Szamos, 1900. január (32. évfolyam, 1-8. szám)

1900-01-25 / 7. szám

Melléklet a „Szamos“ 1900. évi 7-ik számához. a színház minden zugát megtöltötte, s tapsolt olyan tüntető lelkesedéssel, hogy a vendég mii vésznőnek a vasfüggöny ritkán használt kis aj­taján is ki kellett jönnie, hogy meghátottan kö­szönje meg a számtalan kihívást. Előadás után a diákság lelkes , éljenzéssel kisérte lakására. Az előadás általában jól folyt le s az el­ismerést első sorban Morvay tipikus czigányjá- 1 nak adhatjuk. Táborinak nem illenek a komo­lyabb szerepek, a rideg apa komorságába a ki­tűnő „Dachselmájer“ humora vegyült. Kömley kaczagtató alak volt, feleségének szerepét pedig Latabárné mutatta be jóízű alakításban. Vasárnap Hegyesi Mari utolsó vendégfel - lépte alkalmából Abonyi Lajos „A betyár ken­dője“ czimü 4 felvonásos népszínműve került színre telt ház előtt. Magáról a darabról nem sok jót lehet mondani s ha nincs Hegyesi Mari, bizonyára csalódottan távozik a közönség. De az ő keresetlen, közvetlenül az érzésből fakadó játéka ismét fokozott müvélvezetet nyújtott. Legerősebb jeleneteiben is distingvált, ment a túláradó kitörésektől. Méltó befejezése volt ezen szereplése vendégjátékának. Zsófia koresmáros leány szerepében Tarnay tüzes játékával és éne­kével nemcsak partuerét Bandit (Morvay), ha nem a közönséget is elragadta. nem szabad felszámitani. — Három fél óv alatt köteles az adós tartozásának 10%-át lefizetni. Valóságos áldás ez a népre, különösen ilyen súlyos pénzügyi viszonyok között a mikor a baukoknál a kamat s költségek 15% ra is felrúgnak. A szövetkezet elnöke Csighy István ev. ref. lelkész ; hivatalnoka kettő van a szövetke­zetnek: könyvelő és pónztárnok. a« állami ta­nító a könyvelő, pénztárnok a gör. kath. tanító. Természetesen eleinte nehezen ment a könyve­lés s napló készítés, de az adott utasitás után most már teljesen könnyen és helyesen megy. Fizetése a kettőnek 200 korona, de majd ha a viszonyok megengedik nagyobbitva lesz, mivel ez a tiszteletdij nincs arányban a munkával. — Különben az egész intézmény' majdnem a mo rálon alapszik. A szegedi háztulajdonosok tűzkár bizto­sitó szövetkezete alakult dr. Lázár György' orsz. képviselő elnöklete alatt f. hó 15 ón. Állatbiztosító szövetkezet alakult a Sze- pességben Leibnitz városban. A biztosítási dij az állatállomány értéke és az évenkénti károk aránya szerint állapíttatott meg. A szövetkezet kezelése díjtalan. Minden elhullás esetén teljes kártérítést nyújt, csak a ragályos betegségek következtóbeni elhullások vannak kizárva. Á Szatmármegyei Gazdasági Egyesület hivatalos közleményei. Rovatvezető: Poszvék Nándor, eg.l titkár. A Kraszna-Szt.-Miklós községi hitelszö­vetkezetről. E községben a hitelszövetkezet az elmúlt óv folyamán október 20-án alakult meg 108 üzletrészszel és 76 taggal; ma pedig van 158 üzletrész és 108 tag Czélja ez intézménynek: a tagokat taka­rékosságra szoktatni s olcsó hitelhez juttatni. Egy üzletrész értéke 40 korona, melyek havi koronás részletekben törlesztetnek le, egyszerre is befizethető s ez esetben az illető az üzleti óv végén 5°/0 osztalékban részesül, mivel a nye­remény többi része tartalék és alaptőkére fordit- tatik. — Hitelt nyújt váltóra, kötvényre s 10, 15, 20 évi türlesztéses kölcsönöket is ad beke­belezés mellett. Úgy a bekebelezést, mint a ki­törlést vagy a központi igazgatóság, vagy a helyi igazgatóság eszközli díjtalanul sőt a telekkönyvi kivonatot is a miniszteri rendelet értelmében bélyegtelenül tartoznak kiadni s ha tehát a szegény emberhek pénzre van szüksége — a pénzszerzés egy krajezárjába se kerül, mi pedig ezelőtt 5 —600 koronánál 36—40 koronába került. A váltókat s általában minden kölcsönt, a helyi igazgatóság szavaz meg s leszámolás vé­gett felküldi a központi igazgatósághoz Buda­pestre, honnan a pénzt 51/2% levonásával le- küldi ; a helyi szövetkezet nem számithat ma­gának több nyereséget 2°/0-nál, tehát a kamat­láb 7'/2u/o ebben minden benne van, költséget HÍRROVAT. Az 1899. év lejártával fölkérjük a mélyen tisztelt vidéki előfizetőinket, ho^y hátralékaikat beküldeni s előfizetéseiket megújítani szívesked­jenek. ® Személyi hir. Gr. Hugonnai Béla főis­pán f. hó 19 én a reggeli vonnattal Budapestre utazott. * Kinevezés. A debreczeni kir. tábla el­nöke Hikl Imre végzett joghallgatót a helybeli törvényszékhez díjas joggyakornokká nevezte ki. * Iskola látogatás. Nagy Károly kir. tan­feliig. előségi tolluok f. hó 15 17-én Nagy­Bányán úgy a központi, mint a kültelki iskolá­1 kát meglátogatta. Szerenád. A helybeli kir. kath. főgimná­zium tanulói szerenáddal lepték meg tegnap este szeretett igazgatójukat Ratkovszki Pált, I nevenapja estéjén. A dalkör szépen előadott darabjai után Lengyel Endre VIII. o. tanuló I lépett az igazgató eió s gyermeki szeretettől sugárzó szép beszéddel üdvözölte őt, a ki meg- hatottan mondott köszönetét, az ifjúság figyel­méért. > * Rendkívüli vármegyei közgyűlés lesz január 30 án. A közgyűlés összehívását a bel ügyminiszternek, a vármegyénél teljesített hiva­tal vizsgálat és elrendelt fegyelmi ügy tárgyá ban leérkezett leirata és egyéb ügyek tárgya­lása tette szükségessé. <f Tömeges fegyelmi vizsgálat. Azon hi­vatal vizsgálatból kifolyólag; a melyet Kaffka László belügyminiszteri osztálytanácsos teljesí­tett a vármegyénél, a belügyminiszter Nagy | László alispán, dr. Schönpflug Richárd t. fo ügyész, Gőnyei István első aljegyző, Péchy Pó tér harmad aljegyző, a vármegyei alispáni irat­tárt kezelő irattárnok, továbbá Ilosvay Endre és Szuhányi Géza főszolgabírók ellen a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot elrendelte. * A györteleki lelkészválasztás ellen 68 választó felebbezést adott be az esperesi hiva­talhoz, kérvén a választás megsemisitésót külön­böző indokokból. Az ügyben bíróság fog dönteni. * Iskolaszéki gyűlés. A helybeli róm. kath. iskolaszék vasárnap tartotta gyűlését dr. Keszler Ferencz pápai prelátus egyházi iskola­széki elnök elnöklete alatt. Világi elnükkó meg­választatott Antal Dániel, jegyzővé Jankovics János. Miután több, kevésbé fontos ügy s az iskolalátogatók sorrendje megállapittatott a gyű­lés az elnökök éltetésével véget ért, * Matiné. A Kölcsey-kör f. hó 21-én ma­tinéval egybekötött közgyűlést tartott a város­háza nagytanácstermében nagyszámú elegáns közönség, főképpen hölgyek vettek részt a ma­tinén, mely egyszersmint Kölcsey ünnepélyül is szolgált. Dr. Farkas Antal alelnök megnyitója után, dr. F echte 1 János titkár kimerítő tit­kári jelentésében nyújtott hü képet a kör múlt évi életéről, mely munkás élénk és mozgalmas volt, sok ünnepély sőt vidókrevaló kirándulás is rendeződött; általában az egyesület társadalmi életünkben áldásos és jelentős szerepet játszott. A jelentés szerint e kör mindnyájunk őszinte támogatását és pártfogását érdemli meg. R a d ó Bertalan pénztári számadásait olvasta fél. A pa- lyatótelek hirlapilag lesznek majd közölve. A matiné legérdekesebb és legkimagaslóbb pontja M a j 1 á t h Ferenczné urhölgy gyönyörű solo éneke volt Méder Mihály zongorakisérete mel­lett. Pompás hanganyag, meglepően szép colora­tura, az orgánum, finom, lágy, kedves hajlékony­sága, elegáns megjelenés, biztos, imponálóan ha­tározott éneklés azok a tulajdonságok, melyek ensemble-je a jelenlevőket elragadta s tapsvi­harra gyújtotta. Önagysága a szűnni nem akaró ovátió hatása alatt még egy második számot is remekül énekelt, mint halljuk a hangversenyen a színházban is szerepelni fog. Dr. Fodor Gyula Szabados Ede egyik kitűnő költeményét olvasta fel, Bakcsy Gergely pedig Kölcsey Ferencz egy kiadatlan költeményét ismertette, mely ismer tetőst egy kerek érdekfeszitő Kölcsey tanul­mánynyal vezetett be. * A társaskör farsangi mulatságot fog tar­tani, melynek ideje még nincs meghatározva. Tekintettel azonban arra, hogy Hermán Mihály a társaskör elnöke egyhamar nem vehet részt mulatságon, valószínű, hogy csak később fog megtartatni, melynek rendezésével Bartha Kál mán felügyelő bízatott meg. * Az „Ezres“ szombaton tartott „nagy asztal“-a, ha nem volt is oly népes, mint más­kor, kedélyesség tekintetében és a jótékonyság gyakorlásában mégis sikerültnek mondható. — Ezúttal különösen a tiszti karnak jutott ki a kezett a szónokra, hogy a tányérjában párolgó pulyka czotnbról egészen megfeledkezett. De most már rajta a sor, hogy kimondja, hogy ki ő, mi ő s merre van hazája. Fel is áll, de el is hallgat, -mert kénytelen az éktelen kuty'a ugatás miatt, melyben első szavai elvesznek, hallgatni. Y. Nagy András uram ko­mondorai „incselkednek“ egy közép termetű ur forma emberrel, s ha az elsőket elűzi, hátulról támadják meg. Végre is kénytelen felhúzott ernyővel foly­ton forogva, befordulni a kapun. Sejted-e ágas­falvi elöljáróság, hogy ez a te igazi rektorod, kit e perczben oly szivesen tartasz bolondnak ! Csakugyan a mint portól belepve, kihasi tott nadrággal, félága kaiserjóvel, melynek má­sik ága valamely falusi kutya tisztesség nem tudása következtében vált el társától s kilyu­kadt esernyőjével kezében megállott az igazi rektor az ö tiszteletére készült, de avatatlan szájak (nem kezek) által feldúlt lakoma romjai felett, szemében nem gyűltek könnyek, csak bá­mult. Hát még mikor bemutatta magát, hogy' ő Vastag Gerő ágasfalva rektora a nagy tekintetű elöljáróság, kijebb került az belső házból, hogy jobban szemügyre vehessék azt az urat. Oda berni pedig ezalatt eltávozván a macskák, czin- czogtak az egerek. Vastag ur élt ez alkalommal s nagyokat csípett az Örzse asszony arczán, a megtestesült kacsintás a csók is elkezdte kör útja'. Az uj Vastag pedig csak mondogatta, hogy ő a mai vonattal érkezett, de a küldöttség ép az orra előtt hagyta el az állomást s igy a nya­kába vette az utat s örömmel jött Agasfalvára, s itt még meg se ismerik. Összeröffent erre az önérzetes elöljáróság, rá ripakodtak, hogy még őket bántogatia, majd megtanítják ök, hiszen úgy ismeri az efféle se „tücski“ se „hajcski“ embereket, csak vigye a bőrét míg ép, sőt a heves bába kattogása folytán csaknem ütlegelni kezdték a szegény elkónyszeredett rektort. Végre is Csorvás biró ur eltalálja a szeg fejét, mert a mint mondá nem az forog kérdés­ben, hogy a kettő közzül melyik a Vastagabb, hanem, az hogy a két Vastagot szembe állítják s csak az egyik fogja magát Agasfalva rektorá­nak vallani, s az az egyik biztosan a bent levő lesz. De mennyire földre lettek sújtva, midőn a biró azon kérdésére, a két Vastag Gerő közül nelyik Agasfalva rektora? nem kiáltotta csak az utolsó jött, hogy én, az előbb érkezett pedig igy felelt: „Én atyafiak nem lehetek a ti rekto­rotok, primo : mert igaz, hogy Vastag vagyok, de nem Gerő, hanem Dénes, ti pedig Gerőt vá lasztottátok meg ; secui\do : nektek rektor kell, én pedig nem az vagyok, hanem Agárdy gróf is­pánja, hol ma kell elfoglalnom helyemet.“ Ha azonban akarjátok s ellenem nincs ki­fogásotok ón megmaradok rektornak. (Nem a hivatásért való rajongás, hanem a pompás lako­mák s a szép menyecskék hódították az ispán ur fejét a rektorság felé.) A valódi rektor sem vette „casus bellinek“ a'dolgot, hanem rekuzét csinálva beállott is­pánnak gróf Agárdyhoz annyival inkább, mert látta, hogy az atyafiak bizalma nagyon gyenge lábon állott. A nemzetes elöljáróság pedig örült, hogy végre rektort kapott. És mórt ne lenne jó rektor az ispánból? Hiszen neki is megvannak azon „instrumentumai“ melyek a többi rektoro­kat „jókká“ teszik: hosszú szárú pipa, zsíros kalap, fényes kabát s jó ezugos gége. S a mint a biró ur pipa alól kibökte, ha volt talentumja ahhoz, hogy az ökrökkel bánjék, mórt ne tudná az ágasfalvi csemetéket nevelni ; s a mint a gazdaságban keze alatt jó karban voltak a mar­hák, azért ne lehetne vezetése mellett rendbe a község ? Ez az igaz, zúgta oda az elöljáróság. Csak a bába kerepelt most is. Kutyából nem lett még soha szalonna. Pedig nagy haszon háramlott a falu min­den rendű lakójára e szerep cseréből még az asszonyokra is, kik csak az uj rektor orrát néz­ték, s ha a hegye kékes volt, a szabadban szá­rították a mosott ruhát, ha pedig a töve veres lett, nedves időtől tartva a padláson teregették ki azt. Nagy Elemér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom