Szamos, 1900. november (32. évfolyam, 88-96. szám)
1900-11-15 / 92. szám
Melléklet a „Szamos“ 1900. évi 92. számához. hogy testté váljék az ige s elvégre valaliára lássuk : milyen hát a valódi teljesen berende zett és magasabb czéljának megfelelő községi faiskola ? (Folyt, köv.) Színészet. A menyem. Fabrice és Bilhandnak e darabja, mely szombat este került előadásra, nem a franczia helyzetkomikummal telített bohóza tok közül való, hanem egy igen discróc. szellemes vígjáték, amelyet élvezettel és erkölcs felháborodás nélkül élvezhet minden kényes ízlésű közönség. Helyesen is teszi a direktor, ha olykor olykor a franczia bohózatok közül nemcsak a mai divatos öltöző vetkező-darabokat hozza színre, hanem egj'-egy komolyabb színpadi müvet is, a franczia szellem egészséges, tiszta produktumait is bemutatja. Az előadáson igen szép páholy közönség volt, inig a földszinten nem igen érdeklődtek a pompás darab iránt. Egyetlen hiba az előadásban az, hogy vontatottan megy és ez ismét onnan van, mert egyik-másik főszereplő nem tanulja meg a szerepet. Ha ez nem volna, úgy a vígjátéki ensamble éppen olyan művészi magaslaton állana, mint a minő magas niveaun állanak az Operette előadások. Kérjük tehát Szepessy urat, aki például olyan kitűnő szerepet játszik e darabban, ne rontsa el az egész hatást és tanuljon. Krémer ur is, aki különben találó alakítást adott, szintén nagyobb gonddal foglalkozzék a szereppel És Molnár urat se kedvetlenit.se el, hogy kisebb sze repet kap, mert mindent meg kell játszani. Hetéuyi (Paul) ez estén komoly szerepet«; játszott, igen elegáns, szinpatikus volt, de ő benne annyi pompás komikus véna buzog, hogy valóban kár egy estén is átpírto’ni a társalgási rossorthoz. A legteljesebb elismeréssel, nsziute dicsérettel emeljük ki a társulat vígjátéki szendéjét, Markovics Margit kisasszonyt. Ha egyéni szeretetreméltósás; és báj, tehetséggel, szorgalommal és művészi lelkesedéssel olvad össze, úgy itt már hivatott színésznővel találkozunk. És Markovics kisasszony bizonynyal az. A közönség tomboló,tapsai, reméljük csak fokozzák a kisasszony ambícióját a szép jövőre. Kathrynó egy pár jelenetben, tökéletesen eltalálta a helyes hangot és modort, általában azonban erőltetett és banális volt a játéka. Kathry, akiről mint bonvivant színészről igen jó véleménynyel vagyunk, az estén nem igazolta ezt a felfogásún kát. Várjuk, hogy legközelebb ismét nekünk legyen igazunk. Végül megjegyeztük, hogy Já- szay Mariskának nem vígjátékban, hanem operettében és népszinmüben kell szerepet adni. Az asszonyreginieut. a múlt héten kétszer is adatott, egyszer a fővárosi vasutmegnyitó vendégek kedvéért, másodszor pedig leszállított helyárakkal. Az utóbbit teljesen telt ház előtt zajos tapsok és tetszés között adták. Még egy párszor bizonynyal színre kerül ez a szép látványos darab. Hortobágyi virtus — Gyöngyi Izsónak, a kitűnő komikusnak népszínműve adatott vasárnap este, kevés, de meglehetősen hálás közönség előtt. Azt hisszük különben, hogy a tapsok nem a darab hatása alatt, hanem Réthy Lina. Holóczy Ilona, Kemény, Hetényi buzgó játékáért keletkeztek. (Előkészületek.) A legközelebb szinreke- rülő újdonságokból: Newj-York szépéből, valamint Verdi operájából, a Troub ad urból majdnem készen vannak színészeink. A Trouba- durban Réthy Lina, Szalkainé és Szegedy Zelma, továbbá Keméuy (Luua gróf), és Csöregh (Maur- riér) viszi a főszerepeket. Az opera valószínűleg szombaton kerül előadásra, és ez lesz különösen a tenorista első debutje. A később előadandó operák a Cremonai hegedűs, Hunyady László, Remete csengetyüjestb. lesznek. A New-York szépe operette,^mely valószínűleg az egész színi saison Slágerje lesz, a jövő héten kerül színre. k Szatmármegvei Gazdasági Egyesület hivatalos