Szamos, 1899. szeptember (31. évfolyam, 71-78. szám)

1899-09-14 / 74. szám

Melléklet a „Szamos“ 1899. évi 74-ik számhoz

hogy azokat az előnyöket, a melyekre az ilyen szövetkezet működését kiterjesztheti, migismer- tesse, általában utbaigazitást nyújtson a pincze szövetkezetek megalakításánál követendő eljárásra s azok legezélszerübb szervezetére és működésére nézve.

Egyszersmind a pinczeszövetkezetek alakulásának megkőnnyitése végett az „Országos Központi Hitelszövetkezettel“ egyetértőleg, megfelelő alapszabálymintát dolgoztatott ki és a pónzügyminister úrral, valamint az „Országos Központi Hitelszövetkezet“ igazgatóságával érintkezésbe lépett az iránt, hogy azok a pinczeszövetkezetek, melyek a „gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről“ szóló 1898. XXIII. t. czikk rendelkezéseinek megfelelően alakulnak, vagy átalakulnak, az idézett törvény 81-ik §-a értelmében az „Országos Központi Hitelszövetkezet“ kötelékébe felvétessenek, s a szőlősgazdáknak a termés értékesítéséig nyújtandó előlegek fedezésére szükséges összeget az „Országos Központi Hitelszövetkezettől kölcsön utján szerezhessék be.

A „Pinczeszövetkezetekről“ szóló ismertetést és alapszabálymintát a vinczellér iskolák igazgatóságai, továbbá a kerületi szőlészeti és borászati felügyelők, úgyszintén egyesületünk titkári hivatala is bárkinek a kivánatára díjtalanul megküldik.

Az előadottak szerint megadatván a mód arra, hogy a szőlősgazdák bortermésük okszerű kezelésének és előnyös értékesítésének megköny- nyitése czóljából, szövetkezeti alapon egyesülhessenek, kívánatos, hogy az ez irányban tett intézkedések haladéktalanul a szőlősgazdák tudomására jussanak, a termelők az okszerű borkezelés és előnyös értékesítés tekintetében a pinczeszövetkezetek hasznos voltáról kellően tájékozva legyenek s hogy az illetők esetleg még a folyó évi szüret előtt megfelelően szervezkedhessenek s addig is, mig a nagyobb előkészületet és nagyobb berendezkedést igénylő pincze- szözetkezetek megalakulhatnának, legalább az említett útmutatásban jelzett és befektetési költséget alig igénylő szüretelő szövetkezetek alakíttassanak'.

Ahol ily szövetkezetek alakítására kilátás, illetve hajlandóság volna, felkérjük az érdekelteket, e körülményre Egyesületünk figyelmét mielőbb felhivni szíveskedjenek, hogy a kerületi borászati felügyelő úrral egyetértve és együtt működve támogatás és utasítással szolgálhassunk.

Szatmármegyei Gazd. Egyesület.

állami ménes birtok megtekintésére fordította, honnan 6-án reggel utazott Szegedre. Úgy a mező- hegyesi ménes birtok, mint a szegedi kiállítás ; nyújtotta tanulságos látni valók tarka variáti- ója jóval leiül múlta gazdáink várakozását.

Az ut saját költséges lévén, a befizetett részvételi dijakról a következőkben számolunk el:

II. III.

oszt utasokra esik:

vasút Szatmár—Kétegyháza

Kéte >yháza—M.-Hegyes „ Mezőhegyes - Szeged „ Szeged—Szatmár

Lóvasut Szeged állomásról Piakker Szegeden állomáshoz M.-Hegyesen kocsisoknak borravaló ................................

M.-Hegyesen 2 reggeli, ebéd

s vacsora .....................

Sz

egeden kiállít, jegy 2 napra — 60

6/IX. „ ebéd-vacsora

7/IX. „ reggeli, ebéd vacsora

„ szállás ....

Összesen 14 86 10 35

Előlegesen lefizettek 15 50 950

Eszerint a III-ad osztályú utasok költsége túlhaladta az előirányzott költséget, a II od osztályú utasok részvételi dijából azonban egyenként 64 kr. fentmaradt. — E különbözet posta utalványnyal lesz az illető uraknak megküldve.

Tagdíj nyugtázás.

Előbbi 898 ‘99 Őssí4.—

2.—-80

— 55

1-80

1-20

4.-2.-6

—30

—6

—40

—30

— 90-90- 60

—60

. 1. i

. 1-24

2.—

—50

alapitó El6re

évre.

forint,

Múlt szám összege 288 6 129 172 592 1187

347 Böszörményi Zs. A.-Megyes

3

3

348 Luby Lajos Tunyog

3 3

6

349 id. Gerber Ö. Sz.-Váralja

3

3

350 Boross János N.-Károly

1

1

351 Csoknyay Gy. Istvándi

3 3

6

352 Baka Ferencz Fülesd

1

1

Összesen 288 6 129 172 603 1207 Kozma Zsigmond

e. pénztárnok.

A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület hivatalos közleményei.

Rovatvezető: Poszvélí Nándor.

Őszi gyümölcs- és általános kertészeti kiállítás Budapesten. Az Orsz. Magyar Kertészeti Egyesület már tavaly Ősszel szándékozott Budapesten egy országos kertészeti és gyümölcs- kiállitást rendezni, mely a boldogult Erzsébet királyné elhalálozása folytán hazánkat ért gyász miatt elhalasztatott. Az „0. M. K. E.“ legutóbb tartott népes választmányi ülésében egyhangúlag elhatározta, hogy ezen kiállítást ez őszön annál is inkább megtartja, miután Darányi Ig- nácz főldinivelésügyi minszter leiratában az egyesület támogatását helyezte kilátásba. Ezen kiállítás f. évi októker 7—15-ig fog a városligeti m, kir. keresk. muzeum (nagy iparcsarnok) épületében megtartatni és azon gyümölcsöt, szőlőt, zöldségféléket, fákat, virágokat, kertészeti gépeket, kert-terveket és eszközöket lehet kiállítani. A kiállítás a gyümölcsre és terményekre országos, a gépek- és eszközökre nézve nemzetközi jellegű leend. Tórdij nem fizettetik; de a kiállítandó tárgyak bérmentve lesznek beküldendők. A kiállítás egybe lesz kötve gyümölcsvásárral is, hol a közönség közvetlenül a termelőtől fogja gjmmölcsszükségletét beszerezhetni. Bejelentések szept. 15-ig fogadtatnak el. Bejelentési iveket és programmot küld az Orsz. Magyar Kertészeti Egyesület titkári hivatala (IV., Koronahertzeg-utcza 16.) valamint az orsz. gyümölcsészeti miniszteri biztos (Földmivelásügyi minisztérium) is A gyümölcsvásárra a külföldi kereskedők is meg fognak hivatni. Programm a Szatmármegyei Gazd. Egylet titkári hivatalában az érdeklődők rendelkezésére áll.

A szegedi kiállítás megtekintésére szervezett saját költséges csoportban városunk és vidékünkről 12-en vettek részt. — A csoport f. hó 4-én este indult útnak, s 5-ét a mezőhegyesi

Az első magyar általános biztositő társaság helybeli tőügynöksége a kölcsönös biztosítási ügyben a következő körlevelet bocsátotta ki:

Minden kölcsönös biztositó szövetkezet, mely eddig hazánkban szerencsét próbált, kudarczot vallott. Most mégis erőfeszítések történnek egy uj kölcsönös alapítására, mely elsősorban a jégbiztosítással akar foglalkozni. Ez az üzletág kivéve egy-egy türhetőbb esztendőt, általában súlyos veszteségekkel terhel bennünket, igy tehát nem a magunk anyagi hasznáért, hanem a magyar biztositó gazdaközönség érdekében figyelmeztetjük önöket, hogy feleiknek, kik az uj kölcsönösségi mozgalom felől bizonyára önöktől is tájékoztatásokat kérnek, igazságos és őszinte felvilágosításokkal szolgáljanak.

Az igazság a következő:

A kölcsönös biztosítás a felekre nézve nem előnyös, mert :

1. a kölcsönös biztosítás díjtételei nem ló nyegesen alacsonyabbak a részvénytársaságiaknál, mégis a szövetkezet feleitől, utánfizetósi kötelezettségük folytán, kedvezőtlen években az óvidij kétszereséig a dijat ismételten behajthatja. Miután pedig a legutóbbi tapasztalat szerint a jégbiztosításban tiz év közül n}rolcz volt kedvezőtlen, végeredményében a kölcsönös biztosítás sokkal drágább, mint a részvénytársasági ;

2. a kölcsönös biztositó, ha a károkat sem a dijak, sem a bekért utánfizetések nem fedezik, a teljes kártérítésekre egyáltalán képtelen ;

3. a kölcsönös biztositó elegendő tőkével nem rendelkezvén, feleinek kártérítéseit csak akkor fizetheti ki, ha az évi dijakat esetleg az utánfizetéseket már felszólításokkal és nem ritka esetben perekkel behajtani sikerült Ez azt jelenti, hogy a kölcsönös felei esetleg hónapokig és még tovább kénytelenek várni, mig kártérítéseiket egészben vagy részben megkapják.

4. a felek kisebb kárai egyáltalán nem téríttetnek meg.

