Szamos, 1900. augusztus (32. évfolyam, 62-70. szám)
1900-08-26 / 69. szám
hogy mindenben és mindenkor a rendőrséget vádoljuk nem pedig, hogy működését c'ősegitve hibáira figyelmeztetjük. A panasz szónál egy kis figyelmeztetés sokkal többet ér és mikor nem túlkapásokról van szó, a melyeket csakugyan kíméletlenül kell ostorozni, rendesen meg is van a foganatja. Nem vélek ősz ügyet szolgálni, a mikor a rendőrségnek a közönség részéről való támogatását hangsúlyozom. Mert a szám szerint aránylag kicsi rendőrség ieladatát csak igy teljesítheti tökéletesen is; vagyoni és személyi biztonságunk csak igy lehet megfelelő. Jánusz. Hol van az igazság? Aki engem ismer, az tudja, hogy mindenkinek vallását tisztelem és távol áll tőlem vallási heczczeket provokálni. Czikkem sem személyt, sem vallást nem érintett, egyedül hazám és városunk, valamint a hazafias, müveit s mindnyájunk által lisztéit magyar zsidóság érdeke adta kezembe a tollat. Én társadalmi kérdést szellőztettem és erre Steuer Ábrahám sületlen érvekkel nemcsak vallási, de nemzetiségi kérdést akar előidézni. — Nem tartom érdemesnek erre felelni, de a kik talán czikkemet félreértették, azokhoz a következő kérdéseket intézem : 1. Igaz-e, hogy az utolsó Rabbinus választásnál müveit hazafias zsidópolgártársaink a szavazásra nem bocsáttattak ? 2. Hogy ezen mindnyájunk által tisztelt polgártársaink, kik nagy anyagi áldozatokkal a Synagoga építéshez hozzájárultak, kényszeritve lettek ezt elhagyni ? 3. Igaz-e, hogy olyan Rabbinust választottak, aki magyarul egy szót sem beszél? 4. Igaz-e, hogy ezen Rabbinus itten egy úgynevezett bocher iskolát állitott fel, a melybe több száz gyerek jár, de ott egy magyar szót sem tanulnak? — (Múltkori ozikkemben csakis ezen iskolát értettem ) 5. Igaz-e, hogy a helybeli orthodox zsidóság, ámbár tud magyarul, egymás között csakis azon elferdített ocsmány német nyelven beszél ? 6. Igaz-e, hogy az utóbbi időben ide bevándorolt zsidóság nagy része foglalkozás nélkül van, adót nem fizet és magát kitartatja azon polgártársaink által, kik úgy is keservesen keresik kenyerüket? Egyszersmind közzéteszem részeiben egy általam igen nagyrabecsült Rabbinus barátom épen e kérdésre vonatkozó levelét: Igen tisztelt kedves barátom! Igen szives és a barátság melegétől áthatott sorok kíséretében küldte le nekem a „Szamos“ 65-ik számában megjelent vezér- czikkét. Ez már magában elég bizonyíték arra nézve, hogy czikke megírásánál a felekezetűnk iránti rosszakarat bizonyára nem i vezette tcülát. Egész életemben rokonszenveztem minden j oly emberrel, kit jogtalanul vádolnak és üldöznek s talán természetes, hogy ha az fele- kezetemhez tartozik, az önfeládozásig képes lennék síkra szállani érte. De nem ismerek nagyobb szégyent és gyalázatot, mintha hitfeleim közül valaki a bűnösnek, a hibásnak, a csalónak védelmére kél s hibáját eltussolni igyeks^k csak azért mert az illető zsidó ! Én értem önt, kedves barátom, jobban, mint bárki más. Ön a nagy magyar hazafi, ki életét koczkáztatta nemzetünk javáért, azt szeretné, ha minden zsidó olyan lenne, mint a minőket az alföldön megismert. Önt a kiváló függetlenségi pártférfiut nem az bántja, ami az antiszemita néppártot, t. i hogy a zsidóság művelődik és elfoglalja azt az állást, melyet képessége, tudása és hazafisága alapján megillet, hanem ellenkezőleg az, hogy miért nem magyar már minden zsidó a hazában. Legyen nyugodt, jó barátom, ezen a bajon segítve lesz, hiszen ez.csak az idők kérdése. A magyar zsidóság assimilálódása és a nemzetbe való beolvadása olyan gyorsan halad, a melyre ón úgy az általános történetben, mint a zsidóság történetében kevés példát tudok. Abban azonban feltétlenül igaza van, hogy a Galicziából való folytonos bevándorlás ezen beolvadási processust késlelteti és midőn ön ezért a határszéli megyék és városok közigazgatását teszi felelőssé s ez ellen küzd, akkor barátom ön és én, az ön leghűségesebb tisz telője és barátja, egy táborban harczolunk. Losoncz, 1900. aug. 21. Dr. Vajda Béla, főrabbi. Ezen igen tisztelt barátomat ajánlottam az itteni zsidóságnak annak idejében Rabbinusnak, de ide magyar és müveit ember nem kellett. Nos ! hát mit szól ehhez Steuer Ábrahám & Comp ? Kovács Leó. HÍRROVAT. * Előléptetések a postán. B o d n ár Sándor m. kir. posta és távirda főtiszt a IX. fizetési oszt. 2 fokozatába. — Salamon János posta és táv. tiszt X. fizetési osztály 2 fokozatába léptek elő. * Kinevezések. Lengyel László posta és távirda gyakornokká-, Butkovits János posta és táviró gyakornok jelöltté neveztettek ki. * A párisi világkiállítás kihintettjei. A párisi világkiállításon kitüntetést nyert magya rok névsorából, amennyiben alkalmunk volt futólagosán áttekinteni, közöljük a következőket: a lakások és középületek állandó díszítési munkáiért Grand-prix-t Neuschlosz Emil. A szőnyegek és butordiszitő munkákért bronz érmet nyert N i k o 1 i t s Szeréna és ugyancsak ő a csipke szövésért és himzósrt még egy bronz érmet kapott. Végül Bari ha György szíjgyártó nyerges munkájáért arany érmet kapott. * Tanítói gyűlések. A szatmári ev. ref. egyházmegyei tánitó ogyesűlet f. hó 22 ikón tartotta közgyűlését F. Gyarmaton. Ezt követő- leg a tanítói gyámintózet közgyűlése tartatott. Mindkét gyűlésen részt vett Biki Károly esperes is. Gyűlés után közebéd volt a polgári körben, melyen lelkészek, tanítónők is voltak jelen. * Temploiliszentelés. A fehérgyarmati ref. templom és torony igen ízlésesen renováltatok a nyári hónapok alatt. A templom felavatása szept. 9-ikóre van kitűzve. Ugyancsak nagy újjáalakítást eszközölt templomán a sályi ref. egyház, mintegy 6 ezer forintos renoválást végeztetvén azon. E templom avatása szept. hó végén lesz, nagy ünnepségek között. * Az ev. ref. tanítói gyámintézet elnökéül szavazattöbbséggel megválasztatott Csóké Sándor k.-ari, pénztárnokul Kincs József őköritói, jegyzőül Gacsályi József porcsalmai, ülnöknek Hajdú Sándor n.-ari és Melegh Károly kömörői tanító, 3 évi megbízatással. * Tanítói pályázatok vannak meghirdetve a sonkádi, kölesei, v.-oroszi, darai, zsarolyáni tanítói állomásokra. Pályázhatnak okleveles ev. ref. tanítók és tanítónők is. * Népiskolai olvasókönyvek jelentek meg a tiszántúli ev. ref. egyházkerület kiadásában a népiskolák III. és IV.-ik osztályai számára. A kerület népiskoláiban csakis ez olvasókönyvek használandók. Úgy tartalmilag, mint nyomdai kiállítását tekintve e könyvek nagyon sikerűiteknek mondhatók s az áruk igen olcsóra (50 és 60 fillér) van szabva. * Aratási úrvacsora osztás lesz ma, vasárnak d. e. a szatmári ref. templomban, Egyházi beszédet Biki Károly esperes-lelkész fog j mondani. Úrvacsorát osztanak Rácz István lelkész és Hajdú Miklós s. lelkész. Ilortossy Lajos ev. ref. s. lelkész beutazván Fiume, Triest, Velencze, Grácz, Gleichen- > berg és a Balaton vidékét, haza érkezett s meg- ! kezdte szolgálatát. * A t. becsi ref. egyház pályázatot hirdet | leánytauitói állomására, ideiglenesen egy évre. Javadalom 1000 korona és 5 öl tűzifa, kényelmes lakás és kert. Pályázhatnak ev. ref. vallásu oki. tanítónők. Korpótlók és államosítás egy év mulva. * Tűzoltó főparancsnok. Nádpataki Gusztáv tűzoltó főparancsnok lemondása folytán megüresedett állás betöltése iránt az önkéntes tűzoltó egyesület választmánya f. hó 23 áu ülést tartott. Hosszabb vita támadt a felett, hogy a ! főparancsnoktól minő kvalifikáczió kivántassék, ; mígnem a választmány az alapszabályra hivatDe kezdem sorrendben. Folyó hó 8-án az itt időző úri családok fiú és leány gyermekei egy érdekes szavalatokkal és énekekkel összekötött színházi előadással lepték meg a fürdői közönséget és pedig tetszósszerinti kis belópti- dijjakkal. A gyermeki ártatlanság kitalálta azt a jótékony czélt is, melyért működtek, mely legközelebb érinti szivecskéiket. A szatmári szegény gyermekek részére a páduai szent Antal perselyébe leendő juttatás végett e levélírójának adták át a csekély jövedelmet, mely összesen 150 fillért tett ki. — A ,kicsinyek a „Hamupipőkét“ adták elő nagy tetszés közt. A kezdeményezés és rendezés főérdeme a fürdő- orvos Margit nevű leánykájáé. Szerepeltek még a kis Egry Géza és Károly, továbbá Székely Arabbella és Erzsiké (az itt időző Székely Mihály vállalkozó épitész ur két leánya. Egy vasárnap délután meg gróf Vay Ti- borné Öméltósága mulattatta a kis csoportot. Ugyanis egy kis vasárnapi falusi tánezot rendezett. Látni kellett a kicsinyek kedélyes és üg}'es tánczait. A kis Contos és kis gróf az ottan, egybegyült csinos és tisztán öltözött tősgyökeres magyar paraszt fiukkal tánczoltak. Végre közeledett Ő Felsége 70-ik születés napja, mely igazán bevált volna a nagyobb fürdőkben is minden siker tekintetében. Az itt időző férfiak és fiatalok karöltve Kudics Pál fürdő ellenőrrel a legnagyobb fáradságot nem kiméivé, jóval a bál előtt hozzáfogtak a rendezéshez. A bálterem meglepő csinnal | volt díszítve. Ott volt látható a falon nagyi decoratió között Ő Felsége 70-ik születés napjára felállított emlék-jelvény ; továbbá a nagy j faragott magyar czimer a legnagyobb ízléssel kidiszitve. Ügy látszik a díszítő urnák ebben nagy jártassága és Ízlése volt. Miután pedig a nagy étterein tánezteremmé lett átalakítva a vendéglő elé egy impozáns lombsátor emeltetett Székely László fiatal műépítész és mérnök rajzai és igen nagy fáradságot igénylő tervei után. Úgy, hogy az itt nyaraló, (de gyásza miatt a bálon részt nem vevő) gróf Vay Tibor igen sokszor kifejezést adott elismerésének, a fiatalok László mérnöknek a szép alkotás felett. A rendezőség mindent elkövetett — különösen Dr. Egriók a vendégek összehozásával — a mulatság sikerére. Már 18-án délelőtt egyre-másra robogtak be az előkelő vendégek fogatai. Zsúfolva volt a fürdő, alig lehetett elszállásolni. A bál előtt Bikszádról átrándult Kömley Gyula volt színigazgató is neje vei Tar- nay Leónával, kik a bál előtt tartottak igen nagy tetszés között egyes monológokat s dialogokat. Előadásuk sikere, mind anyagilag, mind erkölcsileg reményen felüli volt. Az előadás után csakhamar tánezra kelt a nagyszámú tánezoló fiatalság. A négyest 38 pár tánczolta Szünóra alatt Kudics Pál ellenőr és Székely László igazán kitűnő embereink nagyszerű tűzijátékokkal lepték meg a. mulató közönséget, .-.z asztaloknál többször Ö Felsége egészségére ürítettek poharat s a zenészek a Hymnust és a Szózatot játszották. Szóval oly.sikeres mulatságunk volt, minőt eddig sem a bikszádi „Anna-bál“, s ezelőtt itt a „Mária-bál" el nem ért. A mulatságnak a hajnali órák vetettek véget. A megjelent nők névsorát legj'en szabad felsorolnom. Asszonyok : Aleman Aladárnó, Bakó Jó- zsefné, Berinde Ambrusné, Egri Károlynó, Fried Sámuelnó, Gáspár Sándorné, Gerber Ödönné, Klein Jakabné, Kömleiné Tarnay Leona, Lukács Gyuláné, Nagy Miklósnó, Nagy Imrónó, Nagy Gózánó, dr. Oláh Béláné, Sífári Kálmánná, Stetz Sándorné, Somogyi Albertné, Székely Mihálynó, Szuhányi Gézáné, özv. Stempák Gózáné, Széli Gj’őrgyné, Privigyei Bertalanná, Volkenberg Károlynó. Leányok : Bakó Ilonka, Berinde Mariska, Gerber Irén, Gerber Emma. Glüksmau Ciliké, Grosz Berta, Galerki Róza, Galerki Hancsi, Hotper Ilonka, Klein Hanka, Klein Ilona, Konkoly Ilma, Lánczki Mari, Lánczki Anna, Lál Tanis, Livi Szeréna, Melegh Imre, Selyebi Mariska, Selyebi Ilonka, Somogyi Piroska, i Székely Ilka, Szilágyi Erzsiké, Takács Ilonka, Volkenberg nővérek. Ezek után szívességét megköszönve, mara i dók a Tek. Szerkesztő urnák hazafias üdvözlettel: Amicus.
