Szamos, 1901. január (33. évfolyam, 1-9. szám)

1901-01-27 / 8. szám

ten maga a czikkiró is, hogy: „Városainkban eléggé ki van fejlődve az egyleti élet.“ Ott van helye — szerintem, — megszólaltatnunk „a magyar irodalomnak, művészetnek, társadalomnak előkelő léi fiait.“ Ne tágítsuk társadalmi életünknek úgy is igen laza kötelékeit oly intézmény által, mely csakhamar klikkrendszerré válhatnék, ne keressünk termékenységet ott, a hol a kedvező viszonyok hiányzanak, hanem számoljunk első sorban a helyi viszonyokkal bíráljuk el tárgyilagosan állapotainkat, körülményeinket, erőnket, tehetségünket, s én hiszem, hogy meg fogunk tudni felelni arra a kérdésre, hogy „mi kell nekünk?“

Első sorban kell nekünk egészség, már t. i. nekem s a velem egy véleményben levőknek. Hiszem, hogy mi sokan vagyunk, a kiknek ez a lőóhajtásunk. E tekintetben tár- j sadalmunk minden rétegének kezet kell, hogy fogjon egymással; itt kell valamit tenni, mert mitsem ér a vagyon, a kincs, nyári vasút, jövedelmező kioszk, villanyos világítás akadályokkal, eg\ hangulag megszavazott Vigadó építés, hibátlan keramit- és beton burkolat, majdnem 100 perczentes községi pótadónk, s akár minden keresményünk feláldozása, — ha egészségünk nincsen, bár van költségünk mindenre, csak arra nincsen, hogy azt a talajt, a melyen élünk, valahára fertőtlenítsük s elűzzük innen a szülék és gyermekek rémét, a minden évben fellépni szokott járványos betegségeket!

Nem kell nekünk az olyan „szalonélet,“ melyben mint a czikk mondja „mindenki azt teszi, a mi jólesik,“ nem kell kék harisnya mely minden lében kanál, nem kell sok beszéd, hanem igen is kell a tett, a munka, s annak a munkának s a munkásnak megbecsülése! Mert minket, egyszerű polgárokat nem ejt bámulatba sem a frakk, sem a klakk, sem a lakk, s más efféle „Szalon“ specialitás ; nem késztet hódolatra az idegen légkörből hozzánk átplántált semmiféle intézmény, ha még oly czifra is. Nekünk nem a kapaszkodás, hanem a munka imponál s a kötelesség hü teljesítése, mert azt

szegényt. Közelebbről néztem és sajnálkozva láttam szép testének egyre növekedő duzzadását, mely látványra szomorú érzés fogott el, látva, bogy csöndes hajlékomban ime lábaimnál szenved, küzd a halállal az én hü, régi kedves kis társam

Megvirradt. Az. én gyámoltom egy kis vizet vett el ápoló kezeimből, végre már azt sem ; mintha csak szunynyadni akart volna ; beleképzelte tán magát erdei otthonába, melyet korán kellett odabagynia! A világossága, szabad ság álma dicső emlékeiben! Odakópzelte magát még egyszer a hegyek és magas erdőkbe, melyek mohos bölcsőjét vették körül. Talán e perczben közéig hozzá az erdő szellemtündere és mutat neki. a haldoklónak, kristálypatakot, játszadozó verőfényt, mohot és viruló lombot. Még egyszer megnyíltak szemei, szép, tiszta pillantást vetett reám, azután elhomályosodtak, tagjai megmerevedtek, vége volt ....

Szegény», édes kis Picziri! Könnyező szemem előtt ott feküdt a kis halott, az erdő magányába szerettem volna vinni, eltemetni a legszebb fenyők alá, de a Tisza partján nincs erdő ; hanem hiszen szép a Tisza is, van abban is szabadság, vize susog, mint az erdő, s hullámaiban megzendül a véghetetlenség örök lehel lete ; s tavasszal majd zefirek lengedeznek a meleg ár fölött ; de hiszen addig a gyönge teremtés atomja összevegyül a folyó parányaival, s ezekkel zugnak, folynak, fénylő sugarakban a Tisza habjai. Boldog vagy-á kis barátom ? Téged a Tisza vize tart és ringat, s ha a part felé siet a hullám, ott törve szét lábaimnál tajtékzó elemét, tudom, hogy te köszöntesz abból felém; a parányok vegyülnek, de örökké ól a szellem, a szeretet és az érzés.

tartjuk első sorban a becsület követelményének s a lét alapfeltételének. Épen azért számkivetni kívánjuk azt, a mi egyszerű polgári rendünket fellorgatássál fenyegeti: a hallatlan fényűzést, a nagymódban lévőknek majmo- lását, az ötletszerű s kalandos vállalatokat, a könnyelmű gazdálkodást, a parádét, a put- zot az őrültséggel határos „haladást,“ az idegen szagu „Szalon-életet.“

Puritán egyszerűséget óhajtunk minden téren, mert az a „haladás,“ melybe bele sodortattunk, kiforgat lényünkből, s a vége nem lehet más, mint — a koldusbot!

Ne bántsuk ezért a régi, jó magyar szokásokat, ne igyekezzünk azokat nevetség tárgyává tenni, — bizony mondom emberbaráti, culturális, közgazdasági, társadalmi intézményeink nem a „Szalonokénak, hanem a félvállról nézett magyar vendégszeretetnek köszönik létöket1

Regéczi Sándor.

Építkezési szabályrende'et.

(Folytatás.)

•Határvonal és épület épségben tartásáról. a szomszédos kerítések és épüleí-részokről.

Bárminemű épületet avagy téglakerítést a szomszéd felé mindenki csak a határvonalon belül állíthat fel s minden épületrész önállóan és úgy helyezendő el. hogy a szomszéd épülete, fala vagy telke semmi tekintetben ne károsittassék és igénybe ne vétessék.

Kerítés gyanánt szolgáló falaknál, deszka vagy léczkeriléseknél, vasrácsozatokníl stb. melyek közvetlenül a szomszédos határon állíttatnak fel a kötőoszlopoknál, keresztfáknál vagy falaknál a csurgó és falerősités mindég csak a bekerítendő telek felé néző oldalon és a telek határán belől alkalmazandó.

A telket elválasztó kerítések elkészítése fenntartása a szomszéd birtokosokat egyenlő mértékben terheli s a határvonalban levő épületek tulajdonosainak a kerítésbe beszámíttatnak.

Közterek és utcza felől eső kerítések egészen a telektulajdonost terhelik.

Azon esetben, ha valamelyik fél az őt illető részt a városi tanács felhívására záros határidő alatt felépíteni vagy a biztonságnak megfelelő jó karba helyezni . nem akarná s ez iránt az érdekelt sérelmes fél panaszt emel, a tanács jogosított, hogy panaszlót a helyi viszonyoknak megfelelő s a tanács által megállapítandó minőségű kerítés felállítására vagy jókarba tételére felhatalmazza, mely esetben annak költségét panaszlott-felen, biróság utján panaszló megvétetheti.

ültetvények a szomszédos mesgyétöl 0'50 méter távolságra ültetendők és rendesen nyesendök.

Glz ereszről.

A rendező bizottság minden ereszalj kérdésében csakis a barátságos kiegyezkedés közvetítésére lévén hivatva, ha ez nem sikerülne, felek a törvény útjára utasitandók.

Az ebből eredhető perlekedések megszüntetése czóljából jövőben az épült telek határán építendő.

Nyeregtetők és átalakítása.

Ha egy tűzfalra ujonan építendő ház mellett, a szomszédnak kétereszes épülete áll, a viz elvezetését oly hosszúságban, mint a kétereszes épület a tűzfalas épületet érinti, az építtető egyszersmindenkorra alkalmas csatornáról tartozik gondoskodni. A kétereszes épület fedelének további fenntartása vagy újból készítése pedig a kétereszes épület tulajdonosát terheli.

Az eresz csatornának vagy fedél átalakításának ilyen első izbeni helyreállítására azonban csak azon esetben köteleztetik az ujonan építkező, ha a régi kétereszes ház tulajdonosa megengedi hogy az uj ház fala közvetlen az ö házának fala mellé építtessék, az igy nyert tért az építkező becsárban kifizetni tartozik.

Ha pedig a kétereszes ház tulajdonosa ebbe bele nem egyeznék, az eresz csatorna, vagy födél átalakítás határozottan az ő kötelessége.

Az átalakított tetőnek, vagy csatornának jövőben való fentartása a tulajdonost illeti.

Nyeregtetők közötti határvonal megállapítása.

Egymás mellett nyeregtetővel fennálló két ház között a határvonalat a közös esurgő vagyis az ereszek közepe képezi.

