Szamos, 1901. február (33. évfolyam, 10-17. szám)
1901-02-14 / 13. szám
1. db. számos ló vagy bivaly legelő dija . . . 12 K. — fi. 1. db. egy éves tehén borjú legelő dija ... 5 K — fi 1. db. csikó vagy bivaly borjú 6 „ — „ A vidékről behajtandó állatok után a megállapított összegen felül még 25 százalék fizetendő. Gazdasági házi ipari taafolyamok vármegyénkben. Muukás viszonyaink egyik legnagyobb hibája, hogy gazdasági munkásaink a nyári hónapok alatt egész évi élelmüket megkeresni kóny- teleneks aztán a hosszú telet tét’enül henyélik át, munkájuk alig akad. Pedig a gazdaság körül szükséges számtalau czikkek elkészítése által akár saját felhasználására, akár értékesítésre számítva sok időt hasznosíthatnának munkásaink. A házi ipar elterjedése azonban még nagyon korlátolt, s a mi van, az is leginkább csak a nők körében elterjedt szövő ipar. A Szatmármegyei Gazd. Egyesület a folyó téli programmjában tervbe vette, hogy e körülményen segítendő, alkalmat uj’ujt, hogy munkásaink a gazdasági házi ipar egyik másik ágát elsajátíthassák s a földmivelésügyi miniszter ur anyagi támogatásával a vármegye területén 4 tanfolyamot rendez. E tanfolyamok már valamennyi folyamatban vannak, sőt a szamos-dobi már be is lett fejezve. Hogy e tanfolyamok gyakorlati ered menye beigazolható legyen, másrészt, hogy a meghonosuló házi ipar termékeinek keresletét előmozdítsuk, tervbe vétetett a tavasz folyamán egy házi ipari kiállítás is, melyen az egyes czikkek készítése munka közben lenne bemutatandó. Addig is ismertetni fogjuk házi ipari tanfolyamainkat egyenként. 7. A szamos-dobi gyékény fond tanfolyatn. Tekintve, hogy a házi ipar egyes ágainak meghonosítása csakis ott biztat eredménynyel, ahol arra nyers anyag rendelkezésre áll, avagy köny- nyü szerrel beszerezhető, Szamos-Dob meglehetősen elszegényedett község egyedül a gyékényfonást karolhatja fel, tekintve, hogy határában gyékény még ez idő szerint, habár erősen fogy is, még található. A tanfolyam ez ága azért is indokolt ott, minthogy a gyékény finomított munkáira a tengeri háncsot is kezdjük alkalmazni, s igy a ma még sokkal könnyebb gyékény munka utján könnyen rákaphat a lakosság néhány év múlva a gyékény fogytával e nemesebb és finomabb, de tagadhatatlanul fárasztóbb munkákra. A folyó évi tanfolyam czélja természetesen csak a durvább gy'ékény munkák megtanulása volt. ug3% hogy ha a nép kedvet mutat, folytatólagosan finomabb munkák oktatása bevezethető legyen. A tanfolyam mestere özv. Bócei Antalnó börvelyi asszony volt, a ki elég ügyességgel és rendszeretettel vezette az oktatást. A tanfolyam jau. 8 án vette kezdetét s befejeződött január 26-án; addig az oktatás naponként úgy a délelőtti, mint a délutáni, sőt az esti órákban is tartott. Helyiséget a község adott, úgy szintéu vezetését a községi elöljáróság Ury Béla uradalmi intéző úrral vállalták magukra. Állandó résztvevője a tanfolyamnak lö volt ; u. m. : Idb. és ifj Bogdáu Mihály, Bocsi Sándor, Kaufmann Hermina, Kovács István, Német József, Nyuzás Mari és Ferencz, Oláh László, Papp László, Ruz György és Antal, Tari Ferencz, Vas Gábor és László. A tanfolyam legszorga masabb látogatója s legügyesebbnek bizonyult munkása Idb. Bogdán Mihály volt, kinek: szorgalma a fent- maradt néhány kéve nyersanyag ingyen átengedésével lett jutalmazva. A tanfolyamon készült czikkek közül : 26 db. nagyobb és 4 db. kisebb szakajtó kosár, 3 db. méhkas, 4 db. sártörlő, 1 db. komlószáritó kas, 1 db. fali kanál tartó, 3 db. tojástartó kosár, 1 szekér és egy melegágy takaró ponyva, mint a b^sikerültebb készítmények kiállítási czélra lettek fentartva. P. Építkezési szabályrendelet. (Folytatás.) Kiszökellák) lábazat. Az uLczavonalon kívül elhelyezett kiszökellé- kek és láoazalok (Rysalit és Sockel) magán épületeknél 0 50 méternél nagyobb kiszökellék sehol sem engedélyezhető. ISoltkapuzatok, kirakati szekrények. Boltkapuzatok és a falra kifüggesztett kirakati szekrények készítése és felállítása csak a tanács külön engedélye alapján szabad. A beadandó kérvényekhez homlok- és keresztmetszeti rajz csatolandó. A kirakati állvány mélysége legföllebb 30 cm. lehet. Az ajtók nem kinyilók, hanem oldalt eltaszit- hatók vagy feltolhatok legyenek. Nem falon függő, hanem a járdára helyezeti hordozható kirakó szekrények egyáltalában nem türetnek. 