Szamos, 1901. február (33. évfolyam, 10-17. szám)
1901-02-21 / 15. szám
intézkedik vagy nem intézkedhetik, minő hatósághoz menjünk, hogy a villamteleppel szemben, melyet maga a város kezeltet, a közönség panaszának érvényt és eredményt szerezzünk ? Másként állana a dolog, ha a villám- telep valamely vállalaté volna Ennek a vállalatnak szerződéses kötelezettsége volna a várossal szemben, hogy állandóan meghatározott íeszültségű áramot szolgáltasson s mihelyt nem lelelne meg a kötelezettségének a város ezt azonnal a vállalkozó terhelő számlájára Írná; — de Így a város a föl merülő esetekben a kellően ki nem szolgáltatott áramot mindig a közönség türelmének a számlájára hárítja. Ennek következtében aztán az a circu- lus vitiosus áll elő, hogy a közönség panasza alkalmával a vállalat birtokában levő hatóság panaszkodik a közvetlen kezelőkre, a közvetlen kezelők a hatóságra, a hiányos felszerelés miatt s a közönségnek meg kell nyugodnia abban, hogy mindkettőnek igaza van. A periodikus panaszt s az ezekre adoü informácziót hatóság és közönség végre úgy megszokják, mint a szervezet a krónikus betegséget s marad az állapot változatlan. Azonban nemcsak a város közvilágítása, de a magánfogyasztók igénye sincs kielégítve. Legfőbb panaszuk az, hogy a villamos feszültség nem egyenletes, hanem mindegyre változó; e miatt a világitó test olykor a kellőnél nagyobb, máskor meg jóval kisebb lényt áraszt, úgy hogy annak a czél- nak, a mire beállítva vannak, nem felelnek meg kellően. Az is megtörténik, ha ritkábban is, hojjy a magánvezetéki világítás épenugy, mint az utczán, teljesen megszűnik. Úgy látszik, mindezeknek oka az akkumulátorok hiányos működésén múlik. Nem kisebb eLgületlenség hallatszik az áramfogyasztás mérése körül is. A vezeték helyéül szolgáló falak vagy a föld ellenállási képessége nincs kellően ellenőrizve s e miatt a fogyasztó kárára elvezetés is történhetik. Ebben találhatja magyarázatát az a körülmény, hogy a villammérő óra némi csekély fogyasztást olyankor is jelez, mikor az áramot egyáltalán nem használják. E végből időnként a szakértőknek kellene a változó viszonyokat ellenőrizniük, a mi a fogyasztók megnyugtatására szolgálna. Ismerjük a nehézségeket, melyek a jelenlegi villamos berendezés tökéletlenségéből erednek, s azt is tudjuk, hogy újabb befektetések, az eddigi tapasztalatokból kifolyólag nem kívánatosak. A közönség jogos panasza azomban egyre sürgetőbbé teszi a városra nézve azt a feladatot, hogy a villamtelepet magánvállalkozás kezébe adja. A magánvállalkozás osztatlan érdeke, egységes kezelése és vezetése a közönség érdekét a magáéval bizonyára nagyobb ösz- hangba fogja hozni s megszűnnének azok a mizériák, melyekről a közönség most állandóan csak panaszkodik de nincs módjában, hogy panaszának kellő sikerrel érvényt is tudjon szerezni. k Szatmárraegyei Gazdasági Egyesület 1900. évi számadásait vizsg. bizottság jelentése. Tekintetes Igazgató választmány ! Megbízatásunkhoz képest az Egyesület 1900-ik évi pénztári számadásait átvizsgálván, jelentésűnket van szerencsénk a kővetkezőkben tisztelettel beterjeszteni: 1 A pénztári naplóval egyező pénztári számadási kivonat tétele alatt kimutatott múlt évi 12889 K. 86 fi pénzmaradvány a múlt évi számadások egyenlegét képező pénzmaradvány összegével egyezik. 