Szamos, 1900. április (32. évfolyam, 26-34. szám)

1900-04-19 / 31. szám

I XXXII. évfolyam. Szatmár, 1900. csütörtök, április hó 19. 31-ik szám. TT7T SZAMOS. Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. A SZATMÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. r.' ■’ 't Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Mindennemű dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltetnek Minden beigtatás után 60 fillér bélyegilleték fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. Amerikai heremag. Abból az alkalomból, hogy a szak-, sőt napilapok a heremagvakkal űzni szokot vissza­éléssel szemben mind élesebben állást foglal­nak, sok gazda előtt felmerül az a kérdés, hogy miért üldözik éppen az amerikai hereinag forgalomba hozását akkor, mikor e mag aránylag sokkal szebb, sokkal olcsóbb, fel­ismerni az európai magtól annyira nem le­het, hogy a szakemberek is csak az Ame­rikában előfordulni szokott, közte talált gyom magvakról ismerik fel. Nos, tehát ez mind áll; de nagy különb­ség van az amerikai heremag fejlődésében. Először is az Amerika kedvezőbb tala­jához, klyimájához alakult herének mi ugyan­azokat a viszonyokat megadni képtelenek vagyunk, s míg a mi európai herénk a mi viszom ainkkal szemben kevésbé igényes, addig az amerikai here megsínyli azokat és különösen telünket nem birja ki s igy ki­ritkul. Az amerikai here fejlődése sokkal lassúbb. Mig pl. a második kaszálás után 3 héttel a a mi luczernánk magassága eléri a 30—35 cm.-t, addig ugyanakor az amerikai luczerna alig 15 cm. magas. Jólehet később erősebb fejlődéssel utóléri a mienket, de az eleinte lassan fejlődő amerikai herét a gyomok rend­szerint elnyomják, rnegritkitják, úgy, hogy ahol a mi lóherénk még a negyedik, sőt ötödik kaszálásra is tisztességes hozamot ad, ott az amerikai mag után már alig nehány szál a here; a többi gyom. Éppen ez elgyomosodásnál de az eltérő klymánnál fogva is az amerikai luczerna jóval rövidebb ideig tartható lenn, úgy, hogy ahol a mi luczernásaink a 8-ik 7-ik évben még elég sürü, az amerikait már a 3-ik 4-ik évben kiszántani vagyunk kénytelenek. Lassúbb elgyomosodásra alkalmat nyújtó fejlődésével arányban áll természetesen a hozama is. Stebler tanár a zürichi magvizs­gáló állomás igazgatója 1892 — 7. években végzett kísérletei igazolják, hogy átlagban az amerikai here csak 70% hozamát adja az európainak s ez is mint takarmány jóval silányabb minőségű. Ami azonban leginkább ellenségévé 1 tdsJ a gazdákat, az a tulajdonsága, hogy a mieinknél jóval nagyobb aranka magvak fordulnak elő, melyeket a mig egyrészről rostával kitisztiani nem lehet, másrész aran­kára való vizsgálata a szokott egyszerű el­járás mellett, midőn nagyobb mennyiség alját vizsgálják át, bizonytalan s igy a mag­vizsgáló állomás nem is blombozza. Az amerikai eredetű here magot, mint említettük, felismerni csakis az amerikai ere­detű gyommagvak után lehet. A növényt azonban felismerhetjük durvább szöveteiről, haragosabb zöld színéről s alján erősen szőrös leveleiről és száráról. A fenti adatok indokolják azt a szigorú állásfoglalást, mit az amerikai heremaggal szemben tapasztalunk, s mert magva jóval kevesebb értékű, ezért éppen ránk, kiknek heremagvakban oly tekintélyes exportunk van, nagy jelentőségű e kérdés, mert ha he­réink amerikaival iníiciáltatnak, e körülmény heremag termelésünknek nagyon is érezhető károkat okozhatnak. Ez a felfogás, ez a tudat tette köteles­ségünkké a Klein Vilmos ellen felmerült hirlapi vádak után azonnal lépést tenni, hogy e kérdésben tisztán láthassunk, esetleg az óv­intézkedéseket ha elkésve is, megtehessük. Ivleint, mint jó nevű, bizalmunkat meg­érdemlő kereskedőt ismertük s igy olyan módot ajánlottunk neki maga igazolására, ami az alaptalan vádaktól tisztára mosni alkalmas. Ő azonban e módot nem ragadta meg. Vegyes bizottság elől is kitért, s az amerikai here­Fiuméba és vissza. — Útirajz. — Irta: Regéczi Sándor. Szatmártól délnyugatra, Budapesten-Zágrá- bon át vasúton 936 kilom. távo ságban fekszik a liburniai Karszt hegység déli lejtőjén, az Ad­riai tenger Quarnero nevű öble északi beszöge- lésónek közepén a magyar tengeri kereskedelem góczpontja : Fiume. Oda és környékére igyekezett az a kis tár­saság, m9Íy a helybeli ev. ref. főgimnázium nö­vendékeiből és tanáraiból alakult, hogy a húsvéti j