2spcsőfol?ol? a járdán. Lépcsőfokok egyes ajtók előtt az építési vonaltól számított legfölebb eO cmnyi, szélességben alkalmazhatók. Kisajátítás, utczál? és telkek szabályozásánál követendő eljárás. Hogy minő utczai vonalban történjék az épit- kézés, erre nézve addig is, inig a város belterületének pontos felmérése, térképezése és ezek alapján a végleges szabályozási terv megállapittatik, a rendező bizottság és szakosztály meghallgatása mellett a közgyűlés által megállapítandó építési vonalat a 11-ik §-ban felsorolt építkezési hatóságok betartani kötelesek. Magánosok között történő belterület átengedések barátságos egyezkedés utján eszközlendők, melyekre a városi tanácsnak helybenhagyása, az 58. §-ban foglaltak ellenőrzése szempontjából mindenkor kikérendő, különben az egyezség érvénytelen. Az építkezési engedély mindég csak a terve • zett vonal meghatározásával adható ki, melytől eltérni semmi szin alatt nem szabad. & házíolkek felosztása és nagyságáról. A telek felosztása csak azon esetben engedélyezhető, ha: a.) Minden egyes uj telek legalább 15 mtr széles utczavonallal és 1080 négyszög méternyi (300 □ öl) területtel bir. A telek felosztását kérő fél a felosztandó telek hiteles térrajzát, a szomszédos telkek épületeinek pontos megjelölésével két példányban köteles a tanácshoz intézendő kérvényhez csatolni. A rajzok közül az engedély megadása esetén egy példány a mérnöki hivatalnak ellenörködés végett, a másik példány pedig jóváhagyási záradékkal ellátva, a folyamodó félnek használatra ki fog adatni. Valamely telekrésznek a szomszéd telekhez csatolása csak azon esetben hagyatik helybe: a. ) ha ez által a megmaradt telekrész szabályszerűségéből nem vészit s az előirt térfogatnál nem csekélyebb ; b. ) ha ez által a szomszéd telek szabatosabbá válik, úgy hogy a rajta teendő építkezés tiizrendöri szempontból előbbi állapotánál kevésbé leend veszélyes. A változást szenvedő teleknek hiteles fek- rajzai két példányban beadott folyamodáshoz csatolandók. Szón rendszabályok megszegőinek megbüntetéséről. Ezen építési rendszabályok ellen elkövetett mulasztások vagy kihágások, — és pedig úgy az építő, mint az építtetővel szemben, amennyiben a magyar büntetőkönyv szerint súlyosabb beszámítás alá nem esnek, valamint-az építési-anyagoknál a 30. §-ban megállapított méretektől való eltérés az 1879. évi XL. t.-cz. 1. §. értelmében kihágásnak nyilváníttatnak s a kihágás mérvéhez képest a város rendezési alapja javára 10 koronától 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, vagy súlyosabb beszámítás alá eső körülményekhez képest 5 napi elzárással fenyittetnek, a mellett, hogy ezen szabályok rendelkezéseinek az illetők eleget tenni I tartoznak. A pénzbüntetés behajthatlanság esetében az 1879. évi XL. t.-cz. 22. és 23. §-ai értelmében elzárássá változtatható. Ha oly mulasztás esete forog fenn, melynek következménye fenyitő bírósági eljárást von maga nem adunk, mert hát, ki a kő gondolt itt a suskatanfolyamra ? Kezdtem egy kissé restelleni a dolgot. Csak ezt a titkárt ide ne hoztam volna, mintagazdaság nézni! Felhivom az embereimet, előadom a dolgot neki, s kérdem, van-e suska? Van, kérem alásan. Hát aztán tanitanák-e ezt a mesterséget ? Szívesen, kérem alásan. Helyes! — Nagy kő esett le a szivemről, tehát tanító és suska, e két főtényező már megvan. Igen ám, de hát a másik két, még főbb tényező, a tanítvány és a szerszám ? Tanítvány ? Hát tanítványok lesznek az ismétlősök. Szerszám ? Azt meg veszünk, hiszen pénzt ad a titkár ur. ügy két heti gondolkodás után irom aztán a titkár urnák, hogy jó, állítsuk fel hát azt a suskatanfolyamot. Tanterv: a tanfolyam 21/2 hó decz. 15, február végéig heti 3 nap d. u. 4—8 s 9 óráig. Kötelezett hallgatók, vagyis fonók: az ismétlő- sok, a felnőttek tetszés szerint beiratkozva. Költségvetés: gyalupadok, eszterga és vonószékek, fűrészek, gyaluk, vésők, kótnyelü kések, széknek való fa, suska, s a tanárok fizetése, mindezekre pedig kevés az előirányozott összeg, írtam nagykeményen, mert mi fúrunk, faragunk, esztergálunk s magunk csináljuk a bekötendő székeket is. Gondoltam, hogy majd elriad a titkár ur. Dehogy riad ! Egy titkárt — ha valamit a fejébe vett — nem könnyű meghátráltatni, hanem igenis megfogott ő engem. Mert levelem vétele után azonnal, a nélkül, hogy megkérdezte volna tőlem, hogy elfogadom-e a nagy tisztességet, kinevez, s ezt a ,Szamos“ hasábjain publikálja is,—a n.- ari suskatanfolyant vezetőjének. Azt hiszem, a kik engem ismernek, mikor olvas ák ezt, nagyot néztek és jót mosolyogtak, de bizony mondom, hogy nem néztek nagyobbat, mint ón 1 . . Hát hallott valaki ilyen merészséget ? Az én nevemmel akarta biztosítani kedvencz eszméjének megvalósítását. Jól számított, mert nekem ugyan kezdettől végig minden órát ott kell ülnöm, különben a tanfolyamon minden folyik, még talán vér is, csak rend, fegyelem és suska fonás nincs. Mind esztergálni, vésni, fúrni, fűrészelni szeretne, még pedig egyszerre, a suska fonástól pedig fáj az ujjok. Hogy tehát rend legyen, ón vagyok a leghűségesebb . . . néző, no, meg a titkár ur jóvoltából vezető. Urak\ Őrizkedjetek a gazdasági titkároktól! . .**) Igv lett Nagy-Árban suskatanfolyam. így lettem én a suskatanf olyant kinevezett vezetője. De, ha már erről beszámoltam, most midőn már javában dolgozgatunk, egy pár sorban beszámolunk eddigi működésűnkről is. A tanfolyamot az Óvoda helyiségében rendeztük be, mert erre az iskolaterem nem alkalmas, a mi munkák sok szerszámmal és **) S aki ma már a szép eredménynek legjobban örül, fogadjunk, hogy az éppen a tanfolyam biz’ egy kis rábeszéléssel belevitt vezetője — a nagytiszteletü ur ! szeméttel jár, s hozzá szabad tér kell, a mit az iskolában a székek elfoglalnak. A tanfolyam vezető Bállá Gáspár egyháztanácsos két fiával, Bálinttal és Péterrel. A két fiú szabja a szók fáit, kötéseket, czifrafákat, a gyermekek faragják, kétnyelü kósezik, s esztergán siraitják. Az öreg a fonásra ügyel s az összeállított szók fonását vezeti, mutatja és csinálja. A tanulók hetenként három délután 4—9 óráig folyton munkában vannak. Először is sus- kát fonnak, aztán felváltva esztergálnak, fűrészelnek, kétnyelükóseznek és faragnak. Érdekes képet nyújt, mikor 20 gyermek, 8—10 felnőtt ember egy kis teremben, mind kevés kivétellel egyszerre dologban van. Sokszor olyan kedvvel dolgoznak, hogy fél 10—10 órakor ősziünk szét. Van 24 ismétlő fiú, mind kötelezett tanuló, azonkívül, 8—10 felnőtt, többet a helyiség kicsiny volta miatt, nem fogadhattam be. A ki a tanfolyamot látogatja, odahaza mindenik széket csinál, be is köti, alig van egy-kettő, a melyiknek félben lévő, vagy már kész munkája is ne volna. Mi tehát, nemcsak a suskafonást, hanem a fúrást, faragást, gyalulást, fürészelóst és esz- tergályozást is tanítjuk mindnek. Mindenik mindent — az igaz — nieg nem tanul, de feltétlenül ügyeskedik a maga hasznára, s mondhatom, hogy bár a farsangi bolondságok, a mik itt falun nagy divatban vannak, nagy vonzerővel bírnak, elég szorgalmasan járnak, elég