2 Bevételek kamataiból kimutatott ........................................... 585 K. 26 fi ös szeg egyezik a betéti könyvekben tőkésített kamat tétoleinek összegével. 3. Széna hátralék kamataiból bevételezett ................................ 8 K. 10 fi el lennyugtával lett igazolva. 4. Hátralékos alapítványok kamataiból kimutatott .... 30 K. — fl egyrészt a tagdijak nyilvánosan eszközölt nyugtázásában, másrészt a múlt évben jóváhakülön az örömatyáét. A vőlegény mellett ült a menyaszony. A vőlegény után a násznagy, vőfély s rendre a férfiak; a menyasszony után a noszolyóasszony, kisasszony és rendre az asz- szonyok. Két muzsikáló székről muzsikáltak a vőlegény és az örömatya hegedűsei. Az étkeket nagy muzsikaszóval behozták, a pap az asztalt feláldotta. A köszöntők. Az első selleget a főgazda köszöntötte a násznagy egészségéért, másodikat a vőlegény s menyasszonyra, harmadikat s a többit a vőfélyre, nászasszonyra, kisasszonyra, s vőlegény vendégeire. Azután a násznagy, vőlegény és vőfély felköltenek és az örcmatya háta megé mentenek s egy kupa bort elköszöntének a főgazdára, az örömatya és őrömanya egéssógeiért . . . Mikor az asztaltól felköltenek a főgazda szép ceremóniákkal, térdbajtásokkal táaczot kezdett osztani. Násztáncz. Az első tánczot járták a nász- nagy a nyoszolyó-asszonynyal, a vőlegény a menyasszonynyal, a vőfély a nyoszolyó kisasz- szonynyal. Mikor ezek hármat tánczoltanak vala, az második táncz volt az örömatya táuoza az örömanyával s még két pár gyermekeivel vagy atyafiaival. Azután a vendégek rendre tánczoltanak, lengyel változót, egeres, süveges, lapoczkás, palotás és egyéb tánczokat. Azalatt a mennyasszonyt átöltöztették tiszta fehér köntösbe, baját kifonták s virágko- szorut tettek a fejére. Menyasszonytánc?,. Mikor kihozták, hegedűsök vonni kezdték a menyasz- szony tánczát. A násznagy 2 — 3-at került vele s aztán elbúcsúztatta apjától, anyjától. Azután a vőfély kezire adta, ez egyet került vele. Azonban eleiben állottak hat forgós ifjú legények, kiknek-kiknek egy nagy égő szövetnek az kezeiben s körülfogták a menyasszonyt, vőfélyt, nymszolyó-assszonyt, kisasszonyt s 3 pár tánczot jártának. Menyasszony elkapás. A bar madik fordulónál az ajtó felé kezdettek nagy hamarsággai menni — s a menyasszonyt elkapták. A vőfély az ajtónál a karddal a menyasz- szony fejéről a koszorút levette s négy felé vágta. A vőfély a nyoszolyókisasszonynyal visszatérve 3 - 4-et fordult. A leánykapas rendszerint hajnal felé volt. Mikor a menyasszonyt elkapták, az ágyúkból, szakállasokból erősen lőttének. Ä gyulai lakadalom násznépének seriese 1702-ben: Leopoldus császár képe : gr. R a b u t i n erdélyi generalis commendans. A császár képe kanczel'ariusa: gr. Bethlen Miklós. A császár képe főkamarássa : gr. P e k r y Lőrinc. „ „ föinnyaadója : gr. Bethlen Sámuel. A havasalföldi vajda követe. Gr. Se an kincstári kamaraelnök. * * * Örömatya: gr. Bánffy György gubernátor. Örömanya: gr. B á n f f y n é-Bethlen Klára grófnő. Vőlegény: gr. Székely Ádám. Menyasszony : gr. Bánffy Anna. Násznagy : br. Apor István főkincstartó. Nászasszony : gr. H a 11 e r Györgyné-Kornis Anna. Nászkisasszony: gr. Haller Éva. Fogazd a : gr. Bethlen László. Vőfély: br. Apor Péter. Viczegazda: G s e r e y Mihály. Ezen kívül több nászoló leányok ; előlköszöntő és szóvétnekes ifjak, viczegazdák, násznép; étekfogók, hegedűsök, és Piszli, a gubernátor „tréfás bolondos szolgája“. gyott számadás alapítványi kimutatásban nyert igazolást. 5. A hátralékos bika kölcsön után befolyt ..................................... ka matot az ellenőrző hitelnapló tételeivel s a kötvényeken elszámolt kamatokkal egyezőknek találtuk. 6. Bikakölcsönből visszafizetett tőke czimén bevételre elszámolt 469 kor. 52 fi összeg ugyancsak a hitel napló s a kötvényeken eszközölt ellennyugtázások igazolása szerint a pénztári naplóba történt téves bejegyzés folytán 20 korona a pénztárnok javára eső különbözette! re lett helyesbbitendő. 7. Alapítványi tőke bevételre elszámolt ...................................... összeget igazoltnak találtuk egyrészt a nyilvánosan eszközölt nyugtázások jegyzékével, másrészt a múlt évben jóvá hagyott alapítványi kimutatás alapján készült folyó évi kimutatással ; a múlt óv végén ugyanis az alapitványok ősz szege 8000 koronában volt megállapítva, melyből befizetetlen volt 600 korona. Ebből 100 kor. alapítvány hátralék folyó évfolyamán töröltetvén, viszont egy 200 koronás befizetett alapítvány nyal szapo rodván 900-ik év végén az alapitványok összege 8100 K. tett ki, melyből kimutatott hátralék még 200 K. áll fenn s igy a folyó évben tényleg 500 kor. lett befizetve. 8. Tagdijak czimén a múlt évi számadások szerint maradt 900 évre tagdíj hátralék 1458 K., 900-ik év elején volt taglétszám után előiratott tagdíj követelés 1900-ik évre 249 rendes tag után á 6 K. és 245 óvdijas tag után á 2 K 1984 korona. — 1900-ik évben felvett 28 rendes és 33 óvdijas tag után 234 K. — Ez ösz- szegböl az 1899-ik évi számadások szerint előre befizetve volt 6 K , 1900-ik évben 23 rendes és 11 évdijas kilépett tag hátralékában töröltetett 354 K., 1900 ik óv végével kimutatott tagdijhátralók 1570 K , igy a nyilvános nyugtázás, valamint a számadásokban bevételezett ................................ a tagdijak elszámolásával megegyezik. 9. Biztosítási jutalékok czimén bevételezett ...... ellennyugtákkal, valamint a biztositó társaság elszámolásának másolataival van igazolva. 10. A kis gazdák tanulmányi kirándulása költségeinek megtérítésére a nagyin, földmive lósügyi minisztérium által utalványozott ..................... 11. Valamint a téli népies gazdasági tanfolyamok költségeire engedélyezett........................... 12. V égre az ombodi csikólegelő segélyezésére bevételezett miniszteri rendeletekkel vannak kiutalva. 13. Az ombodi csikólegelő legeltetési dijaiban bevételezett a nyugta bárczakönyv összegével egyezik, valamint a csikó legelő jószágállományáról vezetett könyvvel. — A jószág összes állománya volt 1900. évben 146 db. szarvasmarha és 70 db. csikó. Ezek után befizetve lett : 3 db. csikó után rendes bér á 24 K..................... 72 K. 64 db. csikó után tag- kedvezményes bér á 20 kor........................ 1280 K. 3 d b. csikó után fél legeltetési időre á 12 K. 36 K. 102 K. 88 fl 449 K. 52 fl- 500 K. - fl 1746 K. - fl 2272 K. 71 fl 496 K. 81 fl 1874 K. — fl 1200 K. — fl 2876 K. — fl
