Szamos, 1900. október (32. évfolyam, 80-87. szám)

1900-10-18 / 84. szám

kájukkal fölkeresni a vidéket. A fővárosi elszigeteltség különben káros hatásokat is hoz-< hat létre, mert a művészek az országnak csak kis töredéke elé viszik lelkűk ideáljait, s igy teljesen annak az Ízlésére vannak utalva.

Ellenben, ha a vidéki társadalomban is meg lesz a művészet iránti spontán lelkesedés, s vérévé válik a müpártolás, úgy művészetünk, — mely különben sem ment az idegen hatásoktól, — az uj életerőtől felfrissül s mindinkább kifejlődnek majd benne a nemzeti vonások.

Színészet.

Vasárnap délután majdnem üres ház előtt sok kihagyással adatott II. Rákóczy Ferencz fogsága. A szereplők közül jók voltak : Krómer, mint Bercsényi. Molnár, mint Zrínyi Ilona, azonban a Rákóczy személyesitője Kalmár, egykedvűen bánt el szerepével. Nem állította elénk olyan szimpatikusán a Rákóczy alakját, mint a hogy a történelem feltünteti. Abból az egykedvii ifjúból nehezen válhatik a későbbi szabadsághős, a történelem egyik legnagyobb, legideálisabb alakja. Jó volt még Lehman szerepében Molnár is.

Vasárnap estve a „Tót leány“-! nézte a közönség. Főszerepét Hankát Szalkayné adta; a tót leány typusát jól eltalálta, játéka közvetlen, hangja érzelmes, kifejező volt. örzse szerepében Molnár Gizella játékán elismerésre méltó gondos felfogást tapasztaltunk, Julis gyámleányukat pedig Szegedy Zelma személyesítette, temperamentumához épen hozzáillő szerepébeu. Pálfi Mariska (Panka) játékán is meglátszott az igyekezet ; megjegyezzük azonban, hogy Szegeivel együtt többször a közönség szerepében is részt vesznek; a rögtönzéseken maguk is mosolyognak. Gyarmati Istvánt, a pipogya férjet Sze- pessy Gusztáv kifogástalanul adta, Kemény Lajosnak (Bandi) több hév nyilatkozott meg énekében, mint játékában. A paraszt legény typu- sában nem érzi még teljesen otthon magát, hiányozott belőle az alakítás közvetlensége. Kospái baromorvost Cathry Ferencz mólyebbreható komikummal is adhatta volna, bár a kisebb igényeknek igy is megfelelt. Ki kell emelnünk Krémer Sándort (Brobolya); jó maskirozást nyújtott s a tót diaiaktust elismerésre méltó megfigyeléssel használta. Misó tót legényt Hetényi E. közvetlen elevenséggel adta ; tehetségét azonban túlzása nélkül is érvényesíthette volna. Ötvös Mari jósasszony szerepében Cathriné kifogástalan volt s a népóletből vett némely kitűnő megfigyeléséért s találó hanghordozásáért dicséret illeti. Általában az előadás jó volt, a közönség, mely harmadrészét töltötte meg a színháznak, látható megelégedéssel távozott.

Okt 13-án Ohnet hatásos történelmi szin- j müve „A császár ezredese“ került színre itt J először gyér közönség mellett. A rengeteg ki- j hagyásokkal adott darab ügyes rendezésben, a i színészek helyes felfogással alakított, játékával elérte a kívánt hatást; kár, hogyo az újdonság több nézőt nem vonzott ezúttal sem, mint azt! az eddigi drámai előadásoknál tapasztaltuk, pedig társulatunk ép e tekintetben elég jó erőkkel rendelkezik. A nők közül Holéczi I. (Emili- enne), Marko vies M. (Teréz) dicséretes buzgalommal működtek. A férfi szereplők élén Kalmárt (Roquebrune) említjük fel, aki mindvégig természetes, élénk játékával bilincselte le a hallga- | tóság figyelmét, csak maszkja megválogatásá- j ban nem volt szerencsés. Vonzóbb külső csak előnyére vált volna alakításának. Mellette dicsé-! retet érdemel Molnár (Verandias), ki rokonszen- j vés megjelenésével, közvetlen játékával ezúttal is jó erőnek bizonyult. Hetényi (Rimbert), Szepesi (Moinville), Cathry (Rongin), Krómer (Zsab- rák) s a mellékszereplők mind megfeleltek a követelményeknek. A felvonásközök a keleténél hosszabbak voltak.