közleményei. Rovatvezető: I'oszvék Nándor, egyl. titkár. Szőlő tanonczok vizsgája. Egyesületünk szatmári szőlőtelepén gyakorlatilag képzett szőlő- tanonczok vizsgáját, a kér. szölőszeti és borászati felügyelő, f. hó 15-én d. e. V2II órakor tartja kint a szőlötelepen. Érdeklődök szívesen láttatnak. Baromfitenyésztési szakmunkák. Hrcblay Emil állattenyésztési m. kir. felügyelő f. évben 3 értékes munkával gazdagította gazdasági szakirodalmunkat ; nevezetesen: I. Baromfihízlalás és a hízott baromfi értékesítése 45 képpel. Ára : diszkötésben 1 kor. 50 f. II. A tyuktenyésztés 49 képpel. Ára fűzve: 2 korona. III. A pulykatenyésztés 38 képpel. Ára fűzve : 1 kor. 60 fillér. Tekintettel arra, hogy e munkák a baromfi- tenyésztéssel foglalkozóknak igen sok, eddig alig ismert fogással szolgálnak, mely fogások a baromfi- tenyésztés sikerét biztosítják, a lenti munkák beszerzését melegen ajánljuk. Egyesületünk titkári hivatalában a következő fűzetek egyesületünk tagjainak esetleg a posta k ütsóg előleges beküldése melletti postán is ingyen megküldetnek : 1. Zigáuy Zoltán és Baross Károly „A pin czeszövetkezetekröl.“ A földmivelésügyi m. kir miniszter kiadványa. Ugyanez tót nyelven. 2, Dr Győry István „Utasítás a gyümölcsök szedésére, csomagolására és szállítására.“ 3. „Az élelmi czikkek kezelésére, csomagolására és szállítására vonatkozó utasítások.“ Kiadja A Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete. . 4. M. kir. áll. Rovartani Állomás. „Útmutatás a szőlőmoly (Cochylis ambiguella) és szőlő iloncza (Tortrix pilleriana) irtására.“ Kiadja a m kir. főldm. miniszter. 5. „Hirdetés az állami szőlővesszö szapo ritó és oltvány telepeken termelt szőlővessők és szőlőoltványok eladása tárgyábau.“ Kiadja e főldm. m. k. miniszter. 6. Utasítás a szőlöellensógei által megtámadott növényrészek és a talajt okozó növényi vagy állati ellenségek megszedésére, csomagolására és beküldésére.“ Kiadja a főldm. m. kir. minister. 7. A szatmármegyei Gazd. Egyesület által rendezett „Gazdasági előadások.“ 1899. 8. Jablonszky György „A szőlőmivelésről.“ Szatmárm. G. Egyes. II. kiaványa. 9. „Téli gazdasági előadások az állattenyésztés köréből.“ A Szatmárm. Gazd. Egyes. III. sz. kiadv. 10. „Különféle tárgyakból tartott téli gazdasági. előadások.“ A Szatmárm. Gazd. Egyes. IV. sz kiadv. 11. ^Útmutatás a gyümölcsfák kártékony hernyóinak irtására “ a földmiv. miniszter kiadványa. A következő kiadványok ugyancsak titkári hivatalunkban az alább jegyzett árakon kaphatók: 1. „Útmutatás a szőlőművelésre különös tekintettel a filloxera által elpusztitott szőlők felújításának elömonditásáról szóló 96 : V. t. ez. végrehajtására 143 ábrával, 262 rajzzal. A földmivelésügyi m k. miniszter kiadv. Ára 1 kor. 2. „Útmutatás a must és bor okszerű kezelésére kisebb birtokosok számára.“ 27 ábrával. Irta dr. Csanády Gusztáv, A földmiv. ügyi m. kir. miniszter kiadványa. Ára 40 fill. 3. „Rét és legelő mivelés gyakorló és tanuló gazdák részére.“ A főldm. m. kir. miniszter rnegbizásából irta Károly Rezső. 106 ábrával Ára 1 kor. 4. „A fatenyósztés különös tekintettel a községi faiskolákra és befásilásokra.“ A főldm m. kir. min rnegbizásából irta Molnár István. 91 ábrával. Ára 1 kor. Szőlő oltvány és vessző eladás. A Szatmármegyei Gazd. Egyesület szatmári szőlőtele- péröl a f. évben a következő szokvány minőségű oltványok és veszszők vannak még eladók: I. 2 éves gyökeres zöld oltás : már mind lefoglaltatott. II, 1 éves. Gyökeres fás oltás: ára ezerenként 240 kor., Ripária Portalis alanyon: resk. ministeriumhoz az ópités engedélyezése végett, mi az illetékes tényezők közbenjárásával rövid időn belül kilátásba helyeztetett. Az 1898 évi julius hó 11-én tartott közgyűlés biztosítva látván a vasútnak közel jövőben leendő kiépítését, a midőn a tanács eljárását örömmel tudomásul vette, azon önzetlen és kitartó buzgalomért, melylyel a vasút kiépítése elé tornyosult számtalan nehézséget Hermán Mihály, Pap Géza és Chorin Ferencz orsz. képviselő sikeresen legyőzték, nevezettekkel szemben teljes elismerését és köszönetét kifejezte. Miután a m. kir. belügyministerium 123881 sz. a. kelt leiratában a szerződéseket elfogadta és a vasat építése ezéijaira törzsrészvények ellenében megszavazott 95,000 frtnyi hozájárulási összegnek fedezési tervezetét a pénzügyi és kereskedelmi miniszter urakkal egyetórtőleg jóváhagyta, s a vasút épitóá&nek engedélyezését a törvényhozás is megszavazta, alaptalannak bizonyult be a sokszor mesterségesen támasztott aggály, visszatért lassankint a bizalom, s kiépült a Szatmárhegyre vezető vasút. ‘Nem volnék hü a történeti igazsághoz, ha e helyen ki nem emelném Gerster Béla vállalkozó mérnöknek, engedményes társunknak, ama nagyfokú jóakaratát, szivességét és készségét, melylyel a mi kérésünkre, be nem várva az építési engedély megadását s a kisajátítási jog engedélyezését, saját felelősségre még jelentékeny anyagi áldozattal is ritka gyorsasággal és buzgósággal teljesítette az egész vasúti útvonal kiépítését, a miért neki e helyen is teljes elismeréssel adózunk. S most már megindultak a kirándulások a mi szőllöhegyünkre, melynél szebbet és kedvesebbet mi nem ismerünk. Egyesek kíváncsiságból, mások szükségből, de legtöbben mulatság-vágyból. Sok ember mosolygott a kicsiny masinán, a kis méretű kocsik szerkezetén s a keskeny vágányon; mások ismét kicsinyeitek gyorsaságát, görbületeit, féltek a kisiklástól, szerencsétlenségtől, még tán összeütközéstől is. De azért mindenki, kinek csak ép keze s lába volt, sietett, futott és rohant, hogy el ne maradjon arról a kis masináról, melyről azt hitték kezdetben, hogy azt bizonyára mindegyik utasnak tolni fog kelleni. És bár kevés bor termett, vendég mindig akadt; a szőllös gazdák is jobb kedvvel s biztató reménynyel fogtak hozzá elárvult szőlőjük mivelósóhez, s az öröm zajában szájról-szájra hangzott fel e mondás: fel fog virulni még a mi hegyünk, visszatér majd a régi kedv, lesz még szüret e világon ! A Szatmárhegyre és Erdődre vezető vasút megnyitása után lázas sietséggel folyt a munkálat a villamos vasút kiépítésén. S ma a Gond viselés jóvoltából már látjuk futkározni azokat a kis kocsikat, melyekről egyelőre, csak azt mondjuk, hogy nagyon csinosak. De érezzük mindf uyian s éreznünk kell, hogy az eszme, melyért 8 éven át sok küzdelem folyt, bámulatos tartással, szívóssággal és lankadatlan I munkával, életrevalónak bizonyult be ; következményeiben kiszámíthatatlan jelentőséggel fog bírni s városunk haladását fennen hirdetni. A villanyos vasút mai ünnepélyes megnyitása alkalmából Szatmár Németi szab. kir. város e téren az ország 8-ik helyiét foglalta el, s a mily büszkességgel tölti el e tudat e város minden polgárát, oly annyira közös óhajtásunk, hogy Istennek áldása lebegjen haladásunk ez uj tényezőjén, s hogy a Gondviselés kegyelme adjon e város polgárainak — a kölcsönös bizalom és szeretet szent érzelmeinek ápolásán felül —■ jólétben eltöltendő gazdag és boldog jövendőt! S ez ünnepélyes pillanatban a hála érzelmei nyilnak meg ajkamon! Szatmár város történetének e kicsiny darabjában, a fejlődés és haladás korszakában, melyet unokáink dicsőnek fognak nevezni, két férfiúnak neve van fényes betűkkel felírva. Dr. Chorin Ferencz országgyűlési képviselőnk az egyik, ki nemcsak szeretettel karóba fel ügyünket, de lelke egész teljével, szive legmélyebb vonzalmával, nagy tehetségének és befolyásának minden pillanatában tét:re kész érvényesítésével, s a legkritikusabb s majdnem válságos helyzetekben akaraterejének súlyával e vasút ügyének diadalra