Szamos, 1900. május (32. évfolyam, 35-44. szám)

1900-05-31 / 44. szám

XXXII, évfolyam.

Szatmár, 1900, csütörtök, május ró 31.

44-ik szám.

SZAMOS.

v oVegyes tartaimu lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön.

A SZATMÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYÉ.

>v ' \ * A

. í j .J }- - rw j \ . ''J í

■ rs /

LW

Előfizetési ár:

Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 20 fillér.

SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz.

Mindennemű dijak ' zatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők.

HIRDETÉSEK:

Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közéltetnek Minden beigtatás után 60 fillér bélyegilleték fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér.

Meghívó.

A Szatmár megyei Gazdasági Egyesület által folyó évben rendezendő lóverseny bizottságát*) a programm megállapítása végett folyó évi junius hó 6-án d. e. 10 órakor Szatmáron a városháza tanácstermében tartandó

bizottsági gyűlésre

tisztelettel meghivom.

Szatmár, 1900. május 29-én.

Domahidy Sándor s. k.

biz. elnöke.

Meghívó.

A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület igazgató választmánya folyó évi június hó 6 án d. e. 11 órakor és folytatólagosan délután 3 órakor Szatmáron a városháza tanácstermében

ülést tar t,

melyre az igazgató választmány tagjait*) tisz telettel meghivom.

Szatmár, 1900. május 29-én.

Domahidy Sándor s. k

egyl. elnök.

Az igazgató választmányi ülés tárgysorozata :

I. Múlt választmányi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. Jelentés a múlt ülés rendelkezéseinek végrehajtásáról.

II. Miniszteri leiratok :

a) Szölőtetep részére 10,000 drb. oltógaly engedélyezése.

b) Selyemtenyésztés felkarolása czéljából kért szederfa csemeték.

c) Külföldi gazdasági szaktudósitók kinevezése.

d) Párisi nemzetközi kiállítás magyar kormánybiztosának Parisba történt áthelyezése.

e) Budapesten rendezett házi ipar kiállítás.

f) Téli gazdasági tanfolyamok tervezete.

g) Kisgazdák államköltségen szervezendő tanulmányi kirándulása.

*) Kik egyébként külön levelező lapon is meglettek híva.

h) Kisgazda birtokának mintagazdasággá leendő átalakítására adandó vélemény.

i) Munkás közvetítés támogatása.

k) Szőlőbttegségek megállapítására vonatkozó kérdő-ivek.

l) Mezei munkásoknak a nagy munkaidő alatt katonai gyakorlat alól való felmentése.

m) Sertésvész elleni hatályosabb védekezés.

n) Magyar liszt külföldi versenyképessége érdekében tett rendelkezések.

o) Szőlőkaró szállítási igazolványok elszámolása.

p) Brehm-s „Thierlében“ czimü munkájának magyar kiadása tárgyában.

r) Chernelházi Chernél István „Magyarország madarai“ ez. munkájának 1 példánya megküldetett.

s) Fedeztetési állomásokon elhelyezett mének kimutatása.

III. Hatósági ügyek í

a) Báró Vécsey József ur szolgálatában álló cselédek szolgálati diszéremmel történt'kitüntetésének- ideje.

b) Főispáni átirat: 1. gazdasági munkások társadalmi vezetése: 2. tanfolyamok szervezése tárgyában.

c) Megyei rendelet gyümölcsfajták irányítása tárgyában.

d) Szatmárnémeti szab. kir. város szatmárhegyi szőlőtelepén tervezett zöld oltási tanfolyam.

e) Ugyanannak átirata a városi erdőterület betelepítés kérdésében kiküldött bizottságba az Egylet részéről kijelölendő 2 tag tárgyában.

fj Kir. tiinfelü0 Hőség átirata Szaniszlón felállítandó mintagazdasággal összekötött gazdasági ismétlő iskola tárgyában.

IV. Társegyleti ügyek :

a) O. M. G. E. 1. átarita a szeszipar jövő fejlődése érdekében ; 2. nagygyűlésről felveft jegyzőkönyvét megküldi.

b) Erdélyi G. E. meghívása • gazda értekezletre.

c) Zemplénmegyei G. E. 1. az általa rendezett borkóstolóra bejelentett borok jegyzékét megküldi; 2. meghívása permetező versenyére.

d) Biharmegyei G. E. 1. meghívása permetező versenyére és kiállításra; 2. Átirata sertés vésztegzár kérése tárgyában: 3. közgyűlési jegyzőkönyvét megküldi.

e) Zalamegyei G. E. átirata az olasz borok kitiltásának tárgyában.

V. Szövetkezeti ügyek:

a) Északkeleti Vármegyei Szövetkezetek Szövetségének intéző bizottságába az Egylet részéről 1 tag kijelölése.

b) A fenti szövetség megbízása eddig az Egylet által felkarolt összes szövetkezeti ügyek és érdekek felkarolására.

VI. A lóverseny bizottság programm tervezetének jóváhagyása vagy módosítása.

VII. Őszi kiállítás tervezetének megállapítása,

VIII. Állatdijazás tervezetének megállapítása.

IX. Folyó ügyek :

a) Intézkedés a heremagvak kereskedelmével űzött visz- sza élések ellen.

b) Szőlőtelep ügyei.

c) Ornbodi legelő ügyei.

d) Uj tagok felvétele illetve törlése.

e) Indítványok.

Házi ipari tanfolyamok a télen.

A földművelésügyi miniszter ur évek óta rendezteti az ország egész területén már-már szinte népszerűvé vált gazdasági téli előadásokat, sőt az utóbbi években e tanfolyamokkal kapcsolatban a gazdasági házi ipar tanítása is fel lett karolva.

Ma már e tanfolyamok túl vannak a kísérletezési stádiumon s különösen, kiknek alkalmuk volt a résztvevő gazdag osztály ezekkel szemben nyilvánuló hangulatát figyelni, mindinkább meggyőződtek azok gyakorlati horderejéről.

E tanfolyamok szervezése a Gazdasági Egyesületek kezébe van adva. kiktől elvárják, hogy nem csak buzgalommal, de körültekintéssel is vezetik ezeket.

Az előadásokat a mi gazdáink ismerik, de a házi ipari tanfolyamok vármegyénkbe csak jövő télen lesznek bevezetve.

Az első lépés nehézsége is megkívánja épp azért, hogy e szervezés az érdeklődés teljes felébresztésével történjék, ami viszont a helyi érdekek kívánalmának kielégítésével érhető el.

Párbaj a léghajón.

íme egy mélyen megrendítő eset, mely szóról-szóra megtörtént, két legfeljebb három óv előtt a hires merész lóghajós utolsó előtti felszállása alkalmával.

M. Godard ez alkalommal csak egy úti társat vitt magával. Ez egy gazdag különcz volt, ki ezer frankot fizetett a kirándulás veszélyeiért. Az idő nagyon kedvező volt. A gömb gyorsan emelkedett a magasba.

— Mily benyomást tesz ez önre ? — kórdó M. Godard utitársától.

— Semminőt, — volt a lakonikus válasz.

— Meghajlok ön előtt, — mondá M. Godard — ön az első, aki megindulás nélkül hatol a magasba.

— Emelkedjünk feljebb, — mondá az utas bámulatos közönynyel.

M. Godard kivetett a súlyból. — A gömb mintegy 5') méterrel szállt magasabbra.

— És most nem dobog e a szive ? kórdó M. Godard.

— Ez még semmi, — válaszold az utitárs oly arczczal, mely türelmetlenségre vallott.

— Ördögbe ! — kiáltott M. Godard. — Valóban kedves ur, ön a léghajósok minden kellékével bir.

A gömb folyton emelkedett. Midőn száz métert haladtak fölfelé, M. Godard harmadszor kérdő utitársát:

— És most ?

— Semmi, éppen semmi ! a félelemnek még

árnyéka sem közelit meg, — mondá az utas határozottan elégedetlen arczczal, mint olyan, ki nagy mértékben csalódott.

— Szavamra, ez nagyszerű! Ezennel elismerem, hogy képtelen vagyok önben félelmet gerjeszteni. A gömb elég magasra jutott, le fogunk szállni.

— Leszállani ? . . .

— Veszélyes volna feljebb emelkedni.

— Nekem mindegy. Én nem akarok leszállni.

— Mit mond ön ? — kérdó Godard megütközve.

— Azt mondom, hogy én még emelkedni akarok, emelkedni folyvást. Nekem hatás kell.

M. Godard nevetni kezdett. Tréfának vette a dolgot.

— Akar ön emelkedni! — kérdé az utas, nyakonragadva a léghajóst s dühösen megrázva.

M. Godard e pillanatban érezte, hogy veszve van. Utitársának zavartan forgó szemeibe tekintve, felismerte, hogy őrülttel van dolga.

Tessék egy őrülttel okosan beszélni! Kérjen segélyt a felhők között. Léghajózáshoz nem szoktak pisztolylyal felfegyverkezni.

A föld ezerötszáz méterre volt. Borzasztó esés! Az őrült legkisebb mozdulata is felfordit- hatta a csolnakot.

— Ah! te tréfáltál velem szép kedvesem? — folytatá az örült folyton tartva áldozatát. — Most rajtam a sor nevetni. Most te fogsz tánczolni.

— Mit akar ön velem ? — kérdó csendes hangon.

— Bukfenczeidet akarom látni ! — válaszolt szívtelenül nevetve az őrült, de előbb megyünk a magasba. A gömb tetejére kell ülnöm.

Szünet nélkül beszélve mászni kezdett a I köteleken, melyek a léghajó csolnakját tartották.

— De szerencsétlen, hisz ön megöli magát,

I leszédül!

— Ne törődj azzal! — kiáltá az őrült, — vagy azzal kezdem, hogy kivetlek az űrbe.

— Legalább — szolt Godard — engedd, hogy egy kötelet kössek a derekadra, mely álj tál a gömbhöz leszel csatolva.

— Legyen — szólt az őrült.

Úgy lön. Az őrült a biztonsági kötéllel felszerelve felmászott a köteleken oly ügyesen, mint egy evet. — A gömb tetejére érve, ráült csendesen. Egyszerre diadalmasan kiált föl, zsebéből egy kést von elő.

— Mit akar ön tenni? kérdó Godard.

— Kedvem szerint mulatni akarok, — miközben a mentő kötelet, melyet Godard rákötött, elvágja. Ha egy széllendület felforditja a gömböt, a szerencsétlen legurul az űrbe. — M. Godard behunyta szemeit, hogy ne lássa. Az őrült hadonázott kezeivel, sarkantyuzm kezdte

| a gömböt, hogy annak futását gyorsítsa.

— És most — kiáltott fel az örült, kését forgatva — most nevetni fogunk. Ah nyomorult! te le akartál engem szállítani.

M. Godard kitalálta az őrült szándékát. Ez még mindég a gömb tetején ülve, a csolnakot 1 tartó kötelekből már hármat négyet elvágott.