Szamos, 1899. október (31. évfolyam, 79-87. szám)
1899-10-15 / 83. szám
ter, kivel ez ügyben értekezett, szándékát nagy rokonszenvvel fogadta s készséggel adta mellé Gerster Miklóst, ki e téren igen tapasztalt egyén, hogy az ügyet együtt tanulmányozzak. Általában a hazai kézműipar hanyatlásának oka a szervezet, a töke és a kereskedelmi összeköttetés hiánya s az az óriási verseny, melyet a jól szervezett érdekkörökkel Jutnia kell. A múltban a czéhrendszer az iparnak nagy támasza volt, mert czélja volt a túltermelés ellen gatat emelni, mert az iparosoknak csak a szükséges számát engedte meg. Hajdan a czéhbeli iparosok voltak majdnem egyedüli előállitói az életszükségleteknek, midőn a mai vasúti hálózat nem volt s az iparos a vevőt úgyszólván helyben találta meg. Azóta az idők lényegesen megváltoztak. Mert a megnövekedett forgalom következtében a gyáripar termékei gyorsan szállíthatók s az organizált tőke a maga czikkeit piaczra dobhatja Ez ellen védelmet ma már a czéhrendszer sem nyújthat. Nagy hiba azonban, hogy az 1872 íki törvényhozás, midőn látta, hogy a czéhrendszert fcntartani nem lehet, azt egyszerűen átmenet nélkül eldobta s ezzel iparosainkat is mintegy a küzdelembe odadobta. Csoda-e, hogy az iparos régi gyutacspuskáival nem tud megküzdeni az u|abb és újabb szerkesztésű fegyvernemekkel? - Az 1872-iki törvényhozás védelmezői azt mondtak, hogy a kézműipar hanyatlása európai betegség Ez igaz; de nálunk e betegség következményei súlyosabbak, mert ott a kézműipar kapott cserébe gyáripart. Mi nem 'captunk cserébe semmit Másik baj az, hogy a külföldön a viszonyok átalakulását nem nézték tétlenül; ott az exportról gondoskodtak s a tömegipar helyett az emberi ügyességet föltételező speczialis iparágakról is gondoskodtak. Náiunk ez nem történt. Általános baj továbbá, hogy nálunk a közönség nem elég vagyonos s egyébképen is bizonyos hűvös álláspontot foglal el a hazai iparral szemben, mig a külföldön bizonyos önmegtagadassal is bevárja, mig az iparos az ö Ízléséhez simul. Nem ment át még kellően vérünkbe, hogy szükségleteinket a hazai ipar termékeiből fedezzük, mint p. o. ezt Angliában teszik. Nem hunyhat szemet azonban az előtt sem, hogy nálunk részben az iparos is oka volt e hanyatlásnak; nem birt elég agilitással, hogy a közönséget maga keresse fel. Ipartestületek és szövetkezetek felállítása sem sikerült, a minek feáilitása a szervezett tőke és hitel hiányában nehéz is a gyakorlatban. Természetesen az is baj, hogy az iparosok későn ébredtek fel arra, hogy a változott helyzethez alkalmazkodjanak. Találóan jellemzi a helyzetet egy szocziáldemokrata iró. Midőn egy vonat megindul,még könnyű a felszállás, de ha a gőzféket megeresztik s 50 60 kilométer sebességgel halad, hasztalan van megengedve a fölszállás, mert aki ezt megkísérti, összezuzódik. Ez a kép híven mutat rá a helyzetre, de ezzel szemben azért a tétlenség vétek volna Az általános bajok mellett meg kell ismernünk a specziális bajokat is, számba kell vennünk a törvényhozási, társadalmi és iparos osztályi teendőket, hogy ezen segítsünk A vámvédelemre jelen.égi helyzetünkben súlyt nem helyezhetünk, de a kormánynak fontos eszközök állanak rendelkezésére A társadalomra is nagy kötelesség hárul. Ha látja, hogy igényeit itt is kielégítheti, ne menjen máshová, hanem fedezze itt szükségétéit s ezzel is álljon az iparos segítségére. Sok teendője van az iparosságnak magának is. Ilyenek : a szervezet megalkotása a gépek beszerzése, kész munkáinak érté kesitésmódja stb. Ezen értekezletnek a czélja az, hogy a tanulmányozásra alapot és anyagot gyűjtsön, hogy a szükséges c.keziók aztán megtétessenek. Dr. Chorin Ferencz mindvégig rokonszenves beszédét a nagyszámú értekezlet lekötött figyelemmel kisérte és hatalmas éljenzéssel köszönte meg. Utána Gerster Miklós iparhatósági lelügyelö szólott, ki beszédében a gyakorlati megvalósitás teendőit is érintette. Ezek közt első helyen állana egy helyi kiállítás rendezése, hogy a közönség figyelmét iparczikke- inkre rátereljük, hogy a közönség az iparosi es czikkeit megismerje Természetes, hogji ezenkívül mélyebbre ható eszközökről is kellene gondoskodni. Van az iparosnak sok fölösleges ideje is. Ezen a bajon úgy lehetne segíteni, hogy előre való megrendelésekről is kell gondoskodni. Ez a helyi kereskedők bevonásával történhetnék egy szervezet alapján, a mire a megfelelő költségről kellene j gondoskodni; erre nézve pedig egy hitelszövetkezet felállítása az egyedül czélravezető. Gerster Miklós praktikus észrevételeit a közönség nagy figyelemmel hallgatta s beszédét lelkesen megéljenezte. Ezután megindult az eszmecsere iparosaink részéről is, melynek leiolyását lapunk más helyén ismertetjük. Színház. Szerdán „Hoffmann Meséi“-ben felhúznál nagyobb közönség gyönyörködött. Offenbach e klasszikus operetje igazi próbaköve volt a társulat hangképessógeinek. Ezúttal is bebizonyult, I hogy Rakodczav színigazgató jó érzékkel válogatta össze társulatát. Hanganyag és iskolázott- j ság szempontjából az előadás általában jól bevált. A mi kívánni való volt még, azt annak tulajdonítjuk, hogy a társulat és zenekar teljesen összeszokva még nincs. Egyes részletekben, mint p. o. a harmadik felvonás kezdő árjáiban i és itt-ott máskor is az intonatió és zenekari I hangolás nem volt épen kifogástalan, de a hol együtt voltak, ott lehetett gyönyörködni a kifejező, erős és tiszta összhangzásbau. Feledi Bo- j riska mint koloratur énekesnő is megállja helyét. Mint Olympia és Antónia sűrű tapsra ragadta a . | közönséget, s bábjelenete, leszámítva egy kis I tulhajtást., méltán tartotta lekötve állandóan a ! közöuség figyelmét. Nagy Gyula (Hoffmann) ezen estén mutatta be, hogy hangja a magasabb igényeket is kielégíti. Érzelmes, kifejező tenor- 1 járói, mely mindvégig kitartott és játékáról is ! csak elismeréssel szólhatunk. Szegedi Zelma , S (Miklós) is kedves jelenség volt; hangja üde és I tiszta; de játékában bizonyos bátortalanságot | még nem tud leküzdeni. Erczkövi, kinek fője- lenete a csodaorvos szerepében volt, biztos in- ; tonatiójával, pompás baritonjával, valahányszor . énekelt mindig erős hivatottságáról tett bizonyságot. Dicséret illeti Sajót is, de különösen Tá- . borit, — ki Fényessy helyett játszott — disz- I krét humoráért és gazdag árnyalatú coupléjáért, i melyet a Ferencz jelenetében teljes bravourral ; J mutatott be. A kar az első felvonásban gyönge, de az utolsóban már jó volt. A közönség általában megelégedéssel távozott. szabályzata a rendőrségnek vagy nincs. — Én nem tudom. De ha nincs, úgy a további súrlódások el kerülése végett okvetlenül s mielőbb alkotni kell, hogy ezáltal a felmerülhető félreértések kike- rüllietőkké váljanak. Én abból a jogelvből indulván ki, hogy mindenkinek megadjuk azt, ami őt igazságosan megilleti, azt a nézetet táplálom, hogy méltányosságból a rendőrség tiszti és alantas személyzetének a mulatságok ellenőrzési és felügyeleti dijában mindenesetre meg kell állapítani valamely összeget, mert nem kívánható egyáltalában, hogy csekély fizetés és a rendszeresen terhes szolgálat mellett éjeleiket a vigadó emberiség mulatozásaiért minden ellenszolgáltatás nélkül feláldozzák ! Ami a beözönlő kolduló czigányok kitiltásának második kérdését illeti, ebben sem lehet várni jelentősebb sikert, mert hiszen előttünk áll a legmagyarabb királyi herezeg, József ő fenségének fényes példája, aki a czigányok letelepítésével a legerősebb akarat és a legna- gyobbb áldozatkészség daczára sem tudott boldogulni. Olyanok ők, mint az ég vándorai : a meteorod és üstökösök. Amig vérüknek egyetlen forró csöppjében a Keletnek tüze ég és heves természetükben a leküzdhetlen ösztön legkisebb paránya terem: addig bolyongani fognak mindenkor és mindenütt időtlen időkig. Egyébiránt a méltóságos urnák felvetett eszméjéhez a legtisztább szívből kívánok szerencsét. A rendes havi közgyűlés derekát ezúttal a házi pénztár és a vele kapcsolatos különféle 1 alapok s iskolák 1900. évre összeállított költség- előirányzata képezte. N o v á k Lajos főszámvevő ur nagy hal-! máz ügyirattal fegyverezte föl félelmetesen várt számtudományát. Vitézül forgatta kelevézét és döngette buzogányával a paizsokat. Az eredmény az lett, hogy a megnövekedett szükséglethez képest a községi pótadó a jövő évet illetőleg kilenczvennyolcz százalékra emelkedett fői, A polgármester ur az évről évre szaporodó közterhek nyomása alatt szükségesnek jelezte uj erőforrások teremtése végett bizottság megvá lasztását. Ebbe a bizottságba a közgyűlés kilencz pénz- j ügyi tudóst, névszerint dr. FaCtas Antal, Ura}^ Gáspár, dr. Keresztszeghy Lajos, Veréczy Antal, dr. Tanódy Márton, Korányi János, Antal Dániel, Jákó Mihály és Losonczi József bizottsági tag urakat küldötte ki, akikre immáron munkálkodásuk sikerének édes reményében Európa szeme joggal függesztve van. Ebből a közgyűlésből végül azt kell kiemelnem, hogy Bugyi Gyula 1. osztályú számtiszt urnák nyugdíjazási ügyében a szavazatok (23 ellen 23) egyenlők voltak. Az elnöklő főispán ur a nyugdíjazás kedvezőbb formája mellett döntött s ezzel tényleg megmutatta, hogy az előkelőség csakugyan kötelez ! 1001. HÍRROVAT. * A negyedév lejártával felkérjük a mélyen tisztelt vidéki előfizetőinket, akik hátralékban vannak, hogy azt kiadóhivatalunkba beküldeni szíveskedjenek. * Társas vacsora. Abból az alkalomból, hogy dr. Chorin Ferencz orsz. gyűlési képviselőnk és Gerster Miklós kerületi iparhatósági felügyelő iparügyünk tanulmányozása czél- jából városunkban időztek, pénteken este a Kossuth-kerti vendéglő emeleti helyiségében népes társasvacsora yolt, melyen iparosaink párt- ltülömbség nélkül igen tekintélyes számban vettek részt. Az első felköszöntőt P a p p Lajos, g. kath. lelkész mondta, kiemelvén, hogy hazánk fennállásának a kitűnő államférfiak a támaszai. Élteti dr. Chorint, mint a ki a jelenben egyike azon férfiaknak, kik nemcsak a mi szükebb társadalmunk jóléte, hanem magyar hazánk felvirágoztatása érdekében is állandóan buzgólkodnak. Az osztatlan lelkesedéssel kisért jókivána- tokat, dr. Chorin megköszönte s felszólalásában rövid pillantást vetettt a közelmúlt politikai fejleményekre, melyben elfoglalt álláspontját jelezte. Kiemelte a jelen politikai helyzetet, me. Ilyet általában a béke jellemez s mely alkalmas arra, hogy a közfigyelem és a komoly munka számos belügyi teendőink és kivált iparügyeink orvoslására fordittassék. Ismét hangsúlyozta az iparügy hátramaradottságáuak okait s azon eszközöket, melyeket a helyzet javítására kell foganatosítani, mik közt első hetyen áll az eddig mintegy atomizált iparosoknak az egységes szervezetbe való tömörülése. Élt íti Szatmár városa iparosait s buzdítja, hogy félretéve a múlt rekrimináczióit lépjenek soro?npóba, fogjanak hozzá a reforn okhoz, mert a?, első impul-
