Szamos, 1899. november (31. évfolyam, 88-96. szám)
1899-11-23 / 94. szám
isi redszer mellett a 2CP/0 külöubözetet szívesen íegfizetnék. Mindezekből pedig az következik, ogy az egész órarendszerból nem a városnak, em a közönségnek, hanem csupán az óragyá- osnak lesz haszna. Ezen észrevételekre meg- egyzósünk ismer, csak az, hogy az ellenőrzést >árki is könn}'en gyakorolhatja; nem kell az jra mellett ülnie, csupán a megfigyelési dö kezdő és végpontján kell az órát leol- 'asnia. Ezt ha az óra pontossága iránt gyanúja ran, havonként egyszer kétszer minden idővesz és nélkül megteheti. A priori feltenni, hogy az gazgatómórnök nem fog lelkiismeretesen eljárni, igyéni judicium dolga. Az orvoslásnak meg -olna abban az esetben is a maga módja és deje, de szerintünk *z ördögöt nem okvetlen zükséges előre is a falra festeni. * A közönség köréből. A köztisztaság ériekében felszóllalást vettünk ama tisztátalanig megszüntetése ellen, mely az Eötvös utczá- ran a Szuhányi-féle ház környékén, az Arpád- lözben s utóbbi időben különösen a Kos:,uth- íertban disztelenkedik. A Kossuth-kert főközlekedési vonalán a vasúthoz közlekedők nemcsak i gyepet tapodják le, henem az ut környékét is rnnyira beronditják, hogy maholnap ott járni sem lehet. Ezen helyekre tilalom táblákat kel- .ene fölállítani éserend ellen vétőket szigorúan megbírságolni. Heti vásárok alkalmável midőn a rendőrök a vásárterekre vannak összpontosítva ez a hely a vidéki koldusok és csavargók állandó telepedési hetyét kápezi. A többi között rendszerint itt ólálkodik egv turterebesi Eilin- ger József nevű csavargó, ki nem koldul, hanem követel s ha valaki nem ad, durva szavakkal támadja. A kifogásolt helyeken, különösen vásárok alkalmával egy rendőrt kellene állítani, hogy a mostani tűrhetetlen állapotok megszüntetve legyenek. * A vármegyei sikkasztás. Négy napon át tárgyalta a kir. tövényszék Czerjék Ferencz- nek, Szatmármegye volt pénztárnokának bűnügyét, mely öt hat óv előtt akkora port vert fel a megyében, és mely miatt a vádlott, annak idejében, több, mint másfél évig volt vizsgálati fogságban. Papp László kir. táblabiró volt az itélőtanács elnöke, Szabó József és Labek Kálmán a bírák, dr. Ném et hy József kir. al ügyész képviselte a vádat, dr. Kelemen Samu ügyvéd védte a vádlottat. A négy napos tárgyaláson sorra vonult fel az egész vármegyei tisztikar és a tárgyalás nem volt szegény pikantériákban és leleplezésekben. Czerjék tagadta a sikkasztást és azzal védekezett állandóan, hogy a tisztviselőknek szívességből előleget adott; ez volt oka a pénztári rendetlenségeknek, a regále kötvényeket pedig más lophatta el. Különösen sutyos volt Czerjókre a szakértők véleménye, mely abban összpontosult, hogy C'.érjék a betegápolási alapból rendszeresen sikkasztott és előbb az egyik hónap hiányát a másik hónap kiutalásával fedezte, később pedig a regale kötvényeket dézsmálta meg. Csütörtökön került a vád és védelem mérkőzésre, mely ezúttal valóban érdekes volt. Nómethy alügyész tartalmas beszédében ugyancsak keményen bánt el a megyével, melyet a bizalom és a barátság patriarchális ölelkezésének nevezett. A megye nem tud megbarátkozni a modern intézményekkel; jellemző reá egyik tisztviselőjének a végtárgyaláson tett az a nyilatkozata, hogy a legnagyobb munka az összeadás, ellenőrzésről ppdig a megye hallani sem akar. Ebből a talajból aztán szüksógszerüleg fakadnak a sikkasztok. Erős logikai érveléssel mutatta ki aztán, hogy a sikkasztást csak Czerjék követte és követhette el, aki egyszersmind a könyveket is meghamisította és ezért őt hamisítással párosult hivatali sikkasztással vádolta. Az erős vádra dr. Kelemen Samu nagy arányú védelemmel válaszolt. Azon kezdte, hogy ez a per nem a maga igaz nevén van bevezetve a törvényszék iktató könyvébe. Nem Czerjék Ferencznek : Szatmármegye közigazgatásának bünpere ez. Maró gunynyal emlékezett meg a tiszta kezeknek arról a kiállításáról, melyet a vármegye belépő dij nélkül rendezett a vógoárgyaláson. Szemére lobbantotta a tisztviselőknek, hogy akik Czerjék előlegeit élvezték, utólag bajában mind elhagyják és úgy tesznek vele, mint a hót svábok: „Franz Czer- jók geh voran, Du hast ja die grossen Stiefel an.“ — Pontról pontra mutatta ki aztán a vád hiányait. A regale kötvényeket akárki ellop háttá, mert szabadon hevertek az asztalon, a pénztárban rendetlenségek voltak, de hiány a végösszegben nem volt, a jogosulatlan előlegadás pedig nem sikkasztás, mert hiányzik beí lőle az eltulajdonítás czélzata. — Délután négy órakor hirdette ki a törvényszék ítéletét. A I törvényszék kimondotta, hogy nem állapítható j meg, miként tűntek el a regale kötvények, a j betegápolási pénztár hiányaiban sem látott sikkasztást, hanem Czerjóket kizárólag saját beis- ! mérésé alapján ítélte el, mert sikkasztást látott abban, hogy Czerjék tisztviselő társainak köz- ! pénztárból adói t kölcsönt. Ezért Czerjéket 0, j a túlnyomó enyhítő körülmények figyelembe ; vételével másfél évi börtönre Ítélte, melyet azonban a vizsgálati fogsággal már kitöltöttnek I vett. Az Ítéletet azonban az összes érdekeitek I felebbeztók és igy a körülbelül két láda irat a i kir. táblára vándorol. * lTj falusi Ujfalussy Lajos volt 1848—49. I évi követ s több ízben országgyűlési képviselő I remetei ősi kastélyában hétfőn hunyt el. A sza- j badságharcz legelején önkéntesen állt be honvédnek s több csatában vitézül harezolt. Politi; kai pályafutása alatt Kossuth legmegbízhatóbb barátai közé tartozott, miért is a fegyverletétel I után a hadi törvényszék szabadság és birtok- 1 vesztésre ítélte, azonban ő is azok közé tartozott, kiket a vérengző császári helytartó hatalma utolsó óráiban bosszúból szabadon bocsátott. — Nőtlen ember volt s mint a testvéri szeretet példája messze földön ismeretes volt. * A ki a vasúton alszik úgy jár mint K. Adóit budapesti nagykereskedő, t. i. ellopják a pénzét. K. ur is Debreczenben addig beszélt azzal a bizonj'os kábái asszonynyal, inig a teli bugyelárissal és még telibb fejjel Debreczen és Nagy-Károly között elaludt. Azon szakaszban, melj'en K. ur ült — iletve aludt — még ötön horkoltak és igy Szatmárig hárman le is szálltak. Már most bajosan lehet megtudni, hogy ki emelte ki a nagykereskedéshez illő tárczát. A ki sok pénzzel utazik, keveset igyók és semmitse aludjon és akkor nem vész el a 3000 frtja. * Liba, rucza és tyuk lopás. Beállott a tél és a hosszú sötét éjszakák a midőn ki nem szeret dolgozni és kinek nincs mit ennie : elmegy libát, ruc.zát, tyúkot és egyébb apróságot lopni. A napokban Beerwald vendéglőstől 3 hízott libát, Tornay Gyulánétól 3 kappaut és 6 tyúkot, egy postástól 4 libát loptak el. A Tor- nayné kappanjának a romjai megkerült, de a többit még a titok fátyola fedi. Az aprómarhát be kell zárni ketreczbe, ólba; az utcza ajtót minden este maga a gazda zárja be és akI kor kevesebbet lehet lopni. Felelős szerkesztő Dr. Hantz Jenő. Főmunkatárs Tankóczi Gyula Allatvásáp kimutatás. F. hó 22-én tartott heti vásár alkalmával a következő lábas jószágok hajtattak fel : Ló ........................................... 1200 db. Sz arvasmarha...................... 1500 db. Sertés..................................... 2600 db. Ju h.......................................... 700 db. jó árak mellett igen élénk forgalom. Termény árak. is jelenleg Mancsa Gáfia nevén álló jutalékra 175 j frtban, továbbá a barlatalusi 414 sztjkvben a f 2 ! sor sz. a. foglalt egész szőllőbirtokra, tehát az I 1881 : évi LX t. ez. 156. § a á, pontja értelmé- j ben a Glodán Vaszilika és neje Rusz Flóri jutalékára, mely szőllő birtokot Gróf Károlyi Alajos j javára 7 írt 23 2/4 tv váltság tőke terhel Í04 frtban, végül a barlafalusi 437 sz. ijkben A -j- 1 sor sz. a f /glalt 0 jelenleg Máncsa Gáfia nevén álló belső birtokra 211 frtban az árverést ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1899. évi deczem- ber 11-ik napján, d. e. 10 órakor, Barlafalu község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10 százalékát vagyis 17 írt 55 krt, 10 forint 40 krajezárt és 21 forint 10 krajezárt készpénzben, vagy az 1881 év LX.törvényczikk 42-ik §-aban jelzett árfolyammal számított és az 1881. i nov. 1-én 3333 sz. a. kelt igazságügy miniszteri rendelet 8. § ában kijelölt óvadékképes érték pa- j pírban a kiküldött kezehez letenni, avagy az 1881. LX. t. ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Sz. Váralján 1899. aug. hó 17-ik napján I a kir. jbiróság mint tkvi hatóság. Szabó kir. albiró. 3458 899. tksz. Árverési hirdetményi kivonat. A szváraljai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy özv. Ecsedi Gyuláné úgyis mint kiskorú Ecsedi Józset gyámja végrehajtatónak Szabó György végrehajtást szenvedő elleni 150 írt tőkekövetelés és jár. iránti végrehajtási ügyében a szváraljai kir. járásbíróság | területén levő, Szváraija községben fekvő, a szvá- ' raljai 97 sz. tjkvben A f 1 s. 185 hrsz. a. foglalt ' belső birtokból a Szabó György jutalékára 163 i írtban, továbbá a szinyérváraljai 1158 sz. tjkvben A I 1—2 sor sz. a. foglalt ingatlanból a Szabó I Györgyöt illetve, jelenleg Dirié Györgyné a Grigi I nevén álló jutalékra 181 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban az árverést ehendelte, és hogy, a fennebb megjelölt ingatlanok az 185)9. évi deczember 5-ik napján d. e. 8 órakor a szinérváraljai kir. jbiróság árverelő helyiségében megtartandó nyilvános árverésen megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10u/o-át vagyis 16 írt SO krt és 18 írt 10 krt készpénzben, vagy az 1881. évi LX. t.-cz. 42 §-ában jelzett árfolyammal számított óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni avagy az 1881. évi LX. t.-cz. 170. § a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál elöleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Szváralján 1899. julius hó 20-án a szváraljai kir. jbiróság mint telekkvi hatóság. Szabó, kir. aljbiró. Árverési hirdetés. A szatmárnémeti Népbank részvénytársaságnál elzálogosított azon értéktárgyak, melyeknek kiváltási határideje 1899 julius augusztus és szeptem. hó végéig lejárt, 1899. deczember 4-én délután 2 órakor a bank helyiségében nyilvános árverésen el fognak adatni Az igazgatóság. Haszonbérbe kiadó Szabolesvármegyében Mihálydiban 322 hold fekete és 570 hold homok hÍPtOk belsőségekkel, úri lakkal, 250 hold gabona és búza vetéssel, 12 kath. hold dohány engedélylyel, 17 hold termő szől- lővel vagy anélkül és megfelelő gazdasági épületekkel. Bővebb felvilágosítással szolgál Domahidy Sándor tulajdonos Domahidán. TEHM E N Y Szatmaron Bpesten uj Tiszta búza .... Kétszeres ................ ßo zs.......................... Ár pa....................... Za b........................... Tengeri ... ... Kasa.......................... Fe hér paszuly . . . Tarka „ .... Szilva....................... „ füstölt .... Repcze ................... Kr umpli zsákja ... uj Szalonna................... frt kr.| frt.’ kr. frt|kr.|frt kr. 6 70! 6'90 8 30 840 5 20 5,80 — — — I-4 80 5|— 6 35 6 25 410 4 40 5 90 610 410 440 5 35 5 40 4 60 480 5 20 5 50 9 9 50 5 30 5 80 4 00 4 50 —-18 — 19— — — _| _ 1 20 140 — — — 65 — — 46 — 46 50 3821—899. tkvsz. Árverési hirdetményi kivonat. A sz.-váraljai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Zsorzse Simon végrehajtónak Rusz Grigor végrehajtást szenvedő elleni 20 írt 50 kr, tőkekövetelés és jár. iránti végrehajtási ügyében a sz.-váraljai kir. jbiróság területén levő Barlafalu községben fekvő a barlatalusi ő5 sz. tjkvben A I. 8—10 es 13—20 sorsz. a. foglalt ingatlanból a Rusz Grigort illetett
