Szamos, 1901. január (33. évfolyam, 1-9. szám)

1901-01-31 / 9. szám

*4j:

zjhjk Hi —ÍV-e lan- '"Vágak A° vte^etesg-es része az, ami az alapta- ós tájékozatlanságból eredő félre- egész halmazát tartalmazza, fém való az, hogy felperesek visszavonták

keresetük azon jogalapját, hogy a tago "sitást a birtokosok többsége kivánja. Csakis azt adták elő, hogy miután gróf Károlyi Lajos időközben nemesi birtoka alapján kérte a tagosítást, nézetük szerint felesleges a szavazással '900 embert gyötörni, mert a törvényszerint a tagosítás tekintet nélkül a többségre elrendelendő, ha azt nemesi birtok tulajdonosa kivánja ; már pedig hiteles tkvi. kivonattal bizonyittatott, hogy gróf Károlyi Lajosnak (nem pár vékás, hanem körülbelül 150 hold, de a terület a törvény szempontjából mellékes) a határban nemesi birtoka van.

A törvényszék és a kir. tábla el is fogadta ezt a jogi álláspontot, de a kúria — és itt épen felpereseknek lehetne panaszkodni — alperesek azon érvelését fogadta el, hogy szab kir. városokban a nemesi birtok tulajdonosa azzal a joggal, hogy a többségre tekintet nélkül kérhessen tagosítást, nem bir, és itt csakis a többségnek van ez a jog megadva.

Ezen szempontból rendelte el a kúria a szavazást s ezzel törvénysértést annál kevésbé követett el, mert a többség alapján való tago- sitási kérelmet felperesek soha el nem ejtették, s mert ettől eltekintve, a ki legkisebb jártassággal bir birtok rendezési ügyekben, úgy is tudja, hogy a megengedhetőség törvényes előfeltételeinek fennforgását hivatalból kötelesek a bíróságok kinyomozni, minek folytán még felperesek kérelme nélkül is hivatalból volt köteles a kúria a szavazást elrendelni.

Hasonló ténybeli és jogi tévedés az, mintha az ügy ezen vagy bármely más stádiumában a város vette volna át a vezető szerepet, ő vonta volna bele erdőit s nagyobb darabban fekvő, összesítést nem igénylő területeit, s a szavazó lajstromot ő készíttette volna el.

A város folyton alperes maradt ; az erdőket s tagosításra nem szoruló birtokokat nem a város, hanem a törvény vonta be az eljárás keretébe, mert a többség megállapításánál az érdekelt« kuek a határban levő minden birtoka figyelembe jön. így s ezért kellett a szavazó lajstromba a lankákat bevonni, annak daczára, hogy a felperesek bölcsen tudták, hogy az ösz- szes lankák a megengedhetőség ellen fognak szavazni. Magyarországon igaz, hogy nincs Írott törvény, mely az erdők és általában minden bútoknak szavazási jogot és kötelességet adna, de a százados jog gyakorlót, úgy ebben, mint számos más jogi kérdésekben törvény erejű. Erdélyre nézve azonban már kifejezetten is elrendeli ezt a törvény, a miből látszik, hogy a bírói gyakorlat és a törvényhozás int.entiója erre a kérdésre azonos.

Egyébiránt, ha a czikkiró valóban ismerné ez ügyet, jól tudná, hogy a város minden birtokainak leütése esetén is több ezer hold többsége volt a tagosítást kívánóknak, s hogy eként akkor is meg lett volna a nagy többség, ha a város erdeje s egyéb tagosítást nem igénylő birtokai a szavazó lajstromból kihagyattak volna. Mire való tehát ily tényállás mellett a város ellen izgatni a hiszékeny kisbirtokos- ságot!

A szavazó lajstrom összeállítása pedig nem a város dolga, hanem a kiküldött bíróé; meghagyta a kiküldött biró felpereseknek, hogy terjesszék be a hiteles birtokkimutatást, ezt a felperesek elkészíttették, s a törvény által erre hivatott városi hatósággal csak azt igazoltatták, hogy az abban foglalt adatok a közforgalomban levő katasztaribirtokiv adataival megegyeznek ; a kiküldött bíró azután személyesen egybevetette a kimutatást a kataszteri birtokivvel, s igy a szavazó lajstrom már az ö munkálatává vált s ennek alapján ejtette meg a szavazást

A város tehát nem tolakodott be a lajstrom elkészítése munkájába, hanem polgármestere és főszámvevője egyszerűen nem tagadhatták meg, hogy hitelesítsék a vonatkozó adatokat, a mint általában minden más alkalommal is nekik kötelességük bizonyítani, hogy valamely kataszteri adat helyes e vagy sem.

Jogi gixert emlegetni tehát ismét csak járatlanság, Községekben is mindenkor a biró és jegyzö bizonyítják tagosításoknál a szavazó lajstromnak a kataszteri adatokkal való egybe- hangzását, és soha a bíróságok ezt nem kifogásolták, mert a törvény egyedül a községi elöljáróságot jelöli meg illetékesnek a kataszteri birtokivek tartalmáról hiteles bizonyítványok

kiadására. Már pedig, ha egy községi; elöljáróság bizonyítványának valóságában a törvény megbízik, Szatmár város polgármester» s fő- számvevője bizonyára felül állanak azon a gyanún, hogy felperesiek által készített hamis birtokkimutatást hitelesítettek.

A kir. tábla túlzott udvariasságból alperesek iránt igaz, hogy azt mondta, hogy ne a városi hatóság, hanem az „illetékes kataszteri hatóság“ hitelesítse a kimutatást. Ha ezt a végzést a kúria felülvizsgálat alá vehette volna, bizonnyára nem hagyja helyben ; de mint feloldó határozat, nem volt felülvizsgálható.

így azután törni kellett az első fórumnak fejét a felett, hogy ki legyen az az illetékes hatóság, melyet a tábla kíván ; végre is a kir. póuzügyigazgatótág hitelesítette meg a kimutatást, a mi az összes tagositási perekben első és bizonnyára utolsó eset.

Mit szóljak ahoz a példátlan törvénybeli járatlanságoz, midőn czikkiró azt állítja, hogy a város szavaztatta meg a birtokosságot és ezek közt önmagát. Hiszen, ha a törvényt nem ismeri czikkiró, legalább nézte volna meg az iratokat, s rájött volna, hogy a szavazást a bíróság vezette, s pláne oly pedánsul, hogy boldogult Papp László kir. táblai biró sajátkezűig jegyzett be minden egyes szavazatot, saját- kezüleg Írva be a jegyzék vonatkozó rovatába minden egyes szavazó birtokmennyiségét is.

Mit szóljak ahoz, hogy a felperesek czikkiró szerint most már nem tagositani, hanem „ösz- szesiteni“ akarnak ! Tudtommal mind a két szó ugyanazt jelenti, s a hasonló perekben hol egyik, hol másik kitétel használtatik, de teljesen azonos jelentőséggel. Olyan kijelentés felperesek részéről, hogy most már nem tagosi- tani, de összesíteni akarnak, a perben sehol elő nem fordul, hanem hol tagosítás, hol csz- szesitós. hol pedig tagosítás és összesítés em- littetik, de nem egymástól különböző értelemben, hanem mint egy és ugyanazon fogalmat kifejező szó.

Hogy nem lenne tisztában, hogy mire terjed ki a tagositási kérelem, az ismét felületes állítás; képzeli czikkiró a magyar bíróságokról, hogy ítéletet hoznának, ha meg nem tudnák érteni, hogy mi a kérelem? Hogy czikkiró is megértse a kérelmet, erre nem aspiráltak a felperesek, elegendőnek tartották, ha azt a bíróság megérti.

Mindenesetre szomorú dolog, hogy ezzel a korrektül lefolyt ügygyel kapcsolatban jogász 1 ember mondhat olyat, hogy a bíróságoknak abban jelentkező tényei megingatják a jogórze- tet. Soha még a tagosítást ellenzők ellenvetései oly gondos és figjmlmes méltatásban nem j részesültek a bíróságok részéről, mint épen e j perben. Ha azután a bíróság a törvényes jog | kiszolgáltatását az ötszörös, s a város kifogásolt birtokait leszámítva háromszoros többségre hivatkozó felperesektől meg nem tagadta, azon csak oly jogász ütközhet meg, kinél birtokrendezési perekben a jogi alap oly kevésssé szilárd s oly kevéssé kő és vaskemónj-ségü, mint czikkirónál.

Dr. Keresztszeghy Lajos.

lépcsőfok, melynek . szélessége- 32 centiméternél nagyobb nem; lehet, tanácsi engedély mellett az utczára alkalmazható.

28. §. JtázmagasságE szabályok.

illetőleg az épületek magassági méretei:

| Sorszám

Me

gnevezés

A városnak melyik kerületében

A mag rete m

méter

psság mé- éterenként

100

Az utczai és udivari lakó1 1

■ 3.

80'

szoba belvilága földszinti

2

3

40'

1

házaknál

1 3

2

90'

) 4

: 2

60

Épület külmagassága jár| 1

5

70

dáktól az ereszig föld1 2

510

9

szinti házaknál

í 3

3

80

1 4

a

20.

Szoba magasság emeletes

épületeknél

o

földszint;

—

3

80

emeleten;

—

4

—

Emeletes épület külmagassaga

1

földszinti rész :

—

; 4

80

emeleti rész :

—

5

31

Építkezési szabályrendelet.

(Folytatás.)

QLz épületek felállítása és magasságáról.

Utcza vonalban csakis lakóházak és üzlethelyiségek építhetők, melyek a szomszédos épületektől tűzfalak által elkülönitendők. — Mellék és gazdasági épületek, istállók, ólak. árnyékszékeknek bűzt gerjesztő helyiségeknek a telek utczai részén való felállítása semmi esetre sem engedtetik meg.

Csűrök, vagy más, széna, szalma, fa lerakó helyek, szeszfőző helyek, minden a közbiztonságra tüzrendörileg és közegészségre káros hatású főzde vagy ipartelepek, vagy a melyek a köznyugalomra háboritólag hatnak, szeszgyárak a város belterületén nem építhetők.

Az I-ső kerületben, Deák-téren, Hám János- utczán, Kazinczy-utczán a zárdáig, illetve Vörös- marti- és Zárda-utczáig csakis emeletes házak, a többi kerületben földszintes házak is építhetők. Az

I. kerület többi utczáiban utczavonalban építendő lakóházak alapfalai oly vastagságban készítendők, hogy az emeletet is megbirják.

Tíz méternél keskenyebb utczákban lépcsőt a járdára alkalmazni nem szabad. Tiz méter széles vagy ennél szélesebb utczákban a járdára egy

Töldsziníi padozat ás küszöb magasság.

A földszinti lakószobák padozata legalább 0'30 méterrel magasabbra fektetendő, mint a megállapított utezajárda, mint szintén a kapuküszöböt ezen járda magasságánál lejebb fektetni nem szabad.

Árvíz által járt területeken a földszinti padozat a legmagasabb árvíz szin fölé 50 cméterrel helyezendő el.

Gz ápifő anyagokról ás a falak ápiíásáről álfáidban.

Az építő anyagok méreteire nézve általánosan kötelezöleg kimondatik, hogy Szatmárnémeti sz. kir. város területén ezen szabály életbelépésétől csakis oly téglák készíthetők és épitésre csakis olyanok fogadhatók el a kiégetett állapotban, a melyek 29 centiméter hosszúsággal, 14 cm. szélességgel és 6.5 cm. vastagsággal bírnak. — Burkoló vagy kövező téglák 24 - 24 cm. oldal hosszal biró négyzet alakkal és 4 cm. vastagsággal készítendők. — Fedő cserép 37 cm. hosszúsággal 18-5 szélességgel készítendők. — Megjegyeztetik azonban, hogy a burkoló vagy kövező tégláknak és fedő cserepeknek egyéb méretben és alakban való készítése is megengedtetik ugyan, azonban az épület tervező és költségvetés készitő az egyik mint normálisnak kimondott építőanyag használatából származó esetleg hátrányokért felelősségre nem vonható, feltéve, ha ilyeneknek a tervezésénél és költségvetés készítésénél való figyelembe vétele az épitési szerződésbe kikötve nem volt.

Az I-sö épitési kerületben minden útvonalba eső lakóépület csak jómitiőségü kő vagy égetett téglából mészhabarcsba rakva építhető.

A 11-ik kerületben az utcza vonalába eső épület a padozat felett l'O méter magasságig mészhabarcsba rakott égetett tégla, azonfelül vegyesen tégla és vályog falazattal is készíthető. — Az ajtók és ablakok mellékei valamint a szegletek mindenkor téglából építendők.

A Ilí-ik és IV-ik épitési kerületben a falak jóminőségü téglából vagy vályogból építendők, azonban szükséges, hogy legalább a szegletek tégla oszlopokkal erősittessenek. A mészhabarcs helyett az alábbiak figyelembe vételével sárvakolat is hasz- náltathatik.

Égetett téglán kívül bármely szilárd kőanyag is használható az építkezésnél.

Favázas és patics falak csak a külterületen és a hegyen engedélyeztetnek.

Árviz által járt területeken és a III-ik mint a IV-ik épitéskerületben jövőben mindennemű uj laképület vagy átalakítandó lakóház összes meny- nyezet és tetőzet hordására igénybe vett falai az eddig észlelt legnagyobb árviz magasság felett 50 cm-rel egészben jő minőségű égetett téglából, vagy köböl építendők és ezen magasságban a falazat rakásához sarat vagy iszapot használni nem j szabad, hanem az fehér mészhabarcscsal, vagy vizálló mészszel készítendő.

(Folyt, köv.)

A Szatraárraegyei Gazdasági Egyesület hivatalos közleményei.

Rovatvezető: Poszvék Nándor, egyl. titkár.

Szőlő oltvány és vessző eladás. A szatmármegyei Gazd. Egyesület szatmári szőlőtelepéről a f. évben a következő szokvány minőségű oltányok és vesszők vaunak még eladók :