szünidő első felét tanulmányi utón töltse. Apri-1 lis hó 7 én a reggeli 9 órás vonattal Szatmárról j elindulván, az este már édes magyar hazánk szék és fővárosában, Budapesten találta a 62 személyből álló vidám társaságot, hol átszállván a Bndapest-Fiumei vonatra, nehány percznyi tartózkodás után útját a m. kir. állam vasút vo­nalán — mindenütt külön kocsikban folytatta. Hűvös, szeles és esős volt az éj; virágva­sárnap reggele nem valami kellemes időjárással kecsegtetett. Midőn azonban utunkon Magyar- ország végállomását, Gyékényest elértük, kide­rült reggel az ég s nehány perez múlva a Drá­ván át Horvátország első állomására, Drnyébe érkezvén meg, az utóbbi napok jelentékeny csa­padékának káros következményei tárultak sze­münk elő, vizöntést láttunk mindenfelé s ez igy volt egész Horvátországon keresztül, a Száva és Kulpa sik környékén is egyaránt. Hogy még inkább fogalmat szerezhessünk a délnyugoti vi dék tavaszi esőzéseiről, ismét gyűlt a terhes felhők sötét tömege s Zágrábon megindult a zápor, mely aztán Károlyvárosig meg sem állott. Dél volt, mikor április 8-án Károly városból el­indultunk ; előttünk volt a Karszt a maga kopár gerinczeivel, sziklatömbjeivel, fákban és cserjék­ben szegény hegyoldalaival, hegyszakadékaival veresagyagos, művelhető, szántás alá fogható, itt-ott azonban csak ásóval vagy kapával kezel­hető, sokszor alig nehány négyzet métert tevő, körfalakkal biztosított helyeivel. — De nem szántóföldjeivel, melyeken mint egyes foltokon a természet e rettenetes temetőjében szívesen pihen meg az utazónak a nézésbe már-már be­lefáradt szeme. Szuszog, prüszköl a gőzkocsi; arányosan bár, de mindinkább jobban és jobban emelkedik az ut. Hatalmas bevágások a hegyoldalba sej tetik velünk, hogy az útnak nehezebb része előttünk van, s a hol megszakad a szirt, hol meleg napsugár a vékony termőréteget melen­geti, onnan mosolygó kehelylyel int felénk „Isten hozott“ at a kankalin virág. Majd kezdenek egyes hófoltok mutatkozni — az elmúlt télnek maradványait látjuk bennök, de egyet fordul az ut, nagyot sípol a gép s meglepetésünk még fokozódik: a merre haladnunk kell, a távolban hó borítja a hegyek kúpjait, és oldalait és su­gár fenyvesek mintegy dicsekedve hirdetik, hogy itt is élnek ám s a hol az ők tanyájuk van, ott különbnél különb tájképekben gyönyör­ködhetik az ember. A sürü felhőtömeg mintegy varázsütésre szótfosziik, tavaszi nyájas napsugár özönlik el a tájon, minden hegyszakadék, minden völgy, minden gerincz, minden orom más-más világí­tásban látható . . , felejthetetlen, lelket megrázó, kedves tájképeknek, a vadregényes helyeknek tömkelegé ez. Üresek a kocsi ülőhelyei, a tár­saság minden tagja a kocsik folyosóin tartóz­kodik, mindenik gyönyörrel legelteti szemeit a természet csodálatos alkotásain. Délután 2 és 3 óra közt van az idő Az égbolt tiszta kék, csak egyes felhő foszlányok úsznak a végtelen űrben s a kocsikban meg- gyujtják a lámpásokat. Az alagutak, hosszabbak és rövidebbek egymásután következnek s mire Delnicében megáll a vonat, bokáig érő hó bo­ritja a környéket. Tavaszi, meleg napsugár, virág vasárnap, — de itt karácsonyt hirdet minden talpalatnyi föld! Narancsot árulgat ott künn a bőbeszédű olasz, az élénkebb diák elem delnicei fagylalt­tal kinálja egymást. Elérjük végre a Fiume kerületéhez tartozó Plase helységet, — örömri- valgá;> Lallszik minden kocsiból, — amott, — a tenger, ott lenn a szörnyű mélységben, ot.t, ott a messze távolban tündöklik a tengetek legtisz- tábbika: a kék Adria. Amott is magyar szó halíszik, amott is régi, kedves ismerős vár mi reánk, s mikor a Karszt hegység tekervényes lejtőiről leeresz­kedvén délutáni 6 órakor Fiúméban kiszállunk, örömrepesve üdvözöl „Isten hozott“-tal egy ked­ves, régi jó barátunk, a fiumei állami felsőbb Miklósi Kornél czipészmesler Eötvös-utcza 2. sz. a Korona szálloda átéli nében Szatmáron. — A szatmárvidéki vásárló szövetkezet szállí­tója. — A tavaszi idény beálltával van szerencsém a n. é. közönség b. figyelmét üzletemre felhivili. Gonddal, csinnal és szakszerűséggel készitek miudennemü könnyű, fiuom, és tartós lábbelit, mérsékelten megszabott árak mellett; a hibás ab­normális lábakra különös figyelmet fordítok. — Mindenféle fűzök, valamint czipő féayesitő kenőcsök üzletemben kaphatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom