Szamos, 1900. július (32. évfolyam, 53-61. szám)
1900-07-01 / 53. szám
Jkedélyi szükségletévé vált. Ez tesz bizonyságot egyszersmind arról is, bogy ez Egyesület finom tapintattal a társadalom szivéhez a utat mindig nu gtalálta ; teljes szivvel vett részt örömben és bánatban, híven, egyaránt minden megnyilvánulásánál a közéletnek s ez ragyogó világot vet nemcsak a Dalegj esület elmúlt 25 évére, hanem egyszersmind a társadalom erejére is. Ez az erő tette lehetővé azt, hogy ez az egye1 sülét e 25 év alatt folyton fejlődhessék. (Éljenzés.) Most e 25 éves jubileumi ünnepség alkalmával hajtsuk meg e zászlót először is a közönség előtt, mely fölemelte az egyesületet, de hajtsuk meg lobogónkat a szeretett dalegyesületek előtt; előttetek is, mert részetek van nektek is e dicsőségben ; a ti példátok buzdított, hogy ez egyesület mindig lankadatlanul előre törekedjék. Fogadjátok az egyesület köszönetét, hogy oly szép érdeklődéssel jelentetek meg, hogy ez ünnepélynek az országos jelentőségét és fényét megadjátok. Hassa át ezt a nemes szövetséget a lelkesedés szent tüze! Az a íorró óhajtás fogja el most mindnyájunk szivét, hogy az erők egyesítésével forraszon ez egybe mindnyájunkat s ebből merítsenek az egyesületek mint éltető forrásból kitartást és lelkesedést. Éljenek soká! A 'közönség e beszéd után perczekig tartó éljenzésben és tapsban nyilvánította tetszését. Ezután Ja s ko v i c s Ferencz, az egyesület alelnöke olvasott szemelvényeket gondosan hü részletességgel egybeállitott 25 éves történetéből a Dalegyesületnek. A jelenvolt Yisky Károly és TJuger Gusztáv táblabirókat a vonatkozó helyeknél, mint az egyesület egykori lelkes elnökeit a közönség megéljenezte. A történet vázlatát tárczaközleményeink nyújtják a közönségnek. A dalegyletek üdvözlése. Igen szép és lelkesítő hatást tett a testvéregyesületek üdvözlése, melylyel a Szatmárnémeti Dalegyesületet kitüntették. Elsőnek Márk Endre, a debreczeni dalárda sokszorosan kitüntetett érdemes elnöke érdemjeleivel teljesen feldíszítve üdvözölte dalegyletünket, selyem szalagot kötvén a dalegyesület zászlójára. Utána jött Pogány Ármin, a debreczeni Egyetértés dal- és zeneegylet nevében fehér selyem ajándékával. Bogár Lajos piros kék szalagot nyújtott át a Nyíregyházi dalárda nevében. A nagyszalontai delegylet részéről Szemes Péter elnök tűzte fel meleg szavak kíséretében a szalagot. A mármaros-szigeti dalárda nevében Vajay Endre beszélt hosszasabban s fehérszallagot kötött egyesületünk lobogójára. A hajduszoboszlói és hajdúnánási dalárdák nevében Z s i g m o d Sándor mondott üdvözlő- beszédet. Ezután Jaskovics Ferencz alelnök fölolvasta a dr. Schlauch Lörincz bíboros üdvözlő levelét, továbbá Hehelein Károlyét, ki betéré az eltávozott Visky Károly helyébe a közbizalom Hérmán Mihály akkori főügyészt a város mai polgármesterét választotta, ki az egyesület nek alapításától kezdve lelkes választmányi tagja ( volt. Alelnökké lesz Jaskovics Ferencz, titkár! dr. Vajay Károly, pénztárnok Literáty Elek. Az egyesület törzsvagyona ez időben 10555 frt. Kiemelendő mozzanat ez évben a helybeli jótékony nőegyesülettel együtt rendezett thea-1 estély, mely erkölcsi és anjmgi tekintetben is páratlanul sikerült. Innen kezdve a dalegyesületnek már ismer- j tebb történetéhez jutottunk. Az egyesület mind j máig híven teljesiti hivatását Legjelentősebb mozzanatok voltak ezután is az egyesület életé- j ben 1895-ben a fiumei országos dalünuep, 1898-[ ban pedig az aradi országos dalünnep. Az utóbbi! helyen tapasztalt ismert viszonyok vezették az egyesületet arra, hogy a „Tiszavidóki kerületi Dalosszövetség“ megalakuljon s ezzel az egj7e- sületi élet uj korszaka nyiljon meg a dalmüvó- szet fejlesztésében. Az 1900-ik évvel fennállása 25-ik évéhez jutott el a dalegyesület. A lelkesedés, a kitartó buzgalom oly dicsőséges múltját teremtette meg ez idő alatt az egyesületnek, hogy abból erőt menthet a jövő küzdelmekre, jogos reményt táplálhat a fokozott sikerekhez. Adja Isten, hogy | hivatása magaslatán zavartalan fejlődéssel érje meg a derék egyesület az 50 éves jubileumot ! J tegségével mentette ki távollétét s ezután közli jó kivánatait. Dr. Steinberger Ferencz kanonok meleghangú üdvözletét küldte, úgyszintén dr. Bartók Jenő üdvözlő sürgönye is felolvastatott, ki a nyíregyházi ev. ref. daltár saság nevében küldte el jókivánatait. A lelkes tömör beszédek kíséretében történt üdvözleteket a közöség tapssal éljenzéssel fogadta s gróf Hugonnai főispán az ülést még egy nehány üdvözlő szó kíséretében a legemeí- kedettebb hangulatban zárta be. Előadás a városi színházban. Az ünnepségek egyik kiemelkedő mozza- natavolt azaz előadás, melyet a városunkban levő dalegyesületek a színházban rendeztek. Az előadás iránti érdeklődés oly nagy, hogy a jegyek már a mai napra is elfogytak. Az egybegyült közönség a színházat teljesen megtöltötte. Ott láttuk gróf Hugonnai Béla főispánt kedves nejével, gréf Zichy Gézát, a dalegyesületek magas képzettségű lelkes patronusát; továbbá vidéki notabilitásaink közül számos férfi s gyönyörű hölgyközönséget. A rendkívül érdekes előadást az ünnepélyhez legméltób darabbal, a „Báthori Mária“ nyi- tánynyal a helybeli m. honvéd zenekar kezdette meg oly bravourös előadással, mely a közönséget elragadta. Ezután Hodossy Lajos szavalta rokonszenves zengő hangján Szabados Ede ref. főgimn. tanár magas szárnyalásu, hatásos alkalmi ódáját. Az a sűrű taps és éljen, mely a szavalatot követte, az Írónak és szavaiénak egyaránt szólott. A közreműködött dalegydetek a következő sorrendben mutatkoztak be : 1. ADebreczeni Dal egylet Székács Gyula „Knrucz nóták“ czimii dalában a nemzeti fájdalom és humor megható érzelmét fejezte ki. Szépen egybeolvadó nemes diskréczióval s magas színvonalon álló művészettel ragadták el a közönséget. Karmesterük volt Mac say Sándor. Az óriási taps és éljenzés után e derék dalárdát Bossin Gizella és Nagy Ilonka koszoruzták meg „e mai nap emlékére“ 2. A Debreceni Egyetértés D a 1- és Zeneegylet ugyancsak M á c s a y Sándor vezetése alatt Hűben Károly „Győzelmi dalát“ énekelte jó felfogással, tömör összhanggal, lelkesedéssel. Megkoszorúzták, Sz entiványi Etelka és Iloua. 3. A „H a j du-n á n á s i Dalárda“ „Zug az erdő“ ez. dallal kezdte. Kellemesen csengő tenorjával és magyar zamatéval k ltett kedves hatást. Megkoszorúzták Kishalmi Irén és Augusztin i Kornél. Karmesterét, Nagy Károlyt, zajosan megtapsolták. i. A H a j d u s z o b o s z 1 ó i D a 1 e gy e sü 1 e t Tóth Lajos vezetése alatt állott színpadra. E dalárda a képzettség, a művészi felfogás oly magaslatán áll, hogy a miiértő közönség elragadtatással nyilatkozott az eredményről. Megkoszorúzták Wodiáner Olga és Lengyel Elza. 5. A Máramaros-Szigeti Dalkör I z á k János karmester vezetése mellett énekelt. A merengő érzés, találó, diszkrét kifejezésével keltett nagy hatást. Megkoszorúzták L itt e c z k y Margit és Gödé Erzsiké.- 6. A Nagykárolyi Dalegyesület kiváló ízléssel válogatott magyar dalait K u n Miksa karmester vezényelte. Precíz betanulás, finom temperamentumosság magas színvonalon mutatta be a derék dalárdát. Megkoszorúzták Bik i Kornélka és Uray Leonka. 7. A Nagy-Szalon taiDalárdát Tür- kössy Antal vezette. Jó magyar accentussal, eleven kedélyükkel érdemeltek sűrű tapsokat. Megkoszorúzták Schwartzleitner Ilonka és Kishalmy Irén. 8. A Nyíregyházai Dalegyletet Santroch Alajos vezette. E dalárda oly gyönyörű változatait nyújtotta finom duóknak és trióknak, hogy szép egyöntetiiségü betanítása a karmester és a tagok nagy dicséretére válik. Megkoszorúzták Palády Erzsiké és S z entiványi Ilonka. 9. A Szatmárnémeti Iparos Dalkört Veress Lajos vezette. Rövid, jól betanult darabjukat a közönség megtapsolta. Megkoszorúzták Hérmán Margit és Zsákmány Margit. . Az egyesületek szereplését a honvéd zene kar „Tribul Szám órai“ czimü operarészlete zárta be. S ezzel a tegnapi ünnepség bevégződött. — Folytatását legközelebbi számunkban közöljük. A 1 i r. Ballet, vezényli ma este gr Zichy Géza a városi színházban. A köd és felhők eloszlásával a háttérben egy gyönyörű fekvésű tó tűnik fel. Felkel a hold. Ekkor előtűnik Akár egy csónakon jövet. Kiköt s nagy busán leül a parton Erzsébet után epedve. Egyszerre csak sellök bukkannak fel a tóból itt is, ott is. Számosán elhagyják a tavat s a parton sorakozva körtánezot lejtenek. Addig járják, mig egyszer Alárba ütköznek, ki ábrándozásba merülve csak akkor veszi észre őket. Miközben a sellők Alárt tánczukkal csábítgatják, megjelenik királynőjük: elragadtatva szemléli Alárt, majd szerelmet vall neki. Alár tántorithatlan marad Erzsébet iránt való hű szerelmében ; nem hajlik a csábításra s eltaszitja magától a királynőt, ki átkozódva a sellök hadával a lóba veti magát. A tó vize hullámokat vetve s habozva felzajlik utánuk s egyszerre elsötétül rá a tájék. De csakhamar hajnalodik. Kivilágosodváu, a tó helyén gyönyürü kert támad. Elül virágágyak látszanak. A kert közepén fantasztikus facsoport nő ki a földből, öt himbá- lódzó tündér leánynyal: Gerje, Csók, Mosoly, Mámor és Kéj. A facsoport közepén egy óriási légyölő gomban ül a Kéj ; körülötte külömböző szinü függő hálókban himbálódzik a négy másik tündér. Felváltva dalolnak. Gerje. Csók. Mosoly. Gerje vagyok, Forró a szám, Redőd simul, Lágy sóhajok, Kéj az anyám ; Lelked vidul, Titkos zaját, Vezet kezem Hozzám ha állsz, Éjeken át A szerelem Enyhét találsz Őrizem én. Útvesztőjén. Mosolyom. Kéj. M á m o r. Nevem a kéj, Por a világ, Szemem az éj, Itt a bor ág, Láng az ölem; Szidd a nedűt, Oh, jer velem, Égi derűt S üdvre találsz. Ajkamon. A Kéj arányserleget nyújt Alárnak. Alár elbűvölve szemléli a csodás csoportot, már-már a serlegért nyúl, de hirtelen egy sereg más tündér veszi körül mindenfelül, egyszersmind a virágágyakban egyes virágok yhe kinyílik s egy-egy gyönyörű tündér ugrik ki “belőlük. A tündérek Alárt az előtérbe ragadják tán- czolva. Tánczközben a középső facsoport eltűnik, s a háttérben ragyogó, nagyszerű tündérpalota tűnik fel, melyből jobbról és balról oszlopos folyosó nyúlik elő félkörben. A palota előtt vizesmedenezék és szökő kutak. A vízben köröskörül üvegpiedes- tálokon élöszobrok állanak, melyek lassan, kecsesen hajlongnak. Látszik a palota belseje is, a hol Erzsébet amorettektől és allegorikus alakoktól környezve trónon áll. Erzsébet Alár felé terjeszti karját. Alár feléje siet. De hirtélen sötétedni kezd, a palota eltűnik, éj lesz, felhők és ködök ereszkednek le s Alár felébred álmából. A kővetkező ének alatt a ködök, felhők el- oszlanak s újra eltűnik az erdei temető. Holdvilágos éj. Óda a Szatmárnémeti Dalegyesület fennállásának negyedszázados évfordulójára. ®ely Orfeusz lanthúrjain fakadna Vágyón törtél az égiek felé, Kiktől varázsod győzhetlen hatalma Celkct megejtő bűbáját nyeré; Amelynek hajdanta édes zengzefére Gl vérengző vad szenderegni téré ; Dal! lágy összhangba olvadt érzelem, Téged magasztaljon ma énekem. GQi emberszivet dobbanásra késztet, ftOind benned szunnyad őserő gyanánt S a mit irigyen megtagad a végzet, Sóvár lelkűnkön általad hat át, Vigasztalónk vagy, ha lesújt a bánat, örömünknek zengésed szebb varázst ad S benépesítve lelkünk álmait, Tündérvilágba visznek szárnyaid. Te harsogsz ott, h°l ddáz ellenével Birokra indul egy maroknyi nép, flQely eltökélten dobja életét el, íMidőn lángra te lobbantod szivét. Kesergő hangodon jajong a lélek, Ma a hálál egy-egy reményt letépett; Benned ujjong a szerelem, zokog • S a houfi keblét te 'dobogtatod- De ha dalról zeng lantom gyönge húrja, Sllesse üdv, kiknek ajkán fakad ; Tenger szinéf, ha szellő át nem fújja, r