Szamos, 1899. június (31. évfolyam, 44-52. szám)
1899-06-22 / 50. szám
XXXI,. évfolyam Szatmar. 1899. csütörtök, junius író 22. SZAMOS. /' 5’0-ik S2 \ 7S£ Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. A SZATMARMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ári Egész évre 4 frt. — Félévre 2 írt. — Negyedévre Egyes példány ára 10 kr. SZERKESZTŐSÉG : P.ákóczy-utcza 9 sz. I írt. KIADÓHIVATAL'- Kákóczy-utcza 9. sz. ( M;ndennemü dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a Iegjutányosabb árban közöltetneb Minden beiktatás után 30 kr. bélyegilleték fizetendő. Nyiliiér sora !Q kr. Ifjúságunk egészsége. Wlassics Gyula kultuszminiszter az ifjúság testi nevelésének fejlesztésére irányuló figyelemre méltó rendeletet bocsátott ki, melynek értelmében a játékot a testi nevelésre felette (ontosnak tartja A különböző játéknemeket a középiskolai tervezetekbe fölvette és nagy súlyt fektet arra, hogy ezek az illetékes körök részéről kellő figyelembe részesüljenek, s a tantervbe fölvétessenek. A kitűzött czél elérése czéljából fölöttébb szükséges a középiskolákat játszószerekkel ellátni, mert e nélkül a játéknemek jó része nem gyakorolható. Sajnálatra méltó, hogy a legtöbb iskola nem rendelkezik ilyen szerekkel. A mennyire elösmerjük a közoktatás- ügyi miniszter e legújabb aktiójának hasznosságát, ép oly szükségesnek tartanók, hogy a serdülő nemzedék legdrágább kincsének, gyermekeink egészségének megóvására nemcsak a tornateremben és a gyermekeK szabad ideje alatt a játszótereken, hanem az iskola helyiségében is fokozott figyelmet fordítsunk. Mindazok, kik e sorokat kellő figye- emmel olvassák és elég komolyan fogad- lák tartalmát, alig szorulnak annak bővebb jmagyarázatára, hogy a por és bűzös anya goktól mentes, jó levegő mennyire nélkülöz- hetlen kelléke az egészségnek, és hogy a levegő nem mondható csupán akkor egészségtelennek, ha annak roszasága és romlottsága már orrunk által is megérezhető. A levegő, melyet belélegzünk, nemcsak a táp anyagot teszi előbb alkalmassá a táplálkozás czéljaira, hanem egyáltalán egy részét képezi táplálkozásunknak. Rósz levegőben nemcsak múló bajok mutatkoznak, mint a i milyenek éberségünk, gondolkozó tehetségünk elsatnyulása, nyomás, nehézség és íájós érzet fejünkben, hanem a mint ezt a gyermekek és felnőttek sápadt külseje mutatja, a tiszta levegő hiánya állandó bajok és zavarok forrása is lehet. Vérszegenység) sápkór, gégebaj és más egyéb betegség is a rossz levegőben találja, ha nem is kizárólagos indokait, úgy mégis hathatós támogatását a tovább fejlődésre. Valamely betegség keletkezése alatt, a betegséget kedvezően befolyásoló több tényező működik közre és ezek között a friss, egészséges levegő hiánya kétségkívül, a legelső helyet foglalja el. Az iskola egészségügyének kellő ápolása körül a lennáló szabályok foganatosítása, a gyermekek állandó őrének, a tanítónak képezi a feladatát. A levegő tisztaságának len- tartása szintén csak az ő értelmiségi és működési körébe sorozható. Hisz a jó, tiszta és egészséges levegőről való gondoskodás, legelső sorban a tanító érdekét képezi, a kinek egészsége a folytonos és fárasztó be- szélés által, a poros levegőben rendkívül nagy mértékben veszélyeztetve van. A gégehurut gyakran aggályos, sőt veszélyes lefolyásával sok esetben az iskola levegő I roszaságának következménye. Hogy az isko- ; Iában még nagyon sokat vétenek a levegő I kellő felírissitése ellen, ezt azonnal észrevehetjük, ha főleg télidején egyik vagy másik iskola terembe belépünk. Nyáron át könnyű az ablakok nyitva tartása által, szükség esetén ablak és ajtók kinyitása által a szünetek alatt kellő friss levegőről gondoskodni. Télen azonban közel áll a veszély, hogy már a tüzelő anyag körüli takarékosság szempontjából is, nem kel- jlően és nem elég gyakran szellőztetik az I iskola termeket. Ajánlatos tehát, hogy fal- 1 csatornák vagy kisebb nyílások által az ab- I laktáblákban lehetővé tétessék a rósz levegő kivonulása és annak friss levegő által való felcserélése, anélkül, hogy a gyermekek és tanító egészségtelen léghuzamnak legyenek kitéve. Nem elég azonban, hogy a mondott kellékekről gondoskodva legyen, kell, hogy azok alkalmaztassanak is. Hogy a tanító nehány könnyebb és alkalmas 1 estgyakorlatnak a tanitás közben való alkalmazása és ablakok kinyitása által nagyban hozzájárulhat a levegő tisztaságához és a gyermekek egészségének a fentar- tásához, azt alig kel! hangsúlyoznunk. Csak még egy körülményt óhajtunk felemlíteni : a por eltávolítását az iskolákban tö- rölgetés utján — a mely szokás még mindig fennáll sok iskolában. Por az iskolában mindig és mindenütt összegyűl — és nem csak káros hatást gyakorol a szemekre és légzőszervekre, hanem tetemesen hozzájárul egyMutatványok a „Szittya Dalokéból. Bújjék kendnek . — „Az ördög mátkájából.“ — Bújjék kendnek a bőrébe Ezer ördög a szivébe, bújjék kendnek! Ki tudja, hogy mi a baja , Hogyha szeret mért nem mondja, hogy ennék j Három nagy toportyán féreg, [meg : i Seregestül denevérek, Kilencz farkas, meg hét róka, Végül az ördöngös Jóka bújjék kendnek! stb . . A malomba . . A malomba kukuricza darája Minden szőke kis lánynak van barnája, A szőkének barnája, Mert az éppen találja, Dinom-dánom, szép virágom, rubintom, stb. . . Felhő száll a Hargitára . . . — A »Háromszéki rózsákéból. — Felhő száll a Hargitára, sötét felhő. Messze ment az ón galambom, vissza sem jő. Hargitára hull az eső szép csendesen, Gondolsz-e rám néha-néha szép kedvesem, stb. . . Menyecskés nóta . . . De rövid a szoknyája, Kilátszik a bokája. Kurta volt a ma.tóla, Megölelni jó volna. Hipp-hopp! jere bé, Megölelhetsz ide bé. Az emberem nincs itthon — Kiszököl az ablakon. stb. ügy bizony! . . . Nincsen olyan kis lány egész vármegyébe Mint a Firtos Están kicsi Esztikéje. Kilencz legény kérte, a tizedik viszi. Sütni való bolond, aki el nem hiszi ! Szorgalmatos, — hogyha tetszik, Jókor feikél, — le sem fekszik, Úgy bizony! A bizony! Lakodalma most vagyon. stb. . . Fuss ide, fuss oda! Fuss ide, fuss oda! fuss ide, fuss oda ! Az én anyám mostoha, az ón anyám mostoha. Tedd meg ezt, tedd meg azt! tedd meg ezt, [tedd meg azt: En keverek, ő szitál, én szitálok, ő dagaszt. Mig a hajnal elő jöne, A kenyerem szép pirosán Puha béllel ki van sülve. stb. . . Gólya madár . . . — Harmath L. .Vadvirág’ népszínműből. — Gólya madár honnan? merre bujdosol? Nem láttad-é a rózsámat valahol? Ha meglátod azt a kedves virágot, Mond meg neki: én is mint te Bujdosom a világot! stb. Elhagyott a rózsám . . . Elhagyott a rózsám, sírtam is utánna, Tenger lenne könnyem, hogyha vízzé válna, Elhagyott a rózsám, mást szeret nem engem. Az életet a reménység tartsa még fel bennem. Úgy cseppenhet, úgy csordulhat, Még a világ felfordulhat. Akkor mi leszünk a lányok, S a rózsámnak fittyet hányok. stb.