Okt. 16 án Rákosi J. és Szabados B „A bolond“ ez. dalmüve került színre itt először, Róthi Lina, újonnan szerződött tag fellépésével. A megható meséjü s elragadó zenójü mü töltetlen tetszéssel találkozott. A régi magyar dal- motimuvok mesteri módon illeszkednek a darab változatos hangulatokat kifejező cselekvényóhez s egyes számok maradandó hatással ragadják meg a lelket. A Malonyai Dezső bájos elbeszélése után készült libretto, amily egyszerű, ép oly vonzó és megható. Szóval, tőzsgyökeres magyar stilü zeneművet hallottunk, melynek művészi compositiója mindvégig gyönyörködtet, sehol- sem fáraszt. Róthi L., kit ezelőtt már négy esztendővel már volt alkalmunk ismerni, mod szépen kifejlődött tehetségével köszöntött be újra közönségünknél, mely a kedves megjelenésű, tiszta, csengő hangú énekesnőt nem győzött tetszésnyilatkozataival kitüntetni. Minden egyes énekszáma frenetikus tapsvihart aratott és méltán. Őszinte örömünknek adunk kifejezést, hogy színtársulatunk ily szóptehetségü erővel gyarapodott. A többi szereplők is buzgalommal és : sikerrel működtek közre. Szálkái (Bimbó) ezut- I tál erős drámai szerepben mutatkozott be s ez irányban is tehetségéről tett bizonyságot. Kemény (Deli) kifogástalanul alakított és énekelt. Hetényi (Pimpó), Erdei B. (Piroska), Pálfi M. j(Kékike), Szegedi Z. (Fehérke) Jászay M. (Ellák), i Csőreg (Büngér), Cathry (Godamér), Krémer (Dirigó) egytől-egyig megfelelők voltak. Dicsó- ! rét illeti meg a kart is, mely a hatalmas szer- : kezetü ensemblékat lelkiismeretes készültséggel és szabatossággal juttatta érvényre. A rendezés is mintaszerű volt s igy joggal feltehetjük, hogy i az újdonság kedvelt repertoír-darabja marad az idei saisonnak.

Á Szatmármegyei Gazdasági Egyesület hivatalos közleményei.

Rovatvezető: Poszvék Nándor, egyl. titkár.

Az oinbodi csikólegelőről előbbi ajánlatunk f< lytán a jószág legnagyobb része el lett már távolitva. Az előhaladott idő-, illetve hűvös időjárás , másrészt az idei aszály folytán elpusztult legelőre való tekintettel saját érdekükben ismételten felkérjük a tulajdonosokat, hogy azokat a legelőről kiváltani és elhajtatni szíveskedjenek.

Tagdíj nyugtázás.

Előbbi

899 9C0 össz évekre.

alapitó

kor

o n a

Múlt szám összege 96

156

1104

1356

305 Szukányi Ödön Hirip

6

6

306 Horváth Béla Garbolcz

2

2

307 Kovásznay Zs. Szatmár

6

6

12

308 Ifj. Kádár M. Egri

2

2

309 Pallay András Vetés

2

2

310 Heinrich Gy. Fény

2

2

311 Ifj. Baumgartner J. Fény

2

2

312 Fisch Jakab Derzs

6

6

313 Kádár Menyhért Egri 2

2

2

6

314 Draveczky J. Batiz

6

6

315 Bónis József S.-Újlak

2

2

316 Jablonszky Gy. Sz.-Váralja

2

2

317 Mózes Mór N.-Gócz

4

4

318 Bangha Géza Tótmegyer

2

2

319 Vauyek F. Cseke

2

2

320 Dr. Márk G. N.-Somkut

*

6

6

321 Madarassy Z. Udvari

6

6

322 Veres F. Domahida

6

6

323 ifj. Szalkay J. Garbolcz

2

2

324 Gönczy Béla Szatmár

6

6

325 Fodor J. S. M -Berkesz

2

9

326 Károly József Fülesd

2

2

327 S. Tóth K. Garbolcz

6

6

1328 Papp György Réztelek

6

6

329 Bodoky K. N.-Majtény

6

6

330 Mihályka József Simánd

6

6

331 Boros Zoltán Ar. Megyes

6

6

332 Varjú Beniámin Cseke

2

2

I 333 Isaák Elemér Rozsály

6

6

i 334 Horváth B. Hidvég

6

6

335 Molnár Ambrus Ombod

2

2

1336 Csoknyai Gy. Istvándi

6

6

1 387 Spiegel Adolf Szatmár

6

6

338 Ouczayo Bertalan Cseke

2

2

| 339 Kádár Gáspár Egri

2

2

340 Puskás András Hirip

2

2

341 Tóth József Mikola

2

2

; 342 Szalkay Z. M.-Szalka

6

6

343 Szabó M. 0.-Apáti

2

2

344 Veisz Elemér Gacsály

2

2

| 345 Asztalos J Szatmár

2

2

346 Szalkay Gy. M.-Szalka

6

6

j 347 Serly Gusztáv N,-Károly

6

6

Összeg 98

164

1272

1534

Kozma Zsigmond,

e. pénztárnok.

alant hömpölygő sokaságot, mely lábainak zsámolyát képezi. Mellette csábos nőalak, csoda- szépségű, a fejedelmek gonosz szelleme, a megtestesült élvvágy. Előtte térdel, hajlong a hízelgők serege. Az alatt hátulról közeledik a vész. Vetélytárs kúszott föl a magasba s le akarja dobni álnokul, a ki útját állja. És e csoport alatt a vergődő, kúszó, egymást marczangoló sokaság, melynek szemeiből egy gondolat ri ki: „föl a magasba !“. Legügyesebb az a csoport, mely a fejedelem kedvesének lenyujtott kezébe kapaszkodva, lánczot képezve akar följutni. Bizonyára a rokonság ! A tanulságot a bölcsész adja, a ki oldalt a földön heverve, nevet, ka- czag az emberek balgaságán.

Igen szép szobor még Pauvet tői a Sirami Erzsébet olasz festőnőé, ki Guido Reni tanítványának Sirami Andrásnak, volt egyetlen tündér- szépsógü leánya, s ki ifjan alig húsz éves korában halt meg mérgezés következtében, a mit egyik kikosarazott imádója adott be neki egy csésze theában.

Telve vannak itt a szoborcsarnokok elegáns helyiségei a szobormű vészek remekeivel, melyeket megbámulni folyton áradnak a közönség tarka sorai között, művészek, műkereskedők, birlapirók, mükritikusok a világnak minden tájáról. De a jeles szobrok érthetővé is teszik mestereik succó-jét; mert a művészetért hevülő szivek csak gyönyörködni tudnak itt.

Jeles szobor a többek közt „A tél és tavasz“ is Leydejistől. A két alakból álló művön egy elaggot nagyapa tanítja járni egy éves j unokáját s kölcsönösen támogatva egymást, lép- i nek nagy nehezen, láboknak és tekintetöknek j bizonytalan iránya mesterien van reprodukálva; senki sem hagyja egy tekintre a jeles müvet, mely egyik legvonzóbb dolga a kiállításnak; a hau- j gúlát az igazság, melyet a mester e müvén, roppant tudással kifejt nagy mértékben hódítanak.

Roppant sikert ért el egy „Gyászoló leányka“ szobor is, kinek szép szemeiben melancholikus fény ragyog s finom ujjai öntudatlanul játszanak egy fehér rózsabimbóval. Vájjon mire gondol ? Kit gyászolhat e szép előkelő ifjú leány ? Onkénytelenül ébrednek bennünk e kérdések, oly sikerült hatásos e jeles szobormű kifejezése.

E mellett áll egy „Narancsáruló“ fiatal fiú gyermek életnagyságu szobra a fenti mestertől. A fiú hosszú göndör haja lesimul homlokára, nagy szép szemei ártatlanul tekintenek körül, s a félig nyitott ajkak mintha mondanák; „Nézzétek, vegyétek“. Bámulatosan bevógzett művészi alkotás, dicséri e szobron is mesterét, ki eszmei tartalmat és költői szépséget tud önteni legegyszerűbb műveibe is.

Látható, hogy a frauezia müvek meglepő sokasággal és erővel vannak a kiállításon képviselve, s valamenyi megnyerte teljesen a mü- értő közönség osztatlan tetszését.

Kimenve a szópmüvészetek csarnokából a gépcsarnokba léptem, hol olyan lárma van, mint Lucifer birodalmában lehet; olyan ott a népvándorlás, mint Atilla korában. Valamennyi gép .mind működésben van folyton.

A zenei élet is igen élénk e kiállításon a Trocadero nagy hangverseny termében, melyben 45 ezer ember fór el. Mindennemű hangszerekkel ellátott zenekar gyakorlati alkalmazásban mutatta be a kiállításon levő összes hangszereket egy monstre-concertben; de a legszebb szabatos harmonóiát fölcsiklandozó hangokban mégis csak a mi kedves magyar zenekarjaink nyújtják vagy hat kioszkban huzva éjjeli 3 óráig csaknem szakadatlanul a világ összes nemzeteinek nagy gyönyörűségére nap nap után; még a komoly angolok vére is felpezsdül a tüzes játék hallatára és megujráztatnak egy-egy ropogós csárdást, vagy érzelmes kesergőt.

A gyomor is megköveteli legitim jogait ; válogathatunk itt mindenféle nemzetiségeknek pazarul Kiállított és ellátott vendéglőiben, de minket csak a magyar csárda vonz leginkább a hol jó paprikás, tejfölös ponty és még finomabb töltött csibe mellett azt képzeljük egy | kevés időre, hogy hazánk édes levegőjét szívjuk a czigány nótái mellett.

(Vége.) Buday Sándorné.