Szamos, 1899. július (31. évfolyam, 53-61. szám)
1899-07-16 / 57. szám
megoktatottabb, legvizsgázottabb, legtöbb oklevéllel ellátott, de egyúttal legszellemtelenebb, legkedélytelenebb és legközönsége sebb nép között. Más munkára van szüksége hazánknak, más szellemre iskoláinknak, gyökeres rendszerváltoztatásra korunknak! A mai rendszer mellett csak múlik az idő, múlik a kedv, de nem jő a tudás; s hogy oly sok nálunk az okoskodó és oly kevés a munkatevő ember, azt nagy részt a mai tanítási rendszernek köszönhetjük. C. A magyar parasztság. Ha a magyar paraszt nőm volna a legszaporább Szt. István birodalmában s gazdaságilag nem volna képes legyőzni, a velünk szövetséges németségtől eltekintve, az összes többi fajok parasztságát: akkor sötét tájkép nyílnék meg a magyar politika előtt. Még a legjobb politika sem hóditná vissza nekünk az ország területét és nem létesíthetné sokat említett nemzeti kon- szolidácziónkat. , . Nemzeti konszolidácziónknak két hatalmas, szinte egyenlően fontos tényezője van. Az egyiket képezik a városok, a most alakuló polgári elemmel; a másikat képezi parasztságunk. Város nélkül nincs asszimiláczó, mert nincs kultúra s mert a fajok elkülönítve élnek. A kifejlett városrendszerek teremtették meg az egész Nyugaton az egységes nemzeteket és társadalmakat ugyancsak egy hatalmas kibontakozó városrendszer Magyarországon is létesitni fogja nemzeti és társadalmi egységünket. Városaink azonban ma még fejletlenek, asszimiláló hivatásuk dől gában még csak a kezdet kezdetén vannak. A mig a kultúrái és gazdasági erők hatása következtében nagy szellemi és gazdasági empiriu- maink nem lesznek a nemzetiségi vidékeken, addig nagy eredményeket városainktól nem re mólhetünk. A magyar nyelv elsajátítása s a magyar nemzeti szellem hatása nagy sikereket .ért el addig is. Rendkívül örvendetes jelenség, hogy városaink szinte kivétel nélkül, a magyar nemzeti érdek szolgálatában állanak s hogy a nemzetiségi elemek városainkban s különösen Erdélyben mindinkább visszavonulnak. Kimutattatott, hogy fajunk szaporodása nem a városokban, hanem a vidéken, a falukon történik ; sőt városaink legnagyobb része még nem is képez oly rezervoárt, a mely a falusi népszaporodás feleslegét felfoghatná. Az ipar nem alkalmas arra, hogy a nópszaporodást táplálhassa. Az ipar helye és valódi régiója Erdély és Felső-Magyarország. Fajunk jövendőjére nézve szintén kedvező jel, hogy az ipar e régiójában a magyarság az ipar e terein diadalmasan mér -! ! közik s a németség mellett egyedül a magyar-! I ság bir iparos hivatással. Jellemző, hogy 907 J nagyiparos közt egyetlenegy román sem foglal ! ! helyet, tót is 18 van, szerb csak 2 ; ellenben I | 533 magyar. Parasztságunk, főképp az Alföldön ! nem akar mással foglalkozni, mint szellemének j J és hagyományainak megfelelő mezőgazdasággal. | Ez az oka egyszersmind annak, miért nem lehet az iparral orvosolni az alföldi agrárszo j cziálizmust. Át kell tehát alakítani a birtokviszonyo-! kát. Le kell dönteni parasztságunk terjeszkedése j előtt a gátakat. Mi nem követhetünk paraszt j irtó rendszert, mint követett Anglia. A paraszt irtó politika Magyarországot ' nemzeti katasztrófára vezetné, mert parasztságunk nem mehetne át, mint Angliában, az iparos foglalkozásra, s igy megszűnnék szaporodni, [ vagy még nagyobb mértékben kivándorolna. És nem csak fajunk terjedése, hanem egy-1 szersmind társadalmi átalakulásunk szerencsés befejezése miatt is kell követnünk e parasztirtó politikát. A városi elemből keletkező uj közép ősz- j tály sok hézagát kitölti ugyan hatalmas törté-í neti közép osztályunknak, de nem tölt ki minden hézagot. Gazdagodó parasztságunkból s különö- j sen az alföldi parasztságból uj rétegek kelet- j keznek, a melyek igen becses anyagot szolgál- j tatnak társadalmi átalakulásunkhoz s az uj kö zéposztály létesítéséhez. A parasztságunkból ki- j emelendő művelt és vagyonos elemek nemzeti J érzületéhez semmi kétség nem fér, s ez elemek ! olyan becses tulajdonságot hoznak a most ala- j kuló s az összeforrás küszöbén levő közép osztályokba, aminővel a történeti közép osztály soha sem birt, és ami — fájdalom .— ennek részleges bukását előidézte. Beleviszik a munkaerőt, munkakedvet, takarékosságot és a vagyonszerzés vágyát. Középosztályunk ekkóp felfrissülve s megerősödve újra letéteményese lesz régi nemzeti konszolidácziónknak. Parasztságunk tehát kettős hivatást teljesít. Meghódítja a haza földjét, s a belőle kiemelkedő művelt elemekkel nemcsak kiegészíti, hanem egyszersmind szerencsésen átalakítja kö- ; zéposztályunkat. Boldog nép,' melynek ily parasztsága van. Ha egy franczia történész büszkén mondotta, hogy valahányszor Francziaországot a császárok, politikusok és'hadvezérek tönkre tet- ' tók, ez ügyet mindig megmentette a franczia ! paraszt. Költők, színdarab irók magasztalhatják né- ! pünk érdekes tulajdonságait. Részemről a magyar paraszt egészen prózai tulajdonságai előtt emelek kalapot. Magasztalom túlhajtott takarékosságát, földéhességét, túlságos józanságát, de legfőkép szaporodási képességét. Ezek a tulajdonságai döntik le a gátakat fejlődésünk és nemzeti jövőnk előtt. B. Gr. séges deszkadarabra mázolt főn akadt meg. Egy sötét színekkel festett, előre hajlott, bus arcz, dús hajzattal, kuszáit bajusz és dúlt arczvonásokkal; mély redők az arezon, melyek még mélyebb fájdalom barázdáit vágják a szívbe! Mit fejez ki ez az arcz ? Halál fájdalmat? Meg- nyugvást a sorsban? Bánatát a múltnak? Fájó érzetet s részvétet mások szomorú sorsa miatt ? Resignatiot? Kétségbeesést? Gyűlöletet? Bosszúvágyat? Vagy mit? Mindezt és mindent, ami az életben bus, fájdalmas, szomorú és vigasztalan. S mindezt egy közönséges paraszt arcz, igen, egy betyár arcz tükrözi vissza! Meghatva álltam ott s kórdém, kinek agyában született ez eszme ? kinek ecsetje teremte meg e vonásokat, e színezést?! „Az M űré“ feleié Adams „Tőle kaptam e darab deszkát barátságunk zálogául. E darab deszka az ö legújabb nagy festményének főalakját — illetőleg az ott használt tanulmányfőt tünteti elő. A festmény most ment el a párisi szalon kiállításra s annak dísze leend; concep-! tio, felfogás és kivitel, az eredeti alakok, a isii j bus alaphangja, a színezés originalítása, mindez sikert fog aratni, sikert kell hogy arasson s akkor a mi M. barátunk általánosan ismert lesz a művészet terén, mint múzsák felkentje, mint teremtő erő és nem holmi szolgai utánzó. Akkor hiszem, hazája el is fogja ismerni művészetét s hódolni fog nevének ! S ennek szószerint be kell következnie. Nem lehet másként történnie. Ez lesz az eredmény, melyet M barátunk részére okvetetlenül Várunk és remélünk, mert vele szemben el kell hallgatnia még azon irigységnek is, mely a művészeknek különben szabadalmazott tulajdonát képezi!“ Adams egész lelkesedéssel beszélt közös barátunkról s jövőjéről, mit ez merengve hallgatott, én pedig örvendező figyelemmel kísértem s magam is elgondolkozám. Merengésemből az árnyas fasor végén jöttem magamhoz, midőn karomból M barátom kivonta karját s ajtót nyitva előre bocsátott. Egy elegánsan bútorozott garzon lakás fogadott magába s kényelmes kerevetre dőlve iuttuk az illatos cigarette füstöt az erkély ajtaján át a városi park fái felé. A bútorzat, berendezés, a comfort, szóval minden tanusitá, hogy egy müveit lelkű, kedélyes gavallér lakásán vagyunk ; de mi sem volt, ami a művészre emlékeztetett volna, mint egy szerény tollrajz, mely tulipános füzért ábrázolt s melyre mutatva mondá M barátom : — „íme a művészet kezdete, ez az melyben tehetségem csirája felfedeztetett; ennek köszönöm kiképeztetésemet; ez mentett ki a gj'aluforgács poros légköréből. * <:• * (Folytatás következik.) HÍRROVAT. * A királyi arczképek leleplezése. A király 0 felsége és Erzsébet királyné arczképei már régi idő óta várják a leleplezési ünnepélyt. Az elkészült és felállított arczképeket a bizottság már átvette Grósz Móricz festőtől, miután azokat szakértőkkel is megnézette, kik a képekről a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak. Az arczképek leleplezési ünnepélyét okt. 4-óre, a király neve napján tartandó közgyűlésre tűzte ki a tanácss a leleplezési ünnepély előkészítésével polgármestert, t. főügyészt s tanácsjegyzőt bízta meg. * Helyettesítés. Meszlényi Gyula püspök Jandrisics János apát plébános betegsége idejére Tóth József s. lelkészt plébános helyettessé nevezte ki. * Gyászllir. Múlt számunkban emlékeztünk meg a csengeri Képessy családot lesújtó azon eseményről, hogy Képessy Lászlót a Kossuth Lajos utczán szélütés érte, minek következtében a közel eső rendőrlaktanyában kellett orvosi ápolás alá venni. A beteg helyzete nem sokat javult, mégis hozzátartozói özv. Günther Ignácz- néhoz vitték, hol csütörtökön szivszélhüdés érte s azonnl meg is halt. Hulláját csütörtökön éjjel szállították haza, a temetés pedig tegnap d. u. Csengerben nagy részvét mellett ment végbe. A gyászesetről a család az alábbi gyász- jelentést bocsátotta ki : Alantirottak fájdalomtelt szívvel tudatják a legjobb férj, apa, nagjmpa és apósnak, fogarasi Képessy Gyula 1848—49-iki honvéd, földbirtokos és várm. bizottsági tagnak folyó évi julius hó 13-án d. u. 6 órakor, életének 65-ik, boldog házasságának 34 ik ' évében rövid szenvedés után történt gyászos elhunytat. A kedves halott földi maradványa f. év. julius hó 15-ikén d. u. 4 órakor fog Csengerben a róm. kath. egyház szertartásai szerint örök nyugalomra helyeztetni, az engesztelő szent mise-áldozat pedig f. hó 17-én d. e. 9 órakor fog a Mindenhatónak bemutattatni. Csenger, 1899. julius 13. özv. Képessy Gyuláné szül. oroszfái Foga- rassy Anna neje, gj^ermekei és az összes rokonság. Áldás és béke 'poraira ! * Városi alapítvány a honvéd hadapród iskolánál. A honvéd hadapród iskolánál a város által fizetett alapítványi helyek egyike szeptemberben fög bet’öltetni, melyre a város a pályázatot meghirdette s egyetlen pályázó Mazu- rek Béla, Mazurek Pál helybeli polgár fia, kit a város tanácsa a betöltendő alapítványi helyre kijelölt, illetve a honvédelmi minisztériumnál fölvételre ajánlott. * Aradi hir. Az Aradi közlöny legutóbbi számában olvassuk, hogy Arad város közgyűlése csütörtökön választotta meg az uj bagatell-birót, még pedig egyhangúlag, lelkes éljenzések mellett. Mindenekelőtt a polgármester jelentését hallgatták meg, melyben tudomására hozta a közgyűlésnek, hogy a községi bírói szék betöltésére közzététette a pályázati hirdetményt s abban mindjárt egy esetleg megüresedő fogalmazói állásra is pályázatot nyitott. Kéri a közgyűlést, hogy e bejelentését vegye tudomásul. A közgyűlés tudomásul vette. Ezek után megalakították a kijelölő bizottságot. A kandidáló bizottság rövid tanácskozás után visszatért és kijelentette hogy csak egy pályázó van, ki a törvény által kívánt minősítéssel is bir: J o ó Béla t. b. al- kapitány, kihágási biró. Harsány éljenzések közt, egyhangúlag választották meg községi bírónak. Kétségtelen, hogy a nagy ambiczióval évek hosszú sora óta a város szolgálatában működő és ritka erélyeórt közszeretetben álló alkapitány szép tehetsége az uj tisztségben is érvényesülni fog. A békésebb bagatell-birói székben J o ó Bélát bizonyára nem fogják halál- itéletekkel fenyegetni és tettleg inzultálni, mint legutóbb megcselekedtek, azok a bizonyos szo- cziálista urak, kiknek az ő erélyessége szemet szúrt. * Eljegyzés. Czaich Endre Lajos tápió- szelei oki. tanító eljegyezte Csorna György tiszttartó leányát, Margitot Nagy-Megyerről. * A Kossuth-kerti kioszk, mely eredeti tervében páratlan szép látványt nyújtott volna a vasúton érkező-, és kényelmet a városi közönségnek, kivetkőzik eredeti alakjából. A szépen rendezett s bizonyára látogatott Kossuth-kert mindenesetre igényel egy megfelelő alkalmas he- lyiséget, éppen azért a költségvetésnél 7000 frt több kiadással tett ajánlatok arra indították a tanácsot, hogy a terveket visszaadta a tervezőnek azon utasítással, hogy lehetőleg a méretek
