Szamos, 1899. október (31. évfolyam, 79-87. szám)

1899-10-15 / 83. szám

ter, kivel ez ügyben értekezett, szándékát nagy rokonszenvvel fogadta s készséggel adta mellé Gerster Miklóst, ki e téren igen tapasztalt egyén, hogy az ügyet együtt ta­nulmányozzak. Általában a hazai kézműipar hanyatlá­sának oka a szervezet, a töke és a keres­kedelmi összeköttetés hiánya s az az óriási verseny, melyet a jól szervezett érdekkörök­kel Jutnia kell. A múltban a czéhrendszer az ipar­nak nagy támasza volt, mert czélja volt a túltermelés ellen gatat emelni, mert az iparosok­nak csak a szükséges számát engedte meg. Hajdan a czéhbeli iparosok voltak majdnem egyedüli előállitói az életszükségleteknek, mi­dőn a mai vasúti hálózat nem volt s az ipa­ros a vevőt úgyszólván helyben találta meg. Azóta az idők lényegesen megváltoztak. Mert a megnövekedett forgalom következtében a gyáripar termékei gyorsan szállíthatók s az organizált tőke a maga czikkeit piaczra dob­hatja Ez ellen védelmet ma már a czéh­rendszer sem nyújthat. Nagy hiba azonban, hogy az 1872 íki törvényhozás, midőn látta, hogy a czéhrendszert fcntartani nem lehet, azt egyszerűen átmenet nélkül eldobta s ezzel iparosainkat is mintegy a küzdelembe oda­dobta. Csoda-e, hogy az iparos régi gyutacs­puskáival nem tud megküzdeni az u|abb és újabb szerkesztésű fegyvernemekkel? - Az 1872-iki törvényhozás védelmezői azt mond­tak, hogy a kézműipar hanyatlása európai betegség Ez igaz; de nálunk e betegség kö­vetkezményei súlyosabbak, mert ott a kéz­műipar kapott cserébe gyáripart. Mi nem 'captunk cserébe semmit Másik baj az, hogy a külföldön a viszonyok átalakulását nem nézték tétlenül; ott az exportról gon­doskodtak s a tömegipar helyett az emberi ügyességet föltételező speczialis iparágakról is gondoskodtak. Náiunk ez nem történt. Általános baj továbbá, hogy nálunk a közönség nem elég vagyonos s egyébképen is bizonyos hűvös álláspontot foglal el a ha­zai iparral szemben, mig a külföldön bizonyos önmegtagadassal is bevárja, mig az iparos az ö Ízléséhez simul. Nem ment át még kellően vérünkbe, hogy szükségleteinket a hazai ipar termékeiből fe­dezzük, mint p. o. ezt Angliában teszik. Nem hunyhat szemet azonban az előtt sem, hogy nálunk részben az iparos is oka volt e hanyatlásnak; nem birt elég agilitás­sal, hogy a közönséget maga keresse fel. Ipartestületek és szövetkezetek felállítása sem sikerült, a minek feáilitása a szervezett tőke és hitel hiányában nehéz is a gyakorlatban. Természetesen az is baj, hogy az iparosok későn ébredtek fel arra, hogy a változott helyzethez alkalmazkodjanak. Találóan jel­lemzi a helyzetet egy szocziáldemokrata iró. Midőn egy vonat megindul,még könnyű a fel­szállás, de ha a gőzféket megeresztik s 50 60 kilométer sebességgel halad, hasztalan van megengedve a fölszállás, mert aki ezt meg­kísérti, összezuzódik. Ez a kép híven mutat rá a helyzetre, de ezzel szemben azért a tétlenség vétek volna Az általános bajok mellett meg kell ismernünk a specziális ba­jokat is, számba kell vennünk a törvény­hozási, társadalmi és iparos osztályi teendő­ket, hogy ezen segítsünk A vámvédelemre jelen.égi helyzetünk­ben súlyt nem helyezhetünk, de a kormány­nak fontos eszközök állanak rendelkezé­sére A társadalomra is nagy kötelesség há­rul. Ha látja, hogy igényeit itt is kielégítheti, ne menjen máshová, hanem fedezze itt szük­ségétéit s ezzel is álljon az iparos segítsé­gére. Sok teendője van az iparosságnak ma­gának is. Ilyenek : a szervezet megalkotása a gépek beszerzése, kész munkáinak ér­té kesitésmódja stb. Ezen értekezletnek a czélja az, hogy a tanulmányozásra alapot és anyagot gyűjtsön, hogy a szükséges c.keziók aztán megtétes­senek. Dr. Chorin Ferencz mindvégig rokon­szenves beszédét a nagyszámú értekezlet lekötött figyelemmel kisérte és hatalmas él­jenzéssel köszönte meg. Utána Gerster Miklós iparhatósági lelügyelö szólott, ki beszédében a gyakorlati megvalósitás teendőit is érintette. Ezek közt első helyen állana egy helyi kiállítás rende­zése, hogy a közönség figyelmét iparczikke- inkre rátereljük, hogy a közönség az iparosi es czikkeit megismerje Természetes, hogji ezenkívül mélyebbre ható eszközökről is kel­lene gondoskodni. Van az iparosnak sok fö­lösleges ideje is. Ezen a bajon úgy lehetne segíteni, hogy előre való megrendelések­ről is kell gondoskodni. Ez a helyi kereskedők bevonásával történhetnék egy szervezet alap­ján, a mire a megfelelő költségről kellene j gondoskodni; erre nézve pedig egy hitelszö­vetkezet felállítása az egyedül czélravezető. Gerster Miklós praktikus észrevételeit a közönség nagy figyelemmel hallgatta s be­szédét lelkesen megéljenezte. Ezután megin­dult az eszmecsere iparosaink részéről is, melynek leiolyását lapunk más helyén is­mertetjük. Színház. Szerdán „Hoffmann Meséi“-ben felhúznál nagyobb közönség gyönyörködött. Offenbach e klasszikus operetje igazi próbaköve volt a tár­sulat hangképessógeinek. Ezúttal is bebizonyult, I hogy Rakodczav színigazgató jó érzékkel válo­gatta össze társulatát. Hanganyag és iskolázott- j ság szempontjából az előadás általában jól be­vált. A mi kívánni való volt még, azt annak tulajdonítjuk, hogy a társulat és zenekar telje­sen összeszokva még nincs. Egyes részletekben, mint p. o. a harmadik felvonás kezdő árjáiban i és itt-ott máskor is az intonatió és zenekari I hangolás nem volt épen kifogástalan, de a hol együtt voltak, ott lehetett gyönyörködni a ki­fejező, erős és tiszta összhangzásbau. Feledi Bo- j riska mint koloratur énekesnő is megállja helyét. Mint Olympia és Antónia sűrű tapsra ragadta a . | közönséget, s bábjelenete, leszámítva egy kis I tulhajtást., méltán tartotta lekötve állandóan a ! közöuség figyelmét. Nagy Gyula (Hoffmann) ezen estén mutatta be, hogy hangja a magasabb igényeket is kielégíti. Érzelmes, kifejező tenor- 1 járói, mely mindvégig kitartott és játékáról is ! csak elismeréssel szólhatunk. Szegedi Zelma , S (Miklós) is kedves jelenség volt; hangja üde és I tiszta; de játékában bizonyos bátortalanságot | még nem tud leküzdeni. Erczkövi, kinek fője- lenete a csodaorvos szerepében volt, biztos in- ; tonatiójával, pompás baritonjával, valahányszor . énekelt mindig erős hivatottságáról tett bizony­ságot. Dicséret illeti Sajót is, de különösen Tá- . borit, — ki Fényessy helyett játszott — disz- I krét humoráért és gazdag árnyalatú coupléjáért, i melyet a Ferencz jelenetében teljes bravourral ; J mutatott be. A kar az első felvonásban gyönge, de az utolsóban már jó volt. A közönség álta­lában megelégedéssel távozott. szabályzata a rendőrségnek vagy nincs. — Én nem tudom. De ha nincs, úgy a további súrlódások el kerülése végett okvetlenül s mielőbb alkotni kell, hogy ezáltal a felmerülhető félreértések kike- rüllietőkké váljanak. Én abból a jogelvből indulván ki, hogy mindenkinek megadjuk azt, ami őt igazságosan megilleti, azt a nézetet táplálom, hogy méltá­nyosságból a rendőrség tiszti és alantas sze­mélyzetének a mulatságok ellenőrzési és felügye­leti dijában mindenesetre meg kell állapítani valamely összeget, mert nem kívánható egyál­talában, hogy csekély fizetés és a rendszeresen terhes szolgálat mellett éjeleiket a vigadó em­beriség mulatozásaiért minden ellenszolgáltatás nélkül feláldozzák ! Ami a beözönlő kolduló czigányok kitil­tásának második kérdését illeti, ebben sem le­het várni jelentősebb sikert, mert hiszen előt­tünk áll a legmagyarabb királyi herezeg, József ő fenségének fényes példája, aki a czigányok letelepítésével a legerősebb akarat és a legna- gyobbb áldozatkészség daczára sem tudott bol­dogulni. Olyanok ők, mint az ég vándorai : a me­teorod és üstökösök. Amig vérüknek egyetlen forró csöppjében a Keletnek tüze ég és heves természetükben a leküzdhetlen ösztön legkisebb paránya terem: addig bolyongani fognak min­denkor és mindenütt időtlen időkig. Egyébiránt a méltóságos urnák felvetett eszméjéhez a legtisztább szívből kívánok sze­rencsét. A rendes havi közgyűlés derekát ezúttal a házi pénztár és a vele kapcsolatos különféle 1 alapok s iskolák 1900. évre összeállított költség- előirányzata képezte. N o v á k Lajos főszámvevő ur nagy hal-! máz ügyirattal fegyverezte föl félelmetesen várt számtudományát. Vitézül forgatta kelevézét és döngette buzogányával a paizsokat. Az ered­mény az lett, hogy a megnövekedett szükség­lethez képest a községi pótadó a jövő évet ille­tőleg kilenczvennyolcz százalékra emelkedett fői, A polgármester ur az évről évre szaporodó közterhek nyomása alatt szükségesnek jelezte uj erőforrások teremtése végett bizottság megvá lasztását. Ebbe a bizottságba a közgyűlés kilencz pénz- j ügyi tudóst, névszerint dr. FaCtas Antal, Ura}^ Gáspár, dr. Keresztszeghy Lajos, Veréczy Antal, dr. Tanódy Márton, Korányi János, Antal Dá­niel, Jákó Mihály és Losonczi József bizottsági tag urakat küldötte ki, akikre immáron mun­kálkodásuk sikerének édes reményében Európa szeme joggal függesztve van. Ebből a közgyűlésből végül azt kell ki­emelnem, hogy Bugyi Gyula 1. osztályú szám­tiszt urnák nyugdíjazási ügyében a szavazatok (23 ellen 23) egyenlők voltak. Az elnöklő főis­pán ur a nyugdíjazás kedvezőbb formája mellett döntött s ezzel tényleg megmutatta, hogy az előkelőség csakugyan kötelez ! 1001. HÍRROVAT. * A negyedév lejártával felkérjük a mélyen tisztelt vidéki előfizetőinket, akik hátralékban van­nak, hogy azt kiadóhivatalunkba beküldeni szí­veskedjenek. * Társas vacsora. Abból az alkalomból, hogy dr. Chorin Ferencz orsz. gyűlési képvi­selőnk és Gerster Miklós kerületi iparható­sági felügyelő iparügyünk tanulmányozása czél- jából városunkban időztek, pénteken este a Kossuth-kerti vendéglő emeleti helyiségében né­pes társasvacsora yolt, melyen iparosaink párt- ltülömbség nélkül igen tekintélyes számban vet­tek részt. Az első felköszöntőt P a p p Lajos, g. kath. lelkész mondta, kiemelvén, hogy hazánk fennállásának a kitűnő államférfiak a támaszai. Élteti dr. Chorint, mint a ki a jelenben egyike azon férfiaknak, kik nemcsak a mi szükebb tár­sadalmunk jóléte, hanem magyar hazánk felvi­rágoztatása érdekében is állandóan buzgólkod­nak. Az osztatlan lelkesedéssel kisért jókivána- tokat, dr. Chorin megköszönte s felszólalásában rövid pillantást vetettt a közelmúlt politikai fejleményekre, melyben elfoglalt álláspontját je­lezte. Kiemelte a jelen politikai helyzetet, me. Ilyet általában a béke jellemez s mely alkalmas arra, hogy a közfigyelem és a komoly munka számos belügyi teendőink és kivált ipar­ügyeink orvoslására fordittassék. Ismét hangsú­lyozta az iparügy hátramaradottságáuak okait s azon eszközöket, melyeket a helyzet javítására kell foganatosítani, mik közt első hetyen áll az eddig mintegy atomizált iparosoknak az egysé­ges szervezetbe való tömörülése. Élt íti Szatmár városa iparosait s buzdítja, hogy félretéve a múlt rekrimináczióit lépjenek soro?npóba, fogja­nak hozzá a reforn okhoz, mert a?, első impul-

Next

/
Oldalképek
Tartalom