Minden újból építendő ház fedele akkép állítandó fel, hogy annak vize az utcza felé az építtető telkére hulljon és a fedél éle az épület falával párhuzamos legyen.

<3 közös ős h^tárfalakról.

Közös falaknak jövőben való épitése meg nem engedtetik, hanem a szomszédfelől építendő falak egész vastagságában saját telken emelendők, mellé épités esetében oly vastag falat köteles tétetni, mintha a másik épület ott nem állana.

Régi épületek lebontása alkalmával a szomszéd falak állpotára különös figyelem fordítandó. Ha a közös határfal létezik, vagy a határfal épitési módja a szomszédok közti határvonalra nézve kételyt támaszt, a hatóságtól helyszíni vizsgálat kérendő ki, mely az érdekelt háztulajdonosok előleges értesítése mellett tartatik meg.

Ha okmányok alapján, vagy a falazatban észlelt épit<ezési módból a szakértők nem deríthetnék ki a biztos határvonalat, akkor ezt mindég a fal közepe képezi.

Ha meglevő közös fal az uj építkezésnél használható, a szomszéd falrésze szakszerűen kivül úgy mint belül, nemcsak polczokkal támasztandó meg, hanem a szükséghez képest 16 cm. vastagságban alá is falazandó, minden oly esetben uj építkezésnél is foganatosítandó, midőn az uj épület alapzata a fennálló szomszédház alapjánál mélyebbre épül.

Ha a közös fal sem polczolás, sem aláfalazás utján kellőleg meg nem erősíthető, akkor az egész közös fal lebontandó és a mennyiben a fennálló szomszédháznál a zárfal felépítése szükséges, vagy ezt a falak kívánják, egyidejűleg építkező fél által uj közös fal építendő fel

Ha valaki udvarát vagy kertjét magasabbra akarja feltölteni, köteles szomszédja téglafalát vagy kerítését saját költségén a károsodástól megóvni.

Közös kutak, csatornák, pöczegöäröl?Ha két egymás mellett fekvő teleknek határvonalán közös kutak, esetleg árnyékszék, pöcze- gödrök és csatornák léteznek, a fentartási, és tisztogatási költségek közösen viselendők, azonban e közösségek, ha egyik szomszéd a határvonalon építkezni, akar megszüntetendők és midegyik ház- tulajdonos köteles saját telkén és költségén külön kutat, peczegödröt, vagy házi csatornát épiteni.

Kéményei? magasítása.

Ha egy ház, akár átalakítás, akár újból való építés folytán a szomszéd házánál magasabbra építtetik s a megmaradó házon a határfal mellett vagy ettől legfeljebb 063 méternyire kémények vannak, építkező tartozik e kéményeket saját háza tűzfalánál magasabbra felemelni, vagy (pléhcső- vel) ellátni. — Ha e kémények önállólag nem építhetők fel a szükséges magasságig, akkor az uj építkezést tevő megengedni köteles a kérdéses kéménynek a saját tűzfalába való beépítését. — A magasbbitás költsége az építkezőt, a fentartás pedig a régi tulajdonost terheli.

Szolgalmak.

Világossági, közlekedési és egyéb szolgalmak, a mennyiben vitások, a rendező bizottság és tanács által csak akkor vétethetnek tekintetbe, ha telekkönyvileg bekebelezve vannak, különben az érdekelt felek e részbeni kifogásaikkal a törvény rendes útjára utasittatnak.

Ablakok a szomszéd felöl levő falakban csak akkor nyithatók, ha ezen falak a szomszédtelek határától legalább 3 méter távolra vannak, azonban úgynevezett szellőztető udvaroknál e távol 1 méterig is elmehet. Határban levő falakban nyílásokat alkalmazni nem szabad, viz vagy bárminő folyadék elvezetését kiki csak saját telkén eszközölheti.

Közvetlen a szomszéd felől ablakot, vagy bármi nyilást nyitni ennek beleegyezése nélkül jövőre nem szabad, de ezek a szomszéd építésénél akadályul nem szolgálhatnak.

Gz ópiíósi hely megtisztítása s a hiányol? helyrehozása.

Az építkezés bevégzése után az építkező tulajdonos 15 nap alatt minden omladékot, épületanyagot, építkezési szereket és földet, szóval minden közlekedést gátló tárgyat elhordatni és a fölszántott gyalogjárdát, kövezed vizfolyókákat a városi mérnöki hivatal utasításai szerint helyre állítani köteles.