Szamos, 1899. augusztus (31. évfolyam, 62-70. szám)

1899-08-24 / 68. szám

Á jövő háborúja.

IV.

Németország külkereskedelmének néhány adatát hoztuk még fel.

Bevitel Kivitel

Tonna Mill, márka Tonna M.mrk. I 1889-ben 26,612.000 4.087 18,298 000 3.256

1898 ben 40,163.00 ) 4.864 28,049.000 3.786

E szerint képet alkothatunk a katasztro- pháról, melynek be kellene állania, mihelyt e hatalmas kereskedelem megbénulna.

És most gondoljunk arra, hogy Nómetor- i szág bevitele jelentős részben élelmiszerekből áll. Ezen bevitel tett 1897-ben a kivitel levonása után: 1

750.400 tonna rozsot, I

1,008 000 „ búzát,

1,045.000 „ árpát,

44.100 „ húst,

197.000 darab marhát,

89.000 „ disznót.

Mint gabonaliferansokat első sorban Oroszországot és az Egyesült Államokat kell neveznünk ; háború esetén azonban ezen bevitel na-1 g3ron megnehezül, ha egészen lehetetlenné nem tétetik. Nem fedezhetné kenyér és husszükség- letét, mert a belföldi terméke csak circa 9 hó-1 napra elegendő.

Vessünk végül pillantást a börzére is. A német tőke milliardjai vannak értékpapírokba helyezve és egyedül külföldi értékpapírokba 5, 6 milliárd, melyek nagy része oly államok értékpapírjaira esik, melyek a jövő háborújába bevonathatnak: t. i. orosz értékekbe 1003 mill, márkában, olaszba 968 millió, osztrák-magyarba 660 millió márka.

Nagy háború esetén milyenek a börzevi- j szonyok, arról fogalmat nyújt 1886-ik óv, midőn Németország és Fraucziaország közt a háború kitörésének veszélye fenyegetett. N eymarck Alfred nemzetgazda mondja erről : „ez valóságos cyclon volt, mely nemcsak Németország és Francziaország börzéjén vonult keresztül, hanem minden országokén, olyanokén is, melyek, mint p. o. portugalliai egészen a német-franczia háború hatáskörén kívül feküdtek.

Magán az Óceánon túl is érezték a rázkódást. Sőt Neymark azt hiszi, hogy a rázkódás nagyobb volt, mint 1879-ben, a háboruüzenés évében, ami nagyon természetes is, ha meggondoljuk, hogy a tőzsdeüzletek elágazása azóta nagyobb kiterjedést nyert. Mi történik tehát, ha egy háború a valóságban kiüt? A pánik a börzén nem kétségkívül az egész országot szerencsétlenségbe ragadja, mert épen a mi mai hitelgazdaságunk nem nélkülözhető, s mert a börzén az összes kereskedelemnek és termelésnek szálai összefutnak.

Mint Németországban, úgy más müveit államban is époly károsan hatna a háború, habár különböző módon is:

Angolország kereskedelme volna zavarva, ipara hajótörést szenvedne, az élelmiszerek behozatala el volna vágva.

Francziaországban ellenben a pénzválság volna nagyobb, mint az ipari ; mindenekelőtt pedig még másik iszonyú veszély is fenyegetné az országot, Francziaország népessége apadóban van és egy uj érvágás, akár mint győző, akár mint győzött kerülne ki a háborúból, a nemzetnek, mint olyannak a haláldöfést adná meg.

Oly országokban pedig, melyeknek ipara kevésbé kifejlett, mint Aus tri a - Magyar- ország és Oroszország a pusztító hatások nem érvényesülnének oly gyógyithatlanul, de mégis a népességnek nagyobb része még béke esetén is a nyomor szélére jutna. Igen Oroszországban az éhség még a béke idején is állandó jelenséget képez, úgy, hogy a háború borzasztó, gyógyithatlan sebeket okózna, talán ezen országokat fejlődésükben évtizedekre visz- szavetné.

Olaszország végül népének .pauperis- musával, roskadozó pénzügyi viszonyaival még súlyosabban érintetnék, mint más országok.

Folyt. köv.

egy szövetkezeti alapon felállítandó tűz- és jég- biztositó intézmény érdekében.

Miután a díjtételek, melyek már a szövetkezet indulásával nincsenek magasabbra tervezve a biztositó társaságoknál ma divó biztosítási díjtételeknél, alacsonyabbak csak úgy lehetnek, ha a biztositó intézmény mentül általánosabban lesz felkarolva, magának a gazdaközönségnek áll érdekében mentül tömegesebb biztosítással támogatni saját intézményét

Az 0. M. G. E. az egész ország területén mozgalmat indított s igy remélni lehet, hogy ebbeli törekvésében ezélt for érni, s már magában az intézmény mentül szélesebb körű felkarolásában biztosítékot fog nyerni az iránt, hogy egyrészt a befizetendő díjtételek a minimális összegben lesznek megszabva, másrészt, mert a tiszta nyereség egy része ismét a biztosítók részére jut, gazdaközönségünk módot fog nyerni a jelenleginél jóval kevesebb áldozattal biztosítani vagyonát.

A kombinátiók reális összeállítása már magában véve megmenteni Ígéri a szövetkezetei a a veszteségtől, de még veszteség esetében sem akadjfenn a szövetkezet, mert alaptőkéül 1 millió koronával indul meg, mi üzletrészvények utján fog összegyűlni ; sőt, ha együtt lesz ez összeg, a tartalék alap további gyűjtése azután sem lesz beszüntetve, hogy annál nagyobb biztosságot nyerjen az intézet, sőt beléptidijak és a tiszta nyereség egy része is a tartalék alapot fogja gyarapítani.

Nagy megnyugvás a gazdák részére az is, hogy7 e szövetkezet a kormány jó akaratát is megtudta nyerni.

A tartalék alap, de már maga a szövetkezeti szervezet kizárja, hogy az intézmény fizetés képtelenné legymn s igy gazdáink megnyugvást nyernek az iránt is, hogy minden kár ki lesz fizetve

Védi a biztosítók érdekét az a körülmény is, hogy az intézmény maguké a biztosítóké lóvén, annak ügyeinez minden biztosítónak hozzászólási joga lesz.

Az eszme szép, a czél nemes, s hogy beváljék, ahoz egyéb nem kell, mint a gazdatársadalom mentül általánosabb támogatása.

ellenőrzés, elérendő illetve nagyobb bizalom szempontjából ezt engedélyezi, sőt örömmel veszi abban a kilátásban, hog}' ez utón az egylet tagjai kedvezményekben lesznek részesíthetők.

Jelentkezetteket felvette az egyleti tagok sorába.

Majd az összes hátralékok benhajtásának szorgalmazása iránt indtézkedett az ülés.

Megbízta titkárt, hogy az előbb megindított tejszövetkezeti mozgalmat ismét szorgalmazza.

Gazdák biztositó szövetkezete.

A hazánk területén egészségtelen alapon nyugvó tűz- és jégbiztosítás kérdésének helyesebb alapokra fektetése érdekében, illetőleg, hogy részvénytársulatok helyett a gazda szövetkezel: utján biztosíthassa vagyonát, az O. M. G. E. kebelében nagyszabású mozgalom indult meg :

A Szatmármegyei Gazd. Egyesület augusztus 16-án tartott ig. vál. üléséből.

Jelenvoltak: Daróczy Endre, Domahidy7 István, dr. Fekete Sámuel, Hérmán Mihály7, Kölcsey Antal igazgvtó választmányi tagok és Poszvék Nándor titkár.

Adhoc elnökül Domahidy István kéretett fel, ki az ülést megnyitván, sajnálkozását fejezte ki a felett, hogy az Egyesület közszeretetben álló elnökét gyengélkedése folytán az Egyesület ülésein nélkülözni kénytelen és azt az ajánlatot terjesztette a választmány elé, hogy a Báró ur Karlsbadi elutazása előtt még testületileg kirándulva, az igazgató választmány tagjai az Elnöknél tisztelegve bizonyítsák be azt a ragaszkodást melyet közszeretetben álló egyéniségével az Egylet minden tagja részéről magának biztosítani tudott.

Az ülés e propoziczióhoz nagy örömmel járult hozzá, s terminusul f. hó 20-át, vasárnapot tűzve ki, megbízta alelnököt és titkárt, hogy7 e tervről az összes választmányi tagokat haladéktalanul értesítsék és a kiránduláshoz csatlakozásra szólítsák fel.

A helyettes elnök ezután részvéttel emlékezett meg elhalt Képesy Gyula igazgatósági tagról, méltatta érdemeit az Egylet iránt állandóan tanúsított érdeklődését, ami után az ülés emlékét jegyzőkönyvileg megörökíteni, özvegyéhez pedig részvétiratot intézni határozta.

Nagyszámú miniszteri leiratok tárgyalása után a Mezőhegyes és Szegedre tervezett kirándulás elrendezésével titkárt megbízta az ülés.

A gazdák biztositó szövetkezetének támogatása érdekében kapott felhívásra elhatározták, hogy amennyiben az alapitó tőke ilyen elhelyezése ellen elvi álláspontot nem foglalnának, a választmány a közgyűlésnek az alapitó tőkékből 500 frtot üzletrészvényekben elhelyezni hozza javaslatba.

