak némely Ekklésia Tagjait magok részekre hódítván egy átalyában a közönség akarattyának ellene szegezték is magokat, mindazáltal a Pap megmaradásának vagy meg nem maradásának közönséges vox által való elhatározása elvégeztetett. Mely voxolasnak rendi azok által, a kik az Egyházfi közönséges kihirdetése után az Ekklésia közönséges Gyűlésében meg jelentek e szerint ment végbe u. m.

A Pap marad: Mándy Imre, Bogdán Lajos, Osváth Sándor, Nagy Gábor, Szodorai Mihály. Kováts Gáspár, Csáki János, Tóth János, őr. Varga István, Bónis István, Süveg János, Csáki András, Dobos Pál, Szilágyi Pál, Ungvári Jósef, ör. Dobos János, ifj. Varga István, Büts György, Ur György, if. Kállai Mihály, Dobos Imre, Bállá András, Ungvári Ferentz, Ur András, Zaly György, Tasnádi Pál, Nagy Mihály, Kolosvári József, Zaly Mihály, Bónis János, Sipos István, Somi András, Bogdán Gergely, if. Dobos János, Büts Jósef, Tar Ferencz, Büts Mihály, Mándi Antal, Bogdán Sigmond, Bogdán Mihály.

A Pap nem marad: Mészáros Sándor, Pap Sigmond, Katona László, Gáti Sámuel, Kiss Mihály.

Ugyanekkor a Rektorra is a voxolás meg tartatván: Rektor marad 26, Rektor nem marad 15 vox.

3. Ezen voxolás illyen módon véghez men- vén a Helybeli Tiszteletes Prédikátornak meg- marasztása a többségnek voxa által meghatá- roztatván, követeknek választattak a megma- rasztásra Ttts Mándy Imre, Osváth Sándor, Kováts Gáspár Urak, nemkülönben Dobos Imre, Ur András, Csáki András eö Kigyelmek, kik is az Tiszt. Prédikátorhoz elmenvén és az Ekklésia meg marasztalásáról való szándékát tudtára adván, úgy fejezte ki magát, hogy minekutána már az Ekklésiának némely nyughatatlan Tagjai két s három Papnak is meghívását meghatározták, sőt meg is hivatták volna. Már most az Papi Törvény sérelme nélkül ezen helytelen tselekedet által meg lévén kezei köttetve, sem ezen Ekklesiában lejendő meg maradásra, sem más Ekklesiában való elmenetelre (ha szinte némely Ekklésiáknak meghívó követjei által megkerestetett légyen is) magát egy átalyában nem kötelezheti, mind addig valamig csak a Tiszt. Visitans Deputatió felőlié való szándékát s intézeteit meg nem tudandja, egyébbiránt pedig az Ekklésiának eránta kinyilatkoztatott közönséges jó indulattyát s hajlandóságát nagy köszönettel vette.

4. Ezen gyűlés alkalmatosságával kívánván az Ekklésia a 14-ik Junii folyó észt költ és az Ekklésia közönséges jövedelmének számadását tárgyazó Tractuális rendelésnek eleget tenni meghatároztatott, hogy mind az ez előtt Curatori Hivatalt viselt Pap Sigmond Ur, az Ideje alatt be vett Ekklésiai közönséges Jövedelmekről ; mind pedig a mostani Curator Bogdán Lajos Urnk jövő 1811-ik esztendő Januárius hava 6-ik napján az Ekklésiának mindennemű kerekbe jött Jövedelméről múlhatatlanul számoljanak, hogy a Tiszt, visitans Deputatió bejövetelekor számadások előmutathasson. Ennek utánua mint hogy Pap Sigmond és Mészáros Sándor Urak a Pap megmarasztása eránt való végzésén az Ekklésiának fel haragudván az Ekklésia gyűlést minekelőtte elvógződött oda hagyták volna ; tehát volt Curator Pap Sigmond Urnák az Egyházfi által az Ekklésia nevében tudtára adatott, hogy ezen kirendelt Határnapra Cura- tori számadását haladék nélkül annyival is inkább elkészítse és meg tegye, hogy a mostani Curátor Ur is a maga számadását helyesebben megtehesse.

5. Jóllehet a többségnek voxa által a Rektornak megmarasztása is meghatároztatott legyen, mindazonáltal annak megmarasztása bizonyos tekintetre nézve a Tisz. visitans Deputatió bejövetelére halasztatott.

Közli: Király Gyula ref. lelkész.