Szamos, 1900. május (32. évfolyam, 35-44. szám)

1900-05-31 / 44. szám

Gazdasági Egyesületünk az érdekek nyilvánulása elől nem zárkózhatik el, s épp ezért tért nyit a jogos kivánalmaknak s ez úttal felhívja az összes érdeklődők figyelmét e szervezetekre azzal a felszólítással, hogy azok a községek, melyek ilyen tanfolyamra tartanának igényt és vezető kinálko nék, részletes tervezet kapcsán javaslatukat leg­később f évi junius hó 15-éig a Szatmár- megyei Gazd. Egyesület titkári hivatalánál nyújtsák be. A házi ipari tanfolyamok közé telvenni czélszerünek kínálkozik többek közt a vessző kosár és kocsikas fonás, gyékénykas fonás, czirok seprő kötés stb. Szóval mindezek a házi iparágak, melyek módot nyújtanának kis gazdáinknak a téli munkanélküli napok hasznosítására. E tervezet elkészítésénél irányadó lesz 'a takarékossági szempont, a nyers anyag és a könnyű értékesítés s ezért esetleges javas­latok csakis e körülményekre való tekintet­tel kéretnek Különösen a tanítói és lelkészi kar ön­zetlen közérdekű buzgalmára számítunk akkor, midőn e tanfolyamok szervezésénél a helyi érdeklődések nyilvánuld ,ának tér nyit- tatik, s igy a programm a lehetőséghez ké­pest a benyújtott tervezetek méltányolásával fog összeállittatni. Az előadásokról a tervezetek azok szá­mának, tárgyainak és az előadásra vállalko­zók megnevezésével terjesztendők elő s csakis azon előadások lesznek megtartandók, melyekről legkésőbb f. évi november köze­péig nyomda festék alá kidolgozott megfe­lelő szöveg küldetik be. Az előadások lehetőleg mindenütt hely­beli szakemberek által lesznek tartandók, mi által az útiköltség lesz elkerülve. A prog­ramúiba felvett és annak értelmében tartott előadásokért az eddigi úzús szerint egyen­ként 10 korona tiszteletdíj lesz utólagosan kiutalványozva. Szőlő betegségek felismerése s azok elleni védekezés. A szőlő betegségének meghatározása s a terjedésük meggátolása vagy megszüntetésük érdekében szaktanácsok állnak a gazdaközöuség rendelkezésére. — A szaktanács czéljából be­küldött beteg, vagy megtámadott növényrészek eddig rendszerint oly hiányosan szedettek meg, vagy csomagoltattak, hogy a beérkezett minták­ból a baj oka vagy egyátalán nem, vagy csak ritkán volt egész bizonyossággal meg állapítható. Ennek elkerülésére a földmivelésügyi mi­niszter a beteg növényrészek megszedésére, csomagolására és kezelésére utasítást és kérdő­ívet dolgoztatott ki, melyeket a gazdaközönség számára hozzáférhetővé tett. E kérdőivek és utasítások megkaphatok az összes gazdasági egyesületektől, kerületi borászati felügyelőktől, valamint a gazdasági) tudósítóktól. Kívánatos volna, hogy ez iveket az érdé- j kelt gazdaközönség szükség esetén mentül gyakrabban vegye igénybe, s azért, hogy ez iránt előre is tájékozva lehessen, czélszerünek tartjuk az utasítást, valamint a kérdő-iv szöve­géi e helyütt teljességében közölni. Utasítás a szőlő ellenségei által megtámadott növény- j részek és a bajt okozó növényi vagy állati I ellenségek megszedésére, csomagolására és be küldésére. A szőlőben jelentkező betegségek, kóros j elváltozások, károk stb. pontos megállapítása végett, származzanak e bajok akár növényi, j akár állati ellenségtől, akár bármi más okból, 1 úgyszintén, bog}7 az ezek meggátlására vagy j megszüntetésére szolgáló intézkedések ajánlha­tók, javasolhatók és megtehetők legyenek, j szükséges, hogy a kárról szóló tudósítással egy­idejűleg maga a kártékonynak vélt gomba vagy rovar és egyúttal a megrongált nővén}7! részek is mindenkor küldessennek be, mert a gombáknak és általuk, valamint a rovaroknak! és az általuk megrongált növényi részeknek természetes alakjukban való tanulmányozása — J a legtöbb esetben — egyedüli módja a biztos meghatározásnak. o ... Azért is szükséges mind a baj okozol t, mind a megtámadott részeket beküldeni, mert csak igy lehetséges az esetleges tévedéseket fel­deríteni, vagy a baj elhárítása, vagy megszün­tetése czéljából követendő eljárást pontosan megállapítani. iNetn elégséges azonban csak egyes kisebb részek beküldése, hanem be kell küldeni: 1. A megtámadott tőkét lehetőleg egészen, j vagy ha ez nem lehetséges, vagy nem látjuk i elkerülhetetlenül szükségesnek, legalább a tő­kéből nagyobb összefüggő részeket, pl. a fürtöt tartalmazó venyigét több levéllel, vagy a meg­támadott hajtásokat teljes hosszúságúkban, esetleg a tőkefejjel (tőkealappal), vagy a gyö- ! kérzetből vékonyabb és vastagabb gyökereket j a törzsgyökérrel és esetleg a tőkefejjel (tőke- ! alappal). Czélszerü ezenkívül, különösen rovarká­roknál, a leginkább megtámadott növényi ré­szekből kisebb részeket üvegcsőben — tiszta borszeszbe helyezve —- szintén mellékelni. 2. A kártékony rovarok részben élve, részben borszeszbe helyezve küldendők be, még pedig lehetőleg különböző fejlődési fokozatok­ban, u. m. pete, lárva (hernyó vagy álcza), báb, és kifejlődött rovar (lepke, bogár, tücsök, légy stb.) alakjában. A beküldendő növényi részek előbb tiszta fehér, még nem használt, itatóspapírba göngyö- lendők, ezen csomag azután megnedvesitendő és tiszta pergamentpapirba csomagolva, az e czélra igen alkalmas — úgynevezett — diplo­matokokba helyezendő és igy küldendő fel. Az élő rovarok bármely fejlődési alakjuk- t ban — a lepkék kivételével — lazán összegyűrt . puha és tiszta itatós-papirba s igy egy kis L dobozba helyezendők, hogy az egy dobozba j zárt rovarok egymást ne rongálják és ne szén- .) vedjenek sérülést a szállítás alatt. A borszeszben küldendő rovarok az t [. j czélra szolgáló kis üvegcsövekben borszt szbe _ j helyezendők. Gond fordítandó arra, hogy a2 J üvegcső jól be legyen dugaszolva. Ezen üveg- j cső aztán pamut, kócz vagy papír közé do j bozba csomagolandó s igy teendő postára. A lepkéket előbb meg kell ölni, mi végbő a fejükre 1—2 csepp benzint cseppentünk. Az­tán gombostűre tűzendő, a gombostű segélyével egy papirlemez-doboz fenekére pecsétviaszszal felerősített kis parafadarabkára rögzítendő s igy csomagolva teendő postára. Különös megjegyzések. A küldemény még a gyűjtés napján pos­tára teendő. Ha a kártékony rovar a növényrész belse- . jében ól (bogyóban, venyigében), ez esetben a megtámadott rész a benne levő rovarral együtt küldendő fel A gyanús tőkék föld alatti része (gyökér­zet) is megvizsgálandó és ha itt is némi tüne­tek találhatók, ezen rész is felküldendő. Minden küldeménynyel egyidejűleg mel­lékelendő „kérdő-iv“ egy példánya, melyen a megfelelő rovatok pontosan kitöltendők; ez postán, külön borítékban küldendő be. A növényi ellenségektől (gom­báktól) megtámadott beteg részek közvetlenül a Magyar királyi központi szőlőszeti kísérleti állomásnak Budapesten, I. kerület, Atilla utcza 10. szám; az állati ellenségektől meg­támadott beteg részek pedig a Magyar királyi rovartani állomásnak Budapesten, V. kerület, Nádor-utcza 28. sz. II. em. 17. ajtó küldendők, Budapesten, 1900 évi február hó 23 án. II. kir. földmivelésügyi minister. A kérdő-iv pontjai a következők: A beküldő neve és lakása. A betegség I felléptének helye (megye, község). A szőlő termő í helye (égtáj, fekvés, sik, hegy). A talaj minő- | sége. A talajvíz állása, vagy ha az mély, a talaj víztartó képessége. Ha a tőke oltott, az alany I fajtája és eredete, a nemes vessző fajtája és eredete. Ha a tőke nem oltott, a szőlő fajtája, a vessző eredete. Mikor permetezték, vagy kén- I porozták utoljára ? Mikor vették észre a bajt ? | Mily terjedelemben van jelen a baj ? Észlelte- tett-e a baj terjedése, és mily mérvben ? Mii}7 jelenségek észleltettek a fás részen s a gyökér zeten ? A fentebbi pontokban felsorolt jelensé- j géken kívül még mily rendellenes jelenségek tapasztaltattak ? A csónak hajolt. Már csak két vékony kötélén, úgyszólván hajszálon fügött. Az őrült keze már az utolsó kötelekhez közeledett. — Csak egy szóra! — kiáltott neki Godard. — Kern, semmi kegyelem, — diihösködött az örült. — Mi még nem vagyunk elég magasban, — szólt Godard. , — Hogy-hogy ? — kérdő bámulva az őrült. — En jobb szeretnék — folytató a hajós — úgy esni, hogy meghaljak, ily magasból esve még nem biztos a halál, legföljebb megbénul az ember. Menjünk feljebb. — Ez már tetszik, — mondá az örült mo­solyogva. Godard nemsokára hösileg megtartotta Ígé­retét : roppant mennyiségű terhet vetett ki a csónakból, a gömb egy hatalmas szökéssel ne­hány másodpercz alatt 200 métert emelkedett. Azonban mialatt az őrült fenyegető arczczal el lenőrizte a műtétet — a léghajós egy másikat is végzett, egy teljesen ellenkező hatásút. Észrevette, hogy a megmaradt kötelek kö zött van a szelentyü kötele is. Terve készen volt. Meghúzva a kötelet s ezzel felnyitva a gömb felsőrészén levő szelentyűt, könenygázt bocsátott ki. Az őrült lassanként mély álomba merült s érzéketlenné lett a kiömlő gáztól. Midőn már elég mélyen aludt, Godard óva­tosan le reszkedett a földre. A főidre érve, Godard nem állt bosszúi őrültjén; de sietett életrehozni s aztán jól meg kötözve a közeli majorba vezette. Francziábol: P. T. miniszteri rendelet a sertés vész elleni vé­dekezés ügyében. Valamennyi törvényhatóságnak. Azon kedvező helyzetből folyólag, mely szerint az ország területén a sertésvész az előző ívekben mutatkozott nagymérvű elterjedéséhez lépest tetemesen csökkent, úgy hogy e beteg­séggel ma már csak 244 község van fertőzve, szükségesnek tartom a törvényhatóságokat ujab- Dan is felhívni, hogy a sertésvész fellépése ese­tén teendő hatósági intézkedések tárgyában 1898. február 8-án 9300 sz. alatt kiadott rendeletemet a rendelkezésükre álló minden törvényes eszköz­zel és kellő szigorral hajtsák végre, s hogy az abban előirt óv és elfojtó intézkedéseknek a fer­tőzött községekben való erélyes alkalmazására állategészségügyi hatóságaikat ás azok szakkö­zegeit annál inkább utasítsák, mert az eddigi tapasztalatok meggyőznek arról, hogy betegség ellen csak az óvintézkedések szigorú betartásá­val lehet sikeresen védekezni. Egyúttal újból is hirdettesse ki a törvény- hatóság minden egyes községben, hogy a házi­állatok birtokosai, pásztorok, gyepmesterek, mé­szárosok, vágatási biztosok és mindazok, kik háziállatok gondozásával vannak megbízva, a birtokukban levő, illetőleg gondozásuk alatt álló sertósek-minden belső megbetegülését vagy azok elhullását a községi elöljáróságnak azonnal be­bejelenteni tartoznak, s hogy ennek elmulasz­tásiért a legszigorúbban fognak büntettetni, azon esetre pedig, ha a beteg vagy beteggyanus állat kiirtása válik szükségessé, kártalanítási igényeiket is elvesztik. Hirdettesse ki továbbá minden egyes kö­zségben, bogy sertésvészszel fertőzött községe­ken át, más községből származó sertéseket lábon áthajtani, fertőzött községből származó serté seket hatósági engedelem nélkül, más községbe szállítani, fertőzött községekben sertésvásárt tartani tilos s hogy különösen tiltva van az ország minden községében a sertésekkel való házalás és sertéshulláknak folyókba, patakokba és tavakba való dobása. A fentebbieken kívül, a sertésvész ellen való hathatós védekezés s ennek utján a szom­széd államokba irányuló sertéskivitelünk lehető

Next

/
Oldalképek
Tartalom