Szamos, 1899. október (31. évfolyam, 79-87. szám)
1899-10-26 / 86. szám
van a krach, omlanak össze a városok egykor erős biztositékát képező oszlopok, kévésből az adóalap, a fenti felfogásnál fogva, a városok igényei nőnek, melyek kielégítésére kölcsönök szolgálnak; ámde ezek terhei a megmaradtakra hárulnak, kik a teherviselés képtelenségébe halasztják egyenként existencziájukat. 1884. évben az ipari törvény megalkotásával akartak lendületet adni fenyegetett iparunknak s bár az ipartörvény tarthatatlansága csakhamar meggyőzött mindenkit, mégis csak most 15 év után kezdenek hozzá fogni a revízióhoz, melynek keresztül viteléhez talán még egy évtized szükséges. S mit csináltak ezen hosszú idő alatt? Iparkamarákat szerveztek, nagy költséggel az ipar boldogitására, melyek éber szemmel támogatására legyenek, segédkezet nyújtsanak az iparnak s munkásságuk statisztika gyűjtésére zsugorodott, melyből bizony másfél évtized alatt keveset tudtunk okulni, de azt nagyon jól tudjuk, hogy ennek tejében minden iparos nagy megterhelteése mellett évenként iparkamarai illetéket fizet. Így állunk ma az iparügy szervezetével és gyámolitásával; épen azért nem kell kicsinylenünk a városunkban meginditott! mozgalmat már azért sem, mert ez bizonyára az egész hazában visszhangra talál s eljutott oda is, honnan iparügyünknek gyökeres orvoslást, helyi bajainkban gyámolitást várhatunk; de ne kicsinyeljük még azért sem, mert bár el kell ismernünk, hogy a mozgalmat magunk is megkezdhettük volna, mégis kellett egy hatalmas lökés, mely ne csak az iparosokat állítsa a tevékenység mezejére, de úgy jiivja fel e város és környékének figyelmét is, hogy az ne csak ne lankadjon egy perezre se, de kötelesség érzetet gerjesszen minden egyes polgárban a kisipar támogatása iránt. Ennyit kívántunk álalánosságban az iparról, mint mostoha gyermekről elmondani, jövö számunkban külön-külőn fogunk foglalkozni az ipartestülettel, kiállítássá és hitelszövetkezettel. Az állatbiztosításról. Midőn gazda osztályunk régi óhaja az állatbiztosítás kérdése annyi vajúdás után végre megvalósulva immár vármegyénkben is szervezve van, midőn a magán vállalkozás kapzsiságával szemben biztosítékot nyújt az első állatbiztosító intézmény szövetkezeti alapon történt létesítése, ahol a nyereség részben mint tartalék tőke, részben a további biztosításokba való betudás utján, részben pedig a díjtételek leszállításával ugyanannak a gazda osztálynak a részére jut, aki mint biztositó egyenként is a szövetkezet tagjává lesz, szükségesnek s éppen a gazdaközönség érdekében állónak tartjuk ez intézményre figyelmüket felhiva ez uj biztosítás módozatait röviden ismertetni. E módozatok a legminimmálisabb díjtételek mellett állapíttattak meg, minélfogva nemcsak a tehetősebb, de a legszegényebb álattartó gazdák — a nép számára is hozzáférhető. Mert bizonyára nem fog a gazda sajnálni 1 frt 50 kr., vagy 2 frtot, midőn ilyen összegért egy tehenet biztosíthat, mely annyi betegségtől eltekintve csak felfúvódás, hibás ellés stb. folytán is annyi rizikónak van kitéve. E biztosításba egyelőre csak lovak és szarvasmarhák vonattak be, valószínű azonban, hogy rövid idő alatt a sertés és birka biztosítása is életbe lép. A biztosítások nemei a következők: 1. Közönséges elhullások esetére, ami minden baleset vagy közönséges betegségek foly- táni elhullás, vagy kényszervágásra vonatkozik. 2. Járványos betegségek következtében! elhullásokkal szemben. 3. 2 százalék erejéig önbiztositás, vagyis nagyobb számú állatbiztosításnál fél díjtételek mellett csak 2 százalék értéken felüli elhullások kártalanittatnak. 4. Herélési biztosítás, midőn az állat he- rélés után 28 nap alatti elhullásra biztosittatik. 5. Verseny biztosítás egy-egy verseny futam tartamára. Járvány biztosítás csak közönséges biztosítással egy üt köthető. A díjtételek a következők : Közönséges biztosításnál ló után % — 2 éves kor között és 8 éven felül a biztosított érték 4%-je. 2—8 év között levő állatok után a biztosított érték 3°/0-je. Szarvasmarhánál l/a—2 éves korban l'/8%, 2-éven felüli korban 2%. Fél éven aluli állatok biztosítás alá fel nem vétetnek. Járványbiztositás tekintet nélkül a korra lovaknál 3°/0, szarvasmarháknál magyar fajnál 2°/0, nyugati fajnál 3%. Herélési biztosítás méneknél a kor szerint 1—5%, bikáknál 1—3%. Előzetes állatorvosi vizsgálati dij minden darab után 30 darabon aluli állománjmál 50 fill. 30 darabon felül 30 fillér. Biztosítás alá a reális érték 80%-je vétetik csak fel, de a díjtételek is csak e 80% után fizetendők. Nagyobb számú állatok bizotsitása esetén kedvezmény nyujtatik. Minden esetleges visszaélés kikerülése érdekében természetesen szükséges, hogy egy tulajdonos összes egynemű állata biztosíttassák. Szükségesnek tartjuk ezek kapcsán felemlíteni még azon körülményt is, hogy a menynyiben a fenti díjtételek mellett minden s igy tűz következtébeni elhullás is kártalanítva lesz, e biztosítás mellett a lábas jószág tűz elleni biztosítása alól is kivonható. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület tagjai, valamint testületek szintén kedvezményben részesülnek s igy ezúttal ismét egy oly kedvezményre terelhetjük a gazdaközőnsóg figyelmét, hol a gazdasági Egyleti tagság már kisebb tételű biztosítások esetében is anyagi érdeket biztosit a gazdának. Hogy azonban ez intézmény a kitűzött gazdasági missiót teljesen betölthesse, különö- j sen pedig, hogy a szövetkezetnek dijtéleteit még jobban redukálni módja legyen, szükséges, hogy az a gazda osztály, kinek érdekeit ez az intézmény felkarolja, mentül tömegesebben vegye j azt igénybe. Reméljük különben, hogy községeink, kik köztulajdont képező apa állatokban nagy értékű koczkázattal vannak megterhelve, e koczkázat alól mielőbb felszabadítják magukat az apa állatok elhullás elleni biztosításával. Az ügy további fejlesztéséig a Gazdasági Egyesület titkári hivatala szolgál közelebbi felvilágosítással. P. gyepen. Futkostatok ide-oda keresve magatoknak játékszereket. És nemsokára kaptatok is. Kaptátok az eltört korsókat, mennyi örömét szerzett az nektek. Megunva ezt a játékot, szaladtatok a közeli fűzfához vessző paripáért. Lovagoltatok amig jól kifáradtatok. Kipirult arcz- czal, forró testtel siettetek a csörgedező patak meleg vizébe megfürödni. És mindez nektek határtalan örömet szereit. Ezt az örömet pedig nem nyujtá más, mint e szent haza drága földje. E haza földjén kaptatok játékszereket, e haza földje nevelt téged ifjúvá, ez a föld nyujtá a kenyeret és vizet, a mely táplált téged és táplál ma is. Ne gondold, hogy az embernek csak a gyermekkorban vannak örömei. Munkálkodj híven és becsületesen e haza javára, majd meglátod, hogy e haza megjutalmaz és újra örömet szerez neked. Szeresd hazádat úgy, mint szereti ö becsületes fiait. Szeresd forrón és híven, mint szeretni kell minden jó hazafiunak. Szeresd határtalanul és eme határtalan szerelmedet, mely szivedet töltse be, osszad meg a kezed alatt levő gyermek-csemetékkel. Ültesd szivükbe az igazi hazaszeretet magvát, lelkesítsd őket a magyar hon szeretetére, nevelj becsületes hazafiukat, honleányokat és akkor boldog lesz a haza, boldogok lesznek, akiket ebben neveltél, de boldog les/.el te magad is, mert látni fogod a haza örömét és a magadét is. Ne aggasszon téged az, hogy a te neved nem magyaros hangzású és e munka végzésére nem bizalomkeltő. Mutasd meg, hogy nem a név teszi az embert valódi emberré, hanem az ember teszi becsületes munkájával a nevét névvé, becsületes névvé. Ez különben egyéni nézet leven, tedd azt, amit akarsz. Feljebbvalóidat tiszteld és becsüld! Ren- deletüket híven és becsületesen hajtsd végre s igyekezz meggyőzni őket arról, hogy te pontos kötelességtudó hivatalnok vagy s pontosságodat híven tartsd be már azért is, mert erre téged hivatalod elfoglalásakor Istennek tett esküd is kötelez. Minden nap végezd kötelességed híven, a kötelessógteljesitésről soha meg ne feledkezz. De tégy többet is, mint amennyit a kötelesség eléd szab. Törekedj arra, hogy a társadalomban is vívd ki magadnak azt a helyet, mit hivatalod után méltán megérdemelsz és igyekezz azt meg is tartani. Vigyázz a szivedre, lelkedre! Kerüld az erkölcsrontó s kötelességet nem ismerő társaságot, mert azok az ember életének megrontói. Te még fiatal vagy, előtted áll a világ az ő sötét utaival; legyen lelked tiszta, világos és a te lelki világosságod majd vezetni fog a sötét utakon. S ha majd eljön az az idő, hogy családot alapíts, csak azt vedd nőül, kit szeretsz s ki téged szeret, de jól vigyázz, mert ma kevés a szerelem, annál több a rideg számitás és érdek. Kedves Barátom! Ezeket óhajtottam neked elmondani. Tedd el e sorokat, hasznát veszed. Most pedig menj s ekkép cselekedj ! n. Színház. Szombaton Strauss népszerű operetteje a „Czigánybáró“ hozatott színre, hirtelen előrántva a hirdetett Boccaccio helyett. Az egész előadáson ez a hirteleni szükség hatása vouult át; tájékozatlanság, tapogatódzás s unalmas vontatott- ság rontották hatását a szép zenének. Különösen a karszemólyzetrői áll ez, mely a nem tudással, vagy a non curamussal valósággal tüntetett. Nem segített ezen sem Feledi Boriskának (Szaffi) odaadó buzgalma, kedves játéka s gyönyörű éneke, sem Nagy Gyulának (Ba- rinkay) igyekezete, Táborinak Zsupán jó izü humorizálása, Rambovszkynak (Arzena) kellemes hangja, mert az összbenyomás nem áll arányban az operett személyzet eddig felmutatott szép sikereivel. A sűrű és néha valósággal kihívó temporizálások bizonyítják, hogy kellő próbatartás nélkül a legjobb erők is zavarba jönnek s kétessé teszik a darab hatását. Vasárnap Tóth Ede hires népszínműve „A falu rossza“ került színre fél ház előtt. Az előadás általában véve sikerültnek nem mondható, sőt egyik másik részlete ellen kifogás is emelhető. A gyakori extemporizálás zavarólag hatott a cselekvény egységére, s a túlhajtott, néha valósággal erőszakosan alkalmazott komikai hatás keresés a bohózat jellegével karakterizált egyes jeleneteket s rontotta a főszereplők kifogástalan játékának erkölcsi hatását. Morvay igyekezettel oldotta meg feladatát, mint Feledi Gáspár. Érczkövy úgy játékával, mint gyönyörű hangjával bőven rászolgált az elismerő tapsokra a Göndör Sándor szerepében, Tábori Gonosz Pistája is jó volt, bár néha túlzásokba esett extem- porizálásaival. A nők közül Feledi Boriska, mint Finum Rózsi, élénk játékával, szép éneklésével sűrű tapsokra ragadta a közönséget. Ardai Ida Feledi Boriska szerepében teljes sikerrel játszott s méltó elismerést aratott. Palugyai egy neki nem való szerepben, a Bátki Tercsi szerepében (H Novák Irén helyett), látszott, hogy mintegy önmagával küzd s igy minden nagyobb közvetlenség, melegebb érzés és nagyobb hatás nélkül kreálta szerepét. Az összbenjmmás e darabnál is a kószületlenség látszatával hatott s rovására még a hosszú felvonás közök is közrehatottak. Kertészeti kiállítás. Az országos Magyar Kertészeti Egyesület a földmivelésügyi m. kir. miniszter támogatása mellett e hó 7—15-ike között tartotta meg kiállítását, mely vármegyénk kertészetének is bőven juttatott az elismerésből. Egyáltalán örömmel kell konstatálnunk, hogy vármegyénkből nemcsak testületek, de ! magánosok is oly szép számban vettek a kiállításon részt, hogy e jelenség is az érdeklődés fokozódásával kapcsolatban kertészetünk határozott fejlődésére mutat.
