Szamos, 1900. március (32. évfolyam, 17-25. szám)

1900-03-22 / 23. szám

XXXIi. évfolyam Szatmar, 1900. csütörtök, márczius hó 22. 23 ik szám. SZAMOS. Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárnap es csütörtökön. A SZATMARMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Egész évre 4 frt. — Félévre 2 írt. — Negyedévre I frt. Egyes példány ára 10 kr. SZEllK -SZTŐSEG Rákóczy-utcza 9 sz. KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz Mmdeanemü dijak Szattuaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban köz iltetnek Minden beiktatás után 30 kr. bélyegilleték fizetendő Nyilttér sora 60 kr. [ég egy pár sor a románokról. (Befejező közlemény.) Hallottam románok részéről nyilatkoza­tokat, hogy még 10°/H sincs a román intel- ligentiában, kik kifelé gravitálnának. Ez még nem vigasztaló. Az volna szép és dicsek­vésre méltó dolog, ha azt mondhatnék, hogy itt senki sincs, aki idegen bálványoknak sze­retne áldozni No de jól van. Egyelőre elégedjünk meg azon tudattal, hogy habar nem is so­kan, de vannak kik szívesen settenkednek a szomszéd háza tája körül. Ezeket hagyjuk el a maguk utján, mig az idő megtanítja őket arra: hogy „nem mind arany ami fénylik ~ Ez alkalommal én a román intelligen- tia figyelmét egész más dologra akarom irá­nyítani s mennyire szerénységemtől kitelik, le szeretném rombolni azt a hideg s valóban indokolatlan válaszfalat, mely a román intel- ligentia nagy része és a magyarság között meg íenn áll, mert innen származik a félre­értéseknek egész lánczolata. Vagy ha ezt nem logom tehetni, legalább világot gyújtok hogy a hivatottak jobban világítsanak, mert erre nagy szükség van. Valljuk be-őszintén: nem ismerjük egymást. S mindaddig, mig egymáshoz nem közeledünk, egymás inten­tion meg nem ismerjük, nem lesz meg kö­zöttünk az a kívánatos testvéri szeretet és bizalom, ami megvolt évszázadokon át s ami mai napig is megvan p. 0. Máramaros ! ban. Egy sót, egy kenyeret eszünk, sorsunk együtt ver, vagy emel, kár, hogy közénk dobták a visszavonás üszkét Lehetetlennek tartom, hogy akadna akár magyar, akar hazafias román ember, aki a feléje nyújtott baráti jobbot visszautasítaná. Lehetetlen, hogy a századokon át fenállott testvéri viszony vissza ne térjen. És az an­nál hamarább fog vissza térni, minél hama­rább el fogjuk távolítani azon okokat, melyek az eihidegülésnek forrásai voltak Példákat fo­gok felhozni, melyek egyideig szabadon haj­tották a zavarosban halászók malmára a vizet s bizony bizony megfogunk győződni hogy az eihidegülésnek nem a magyaiság, hanem a románok az okai, az által, hogy egy pár képzelt nagyságnak beálltak szekér­tolónak. Már maga azon tény, hogy p 0. az érdél i románság egy része az államfenn­tartó elemet a magyarságot egy általában nem is ismeri, vagy ha ismeri, oly külföldi világításban ismeri, mely mindent mutat csak igazat nem, alkalmas-e arra, hogy e kü- lömben hasznavehető elemeket az államszer­kezetbe beillessze s önönmaga és az állam javára kamatoztassa ? Grácz, Prága stb. szolgálhat egy-egy román fiatal embernek igaz képpel azon jó indulatokról és intentiókról, melyekkel a ma­gyarság a románok iránt viseltetik. Ezer éves közös történelmünket talán Drezdában vagy Bukarestben fogják igaz világításban előadni? Bizonyára nem! No már most az oly egyén, kinek itthon nem volt alkalma a magyarságot megismerni, mert esetleg még magyarul sem beszél, kül­földön pedig csak gyűlölni tanulta a ma­gyart. képes-e egyébre, mint arra, hogy ha visszatér, itt bajt és kellemetlenséget csinál­jon ? De nem megyek oly messzire. Egy-egy ily szabású szemináriumi tanár képes egy egész intézet fiatalságát elbolonditani és sok­nak egész jövőjét elrontani. Ismertem oly fiatal papot is, ki mint kifogástalan ember, magyar iskolából került a szemináriumba,, de egy év múlva, mivel a családban legin­kább a magyar nyelvet használták, kis test­véreit nyaggatta, (mert a nagyok úgy sem hederitettek rá) hogy ne gagyogjanak ma­gyarul. Pedig ma, ha tánczol. csak a csár­dást szereti Az ily elemek a közéletben egy-egy darabig — mig észre nem térnek, zavarnak annyi vizet s a kedélyekben okoznak sok­szor annyi háborúságot, hogy bizony évek kellenek hozzá, mig a higgadtabbak a fel­kavart hullámokat le tudják csillapítani. Még csak egy példát hozok fel. Akár­hány család van, mely a társadalomban elő­kelő helyet foglal el s általában viselkedése sem eshetik kifogás alá, de szobái falát „Carol“ vagy más efféle ezélzatos képek Tiéd a hatalom. Irta: Szabados Ede. Az ev. ref. főgimn. márcz. 20-án rendezett hangversenyén szavalta: Hodossy Lajos. Malom alatt, katágasnál, kurtakocsmán, fonóba’ Villámszárnyú gonosz hírnek itja, vénje tudója, összebújnak, sugnak-bugnak : „De nagy is volt [szerelmük, A mig az a sötét felhő ott borongott felettük, S hogy kiderült az ég boltja s egymáséi lehettek, Alig alig esztendeje — megunták a szerelmet. Egyik erre, másik arra, bej ! nézni is fáj nagyon, Tudja Isten, kit érjen vád, kinek jusson szánalom!“ Gerő Sándor háza tája békétlenség tanyája, Mintha az ég súlyos átka feküdt volna reája. „Jaj, minek is kellett téged, gonosz asszony, [meglátnom, Vagy ha igen, mért nem maradt hő szerelmem [csak álom!“ „Jaj minek is rabolt el az irigy halál, hitvesem! Sírod mellett, Bandi János, mért nem ástak [sirt nekem!“ Kikeletre fordul a tél, ősz lépked a nyár nyomán, Szabadságos honvédcsapat veri a port szaporán. Kinek apja, kinek anyja, kinek épen babája : Egyiket ez, másikat az teli szívvel de várja ! Hej! csak egyet nem vár senki, jó neki, hogy [nem tudja, Ha megtudná, dehogy volna oly sietős az útja. Testvérbátyja portájáig Gerő László meg sem áll, Mért is állna? rajta kivül nincs szerette egy [se már. Lálni, szót cserélni véle úgy sarkalja valami : Okát csak a Mindenható, az tudná megmondani. „Áldjon Isten, László öcsém, hogy elhoztad [magadat!“ „Hozta Isten, áldja Isten a kisebbik inamat!“ „Ha tudnátok, ezt a perczet mily régóta epedtem ! Hadd fakaszszon boldogságtok boldogságot [lelkemben, Mert boldogok vagytok nagyon, azoknak kell [lennetek !“ Baljóslatú kínos csend rá, nem egyéb, a felelet. Nézi őket Gerő László, vére, szava elakad, Reménysége virágának bimbója is hervat.ag, Majd beszéd kél halvány ajkán, alig haitik, [csendesen : „Ezért lett hát kárhozatnak martaléka életem !“ Néma éjfél teregeti sűrű fátylát a földre, Néma éjen várja, várja Gerő Sándort az öcscse. „Sötét titok nyomja lelkem, hadd pattanjon a [zárja. Gyilkos lettem, érted tettem, haj! mindhármunk [átkára. . . . Fenn magasan hol a felhő öleli a szirteket, Bándi János, — ma is látom — nézd !. .. nézd ! . . . [felém integet! Egy-kettőt lép . . . megcsuszamlik a rögös ut [alatta, Szédületes mélység fölé kapaszkodik két karja ! Lelket rázó sikoltása sir, jajong a csenden át . . . Csak kezem kell felé nyujtnom s holtaiglan [engem áld . . . Üz az irgalom hatalma, de visszatart valami: Vigasztalan szenvedésed éjszakái, napjai S előttem állsz te, szülőtlen gyermekkorom [gyámola, Te ne leld föl boldogságod itt e földön már soha ?“ Eszembe jut nagy szerelmed gyilkoló vad keserve, S '.ivem tépi sóhajtásod : ,,Ha az enyém lehetne !‘l S futok, futok, őrjítő láz verejtékzik arezomon, Bándi átka zug fülembe : „Te voltál a gyilkosom!“ Hol a vigasz, mely balzsamot csepegtetne [keblemre ? Hova lett a boldogságod, hova szived szerelme ? Oda borul Gerő Sándor testvéröcscse nyakába, Keserűség tengere lesz kényeiknek vad árja. „Szegény ! szegény ! amit tettél, áldás he^ett [but hozott: Miattad lett mind a hármunk mindörökre [kárhozott!“ Lassan ölő bánat marja Gerő László kebelét, Csillagban sötét éjnél szomorúbb az, feketébb. Nyugtot nem lel, nyoszolyáját elkerüli az álom. Lopvást megy ki a kis kapun, túl a faluhatáron. Csillagtalan az ég boltja, fekete gyász takarja, Mintha a nagy széles világ temetkezni akarna. Miklósi Kornél czipészmesler Eötvös-utcza 2. sz. a Korona szálloda átéli nében Szatmáron. — A szatmárvidéki vásárló szövetkezet szállí­tója. — A tavaszi idéuy beálltával van szerencsém a n. é. közönség b. figyelmét üzletemre felhívni. Gonddal, csinnal és szakszerűséggel készítek mindennemű könnyű, fi lom, és tartós lábbelit, mérsékelten megszabott árak mellett ; a hibás ab­normális lábakra különös figyelmet fordítok. — Mindenféle fűzők, valamint czipő fényesitő kenőcsök üzletemben kaphatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom