Szamos, 1900. október (32. évfolyam, 80-87. szám)
1900-10-25 / 86. szám
XXXII. évfolyam. Szatmár, 1900. csütörtök október hó 25. 86-ik szám. SZAMOS. Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. A SZATMARMEGYEI GAZDÁSÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Mindennemű dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés' mellett a legjutányosabb árban közöltetnek Nyilttér sora 20 fillér. A szépészet és a haszon ellenkezése. Aki a városok fejlődését figyelemmel kiséri, több olyan körülményt tapasztalhat, melyek mindenütt hasonlók. A fejlődés feltételei lehetnek néhol könnyebbek, másutt nehezebbek, de maga a fejlődés, következményeiben mindig régi viszonyok megboly- gatásával kapcsolatos. A legtöbb fejlődő városban p. o. azt tapasztaljuk, hogy a forgalom központja egy vagy más körülmények miatt régi helyéről más területre költözködik. A forgalom áthelyez kedésének többféle okát találjuk. Leggyakrabban az építkezés terjeszkedésének uj iránya természetesen vonja maga : után a forgalom uj központját. Régi városaink legnagyobb részében a tulajdonkénem vár a maga központiságával vagy csak emlékezetben van már, vagy mint úgynevezett ó-vár az elhagyottabb- városrészek közé tartozik. — A másik ok, mely a forgalom irányát megváltoztatta, rendszerint szépészeti s az ezzel kapcsolatos hygiénikus szempontok előtérbe helyezkedésére vezethető vissza. Régi városaink ma is íélreismerhetlen jellegét viselik magukon az elmúlt időknek. A fallal kerített városok területén nagyon összezsúfolódott az élet. A terjeszkedésnek megszabta a határát az inváziókkal szemben való védekezés szüksége s a mint a lakosság száma gyarapodott, a zsúfoltság is ezzel arányban növekedett. Az épületeket ennek megfelelőleg toldozgatni bővíteni kellett; a különben is keskeny utczákból szűk átjárók (sikátorok) vezettek egymásba, néha szándékosan is a könnyebb védekezés szempontjából, de legtöbbször a helyszűke miatt. Az idők megváltoztak. A békés idők nyomában a szabad fejlődés áldásai jártak, mik nagyobb lélekzetet engedtek a városoknak. A szabadabb lélekzés össztöne több tiszta levegő után vágyakozván a városokban mind több és több oly befásitott teret létesítettek, melyek azoknak a városoknak mintegy lélekző szerveit alkossák. Ez olyan fejlődés, mely a közegészségnek alphabetája, s melynek hasznát vitatni egyetlen müy'k Pernek sem szükséges. A fejlesztésnek ej * módja, t. i. a szépészet s az ezzel kapcsolatos közegészségi szempont javítása azpnjwo nem történik anyagi áldozatok nélkül. Sokszor költséges kisajátításokkal kellett megküzdeni; régi utczák építkezési vonalait kellett megváltoztatni; épületeket lerembolni, parkírozásra alkalmas területeket teremteni s több helyen a piaczi forgalmat a megváltozott viszonyoknak megfelelően kellett szétosztani. S az átalakulás sehol sem ment könnyen. Mindenütt régi viszonyokat kellett megbolygatni. A szépészeti és hygiénikus fejlesztés mögött rendszerint érintve voltak a magán üzleti érdekek, vagyis előállott a szépészet i és az anyagi haszon ellenkezése. Nálunk is ez az eset, mikor a Deáktér parkírozására vonatkozó határozat keresztülviteléről van szó. Mert a Deák-téri háztulajdonosok és kereskedők a Deák-tér tervezett parkírozásával s ennek következ- ményekép a piacz szétosztásával, hogy némi veszteséget fognak szenvedni, — az bizonyos. Csakhogy a parkírozás ellenzői tulsötét színben állítják oda a dolgot, a mi egyébként természetes, mert közönségesen elvégre is ki várná azt, hogy bárki is a saját anyagi haszna ellen tervezett változásba előre is belenyugodjék, vagy hogy pláne a mellett még kardoskodjék! Ismerjük azokat az érveléseket, melyek j pro et contra már közkeletűekké váltak. Ezek egy része a parkírozás mellé, másik része az ellen csoportosul. A parkírozás mellett a szépészet és köz- egészségügy szempontján kívül (elhozzák, hog-y a villamos közlekedés az eddigi forgalom lebonyolítását akadályozná. Előnyére írják, hogy szétosztás esetén a megfelelő városrésznek lakosai kényelmesebben jutnak az élelmi czikkekhez s a megfelelő városrészek is erősebb fejlődésnek indulnak , ä mai osztatlan piacz vásárok alkalmával túlzsúfolt s e miatt Budai levél. Hiába kapcsolják össze a hatalmas hidak Pestet Budával, óriási különbséget találunk a főváros e két része között úgy földrajzilag, néprajzilag, mint a társadalmi szokások és erkölcsök tekintetében is. Pest sikságon épült, terjeszkedhetik a végtelenségig , magába olvaszthatja a szomszédos községeket egykoron, — Budát erdős hegyek választják el a környéktől s ha a hegyeken túl ismét házakra bukkanunk, ezek már egészen más képet nyújtanak, mint a hegyen innen, az összetartozandóság legkisebb jele nélkül. Pest ma már úgyszólván teljesen magyar, Buda mai napig megtartotta német jellegét. A fiatalság még ha az iskolában magyarul meg is tanul, vén korában olyan sváb lesz belőle, mint akármelyik felmenője volt. Pesten az ismeretlenség és közöny választja el a lakosokat egymástól; folytonos nyüzsgés, vásárszerü sokadalom, villanyos szakadatlan zakatolása, kocsizörgés, emberáradat, száz meg száz idegölő zsivaj. Este a zenés és zenótlen kávóházak, zengerájok, orfeumok, kevés kivétellel a színdarabok, tolakodó festett hölgyek demoralizálólag hatnak a társadalomra. Némely bávóház ablakülései a nap egyes szakaiban törzsvendégeknek vannak lefoglalva, kik iparszerüleg űzik azon foglalkozást, hogy onnan lássanak és láttassanak. A várhegy körül egészen más levegő lengedez. A braunhaxlerek és geisbürgerek úgy ismerik egymást, akárcsak a Miglakhatom-utcza lakosai s még arról is tudomást vesznek, ha a szomszéd tyúkja kodácsol. A közlekedés csiga- j vórü, a forgalom lebonyolítása nem okoz nehézséget s a mól}' csendet néha egy-egy nri fogat robogása szakitja félbe. A kertekben tücsök cziripel; a szép kilátást hegycsúcsok szakítják meg, melyeken túl ismét magasabb hegy kéklik, így emelkedik aztán az egész vidék a Gülbaba sírjától és hármas határhegytől a messze kéklő pilisi hegyekig. Istenáldotta vidék ez, melyet a természet szépségén kívül az emberi kéz nyáron rengő kalászszal, őszszel zamatos gyümölcscsel I ékesít. Az erkölcsök tisztábbak, s az egyesek I egyéni életének ismerete egészséges társadalmi viszonyok alakulását eredményezi s nem oly exclusiv jellegű. Szóval Buda kisvárosi jelleget visel magán, mely keretbe a krisztinavárosi és az óbudai színkörök stílszerűen illeszkednek be. A saját külön díszes vigadó itt is eldöntött kérdést képez, sőt az ünnepies felavatás már a múlt évben véghez ment. Külön budai vívó, úszó, csónakázó és tornaegyletek, evő, ivó és tósztozó asztaltársaságok, törekvés, haladás, összetartás czimü club bök, kerületi, polgári és városi casinok alakulnak. Buda történetének sok nevezetes lapja van. Története a kelta időkbe nyúlik vissza. Még Krisztus előtt alapították a kelták a mai Ó-Buda helyén fekvő Aquincumot, mely később latin municipum lett. A rómaiak uralmát a hunok, keleti góthok, longobardok s végül az avarok uralma váltotta fel. Ezen időben a mai Buda helyén téglaégető- kemenezék voltak; innen a német elnevezés (Ofen). A XII. századtól kezdve Buda királyi lak volt. A tatárjárás után IV. Béla király várrá alakíttatta át a várhegyet s ez időtől a várhegy vette fel a tulajdonképeni Buda nevet s a régi Budát Ó-Budának nevezték, el. A németek már Zsigmond idején oly számmal voltak Budán, hogy a város királya egy évben német, másik évben magyar ember volt. Buda fénykorát Mátyás király uralkodása alatt érte el, mely idők emlékét mesés leírások őrzik. A mohácsi vész után Buda is többször török kézre került, elpusztult, a csapásokat azonban kiheverte. A magyar szabadságharcz alatt a nemzeti seregben részt vevők közül ma is sokan élnek és büszkén emlékeznek vissza Budavár bevételére, honnan Heutzi generalis a védtelen Pestet Legjobb, legüditőbb és legolcsóbb ásványvizek Feltűnő gyógj hatással alkalmaztatnak: köszvény, vese, hólyag, gyomor, torok, tüdő és gége bajok esetén. Kapható fiiszerüzletekben és az uradalmi ásványvizbérlőségnél Szolyván (Beregmegye). — Prospektus ingyen és bérmentve.