E nagy hátrányokkal szemben figyelmeztessék a feleket, hogy mi, ha kényszerűségből felemeltük is a jégdijat, ezt csak tiz év nagy veszteségei után tettük. Tiz éven át a díjbevételt felülmúló károkat mindig saját vagyonúnkból fedeztük. A kölcsönösnek viszont a mi helyzetünkben tiz éven át úgyszólván évenként be kellett volna hajtani az utánfizetéseket. Végeredményében tehát a kölcsönös sokkal több dijat szedett volna be ugyanez idő alatt a felektől,

j mint a mennyit azok nálunk fizettek. Ezt ma- I guk az uj kölcsönös alapitói is kénytelenek bevallani, a mit világosan mutat a biztositó szövetkezet alakítása érdekében kibocsájtott felhívásuknak szórul-szóra igy hangzó mondata:

„Inkább legyen magasabb dij, mint után kelljen fizetni.“

A jógkárbecsléseknél pedig, mi a kis káro kát is megtérítjük, mert hiszen a fél akkor is fizeti a dijat, ha kis kára van, sőt ha nincs is kára. S mig egyrészt a felek bizalmi fórfiainak becsűit is figyelembe szoktuk venni, másrészt minden fél részére fentartjuk, hogy a becsüt független szakbizottsághoz felebbezhesse. S igy daczára sok ezernyi jégkárunknak, a kárbecslésekből folyólag alig van egy-két olyan vitás esetünk, melyben bíróságnak kellene dönteni.

Hogy a magyar gazdák jövőre a rájuk nézve igen hátrányos uj kölcsönös biztosításban részesülhessenek, már most felszólítják őket az uj kölcsönös üzletrészeinek, illetőleg alaptőkéjének jegyzésére. Azonfölül tehát, hogy biztosítási dijat fizetnek s hogy esetleg ezt egy évben kétszer fizetik meg, még ezer koronás alapítványokkal és húsz koronás üzletrészek váltásával is nekik kellene támogatni az uj kölcsönöst.

Az alapítóknak a tervezők 5% évi kamat jövedelmet Ígérnek. Bennünket egyre támadnak a kölcsönösség hívei, hogy osztalékot juttatunk részvényeseinknek, pedig ez csak nyereséges években s csak a nyereség arányában történik, mig ők alapítóiknak veszteséges években is megadják az 5%-ban állandósított osztalékot.

Ez mind olyan teher, melyet a kölcsönös biztositó feleinek kell elviselni, noha már a biztosítási koczkázatokat is ők maguk viselik. És ezek a felek a biztosítási díjon kívül még belépti dijat is tartoznak fizetni, mikor a szövet kezethez csatlakoznak.

Valóban, igen nagy önfeláldozást kíván meg a magyar gazdáktól az uj kölcsönös. így, a gazdák roppant túlterhelésével igyekeznék magát eleve megóvni attól a sorstól, melyre hazánkban az eddigi kölcsönösök jutottak. Ezek közül például az Erdélyi kölcsönös felei és vezetői úgy menekedtek meg a bajtól, hogy magyar társaságunk még kellő időben átvette és teljesítette a kötelezettségeket, melyeket a kölcsönös elvállalt, de a melyeknek megfelelni nem volt képes. A pozsonyi jégbiztositó kölcsönös ellenben, beszedte a dijakat, bekérte az utánfizetéseket s még sem tudta a károkat kifizetni. Ebből bukás és bűnper lett. S érdekes, hogy noha ez már több, mint húsz éve történt, a kölcsönösnek igen sok felét és ezek örököseit még ma is perük és exequálják az utánfizetésekért, azok kamatos kamataiért s a nagyra növekedett perköltségekért.

A baj akkor is, mikor ezek a régebbi kölcsönösök próbálkoztak, a kölcsönös biztosításnak hátrányaiban, hazai viszonyainkhoz nem illő voltában s a jóhiszemű alapítóknak a biztosítási téren való járatlanságában volt.

Ez a baj legnagyobb részben meg van ma is — és azért igen jó szolgálatot tesznek Önök mindazoknak a gazdáknak, a kiket felvilágosításaikkal az uj kölcsönösségi mozgalomtól meg- óvniok sikerül.

De különösen arra figyelmeztessék feleiket, hogy semmiféle divatos kölcsönösségi jelszó és senki kedvéért ne csatlakozzanak a szövetkezethez, mig az alapítási szabályokon kívül meg nem ismerik:

a) a kölcsönös díjszabályát;

b) a kölcsönös kötvényfeltételeit ;

c) a kölcsönös kárbecslósi és kártérítési eljárását.

Ezek máig még mind titkok és a kölcsönös tervezői szegedi értekezletükön eszméjük egyik hívének felszólalására is azzal feleltek, hogy ők a részletekbe még nem hajlandók belebocsátkozni.

E „részletek“ ismerete azonban a felekre nézve főfontosságú, mert a kölcsönös ismeretion díjszabálya, feltételei s kártérítési módozatai reájuk nézve még újabb hátrányokat rejthetnek magukban.

HÍRROVAT.

* Erzsébet királyné halálának évfordulója j alkalmából gyászistenitisztelet tartatott a szó- j kesegyházban, melyen Meszlényi Gyula püspök j misézett. A templom közepén gyászlobogókkal, virágokkal, gyertyákkal és királyi koronával feldíszített katafalk volt feállitva. Jelen voltak az I összes állami és városi hivatalnokok, a helyőr- 1 sóg tisztikara és a heljd kath. tanintézetek.