Szamos, 1899. november (31. évfolyam, 88-96. szám)

1899-11-30 / 96. szám

terjesztése körül szinte egymással versenyre kelve kifejtenek. Az Igazgató választmány e munkálkodás­ból e félévben is igyekezett kivenni részét s minden törekvésével oda hatott, hogy 6 fejlő­désben Egyesületünk is lépést tartva e gazda­sági korszakot alkotó munkában hivatásához méltó eredményt mutasson fel. Amig egyrészről az Egyesület anyagi ere­jének lehető megszilárdításában, tagjai számá­nak szaporításában, kedvezmények nyújtása ál­tal a tagságnak érdekkérdóssé tételében kereste ehhez az eszközt, másrészt a gazdasági köröket foglalkoztató kérdésekhez a maga részéről is hozzájárulással igyekezett egyesületünk színvo­nalát és eredményes működését biztosítani. Amidőn jelen alkalommal egyes lényege­sebb intézkedésekről beszámolni kötelességének tartja, másrészt szükségesnek tekinti ezt abból a szempontból is, hogy részben e határozatok hoz a mélyeu tisztelt közgyűlés utólagos jóvá­hagyását és szentesítését is kikérhesse. Az .Egyesület tagjainak anyagi érdekei szol­gálatában fenttartott szőlő oltványtelep és om- bodi csikólegelő ez évben is jelentékeny ked­vezmények nyújtására adott alkalmat. A csikólégelő jószágának száma ez évben 168 db. volt s igy évről évre emelkedik amint mindenesetle a legelő gondos kezelésének kell betudnunk, mit egyébként igazol a legelőn ál­landóan tartott látogató könyvbe bejegyzett ki­vétel nélkül elismerő nyilatkozatok. A szölőtelepről forgalomba hozott oltványok minőségét és minimmális árát igazolja az a foly­ton élénk kereslet, ami oltványainkkal szemben oly nagy, hogy ez idén a borászati lapokban eddig szokásban volt meghirdetést sem tette szükségessé, sőt oltványaink nagy része már is előre le van foglalva. A szakoktatás .és gazdasági ismeretek ter­jesztésének elérésében főbb vonásokban a kö­vetkező eszközöket alkalmazta: Közben járt a nagyméltóságu földmivelc's- ügyi m. k. miniszter urnái egy a vármegyében Sáros-Magyar-Berkeszen berendezett minta pa­raszt gazdaság felállítása körül, a mely gazda­ság felszerelésével már is példánykópül szolgál vidéke jobbára elhagyatott gazdaságainak. A múlt évben kezdeményezett államköltsé­ges mezőgazdasági tauulmányi kirándulások szer­vezését folytatva kis gazdáink érdeklődését any- nyira fel tudta kelteni, hogy az ingyenes ki­rándulások mellett egy csoport saját költséges kiránduló is meglátogatta nemcsak a szegedi kiállítást., de a mezőhegyesi, állami ménes bir­tokot is. Ks az ifjú világba röpítette lelke minden érzelmét, milyen . . . milyen emésztő, pokolbeli sors az: dalolni a környékről, zokogásról! Most már tudta, hogy ö poéta, olyan, mint a többi, fázik, sir, dalol, keserej, ábrándozik egy puha fészekről. Oh ha ahhoz a fészekhez a szegény ségnek tövise nem zárná el a bejárást! . . . S az ifjú, a mint öntudatlan jár, kel, meg­teremti lelkében a hattyúdalát, az ideál emlé kére még egyszer lángra lobbantja lelkét utol­jára s a dúlt vonásokra valami földöntúli bol­dogság telepszik. Igen, ő érzi, mire a föld meg­kezdi hosszú álmát, az ö teste is megdermed, de a lelke, az a sokat szenvedett, rajongó lelke az él tovább, odaszáll a hol az a szép gyermek lakik, ott lesz mindig mellette, érintheti azt a puha selymes hajat, megsimithatja fejét, beszál- hat a szivébe. Milyen beldogság is lesz az ! . . . . . . Az a halvány ifjú ép egy kávéház mel­lett haladt el. Olyan búbánatosan huzattá valaki: „Sirassatok, ha meghalok“ . . . „Nekem is szól az“ reszket ajakán a szó, hanem ne sirassatok. Temessetek el dalolva, éne­keljétek el: Resurrexit! Föltámadt! * Ragyogjatok csak ti satyrok, ti nevető nap­sugarak ! Mosolyogjatok arra a beteg gyermekre, arra a halvány ifjúra. Kaczagjatok, hogy akad még oly'an bolond szív, a kiben él még a tiszta szerelem. Mosolyogjatok, hogy akad még olyan poétalélek, ki ha szól a nőhöz, akkor is csak imádattal tekint reá s nem les arra, mint fúhatná el egy-egy mérges szó a tiszta szív himporát. Mosolyogjatok csak ti satyrok, hisz a mai világnak az érzülete, lelke, az a piszkos, szeny- nyes lelke vigyorog bennetek! Fliesz Henrik. Mozgalmat indított egy földműves iskola felállítása iránt, a mely fölött Szatmár város a kormánvnyal tárgyalásban is áll; — kormány segély kieszközlésével ez idén is téli gazdasági tanfolyamokat rendez, melyek a tervezetek sze­rint rendszeressége és arányában a múlt évit jóval felül fogja múlni. A theoretikus ismeretek terjesztése mellett a gyakorlati érdekeket is szivén viselte s ezek körül ott, a hol az helyén valónak mutatkozott, befolyását érvényesíteni igyekezett. így állást foglalt a bor hamisítás üldözé­sének kérdésében; az irányadó hatóságok és fórumokhoz intézett felterjesztésekkel igyekezett a helyzeten javítani. Mozgalmat indított a szőlőszeti és borá­szati felügyelő székhelyének megfelelőbb elhelye­zése érdekében, Gyümölcstermelésünk egyik nagy hibája, az egyöntetű termelés hiányán segítendő gyű­lést hitt össze s kijelöltette a nagybani terme­lésre leginkább ajánlható fajtákat s kikérte e czél elérésében a törvényhatóságok támoga­tását is. Hogy a gyümölcs és konyhakertószet iránt mentül nagyobb érdeket ébreszszen másrészről termelvényeinket a nagyobb piaczczal megismer­tesse, az orsz. kertészeti kiállításra kollekcziót szedett össze és küldött az egylet saját költsé­gén fel, mely koliekczió 2 ezüst érem és 2 tisz- teletdij kitüntetést érdemelt ki. De tevékenységének legfőbb súlyát a mai társadalom egyik legnagyobb horderejű eszkö­zének, a szövetkezeteknek szentelte. Létrehozta Szatmár, Szilágy, Ugocsa és Máramaros vármegyék részére Szatmár város szókhelylyel az Északkeleti vármegyei szövet­kezetek szövetségét, mely az alapszabályok mi­niszteri jóváhagyása után remélhetőleg rövid idő alatt önálló vezetés mellett, önálló szerve­zettel fog bírni s igy teremtett egy tényezőt, mely tevékenységének teljes súlyával tisztán a szövetkezetek érdekében fogja működését ki­fejteni. Mozgalmat indított egy tejszövetkezet lé­tesítése iránt, amely mozgalomnak gyakorlati haszna már a szövetkezet megalakulása előtt tehenészetek felállítása iránti kedv éledésében nyilvánul. így remélhetőleg rövid idő alatt el lesz érve a mozgalomnak czélja, s megalakul az a szövetkezet, a mely vármegyénk gazdasági át­alakulását fogja maga után vonni, ha ez által a tej értékesítésével kapcsolatban az intenzív gaz­dálkodás alapfeltétele, a trágya fokozottabb pro- dukcziója lehetővé válik. Végre, mint egyik legfontosabb kérdést, az állatbiztosítás gyakorlati bevezetését tette az igazgatóság feladatává akkor, amidőn olyfor- mán állapodott meg az újonnan alakult kölcsö­nös állatbiztosító szövetkezettel, hogy a bizto­sításokat egyelőre házi kezelés mellett közvetítve, mig egyrészt szolid ellenőrzés mellett a biztosí­tók bizalmát felkeltve a nagyfontosságu kérdés mentül szélesebb körű megismertetését előmoz­dítja, másrészt tagjainak, valamint magának az Egyesületnek jelentékeny kedvezményeket biz­tosított. A biztosítások önálló vezetésére egyelőre a szövetkezettől kieszközölt díjazással hivatalnok lett alkalmazva azzal bz intentióval, hogy en­nek dijazását utóbb a jutalék fogja fedezni. Ez intézkedéssel távolabbi őzéiként egy Szatmármegye területére alakítandó önkormány­zati biztositó fiókszövetkezet alapja van meg­vetve, amennyiben az ügynek csak kis mértékű lendülete mellett is már nehány hó alatt együtt lehet a biztosítók egy oly száma, a mely testü­let a vezetés további fenntartásával az anya szövetkezet kebelében külön működő szövetke­zetté alakulva a biztosítások további igazgatá­sát teljesen átveheti. — A vezetés nehézségén pedig akkor fennakadni az alakuló szövetkezet többé nem fog, hisz már működésben veszi azt át. Végre örömmel kell jelentést tennünk még félévünk egyik fénypontjáról, az idén kiválóan sikerült lóversenyünkről. Az után az eredménye után, mit lóverse­nyünk ez idén először érte el ily impozáns mó­don, lóverseny ügyünknek is határozott fejlő­dését konstatálhatjuk. Különös súlyt kell fek­tetnünk e körülményre nem pusztán az anyagi jövedelem szempontjából, de mert átérezzűk, hogy Egyesületünk kötelessége időnkint alkal­mat szolgáltatni arra, hogy az egymástól szét­szórt gazdatársak olykor mentül teljesebb szám­ban összejőve szilárduljon az a társasviszony, az az összetartóság érzete, a mi együtt működni és egymásért működni lelkesít. S amidőn rövid körvonalokban kiemeltük félévi munkásságunk főbb eredményeit, a mi­dőn a felsoroltakat igazolják már, hogy Egye­sületünk komoly munkát fejtett ki, hogy min­den eszközét felhasználta arra, hogy eredményt mutasson fel, bizonyíték rá még az az ügy hal­maz 1000-en felüli iktató számmal, melynek min­den darabja egy lépés ahhoz az alkotó munká­hoz, mit kormány és társadalom a gazdasági egyesületektől vár sőt megkövetel. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület ig. választmánya nevében : Poszvék Nándor Domaliidy Sándor e. titkár. e. alelnök. A közgyűlés örömmel veszi tudomásul az Egyesület czólirányos és eredményes működését és a jelentést a földmivelésügj'i minisztérium­hoz felterjeszteni határozza. IV. Titkár előterjeszti a nagyméltóságu föld• mivelésügyi miniszter ur által 937 frt költség engedélyezésével jóváhagyott téli gazdasági né­pies előadások tervezetét, mely szerint a mi­niszter ur intentiójának megfeLlöleg a múlt évben leginkább elszórva tartott előadásoktól eltérőleg ez idén inkább az előadások rendsze­resebb, tanfolyamszerű tartására lett súly' fek­tetve. így a tervezetbe fel lett véve : Szatmár- Németi részére 19., Szatmárhegyen 6, Nagyr- Károlybau 10, Ar.-Megyesen 6 előadás, ezenkí­vül községekben elszórva 12 előadás, az Egye­sület amerikai szölőtelepén fás és zöld oltási, Szatmárhegyen a város szölőtelepén zöld oltási tanfolyam. Szinárváralján a borászati felügyelő e programmon kívül előadásokat szándékozván tartani, azért e helyen előadások jelen tervezetbe fel nem vétettek. Előadókul eddig ajánlkoztak a következők : Bodnár Gáspár theol. tanár Szatmárról, Czilly Gy'örgy m. állatorvos N.-Károlyból, Jab- lonszky György', bor. felügyelő, Sz.-Váraljáról, Kovács Bálint m. állatorvos Szatmárról, Maro­sán Kornél áll. isk. igazgató Ar.-Megyésről, Nagy Sándor gazd. ism. iskolai igazgató N.-Károlyból, Pethő György gazd. tan. Szatmárról, Poszvék Nándor g. e. titkár Szatmárról, Rózsa Károly vasúti üzletkezelő igazgató Szstmárról. Az előadások szövege ez idén is kinyo­matva az előadásokon résztvevők között ingyen fog kiosztatni Közgyűlés a tervezetet jóváhagyólag veszi tudomásul s a még be nem töltött előadások helyéül, amennyiben arra megfelelő előadók ajánlkoznának, Csengert, Zsadányt és Erdődöt jelöli ki. V. A Magyar Gazdák Biztositó Szövetkezeté­nek támogatása tárgyában Titkár felolvassa az igazgató választmány következő javaslatát: Az 0. M. G. E.' úgyis mint a Gazd. Egye­sületek Szövetsége a tűz- és jég biztosításának kérdését a gazda társadalom érdekét leikükön viselő körök egy mint nagyobb tért hóditó esz­méje szövetkezet utján akarja megoldani s tervéhez a gazdatársadalom első sorban a pedig Gazd. Egyesületek támogatását kérte ki. E mozgalom a biztositó társaságok kartellei által rendkívül magasra emelt dijak mellett egy ilyen szövetkezet, mely már elvénél fogva is állandó konkurrentiát képezni van hivatva a biztositó társaságokkal szemben, e téren egy egészséges fejlődést biztosit, aminek rövid idő alatt a biztosítások feltételeinek könnyítését kell eredményezni. Az alakuló biztositó szövetkezet, melynek ma már a Gazdasági Egyesületek legnagyobb része zászlója alá szegődött, bennünket is támo­gatásra szólított fel. lg. választmányunk f. hó 1-ei ülésén tár­gyalva ez ügyet, a körülményeket több oldalról vette megfontolás alá, mig egyrészről e nagy­horderejű és a gazda összeség érdekét felölelő intézmény támogatása elől kitérni nem tartotta az Egyesület magas czéljai és intentiójával ösz- szeegyeztethetőnek, addig másrészről az Első Magyar Általános Biztosító Társasággal fennálló szerződés kikötéseit is szem előtt tartani vüt kénytelen. Az Első Magyar szerződése 9 évvel előbb 12 évre köttetett, tehát még 3 évig kötelező az Egyesületre s igy addig mig a szerződéses vi­szony fentáll, az Egyesület kötelességévé nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom