Szamos, 1900. augusztus (32. évfolyam, 62-70. szám)

1900-08-05 / 63. szám

I értékére nézve számításokat és következte­téseket ne tehetne. Ami a térdij kérdését illeti, a Szitmár- megyei Gazdasági Egyesület, reméljük, maga hozná meg áldozatát iparunk érdekében s némi csekély térdijat csupán azoktól kívánna, kik iparczikkeiket ott hely­ben el is árusítanák. A tisztán csak kiállí­tásra szánt tárgyak után semmi térdij sem volna fizetendő. Iparunk bemutatására, kitüntetésére s alkalmilag való értékesítésére természetesebb s gyakorlatibb alkalom egy ilyen természetű kiállításnál nem igen kínálkoznék. Úgy tudjuk, hogy a tavaly ez irány­ban az eszmét Böszörményi Sándor, pettyén! földbirtokos ur volt szives fölvetni. E czikk irója ez eszmél ismét fóleleve- niteni óhajtaná s azt tisztelettel ajánlja a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület szives megfontolására. Szatmári. H|RROVAT. * Személyi liirek. Gróf Hugonnai Béla főispán f. hó 6-án érkezik székhelyére és 10-én utazik ismét kömlődi birtokára. — Dr. Korbai Károly főkapitány szabadságáról haza érkezett s hivatalát átvette. — Hehelein Károly prépost kanonok nehány nap óta Szatmáron időzik. * Az érdem elismerése. Szatmár várme­gye közgyűlése Illyés Olivér árvaszéki ülnöknek, buzgó közszolgálata 30 ik évének betöltése al­kalmából ezer korona jutalmat szavazott meg. A belügyminiszter e határozatot jóváhagyta. * Egyházmegyei áthelyezések. A megyés püspök a következő káplánokat helyezte át és nevezte ki: Pilcz Edét Nagy-Bocskóról Szinór- Yáraljára, Pásztor Józsefet Nagy Bereznáról Várnára helyezte át ; Irsik Lajos ujmisés Felső- Visóra, Szentmihályi Lajos ujmisés N-Bocskóra, Vojtkó János ujmisés Nagy-Bereznára küldettek segédlelkészeknek. * Tanári áthelyezés. A vallás- és közok­tatásügyi miniszter Mátrai Vilmos rajztanárt a miskolczi kir. kath. főgimnáziumhoz helyezte át. Mátrai tanár a múlt iskolai év második fe­lében a szatmári kir. kath. főgimnáziumnál mű­ködött, mint helyettes tanár, legközelebb pedig a székesfőváros leányiskolájához lett kinevjzve rajztanárnak. Gratulálunk. * A Széchenyi mulatságról. Az érdeklő dés a mulatság iránt megye és városszerte nagy, a rendezőség, mely alig képes a szervezés foly­tonos teendői között, a sűrűn érkező levelekre válaszolni, lázasan folytatja munkálatait, s min­dent elkövet a mulatság sikerének biztositása érdekében. Ámbár a renifeseség Szatmár város társadalma s főleg hölgy közönség»' részéről nem oly mérvűi lelkesedő«#, tapasztaaj. mint a minőt e társadalom intelligens felfogásától a nemes ügygyei seemben méltán reméliietett — máris általában, áőteg pedig a megyei hölgyek nagyszámú, szive® jelentkezéseiíhől megái áhított­nak vehető, hogy a csarnokokban soiik lelkes asszonyság és leány fog sürgpiődüi, a mulatság nemcsak népes, db- kedélyes- lösz, hisz a'nemes ügyért általáuos a- lelkesedés;. jielesen a csarnok asszonyi tisztet fontos okból al nem vállalő a3Z- szonyság legtöbbje iá levélben) Ígéri, hogy a mu­latságon részt vesz,, sőt vannak már olyanjuk is, akik a megjelenésben is gátolva lévén, pfénz- j adományokat küldenek a Bárs<alatnak. — így 1 Mándy Gézáné úrnő' Válfajról! nem kevesebb, összeget, mint 100) koronát küldött be. — A rendezőség sajnálattal veszi agyik-másik: úrnő akadályoztatását, de hát előre* számolt az;esé­lyekkel, épp azért volt bátor- felkérni oly szá­mos asszonyságot a csarnok-asszonyi tisztségre, j hogy egyik másik csarnok asszonyság nélkül ne maradjon; akkor lett volna» valójában. meg- j akadva a rendezőség,, ha a felszólított 10©®* asz- szonyság mind kegyes- lett volna vállalkozni, hogy adott volna, mihsfenkiinjelt; foglalkozás#'?/ — i Némely megjegyzéseket is Hallani a csarnok- asszonyok beosztására nézve,, erre előre Ítészül ; a rendezőség, hisz még; nagyszabású mulatság, soha sem volt rendezve',, meliy minden kritikán; felül állott volna s a rendezőség nem is-dicső ■ j ségórt, de a szent ügyért fouzgólkodik s- igy [jutalma nem is leket egyéb, mint a -- kritikai,.» s netaláni tévedései dac-zára is ama meggyőző-, [dés, hogy a beosztásnál elvileg máskép, amúgy sem cselekedhetett, mert a Széchenyi Társulat álí-j) tál szolgált czélok : a magyar hazafiasság- és, aj! ! magyar nyelv terjesztése és a kisdedóvás áp®r- i lása az egységes magyar társadalom minden, ré­tegének nemcsak egyenlő kötelessége,, de-egyen­rangú joga is s igy a magyar társadalom egy­ségének, a hazafias czélokórt való együttérzésé- ' nek itt is nyilvánulni kellett. A csarnokokba beosztott asszonyságok működése különben teí- ' jesen független és önálló egymásbólugyanegy [ csarnokban minden asszonyságnak és a két ; leányának külön asztala illetve áru helye lesz. üz egymnruha is, mely a leghatározottabban megkivántatik, a hazai ipar pártolásán felül s az olcsóság mellett a * hazafias közös czél szol­gálatában a társadalmi egyenlőség külső jelen­ségét kívánja biztosítani. Ä csarnokbeli kiszol­gálások sem lesznek oly mereven elkülönítve i egymástól, mert jelesen az étel és ital (bor, sör, pezsgő, kávé és ezukrász) osarnokok bármelyi­kében bármely ital ki fog szolgáltatni, vagyis, például a kávéházban is lehet bort, és a bor- [ csarnokban sört kiszolgálni. * Bankett. A mátészalkai országgyűlési képviselőt választó kerület polgársága azon al­kalomból, hogy Dr. Bartos Andor miniszteri Végre elérkezett az idő és Romffy ur fel- j utazott Pestre vendégszerepelni. Három legkitü-1 nőbb szerepében lépett fel, melyeket újra és j /újra tanulmányozott. Első este Katona hires s \ örökbecsű „Bánk bán“-ját adta. Második este Schackespeare „Romaó“-ját mutatta és végre Dumas „Armand“-jában a „Kameliás hölgy“-bői mutatta be magát. A fővárosi publikum igen kényes termé­szetű és csak abszolút becsit és minden tekintet­ben kifogástalan művészetet tud becsülni, sze­retni. A sajtó — mint egyébként mindenütt ■ - az igazság mellett foglal állást és a tényt, a valóságot irgalmatlanul kimondja, ezért szabad­sajtó. Romffy vendégszereplése — habár a mű­vész benne rejlő összes kvalifikáczióját összpon­tosította — nem felelt meg teljesen a hozzá fűzött reményeknek, de a megsemmisülést sem vonta maga után. A publikum jól mulatott, él­vezetes estéket ért a vendégszerepléssel és tap­solt eleget a színművésznek.- A sajtó is elég kedvezően nyilatkozott a művész tehetségéről, de a szerződtetést még fölöslegesnek tartván, még egy-két évi gyakorlatot s tanulmány utat ajánlott a művésznek. Romffy a kritikával nem volt megelégedve, mert az igazgatóság is jónak látta Romffyt még nem szerződtetni, de ígére­tet tett, hogy később szívesen lép összekötetésbe a míívészszel szerződtetés czéljából. Tehát vége a boldogságnak ! Romffyt ez állapot roppant bántotta, habár maga is belátta az igazgatóság és a kritika jó indulatu igazságát, mély gon­dokba merült, szomorú, majd buskomor lett. Folyton azon tépelődötc, hogy mi lesz már ő vele ? Hiszen egy-két évet még a vidéken el- töltene, de a kollégái mit mondanak ? Hogy fognak titkon, vagy talán épp nyilvánosan gu- | nyosan nevetni, mosolyogni, vagy gúnyos czél- zásokkal élni. Minden színész ujjal fog reá mu­tatni. Tolakodónak, kapzsinak, strébernek vagy nem is tudni minek fogják nevezni és ő neki azt két évig, vagy talán még tovább is tűrnie kell ? Ez boszantó. Járt-kelt fel és alá szobájában, gondokba temetve magát ... — Az a kritika, az tett tönkre, az tett ki gúnynak . . . meg az igaz­gató — a direktor . . . Igen határozottan ő .. . meg ők . . . Pedig nem tudnak semmit , . . nem értenek hozzá . . . Hiszen ón utolérhetet­len művész vagyok . . . tudom, mondták már nekem. Ahogy szavaltam pedig: „A becsületes kínozta tik, meg ostor őztatik. kipörkölik a szemét és midőn minden kitelhető csapást kiállt, akkor törik kerékbe11. Ah de remekül adtam elő . . . Persze, hogy nem értenek hozzá . . . Ott ni a publikum tapsol . . . Úgy, úgy csak tapsoljatok . . . tap­soljatok . . . úgy, úgy hívjatok :• Romffy . . . Romffy . . . megyek már bámuljatok . . . cso­dáljatok megérdemlőm, nagy művész vagyok . . . Dicsérjetek ti is kritikusok . . . úgy . . . úgy megérdemlőm, jó színész vagyok . . . nem me­gyek többé vidékre . . . Szegény Romffy megőrült. cici ár a létesítendő nagy-károly - mátészalkai csapd vasú# közigazgatási bejárását a keresdelrai: /mind szteriu»» részéről eszközölni fogja, Ilosvay HSidlr e főszolgabíró kezdeményezésére augusztus-» h©> 8.-án Mátészalkán nagyszabású bankettet», reside: z. 4 Lengsye-1 Gergely a budapesti egyetemen aszsälla. mtudományi vizsgálatot jó sikerrel tette le. * Tíz éves találkozó A kir. kath. tanító­képző ,-azon növendékei, kik 1890^6111 nyertek okiévek't, aug. 22-eu találkozásra gyűlnek össze Sásíhanár on. * 1 ’ ÜZoEfcú-egyeséiletet szervez- Fehér- Gyár - máét váró sa. Elnök Jékey Sándbr a kerület buzgó foszolgabdrája,, főparancsnok Báliba. Sándor gyógyszerész, jegyző Hunvaldl Izidor- ügyvéd, pénztáros Kormány Lajos földbirtok-ős-. Eddig van. már a z egyeswtetiiek 4 szakasz$ar.a®osnoka es - 4D1 tűzoltója* Gsak dicsérni lehet kőz-öinsóo- buzgalmát, hogy az egyesületet megalakította. * Telepodési Egy. Özv. Nagy Húgomé sz. Siáhtory Erzsébet munkácsi lakosnak a< városi tanáe-s telepeiési engedélyt atfútt. * Megéikezúíkv a horiv-sdek.. Pénteken d. ui 1 óra 39 perez kor érkeztek, meg- honvédőink MI-Szigetről külön, katonai vonatom Fogadta­tásukra a p ályaudtoa®®« megjelent Vhk.-a.vics János dandárparemosaok és a többii tisztek is. Ai katonai pontossággal beérkezett». vonatnál ví­gan; ugráltai;:; le- a» Hadfiak a-csakhamar!- kettős sendiekbe sorakozva a, katoaabaiida hangjai mellett a Józsefe főherezeg honvádi laktanyába vonultak pihenőn»*. TEügyaneaen rsonattall jöttek a. károlyi Hon vödéit is, a kik e* helybeli állo­másról ötnegyed érni; pi henclutáiu folytattok út­jukat N.-Károlyra. * Piaezuuifc drágulásfcs. Estek óta, panasz­kodunk, hogy piaczankon minden drágulásnak indult. Időn kint felemeltül^ szavunkat s orvos-, lást kértünk: a, hatóságtól. Ha. tapaséhallkunk iss valamilyan, közbelépést, ez csak, BÖvid ideig tartott Q-. áztál»! ismét a stanzátok, kapzsiságának, volt mindéül át engedve Jelenleg; a. baromfiak ára oly> magasra szökött-,, a milyet, még . soha nem tapasztaltunk piacaunkom Done-m is csoda, mikor- miden árat a fő Tárosba, száRitó ágensek nagy kosarakba raktározva szednek, össze viszik el a lakosság elöl. Ez nem- jpl van igy, azért komolyan, vegye fontolóra, a, hatóság a lakosság jólétét és kövessen el min;iént„ hogy ezen tart­hatatlan állapotnak vége vettessék. A város, lakosságának joga van, a ah követelni, hogy a. hatóság ébren őrködjék m. adófizető polgárság jplete felett. A városi képviselő testület egyes, lelkes tagjai vigyék az. ügyet a közgyűlés síé-,.. & követeljenek erélyes, rendszabály életbelépte­tését. * A szatmári testvérgyilkosság. Papp. Béla és társainak bűnügyében beadott sammU ségi panaszokat szeptember 13-án fogja a kar. kúria I. bűnt. tanácsa Székács bir© előadása alap­ján tárgyalni.. Ezen tárgyaláson I. r. vádlottat, Papp Bélát dr. Okolicsányi Géza, IL rendű vádlottat, Esoldics Mihály juhászt dr. Horánszky Dezső és III. rendű vádlottat, Papp Zoltánt dr. Erdélyi Sándor ügyvédek fogják képviselni. A közvádló maga a kir. koronaügyész, Hammers­berg Jenő lesz. * Papp Béla válópere. A szatmári testvér- gyilkos, Papp Béla ellen tudvalevőleg válópert indított neje, született,Nagy Klementina. A szat­mári törvényszék polgári tanácsa ki is mondta a házassági viszony megszűnését s ezt megerő­sítette a debreczeni tábla is. A kúria szünet tanácsa, Gyárfás Ferencz biyó előadásában julius 31-re tűzte ki az ügynek a tárgyalását, mint­hogy azonban a szerencsétlen asszony ódesatyja Nagy László aSspán, azt kérelmezte, hogy az ügyet a testvórgyilkosság ügyében beadott semmisógi panasz eldőltéig, szeptember 13-ig ne intézzék el, a kúria a válóper tárgyalását szep­temberre halasztotta, * A nyári vasúti menetrendben az a vál­tozás állott be, hogy a Szatmárról Királyháza felé induló déli személyvonat d. u. 12 óra 13 perez helyett 12 óra 45 perczkor indul. * Párbaj. Pisztoly-párbaj volt városunkban ma egy hete reggel Frölich Róbert és Erdőssy Elemér között. Mindkét fél lőtt, de sebesülés nem történt. A felek kibékültek. * Hirdetmény. Miután a f. 1903. év har­madik negyed második havába léptünk, min­denki az 1883. évi 44. tcz. 55. §-a_értelmében fel- bivatik, miszerint úgy az állami, mint a községi adó és útadójának harmadik negyedrészét a múlt évi adókivetéshez arányitva folyó évi augusztus hó 15-ig a városi pénztárba annál is

Next

/
Oldalképek
Tartalom