Szamos, 1900. április (32. évfolyam, 26-34. szám)

1900-04-29 / 34. szám

A bizottság ennélfogva ez n ajánlatokat egyszerűen félretette. Végül múlt évi május 19-ről Fogartsi Sándor mérnök nyújtott be az elnökséghez igen figyelemre méltó és megfelelő ajánlatot, mely­ben az újjáépítésre egységes kivitelben vállal­kozott, azonban több pont alatt előírta az ere­deti tervezettől eltérő módosításait, végül kikö­téseinek javasolt elfogadásával az építkezést 8900 frt átalány összegért végrehajtani hajlan­dónak mutatkozott. Az építkezési bizottság és a választmány ezt a tervet el is fogadta és kapcsolatosan a a következőket határozta : az uj jelzálogos köl­csön folyósításáig a felmerülő építkezések költ­ségeinek fedezése szempontjából a helybeli ta­karékpénzt. egyesületet folyószámla nyitása czél- jából felkéri; a régi helyiségből való kiköltözés idejére a felhagyott törvényszéki épület felső helyiségeinek átengedése végett a városi taná­csot megkeresi; az uj járadékkölcsön felvételé­hez szükséges jogi formák betartása szempont­jából rendkívüli közgyűlést hiv egybe s végül pedig az elnökséget és építkezési bizottságot felruházza mindama jogokkal, melyek erejénél fogva megtegye azokat az intézkedéseket, ame­lyek a Társaskör újjáépítésével egybefüggök, kapcsolatosak vagy jooi, kényelmi, felügyeleti és czélszerüsógi tekintetekből szükségesek. A válaszmány és a bizottság az építkezés­nek deczember 1-ig terjedő 5 hónapos folyama alatt a vállalkozóval egyetértőleg a terven az esetenként felmerülő szükség mérlegelésével több módosítást tett. Ilyenek nagyjában elősorolva az utczai homlokzat teljes átalakítása; az illemhelyeknek a bejárat baloldalából a háttérbe való áthelye zése; a tekepálya és könyvtár kiépítésének ez uttali elhalasztása ; a fogyatékosán boltozott alsó építményeknek hordképesség szempontjából való tömörítése és egyéb más intézkedések, me­lyeknek felsorolása részletenként nem látszik okvetlenül szükségesnek. Az építkezési bizottságnak legfontosabb megállapodása volt azonban, hogy a játékterem­ben a vagylagosan tervezett felüivilágitó menye- zeti vasszerkezetet feltétlenül beállittatta s a játék és tekézö termeket nagyobb térség nye­rése szempontjából a tervezett üvegfal mellőzé­sével nyitva hagyta. Az állandóság biztosítására végül feszitő szerkezetek beállítását mondotta ki ; az. összes helyiségeknek hajó padozattal való felszerelését; a pinczének hideg kamarával és a jégveremnek csusztatóval való ellátását; a nyílt terrasznak egy méterrel történendő kiszélesítését; stb. Az építkezések alatt kibontakozott és im­már ez idő szerint teljesen látható formák szép­sége azt mutatja, hogy az egészen sikerült újjá építés legalább is egy hosszú emberöltőre a leg­kényesebb igényeknek is meg fog felelni; természetes azonban, hogy az elsorolt változások, mint különösen a világításnak és az egységes szellőztetésnek szükségképen felmerült, de szin­tén igen szerencsésen megoldott kérdése az elő­irányzott költségvetés kibővítésére szolgáltatott jogos okot és alapot. A múlt évi junius 30-án tartott rendkí­vüli közgyűlés felhatalmazta az elnökséget, hogy a Társaskör telkére jelzálogi biztosítás mellett a Budapest belvárosi takarékpénztártól 20.000 frt járadék kölcsönt felvehessen és az ezen jog ügyletről kiállított okiratot aláírhassa és elfo­gadhassa. Úgyszintén megbízta az elnökséget ama joggal hogy a helybeli Takarékpénztártól az építkezési költségek pótlására a már ugyancsak előlegesen kieszközlött 4000 frt kölcsönt máso­dik rangsorban való bekebelezés mellett fölve- hesse és a Társaskör pénztári folyó készletéből a belső berendezésekre 1000 frtot felhasználhasson ; önként értetvén, hogy az ezen határozattal en­gedélyezett 25.000 frt összegből a Társaskörnek a helybeli takarékpénztárral szemben fennálló jelzálogos tartozása kifizetendő leszen. Múlt évi deczember 18-án terjesztette be Fogarasi Sándor építési vállalkozó mérnök a kör uj helyiségeinek kiépítéséről és a régiek átalakításáról szóló főszámadását. A felülvizs­gálati jegyzőkönyv tanúsága szerint, melyet Er­délyi István és Nyárády László ellenőrző fő­mérnökök írtak alá, a végrehajtott összes mun­kák költsége 1 i 54:9 frt 06 krra rúg Ebből 81 frt 34 kr. kamat különbség levonásával a vál­lalkozónak kifizettetett 8918 frt 66 kr. ; igy te­hát végkijárandósága 2630 frt 40 kr. Ezen ösz- szegből azonban a szerződés 6-ik §-a értelmében a vállalati átalány összeg 10°/0-a vagyis az el­maradt munkák értékének levonásával 8678 frt 31 krra menő vállalati összeg után 867 frt 83 kr. biztositékképen visszatartandó és csak 1900. évi deczember hó 14-ike után megejtendő utó­felülvizsgálat folytán és csak akkor lesz kiad­ható, ha semmi oly* hiány felmerülni nem fog, melynek pótlására a vállalkozó kötelezendő lenne. Az építő mérnök felhivatván, hogy a vég összegeiben ezennel ismertetett felülvizsgálati jegyzőkönyvre és leszámolásra észrevételeit te­gye meg, kijelentette, hogy azt elfogadja s vég- járandósága kifizetése után az ópitkezésből ki­folyólag a Társaskörrel szemben semmi keresete fenn nem marad. A felülvizsgáló bizottság, tekintettel arra, hogy az építkezés általában kellő minőségű anyagok felhasználásával, gondos kivitellel haj­tatott végre, a vállalkozónak a biztosíték levo­násával fenmaradó 1762 frt 57 kr. végjárandó­ságát kifizetésre javasolta. Ugyanezen választmányi ülésben számolt le Antal Dániel keresked. tanácsos alelnökünk a Budapest belvárosi és a helybeli Takarékpénz­tár részéről a Hermán Mihály elnökünkhöz ér­kezett kölcsönökről. A Takarékpénztárnál fennállott jelzálogos tartozásunk lefizetése után az okiratokkal iga­zolt számadás szerint készpénz bevétel 11856 frt 15 kr.; az igazolt kiadások után maradvány 296 frt 79 kr., melyet a megtartott számvizsgálat után Társaskörünk pénztárának tényleg át is adott. Itt említjük fel, hogy szeretett elnökünk, Hérmán Mihály a legnagyobb érdeklődéssel, gonddal, körültekintéssel és fáradozással vett részt az újjáalakítás nagy munkájában, azonban váratlanul közbejött betegsége buzgalmának gyümölcseit élvezni ezen idő szerint nem en­gedte meg és ennélfogva a választmány alelnö- künket bízta meg az építkezési kölcsön teljes felhasználásával és a helybeli Takarékpénztár­tól a berendezésekre fordítandó újabb 1000 frt kölcsön felvételével, mely a rendes évi bevéte­lekből leend fedezendő. Ez az összeg azonban, mint előre látszik, az építkezés folyamán felmerült berendezések, változtatások, módosítások és tulkiadások fede­zésére nem lesz elegendő és azért a választmány az alelnök által felveendő újabb 1000 frt póthi­tel fedezésére felhatalmazást kér, a mely összeg ugyancsak a folyó bevételekből leend fizetendő. Vendéglői bérletünk már régebben lejár­ván, tekintettel a beállott építkezésre, azt a választmány kiadására csak legutóbb tartotta meghirdethetőnek. a pályázat kétszeri meghirdetése után sem akadt a bérletre jelentkező ; azért a vá­lasztmány, figyelemmel a tetemesen felszaporo­dott világítási és fűtési költségekre, úgy hatá­rozott, hogy Demkő János jelenlegi bérlőt 3 évre szerződteti, s ezen évek elsejére a bér összegből 200 frt. leengedést tesz. Az 1899 ík számadás szerint bevétel 4o66 frt 18 kr; kiadás 3526 frt 54 kr; pénztári ma­radvány 839 frt 64 kr. A vagyonmérleg főösszegei: vagyon 43278 frt 19 kr; teher 25000 frt; tiszta vagyon, mint egyenleg 18278 frt 19 kr. Az 1900. évi költségelőirányzat összegei a következők : bevétel: 5205 kor. 06 fillér, kiadás : 5205 kor. 06 fillér Tagjainak száma : rendes 216 ; vidéki 21; ideiglenes, kik között a közös és honvéd tiszti­kar, valamint a kataszteri felmérés tisztviselői­nek hullámzó száma is benna van, 98 ; féldijas tag 30; tiszteletbeli tag 3. A könyvtár állománya, nem számítva a lapokat és folyó iratokat, 2900. magyar mii. Eltávoztak: Bányász Albert, dr. Bajnay Endre, Farkas Béla, Fried Sándor, ifj. Jákó Sándor, Magos Menyhért, Moess János, Sarma- ságh Géza, Steinberger József. Kiléptek : Deutsch Ignácz, Dr. Gönczi Ignácz, Jékei Károly, Mazurek Pál, id. Koós György, id. Poszvék Nándor, Ruprecht Antal, Szőnyi Ferencz, Toldy István, Dr. Teörsök Ká­roly, Vásárhelyi Kálmán, Elbel Tibor és Schick Elemér. Tagsági díjnak nem fizetése miatt a vá­lasztmány törölt 1 tagot. Uj tagok: Dr. Korbai Károly, Pethő György, Makai Sándor, Szőllőssy Lajos, Szo- boszlay Sándor, Schneller Károly, Dr. Paál Ist­miről barátom elfeledett felvilágosítani, vagy talán nem is akart.) Most már hárman voltak, mint ama „há­rom istennő Krétában“ . . (oh ha én lettem volna Párizs.) Egyik feketeszemü barna. Mindig ilyen volt az ideálom. A másik kettőt egymás nélkül képzelni nem lehet. Szőkék, sötétkék szemekkel. Egyik elbájoló, ha daczosan összeszoritja ajkait s feltekint azokkal a mély kék szemekkel, a másik úgy csicsereg, mint a legdalosabb füle­müle, lehetetlen, hogy minden dalával együtt ne rezegjen a szived! Beszéltünk sok mindenről. A farsangi mu­latságoktól kezdve fel, fel a szakácskönyvig (a lányokat ez is érdekli, én ugyan nem igen vagyok jártas benne.) Végig játszottunk a „haragszomrád“-tól kezdve minden játékot a kibékülésig (ezt sokan zálogkiváltásnak mondják). Vadásztam specziális vásárhelyi kifejezé­sekre. Mindössze két szó került horogra (nem mondhatom, hogy lövésre) : „tett-orr“ és a „kígyó csípés“. Az elsővel mai napig sem va­gyok tisztában, csak homályosan látom e szó jelentését, mintha bizonyos „rizspor“ lenne a szemeim közzé hintve. Annál inkább felfogtam a második kifejezés teljes értelmét. Ereztem, hogy engem is megcsípett a kígyó (gondolom a „haragszomrád“ közben). Mindenek előtt azzal akartam tisztába jönni, hogy közönséges vizi sikló, vagy pedig vásárhelyi vipera csípéssel van dolgom? (bevallom, hogy a kígyók külön­böző fajai közzül csak e kettőhöz van sze­rencsém.) A csípés nemét egyelőre nem tudtam el­dönteni. Akkor azt hittem, hogy veszedelmes vipera csípett meg, ma csak egy kedves sikló harapásáról beszélhetek. Annyi bizonyos, hogy akkor egy édes zsibongást éreztem. Kiváncsiak talán, hogy történik a kigyó csípés? erről nem beszélhetek, csak mint lát­nok jósolhatom meg mindenkinek. Szükségtelen, sőt lehetetlen tőle óvakodni. Sokan szeretnék is, hogy a csípés mennél erősebb legyen, s mi- | nél lassabb legyen a gyógyulás. Én kigyógyul- tam (bár magam sem tudom, hogy örvendjek-e rajta ?) Imigy megsebezve végig tánczoltam V.-en egy mulatságát is. Gyógynlni akartam s még betegebb lettem. Konsatáltam, hogy V.-en min- I den leány elragadó. Tánczközben azt tapasztal- I tam, hogy a hölgyek valamennyien féltették I feltüzött csokraikat az összetöréstől. A mamák árgus szemekkel őrködtek a legyezőkre s egyéb eltulajdonítható tárgyakra. így aztán báli zsákmányom igen csekély volt. Tánczrend, eltört legyező darab, rózsaszín ruháról lopott disz, egy erősen parfümözött zsebkendő és tizenkét oldalba-lökés összes meg­mentett emlékeim. A bál után boros üvegek mellett búsla­kodtunk, elmélkedtünk az elmúlt éjszakáról. A czigány is a szomorú nótákat válogatta. A pa- laczkok rémes gyorsasággal ürültek, pedig a helyi érdekű nóta „Maros vize folyik csendesen“ ugyancsak intett a csigavérre. Intette volna inkább a reggelt, a mely rövidesen megérkezett. A felkelő nap kivörösödött szemei (az öreg is biztosan egész éjszaka kóborolt) egy búcsúzó kompániára tekintettek, melynek tagjai tőlök telhető gyorsasággal tűntek el a szélrózsa min­den irányában. * * * Legyen elég a remimiszcenciákból ennyi. Ha mostanság visszagondolok a V.-en eltöltött napokra, mindig egy kellemes érzés fog el, a mit mindenki vágynak, vonzódásnak nevezne. Honnan van ez ? Erre hirtelen felelni nem tudok. Olvasóimhoz fordulok ; kérem súgják meg nekem, talán a vidék szépsége, a város nevezetességei, vagy a vásárhelyi borok, esetleg bájos leány szemek keltették bennem ezt a vonzerőt ? Lengyel Endre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom