Szamos, 1900. augusztus (32. évfolyam, 62-70. szám)

1900-08-09 / 64. szám

XXXII. évfolyam. Szatmár, 1900. csütörtök augusztus hó 9. 64-ik szám.' "­Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. A SZATMARMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Mindennemű dijak czatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Gazdák és iparosok. A Szamos aug. hó 5. számának vezér- czikke megszívlelni érdemes jó tanácscsal szól a Szatmármegyei Gazdasági Egyesülethez. a jó tanácsot mindig szívesen kell venni, különösen akkor, midőn a nemzet gazdasági életében egy számottevő és fontos osztály érdekeiről van szó, amely egy erős, hatalmas nemzeti ipar megteremtésére van hivatva. Csak hízeleghet gazdáink hiúságának, amidőn az ő szervezetükre súlyt fektetve, elég fejlett és elég gyakorlatinak ismerik be a vármegyei Gazdasági Egylet működését arra. hogy attól a velük legszorosabb kap­csolatban nem levő érdekek is támogatást várhassanak. Hogy a gazdák egyesülete e hivatását felfogta, igazolta a múlt évi őszszel megtar­tani szándékolt általános gazdasági kiállítás tervezete, amelynek egyik fő csoportját a házi-, gazdasági- s a gazdasággal szó osabb összefüggésben álló kézi ipar produktumai képezték volna. Hogy a kiállítás megtartható nem volt, nem csupán a szegedi kiállításnak kell tulaj­donítani. A termésviszonyok lehetetlenné tették terményeink jó világításban való be mutatását, silány termények bemutatása pe­dig bizonyára nem felelt volna meg egy ki- állítás czéljainak, aminek épp azt kellett volna távolabbi vidékről jövő látogatók előtt is bemutatni, hogy vármegyénk teljesen egy-1 öntetü, jó qualitásu, szóval a világ piacz igényeinek is teljsen megfelelő terményeket tud produkálni. Ez a körülmény teszi érthetővé, hogy gazdasági helyi kiállítás eredménye miért íügg mindig jobban a viszonyoktól, mint egy általánosabb keretben mozgó, szélesebb körű kiállítás. Egy ország termés eredménye jobban kiegyenlítődik, mint egy vármegyéé s igy egy országos kiállítás eredménye min­dig biztosabb is. Ha pedig tekintetbe vesszük, hogy egy ily széles keretben mozgó kiállítás mily je­lentékeny költséget feltételez, be kell látnunk, hogy már ebből a szempontból sem volna helyes széles körű kiállítást megkoczkáz- tatni, a legjobb eredmény kilátása nélkül Ez az oka annak, hogy helyi általános jellegű kiállítások bármikor nem tarthatok. De ha az esélyeket valamelyik ránk következő évben leküzdeni sikerül, azt az általános kiállítást bizonyára meg is fogja a gazdák egyesülete tartani, aminek pedig egyik ki­egészítő részéül a gazdásággal szorosan összefüggő ipar íelölelése bizonyára nem is maradhat ki a tervezetből. Attól a derék iparos osztálytól azonban, amely alkalmat vár, hogy bemutathassa, mi­szerint produktumait oda meri állítani a kri­tika Ítélete elé, reméljük és elvárjuk, hogy ha az alkalom meglesz, lelkesedéssel fog­ják a közös ügyet felkarolni s tömeges be­jelentésekkel biztosítják annak a kiállítási csoportnak az őt megillető eredményét, mely­től már csak azért is sikert kell feltételez­nünk, mert az úgy időjárás, mint egyébb termelési viszonyoktól jó részben független. P. Szatmári lóverseny. Az eredetileg szeptember 16-ára tervezett lóversenyt a katonai hadgyakorlatok miatt 2 héttel el kellett halasztani, ami azonban na­gyobb zavarral már azért sem fog járni, mert a verseny -lapokban meghirdetve az eredeti ter­minussal még nem volt. A verseny II-ik számtól kezdődő összes fu­tamai a Magyar Lovaregylet által’ jóváhagyva. A hivatalos programra a következő: Y erseny feltételek. Szatmári lóverseny, 1900. évi szeptember hó 30-án, vasárnap. I. Mezőgazdák versenye. Dij: 200 korona; ebből 120 kor. az első­nek, 60 kor. a másodiknak, 20 kor. a harmadik beérkező lónak. Táv. : kb. 1600. mét. — Futhat minden Szatmárnémeti szab. kir. városi és Szatmárvár- megyei földmivelő kis gazdának tulajdonát ké­pező 3 éves és id. lova. Nyereg nélkül lovago­landó. Nevezés még a verseny napján is elfo­gad tátik. — Tét nincs. II. Idegenek versenye. Szatmárnémeti szab. kir. város dija 800 korona a győztesnek ; második ló a tétek össze­gét nyeri; 3-ik tótét menti. Nyitva 3 eves és id. belföldi lovak részére, melyek 1899/1900. években 1800 korona .ért. versenyt nem nyertek. Lov. urlovasok, vagy katonatisztek által. Táv. 2000. m. Legalább 2 különböző tu­lajdonos lovának kell indulni, hogy a dij ki­adassák. sera ! - Az előbbi hármat még elengedtem volna valahogy, de az utóbbit soha ! Keményen rápa­rancsoltam, hogy legalább is egy ártatlan „Hölgy“ nélkül szájában ne merjen a szemem elé kerülni — „De, kérem, nagyság, én elvből nem dohányozom !“ — Semmi elv! Ha férfi vagy légy férfi, ne hitvány, gyönge báb!“ — És sze­gény fiú, richtig megtanult czigarettázni az én kedvemért. A „Hölgy“-ön kezdte, később rátért a „Szultánira, idővel megbarátkozott a „Ha­vanna“ czigarettákkal is és most, ha jól tudom már a világos „Portorico“ szivartól sem ijed meg. Barnát nem szí, mert én szőke vagyok s mindenkóp hű akar lenni hozzám. Látván, hogy elég jó tanítvány, idővel aztán még sok más egyébre megtanítottam. Például, hogyan kell elegánsan udvarolni, fens- terpromenadokat és -musikokat adui, lovagias ügyekbe keveredni stb. stb. Ez utóbbira külö­nös súlyt fektettem, úgy hogy alig tette le az érettségit, már volt is egy lovagias ügye — érettem. Igen, érettem. Milyen aggodalom gyö- tört miatta ! Hogy remegtem. De nem lett semmi baja, egy komolyabb jellegű katzenjammert le­számítva. A fele.k t. i., mint mondani szokás, kibékültek. Pedig metíhyire készültem már előre! Mily boldogan, mily odaadó buzgalommal ápol­tam volna súlyos betegségében. Nem volt szük­Eladó birtok. volna. így hát megegyeztünk abban, hogy le­veleinket mindig fél tizenkettőkor olvassuk el, én is, ő is. Ez által is megünnepeljük a búcsú nevezetes óráját. Most egy negyed tizenkettőre. Egy negyedórát kell még várnom. Olyan kiván­csi vagyok már a levélre. Mert édesen ir ám ez a Géza! Az ember szinte kedvet kap könyv nélkül tanulni meg minden levelét. Pedig, ha az ember őt magát nézi nem is gondolná, hogy oly költői lélek lakik benne. Nem szép, de na­gyon kedves! — Emlékszem, mikor először ta­lálkoztam vele egy pikniken, milyen gyámolta­lan volt! Folyvást irult-pirult, ha csak ránéz­tem, hát még mikor bemutatták és beszólni kez­dett velem ! Én már akkor is, bár jóval fiatalabb voltam nála, roppant bátor kis leány voltam és bosszankodtam az ő rettenetes szemórmetessé- gón. Más leány egyszerűen a fakópnól hagyott volna, de nekem, nem tudom miért, nagyon meg­tetszett s föltettem magamban, hogy kinevelem magamnak. Szerencsénkre nálunk tartózkodott akkoriban Lajos kuzénom, akivel Géza jó ba­rátságban állott. így hát gyakran volt alkal­munk találkozni s egymással felejthetetlen édes, édes órákat tölthetni. De eleinte nagyon szigorú voltam irányában. Szörnyen bosszantott, hogy ez a nagy fiú nem tud sem lovagolni, sem tánczolui, sem bicziklizni, de még czigarettázni j Poste restante. Monolog. — Irta: Szabados Ede — Margit: (utczai öltözetben, kezében zárt levéllel izgatottan föllép). Hála az égnek! Kezemben vagy drága kis levél! Hogy nézett rám megint az a csúnya öreg bácsi ott a postán! Mintha csak el akart volna nyelni. Úgy dobog a szivem mindig, mi­kor a levelem után megyek. Különösen mikor belépek a hivatal ajtaján. — „Mi tetszik nagy- sád ?“ — (Mert, jaj, dehogy merek szólani!) — „Egy levélért jöttem . . . egy barátnőm nevé­ben . . . poste restante . . . Gyöngyvirág." — S akkor szemlesütve állok ott, hogy kikerüljem azoknak a fiatal hamis uraknak a tekintetetót. De azért látok mindent. Az öreg bácsi egy re­keszbe nyúl, lázas sietséggel lapozgat a levelek közt s végre egy jelentős pillantással átnyújtja az enyémet. Akkor aztán futok, futok, hazáig meg sem állok De nem olvasom el mindjárt a levelet, ó nem. S tudják-e miért nem? Ennek egy kis históriája van. Mikor Géza (ez ő!) elbú­csúzott tőlem, meg akarta az órát állítani, hogy az a fontos perez mindig eszemben legyen. De ón nem engedtem, az az hogy szívesen enged­tem volna, ha a papa haragjától nem féltem Kölesében 175 kath. hold I. osztályú szálltŐ föld eg/ tagbn, diiáuy engedólylyel, gazdasági épületekkel, a közegben úri lak, külön gyógyszertár helyiség, mely bérelletett egy gyógyszerész által. Á.ra 35 ezer fl’t. Értekezhetni Kölesében Horváth Elekkel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom