Szamos, 1900. április (32. évfolyam, 26-34. szám)

1900-04-05 / 27. szám

nek háztartási viszonyai ezt megengedik, tőkéikből a község területén működő szö­vetkezeteknél üzletrészeket jegyezhessenek. Tehát igy még lehelne a városi pénz­zel való operácziót jogilag megkonstruálni, de erre a városi takarékpénztár tervezői nem gondolhattak. Ugyanezen törvény 4-ik § a elvként mondja ki, hogy a szövetkezet szövetkezeti Üzletét nem tagokra ki nem terjesztheti, sőt az alapszabályokban meg kell határozni az egyes tagnak nyújtható hitel legmagasabb összegét és a hitelnyújtás feltételeit is. Ha tehát valamelyik városi polgár üz­letrészszel n:m birna, akkor egy városi ta­karékpénztártól, mint szövetkezettől hitelt igénybe venni sem volna jogosítva. A felhozott gazdasági, jogi korlátok mind azt mutatják, hogy a városi takarék- pénztár felállításának kérdése nem egyéb üres jelszónál, melynek megvalósítása gaz­daságilag tilos, jógii ig lehetetlen. Azzal rekesztem be e kérdés felett tett észrevételeimet, hogy az általam felhozott társadalmi bajok megszüntetésével sokkal nagyobb jólétet teremthetünk, lényegesen több pótadót megtakaríthatunk, mint keresz- tülvihetetlen városi takarékpénztári ideával. A városi takarékpénztár eszméje meg­halt — nyugodjék bekével! Dr. Nagy Elek. Á Szatraármegyei Gazdasági Egyesület hivatalos közleményei. Rovatvezető: Poszvélí Nándor, egyl. titkár. Gazdasági cselédek 40 évi hü szolgálatá­nak jutalmazása. A belügyminiszter ur múlt évi április hó 5-én kibocsájtott rendelete arról értesítette a törvényhatóságot, hogy a 40 éves szolgálati diszéremre, a szolgálat minőségére való tekintet nélkül mindennemű magán szolgá­latban álló egyénnek, tehát gazdasági cselédek­nek is igényük van. A gazdasági alkalmazottak s gazdasági cselédeknek a 40 éves szolgálati diszórem ado­mányozásé iránti kérvények a Nagyméltéságu földmivelésügyi miniszter úrhoz terjesztendők fel a törvényhatóság vagy gazdasági Egyesület által. A kérvények az elsőfokú közigazgatási ha­tósághoz adandók be és csatolni kell a munka­adó vagy intézkedésre jogosult megbízottjának két tanú által elöttemezett bizonjütványát arról, hogy a pályázó egy és ugyanazon birtokosnál, illetőleg ugyanazon a birtokon megszakítás nél­kül negyven évig hü és kielégítő szolgálatot teljesített. Ezen okiraton az elsőfokú hatóság hivatalosan igazolja, hogy az igényjogosultság feltételei tényleg fenforognak e. xi gazdasági egyesülethez direkt beadott kérvényeken munkaadók bizonyítványát és az igényjogosultságnak a hatóság általi rávezetését az egyesület fogja elintézni. Az igényjogosultság megbirálása után a diszérem ünnepies módon fog az illetőknek kéz- besittemi. Felhívás. Egyesületünk a szőlőművelés fejlesztése érdekében a gyakorlati munkáskép zésre súlyt fektetve a szatmári határban levő amerikai oltvány telepünkön szőlő munkások kiképzését is feladatának tekinti. De mert a szőlő okszerű művelése körül gyakorlati általános tájékozottság csakis az ösz- szes munkálatokban való állandó részvétel mel­let érhető el, azért tervbe vettük a következő­ket: 4—5 16 évet betöltött, szöllészettel már elő­zőleg foglalkozott ügyes, jóravaló munkást az egész munkaidónyre felveszünk. E munkások teljes élelmezést, lakást és mosást kapnak a telepen Ezenkívül igyekezetük némi jutalom dijak kiosztásával is fog fokoztatok Alkalmazásuk okt. végéig tart. Ez idő alatt minden a telepen előforduló szőlőmül)kában ki­vétel nélkül szorgalmasan részt tartoznak venni. Idejük leteltével előmenetelük, szorgalmuk, megbízhatóságuk, ügyességükről bizonyítványt kapnak. Felhívjuk ennélfogva azoka', kik e mun­kás képzést, magukra nézve üdvösnek tartják, hogy az illető Elöljáróság ajánlatával legkésőbb f. hó 15 ig Egyesületünk titkári hivatalához for­duljanak. Szatmár, 1900. február 21. Szatraármegyei Gazd. Egyesület: Poszvék Nándor, Doinahidy Sándor, e. titkár. alelnök. * Az onxbodi legelőre jószág az idén is felvétetik; a legelő bér a szokott rendes keze­lés, gondozás, állandó állatorvosi felügyelet, | gyógyszer és rendes sózás mellett a beváltás ; napjától, amennyiben az időjárás lehetővé teszi, \ csikókra nézve október 15-ig szarvasmarhára, l október végéig terjedő időre a múlt évihez hasonlóan a következő: csikók után tekintet nélkül a korra, rendes bér 24 korona, egyleti j tagoknak 20 korona. — 2 évet be nem töltött [ borjuk után rendes bér 12 korona, egyleti ta­goknak 10 korona. — 2 évet betöltött szarvas- marhák után rendes bér 20 korona, egyleti ta­goknak 16 korona. Felvétetnek kanczák és heréit csikók, üsző ! és tinó borjuk. — Beváltás előtt az állatok ál- | latorvosilag meglesznek vizsgálva. — A tulaj­donosok kényelmére és biztonságára illető dij- I tételek mellett az állatok a legeltetési időre el­hullás ellen be is biztosíthatók. Biztositás a be­jelentett érték arányában a következő összes dijak mellet eszközölh/tő : Csikók után 2 éven alul az érték 2%-a, 2 éves koron felül az érték 1'5%-a, szarvasmarhák után tekintet nélkül a korra a bejelentett érték l%a. E dijakban a biztositás összes költsége bent foglaltatik. A legeltetési bér fele a beváltáskor, másik fele a legeltetés végén fizetendő be. A biztositás a beváltáskor a jószág érté kével együtt bejelentendő s a biztosítási dij nyugta ellenében előre fizetendő. A biztositás nem kötelező. Tagdíj nyugtázás. Előbbi 89g 99 össz évre. alapító Előre f o r i n t Múlt szám összege 61 62 192 314 73 Kürthy Dezső Berend 6 6 74 Kohányi Zsigmond S.-Újlak 6 6 75 Póch}7 László Porcsalma 6 6 12 76 Grósz Dániel N.-Kolos 6 6 77 id. Madarassy Sándor Talárfalva 6 6 12 78 Jeney Pál „ 2 2 79 Madarassy Dezső Pát.yod 6 6 80 Halász Imre Bpest 6 6 Összeg 60 74 236 370 Kozma Zsigáimul e. pénztárnok. HÍRROVAT. A negyedév lejártával fölkérjük a mélyen tisztelt vidéki előfizetőinket, hojjy hátralékaikat beküldeni s előfizetéseiket megújítani szívesked­jenek. * Személyi hír. Mes/.léuyi Gyula püspök pár napot N.-Károlyban időzött, hol a piarista rendháznak volt szívesen látott vendége. — Hermán Mihály polgármester állapota auuyira tartós javulásnak indult, hogy — mint értesü­lünk — a mai napon Lussin-piccolö klimatikus gyógyhelyre utazott. Kívánjuk, hogy mihama­rább állandó jó egészségben lássuk a polgár- mesteri székben. * Az egyház köréből. A király dr. Keszler Ferencz olvasó-kanonoknak a nagyprépostságra, Szabó Norbert őrkanonoknak az olvasó-kanonok- ságra, dr. Kádár Ambrus székesegyházi főespe­resnek az óneklőkanonokságra és Hámon József mester kanonoknak az őrkanonokságra való fo­kozatos előléptetését jóváhagyván, az ekként üresedésbe jövő utolsóelőtti mester kanotiokságra és székesegyházi főesperessé Hehelein Károly czimzetes prépost, ungi főesperest és ungvári plébánost kinevezte. * Szemle. Vukovics János m. kir. honvód- j ezredes dandárparancsnok vasárnap délelőtt a honvéd laktanya összes helyiségeit megszemlélte, melynek végeztével elismerését fejezte ki a ta­pasztalt rend és tisztaság felett. * Kinevezés. Mondics Jenő pénzügyminisz­teri számvizsgálót a pénzügyminiszter p. ü. számtanácsosnak nevezte ki. * Hazafias ünnepély az ev. ref. felsőbb leányiskolában Mivel április 11-ike a húsvéti szünidőre esik, az ev. ref. fels. leányiskola a nemzeti ünnepet folyó hó l én tartotta meg. és férfias bátorsága mellett is nemesen érző finom lélek, mig a másik indulatos durva és goromba, a ki mindenek fölött állónak tartja magát, nagyhangon lármázik és üres frázisokkal stréberkedik. Életmódjukat tekintve a férfiak családos, tehát nős és nőtlen emberek, ez utóbbiakhoz tartoznak az agglegények. A nősülés a család alapítás egyik legnehezebb feladata és legfon­tosabb lépése a férfiaknak. Sok férfi azt tartja, hogy ez olyan fontos lépés, a mely felett nem kár egy egész életen át gondolkozni. — A sze- lidlelkü nemesen érző férfiakból válnak a szerető férjek a gondos jó családapák, akik többnyire szerelmi házasság által öltik magukra a Hymen rózsa lánczait. Fájdalom az ilyen há­zasságok ma már fehérholló számba mennek; mivel a mai modern fiatalság bár derűre borúra udvarol, de a legragyogóbb női szempárért sem hajlandó beszólni az édes mamával, ha véletle­nül üres a papa erszénye, vagy ha a telekkönyv teherlapia nem bírná meg az urfi tetemes adós ságait. Az ilyenek a vagyonhajhászók, az úgy­nevezett hozományvadászok, akik azt tartják : a fő a hozomány, az asszony csak ráadás. Házaséletöket tekintve a teremtés urai­nak egy csekély része küzd, dolgozik és fárad a biztos jövőjórt, feleségének és családjának él. Vannak aztán otthonkerülők, a kik mindenütt jelen vannak csak épen a családi tűzhelyet ke­rülik. A kik mit sem adnak a kesergő hitves bánatára, sőt még a házi áldással, az anyóssal is szembe mernek szállani. Az ilyenekre úgy tekint fel a papucs alatt lévők sectája, mint félistenekre, hányszor felteszik magukban : Oh ! mi is követjük a példát és kiszabadulunk az aranykalitkából; de nincs hozzá bátorságuk és az asszonyi kormánytól való félelmükben inkább odahaza dajkálják a kicsikéiket, az ilyeneket nevezik aztán anyámasszony kato­náinak, habár az asszonyok ezeket tartják minta férjeknek. A férfiak másik csoportját alkotják a nőt­len emberek, az agglegények. Ezek hallani sem akarnak a házasélet örömeiről és csökönyös el­határozásból, nem ritkán nőgyülöletből megma­radnak a legónyélet nem mindég rózsás utain; végtére is megvónülve elköszvényesedve négy­fal között a világot kerülve zsörtölődnek, egyedüli szórakozásuk a pipa és az itóka. Ok az emberi nem parlagon heverő olyan kincsei, a melyeket kellőképen értékesíteni az egyes ál­lamok mindenkor törekedtek, de mindhiába, az agglegények sectája csak nem akar csökkenni. Egy igen üdvös törvényjavaslatot fogadtak el mnlt évben a hesseni német fejedelemség alsó házában az agglegények megadóztatásáról, melj7- szerint a nagykorú polgárok közzül az agglegé- j nyék 25%-al több adót fizessenek, mint nős polgártársaik. Az uj adót nagyon természetesen a nők örömmel üdvözölték. Ajánlom a jó példát törvényhozásunk figyelmébe, legalább lesz mi­ből fedezni a magasabb quótát. Áttérve a férfiak szokásainak ismerteté­sére, két főjellemvonást figyelhetünk meg. Az egyik, hogy olyan férfi, a kinek csak jó szoká­sai legyenek egyátalán nem létezik. Ellenben jó szokás nélkül számtalanra akadunk. A jó szokásokat gyermek korában odahaza az édes anya ölelő karjaiban sajátítja el, de kilépve az életbe azt nagy részben el is felejti, mígnem a boldog családi életben újra felélednek a neme­sebb érzelmek a szivében. Rossz szokásaik, no azokról jobb is volna talán nem szóllanom. Legáltalánosabb a pipázás, a mélyet még mint nebuló a czigarettázáson kezdve titokban gya­korolt, s a mely később annyira elemévé vált, hogy a nélkül többé el nem lehet. Nem egy van, aki üres erszénynyel nagyban adja a bankot, kra- kólereskedik, beleköt mindenkibe, irgalmatlanul forgatja a kardot és ijesztgeti a párbájhősöktől rettegőket. A legáltalánosabb rossz szokások már mint valóságos betegségek jelentkeznek. Ilyenek az asszony, a kártya, a váltó és az ital. Az első a midőn a . férfi őrült módjára mindent feled, mindenre képes egy szópasszony csábitó mosolyáért. Ez a betegség rendesen láz­zal kezdődik, a mely egy bizonyos pontig foko­zódván, végül teljes elhidagülósre vezet. Folyt. köv.

Next

/
Oldalképek
Tartalom