A magyar költsönös állatbiztosító szövetkezet Szatmármegyére kiterjesztendő szervezetét óhajtandónak jelezte az ülés, s amennyiben j a szövetkezet Szatmármegye területére vezérkóp- ! viseletével az Egylet titkárát óhajtja megbízni,

A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület hivatalos közleményei.

Rovatvezető: Poszvék Nándor.

Szakelőadás a hegyen. Felkérettünk a következő sorok közzé tételére : A „Szatmár-Né- meti“ aug. 15-iki 33. számának a kerületi szőlő- szeti és borászati felügyelő által a Szatmárhe- gyen a lisztharmat miatt tartott helyi szemle elhalasztása miatti kifakadására vonatkozólag szükségesnek tartom hivatkozni arra. hogy az előzőleg, nem mint a hivatolt közlemény mondja péntekre, hanem csütörtökre jelzett terminus az akkori esős idő miatt megtartható nem volt, egyrészt mert a védekezés a helyszínen a szől- lőkben volt legalaposabban bemutatható, amikor pedig hihetőleg senkinek a borászati felügyelővel a vizes tőkék között bujkálni nem lehetett, sőt a szőlős gazdák sem vehették volna jó néven a felázott talaj össze tiporását, de esőben a védekezés úgy sem lett volna bemutatható, másrészt pedig a hideg esős idő a lisztharmatot terjedésében akadályozva, nem lett volna konstatálható a betegség veszedelmének mérve.

Az elhalasztás egyébként illetékes helyen a körülmények által megokoltan jelezve volt a „Szamos“ — mint utóvégre a gazdák érdekkörét leginkább felölelő lapunk, a helyszíni szemlét megelőző csütörtöki számának gazdasági egyesületi közleményei közt; terminusul jelzett szombati napon pedig, midőn az idő alkalma- j sabbnak mutatkozott, a helyi szemle, utána pe- ! dig rövid előadás tényleg meg lett tartva.

Az elhalasztás oka tehát nem „a közdolgoknak semmibe vétele,“ hanem az időjárás 1 miatti kényszerűség volt. J.

Elhalasztott tisztelgés. Egyesületünk aug. 16 iki igazg. választmányi ülésének határozata folytán az igazgatósági tagok f. hó 20-án Sárközre társas kirándulást terveztek, hogy Báró Yécsey József egyleti Elnök urnái, még mielőtt fürdői útjára indulna, tisztelegve, ragaszkodásukat kimutassák.

A báró ur részéről közbe jött akadályok folytán azonban a tisztelgést máskorra kellett halasztani, mit még idejében szétküldött értesítések utján vettek a kiránduláshoz nagy számban készülők tudomásul. így is valamennyiünk jó kívánsága kiséri a fürdőre utazó nemes bárót útjára s reméljük helyre állt egészséggel fog Karlsbadból vissza érkezni.

Molnár István orsz. gyümölcsészeti és fatenyésztési miniszteri biztosnak a f. év elején Angliában a gyümölcsértékesítés tanulmányozása végett tett útjáról a földm. miniszter úrhoz tett jelentését tartalmazó füzetekből a nyilvánult nagy érdeklődés kielégítésére 12 példány megküldését kértük. A füzetek megérkeztek s levelezőlapon bejelentett kívánságára egyesületünk tagjainak ingj'en megküldi azokat a titkári hivatal.

Általános mezőgazdasági kiállítást rendez az Udvarhelymegyei Gazd. Egyesület szövetkezve a vármegye lótenyész bizottmányával Sz.-Udvarhelyen. Az állatkiállitás okt. 7-én lesz, mig a term, és gyümölcs kiállítás 7—10-éigtart.

Mezöhegyesi és szegedi kirándulás. A hivatalos közlönyünk f. hó 17-ikén megjelent 64-ik számában közzétett feltételek mellett beérkezett jelentkezések alapján egy csoport fog indulni szeptember 4-én este 7 órai vonattal Mezőhegyesre, hova 5 én reggel megérkeznek, onnan 6-án reggel Szegedre utazva, 7-én este indulnak és 8 án reggel érkeznek vissza.

Mezőhegyes kizárásával tisztán Szegedre tervezett csoport a jelentkezések kevés számánál fogva nem volt összeállítható.

A költség, mint a hivatolt közleményben jelezve volt II. osztályon utazók részére beleértve az utazási, Mezőhegyesen az összes ellátási és Szegeden a szállás és kiállítási jegy költségeit 12.50 írtban, III. osztályban utazók