Szamos, 1899. december (31. évfolyam, 97-104. szám)

1899-12-07 / 98. szám

nagyhangú valótlan reklámokkal, — melyek j ^np^l^ilhirens áruit becsmérlik, rosznak rÜÜndják akarnék a közönséget részünkre megnyerni'.

Igen, I* |nódern, kifejlődött kereskedelem Vi»egyáltalán#!j^rn nélkülözheti, sőt megkívánja 4Kreklám%*\dé csak bizonyos korlátok közé 'sea1>^á'.

Tisztességes, szabadverseny csak jót szülhet csak üdvös lehet reánk nézve, mert nem hogy akadályokat gördítene a kereskedelem virágzása, fejlesztése elé, hanem még inkább szabad utat nyit kiterjeszkedésének.

Fel tehát a tisztességes versenyre!

Gazdasági előadások,

A Gazdasági Egyesületek téli munkaköre évek óta már a kisgazdák képzése, elméleti oktatása körül összpontosul, s habár egy vármegye nagy kiterjedése, másrészt a gyakorlat által tapasztalt gazdákká fejlesztett földmivelöinknek theoretikus ismeretek iránti indolentiája, — semmibe vevése sőt nem ritkán nyilvánuló ellenszenve megnehezítik is e munkát, ez csak annál nagyobb ösztönül szolgál arra, hogy abból az eredményből, amely százszorosán hálálja meg magát, a Gazdasági Egyletek mentül többet elérni és felmutatni tudjanak.

A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület is előállt mar programmjával.

Az idei tervezetektől nagyobb eredményt várhatunk, mint a múlt évben, mert az érdeklődést részben mar sikerült felébreszteni és mert alaposabb ismeretek szerzésére nyújtanak alkalmat a tavalyi kísérletek által rendszeresebben beoszthatóvá és az igényekhez jobban alkalmaz hatóvá tett ez idei tanfolyamszerű előadás sorozatok.

Az e hó elején kezdetét vett ellőadások eredménye már előlegezi e kilátást.

A hallgatók száma mindenütt kielégítő volt, sőt már nem csekély gyakorlati eredményről is számolhatunk be.

Sz at már on az első előadás decz. 2-án d. u. 5—6 óráig a németii iskola tanácstermében mintegy 70 gazdából álló érdeklődő előtt folyt le ; az előadás tetszéssel találkozott; a decz. 6-iki előadáson az elsőnél jóval kevesebb számú mintegy 30 főre tehető hallgatóság vett részt.

Ez eredményű Jablonszky György bor. felügyelőnek a szőlőművelés köréből vett előadásának köszönhetjük, ki mély szakértelméről és a gyakorlati igények iránti érzékéről gyöződ- tette meg hallgatóságát.

Nagy-Károlyban decz. 3 ár d. u. */23 órakor, a városháza tanácstermében az eh.ő előadást ugyancsak Jablonszky tartotta meg ugyanazon tárgyról mintegy 30 főből álló hallgatóság előtt, kik annál nagyobb érdeklődéssel hallgatták, minthogy valamennyien szőlős gazdák s igényüknek e tárgy kiválóan felel meg.

Jablonszky eddigi előadásai a következőkre terjedtek ki.

Első előadásán rámutatott szőlőművelésünk fontosságára, a szőlőgazdaság elérhető magas jö vedelmezőségére, valamint épp e téren kiválóan | értékesíthető szakismeret jelentőségére.

Röviden körvonalozta 6 előadásra tervezett értekezésének tárgyat, azután ismertette a íilloxera által még teljesen el nem pusztított régi szőlők okszerű kezelésését.

Második előadásán, mit Nagy-Károlyban pénteken fog letárgyalni, áttért az újonnan telepített szőlőkre, és pedig ismertette a telepítés körüli eljárásokat, az agrár kölcsön módozatait, a talaj és időjárás viszonyait a telepítésre, végre a telepítés irányának megállapításánál tekintetbe veendő körülményeket.

Már gyakorlati eredményt is mutat fel a Felső Bányán f. hó 3-án 0 z e g 1 é d y Tivadar m. kir. Gazd. szaktanár érdekesség, előadói routin és kiváló széles látókörről tanúságot tevő értekezése a tejszövetkezetekröl.

A hallgatóság nem volt sok, de képviselve volt az intelligentia teljes érdekelt része is. A1 külföldi viszonyokból merített megkapó képek-! kel gyakran derültségbe hozta ámuió hallgatóságát a sokat, utazott szaktanár Rámutatott1 tejtermelésünk egyik fő akadályára, arra az i export utjáui értékesítést gátló körülményre, j hogy nem termelünk tömeget. A külföld, mely képzeletünket felül múló u ennyiségben konsum-1 málja a vajat, vaggon számra vehetné csak, holott a mi napi termelésünk csalt helyenként éri a mázsa számot is el.

