Szamos, 1899. augusztus (31. évfolyam, 62-70. szám)
1899-08-27 / 69. szám
XXXI. évfolyam Szaímár. ida9. vasárnap, augusztus hó 27. 69-ik szám. SZAMOS. Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. A SZ ATM ARME GYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ári Egész évre 4 frt. — Félévre 2 frt. — Negyedévre I frt. Egyes példány ára !0 kr. SZERK -SZTŐSÉG : Rákóczy-utcza 9 sz. KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. írt ndennemü dijak Szatmaron. a lap kiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Minden beiktatás után 30 kr. bélyegilleték fizetendő. Nyiittér sora 10 kr. Ä pótadó, mint mumus. A ki visszaemlékszik, pedig nem is olyan régen volt, városima mi a tisztaságot illette, talán az országban az utolsó helyet íoglalta el. Ma már hála istennek e tekintetben is nagyon előre haladtunk, de még igen sokat kell tennünk, hogy városunk ez északkeleti részen központ legyen. Feltűnő, hog midőn városunk a fejlődésben egy lépést előre akar tenni, mindég valami magánérdekbe ütközik; a képzelt sértett felek erre mindjárt megütik a pótadóval a nagy dobol. — Jöjjünk egyszer tisztába ezzel a pótadóval — Beismerem, hogy a pótadó igen nagy, de erről sem a városi tanács, sem a képviselő testület, legkevésbé pedig a város tehet, mert a hiba egy szerencsétlen és szerintem egy igazságtalan rendszerben rejlik. Először is nem hiszem, hogy ' az országban sok olyan város lenne, melyben az iskolák fentartása egészen a város vállára nehezednék. — Ez minálunk évente 26—28 ezer forint költséget okoz. Rendezett államokban az iskolákat az állam tartja fenn. Ha az állam minálunk azt mondaná: te város! nagyon meg vagyok terhelve, kérlek, járulj hozzá az is olák len- tartásához, azt még érteném, de hogy az egész terhet nekünk kell viselni, ez már nem igazság. Másodszor valódi unikum számba megy, hogy a város tartozik felekezeti különbség nélkül a papokat fizetni! — Más országokban a papokat vagy az állam, vagy a hívek fizetik. — Ez ismét olyan teher, melyet helyesnek nem tarthatok. Harmadszor ezrekre megyen a költség, melyet évente az úgynevezett katonai átvonulási szállás okoz. Ha Szatmáron egy alantas tiszt átvonul, fizet a Korona vendéglősnek 26 krt. naponta, a város pedig tartozik a szoba különbözetet fizetni, a mi egy alantas tisztnél 1 — 1 frt 50 krt., egy törzstisztnél vagy tábornoknál 3 4 frtot tesz ki naponta. Más országokban, a hol laktanya van, otr a kincstár által átvonulásra 2 vagy több bútorozott szoba tartatik fenn, vagy pedig j a tiszt olyan útiköltséget kap, hogy maga tartozik szállásról gondoskodni. — E tekintetben sem a város, sen. a polgárság beszállásolással nem torheltetik, kivételt képez a nagyobb csapatok átvonulása Tessék most e három pontban felsorolt körülbelül 40 ezer frt évi terhet a város nyakáról levenni és a pótadó mindjárt a felére fog sülyedni. Hogy ezt némileg elérjük, okvetetlenűl valamit tenni kell, és pedig legczélszerübb lenne rövid utón ezen ügyet az országgyűlés elébe terjeszteni. Polgártársaim ebből láthatják, hogy nem olyan tekete az ördög, a mint némely ember festi; — ha pedig azt a bizonyos nagy dobot hallják, forduljanak el. — Óvakodjunk a hamis prófétáktól, és bizzunk az általunk választott derék, szorgalmas és becsületes városi tisztikarban és a józan, higgadtan gondolkozó városi képviselőkben; mert a Mumus csak álarcz, mely mögött az a bizonyos arcz rejlik, melynek neve: önző magánérdek! K. L. Ä jövő háborúja. y. Érintettük, hogy a háború az élelmiszerek behozatalának megakadását vonná maga után úgy Németországban, mint más müveit államokban is. E kérdés nagy jeletősóge behatóbb vizsgálatot igényel. A három fő gabonanemre : búza, rozs, árpa, a következő számok esnek : Belföldi mezógazd. terméke tonnákban B e h o Z fi t £1 1 1888-91. 1891— 95. Tonna A behozatal viszonya a honi terméshez To nna 1 «1 . n: >> ~ N o - V. o O K .2 ö < »2 Németország 10151000 2107000 20% 310300' 30% Francziaorsz 9852000 951000 9% 1083000 11% Angolország 3072000 3491000 95% 5828000 146% Olaszország 241000) 623000 25% 618000 25% Austr. Magy. 6016000 28000 0.5% 109000 18% Visszaemlékezés E. Kovács Gyulára. E. Kovács Gyula művész és költő volt. így érdeme kettős, de dicsősége százszoros. Mint költő szeretőiünkre, mint művész hazája babérjára érdemes. A költészet iránti forró szeretőiének, az eszményi, az örök szép iránti hódolatának kifejező alakjául a szinmüvészetet választotta. Magas érdek, nemes ábránd vonzották „a világot jelentő deszkákra“ s ama csodás világba, hol nem a rideg valóság minden szépet, magasztost, ünnepit elfojtó egyhangú hétköznapját éli, hanem a melyben az eszményt imádja lángoló szívvel és szózatos ajakkal, s bármily mélyen is szállót le a nagvirók és költők szellemének tengerébe, onnan mindég oly gyöngyöket hoz fel, melyek látására ezernyi szivekben lobban fel a lelkesedés tüze. Hegedűs István szerint „a költő az istenség tolmácsa“ — a színművész pedig a költő ■jolmácsa, s ez a mily fenséges, ép oly nehéz aivatás; mert ha fél a festő, hogy az eszméből sok elvész az utón, mig a főből az uj hegyéig ut: minő félelmek, vívódások, belküzdelmek kő- hitt lehet a valódi művész, inig a költő által cépzelt alakot mindnyájunk által láthatóvá teszi, nig a kész eszmét ezer meg ezer szívbe ülteti át. E. Kovács Gyula egy hiján 50 évig éldelte t eme küzdelmeket, vívódásokat, mennyivel Mélyebben átérezve azokat ő maga, ki költő is. Voltak idők, a mikor ő is azt tartotta: „mü- ész hazája széles e világ, a csillagok e porszem csillaga,“ de tehetségének kialakulása után nem hazája többé „szélese világ, nem vágyik annak egére ragyogó napnak. Csak Magyarország az ő széles világa, annak egén ő éjvilágitó csillag. Erdély szivében Kolozsvár szinpadán, a nemzeti nyelv, a magyarirodalom és politikai történeti szellem, magyar nemzeti dicsőség ékes ajkú igazi drámai hőse! Kolozsvárott bocsájtotta le hírének horgonyát egy biztos fövénybe: a szivekbe. Ott időzött legszívesebben, hol bátorították, növelték lelke szárnyait, ott nem félt a közönytől, a hanyatlástól, hiszen „a drámai világ nagy világ, a szivek világa.“ Az ő egyéniségében gyermekkorában már élt egy szikrája a művészetnek, melyet nem olthatott ki semmi sem! Nem, apjának a protestáns papnak sötét világnézete, nem a nagyvilág előítélete. 0 lelke istenét követte s hü maradt a maga ideáljához az örök széphez, mely már. miut ifjút kicsábitotta a csendes falusi lakból, a szülei kar meleg Öleléséből. A művészi élet kápráztató képei, a színpad sejtelmes homálya megjelennek előtte s mint óriás polip ölelik át. Csákjaiból nincs menekvés! Színész lett anyja bánatára, s atyja bosszúságára. De hogy szivében, lelkében, szivének vágyában lelkének sóvárgásában mily helyet foglal el ideálja, mutatja az, hogy képes volt ezért szakítani az iskolával, ö aki mindig első tanuló, képes volt szakítani I szülőivel, akik iránti szeretetóröl költészetének nem egy mozzanata tanúskodik. Reá nézve a színi pálya „a lót egyedüli kincse“ „a szív boldogsága.“ Ott a színpadon van az ő világa, boldog jövőt csak ott tud remélni, a kerek ég alatt. De atyja, ki minden színészben komédiást látott, örökké fájlalta, hogy fia nem pap lett. Pedig az lett, hisz ő maga írja: „Pappá lett: de bibliája az élet Temploma: egy fészer, vagy egy fedél lett. Katedrája: papir, vászon, fapadok, Örök bolygó Ahasverek a papok !“ Láthatjuk tehát, hogy az ifjú vágya, eszménye és szüleinek hozzá fűzött nagy reményei között mily ellentét emelkedett, mely ellentét sugallta érzelmek fiatal lelkét dalolásra inditák. E. Kovács Gyula egészben költői lélek. Hajlamát ideális lelkű anyja csak növelte, a kitől tanulta a mint maga Írja a versírást, meg a hitet, hogy nem is lehet a szépet másképen Írni, csak versbe. Már a kicsiny fiúnak lelkét tele zengte anyja az akkori költők legszebb dalával. Kisfaludy mólabus regéi első tápul szolgáltak bontakozó képzelmének. A „Cserebogár-sárga cserebogár“ s „Rákos Rákos mivé lettél“ először emlékeztették a múltra, mig a „Hymnusz“ „Szózat“ először ébresztették fel benne a nemzeti önérzetet Anyjának szelíd ábrándokra hajló eszményekért hevülö, regényes lelke teljesen ellentéte volt apja szigorú ellentmondást nem ismerő természetének. Apja bátor, tüzes délczeg; anyja csöndes jámbor teremtés, élete cselekvő jóság és tűrő szenvedés, de ketten egy egészet tettek: szilaj erő az egyik, gyöngéd jóság a másik. Kovács Gyulában mind e kettő meg van, mert apjától MZ Józsefnél------------ - -De ák-tér, Keresztes ház. kaphatók iskolába járó fiú és leánykáknak szükséges kész fehérnemüek, zsebkendők, váczi kötött harisnyák, esöernyök, kesztyűk- nyakkendők, nadrágtartók, fésűk, haj, ruha és fogkefék, mosdószappanok, iskolai táskák, kalapok és minden más szükséges áruczikkek a már irmert legszolidabb árban.