Szóval az előadás általános lelkesültséget keltett s azt eredményezte, hogy előadás után i fél órával meg volt alakítva a már mintegy egy éve készülő felsőbányái tejszövetkezet.

A szövetkezet Felső-Bányán kívül 4 községre alakult, u. m. Laczfalu, Nyegrefalu, Girót Tóthfalu és Magyar Kékes. — E községekkel együtt bevonatott a Szövetkezetbe egyelőre 100 tagnak 200 db. tehene, melyek naponként mintegy 500 liter tejet juttatnak feldolgozásra. — Minthogy ugyanis Felső-Bánya igen kevés tejet j értékesítő piaczot igér, azért a tej legnagyobb része feldolgozás utján lesz értékesítve, e módon pedig a tej netto értékesítését literenként csak 5 krjával helyezték kilátásba. Úgy látszik azonban Felső Bánya vidéke ezzel teljesen meg van elégedve s örül, hogy tejének biztos piaczot teremtett, mert sovány földjének kellő trágyázására nyert igy módot.

Vajha Szatmár vidéke is felfogná immár saját érdekét s azt az eddig is nehezen összehozott 150 db. tehenet, a tejszövetkozet me r- alakitására minimmumnak megállapított 200-ra kiegészítené. P.

Színház.

Szombaton : Kadelburg és Blumenthal nagyhírű bohózata „Az arany kakas“ került színre az idényben harmadszor fél ház előtt sikerült előadásban Tábori (Dachselmayer) ma is állandó derültségben tartotta a közönséget. Erczkövy (Fürge Tóni) a pinczérek igazi typusát mutatta be s sok tapsot kapott. Vezeti a darab meg nem szűnő eleven humorát a ragyogó kedélyű foga- dósné (Tarnay Leona), hangja nemcsak az énekben, de a társalgásban is, üde és kellemes ; játékában otthona a színpad, barátja a közönség, de túlzásokba soha sem téved. A sejpitő kisasszony nem nagy szerepében Szegedy Zelma nagyon vonzó, kedves alakitást nyújtott ez alkalommal is. Az már nem az ő hibája, hogy a kopasz fejű Müller (Komiéi) színtelen játéka val hamarabb hódította meg az ő szivét, mint a közönséget.

Vasárnap délután „Béni Bácsi“ bohózat adatott. Gulyással a czimszerepben, kevés számú közönség előtt.

Este „Szulamith“ harmadszor bérletszünet- bén ismét zsúfolt ház előtt. A páratlan szép exo- tikus muzsika, a darab megható naiv meséje megérdemli azt a nagy érdeklődést, melyet mindenütt keltett. A czimszerep Feledi Boriskáé, ki igyekszik is megfelelni a nehéz feladatnak ; a nagyobb lelki emóoziók és drámai kitörések azonban meghaladják a subrett erejének megszokott határát. Dicséretet érdemel szép énekszá maiérf, úgyszintén Érczkövi is.

Hétfőn félárakkal a már jólismert „Próbaházasság“ ment gyönge előadással, kevés szereptudással, annáltöbb mulatságos mókázással és rögtönzésekkel. Szeretjük hallgatni a zenekart is játszani, a szereplőket is énekelni, külön is, együtt is, de már hogy mindegyik egyebet játszik ez félárakkal is túlságos élvezet. Ilyenben pedig már , több Ízben részesültünk. Egyébként Tarnay Leona szokott kedvességgel játszott. Igen jó volt még Guthy Sarolta és Tábori is.

Kedden „Szulamith“ került színre negyedszer, ismét teli ház előtt. A darab vonzereje állandó lesz, ha nem igyekszik az igazgató 2 hét alatt lecsépelni, ami a legjobb darabokat is lejáratja. Egyébiránt ez az előadás is a legsikerültebbek közé sorozható.

A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület hivatalos közleményei.

Rovatvezető: Poszvék Nándor.

Egyesületünk amerikai szőlőtelepén már

csak a következő oltványok és vesszők állnak rendelkezésre :

Sima zöld oltás Riparia alanyon 2100 darab. Bakator, Furmint 110. darab Olasz Riz ling 250. darab. Járdovány 75. Budai 80. Madeleine 20. Nagy Burgundi 20. piros és fehogy miért épen az övé, holott többen is megkértek, közöttük van a te közeli rokonod is, Vo- lanich Arthur. Igaz ugyan, hogy o csak nekem irt, mire én azonnal elutasító választ Írtam neki.

— Nem törődöm én semmivel, szakitá félbe Ervin, Istennek ezer hála, hogy angyali ajkáról ezt a szót haliám : igen. Tehát szeretsz Erzsikéin? Mond, mond még egyszer, hogy igen.

— Igen, szeretlek, de nagyon.

— Köszönöm Erzsikém, kérlek engedd, hogy e boldog órám emlékéül megcsókolhassalak. S gyöngéden megcsókolta Erzsiké homlokát. Az ifjú reményteljesen és boldogan állott fel. Majd Erzsikéhez fordulva igy szólt:

— Azt mondod Erzsikém, hogy utunkban óriási akadályok vannak, melyek nem engednek egymásé lennünk ? Azon ne busulj, csak szeress híven és kitartóan, az akadályok elhárításáról majd gondoskodom én.

Ervin újra leakart ülni szive bálványa mellé, de épp azon pillanatban lépett ki atyja az öreg Darvastól kikisérve s előhívta Ervint, hogjr menjenek haza. Ervin azonnal indult, fájt a szivének, hogy csak egy forró kézcsókkal búcsúzhatott el Erzsikétől.

Az ifjú Raányi egész utón s odahaza is a legvigabban volt, mi az ezelőtti viselkedésével szemben újra feltűnést keltett. Mihelyt haza értek az ezredes magához hivatta fiát s magyarázatot kért úgy az ezelőtti, mint a mostani viselkedését illetőleg. Ervin, mint egy engedelmes és őszinte gyermek mindent megmondott édes atyjának. Bevallotta, hogy már régebben szereti

Darvas Erzsikét, ki egy tisztességes múltú férfi gyermeke s maga is mocsoktalan. Ezelőtt azért volt oly levert, mert attól tariott, hogy a leány talán nem szereti s mig ö egy évig oda lesz a katonaságnál, férjhez megy. De csalódott, mert ma délután megtudta maga Erzsikétől, hogy visszont szerettetik. 0 erre megígérte, hogy egy év múlva az atyjától is megkéri kezét és oltár hoz vezeti, mert szereti végtelenül, ifjún rajon- góan. Ervin ezúttal kérte is atyját, egyezzék bele e házasságba, nemkülönben, mig ő oda lesz egy évig ügyeljen Erzsikére és édes atyjától is eszközölje ki a házassághoz atyai beleegyezését.

Az ezredes némán hallgatta fia vallomását. Egy jó darabig szóhoz sem tudott jutni. Végre megszakitá a néma csendet s igy szólt fiához :

Édes Ervinem nyilatkozatod őszinteségében nem kételkedem, mert tudtam, hogy te mindig őszinte és becsületes voltál, de meglepett. Nekem nincs kifogásom Darvas Erzsiké ellen, se családját vagy származását nem ócsárolom, de én mást szántam neked nőül édes gyermekem. A kit neked fiam nőül kell venned az Beölchházy Meláuie bárónő, kit ón is, a te rokonaid is kedvelünk, azonkívül roppant vagyonos s tekintélyes családból való és aki téged szeret, talán jobban, mint Erzsiké s kivel te nagyon boldog lóssz.

— Soha, soha, — szakitá félbe Ernő az atyai tanácsot s kérte édes atyját, hogy ne folytassa tovább.

Az ezredes látva fia felindulását, jónak látta nem folytatni. Ezen jelenet után Ervin

újra magára zárkózott egy szobába s mély gondokba merült. Atyja kijelentése mélyen le^ujtá, de mindamellett remélt, sokat remélt.

Az ezredes sokat törte a fejét már azon, hogy mitévő legyen a fiával, miként akadályozná meg Erzsikével való házasságot úgy, hogy se a fia, kit nagyon szeretett, se Erzsiké nagyobb lelki fájdalmakat ne szenvedjen, mert a fiatalok, most még jobban szerették egymást. Sokat remélt az egyévi katonaságtól, melynek fia eléje nézett.

Ervin októberben elbúcsúzván Erzsikétől s édes atyától a viszontlátásig, egy évre bevonult a fővárosba állomásozó egyik gyalog-ezredhez önkéntesnek. Ervin nemcsak egyedül vonult be, hanem több barátjával, volt tanuló társaival és közeli rokonával vojnói Volonich Art- hurral, ki szintén abba az ezredbe vétette fel magát.

Az egy óv is elmúlt. Ervin ezen idő alatt nem változott semmit, az maradt aki volt. Szerette, imádta Erzsikéjét, kivel folyton levelezésben volt, mint eddig, sőt talán jobban. Atyja tanácsa, kérése, majd fenyegetése sem használt semmit, Ervin hajthatatlan maradt. Az ezredes látva fia makacsságát, már hajlandónak mutatkozott beleegyezni a tervezett házasságba.

Az egy évvel ezelőtt bevonult ifjak közül kevesen tették le a tiszti vizsgát. Ervin azonban itt is kitűnt s fényes eredményűvel levizsgázott. Azok, kik a levizsgázás után újra haza készültek, bucsuestóre gyűltek össze az „Arany- napiba, a melyen a főváros több előkelő ifja