Szamos, 1899. június (31. évfolyam, 44-52. szám)

1899-06-01 / 44. szám

Melléklet a „Szamos“ 1899. évi 44-ik számhoz. Helyén valónak tartjuk már itt megjegyezni, hogy ha jobb módú gazdák is részt óhajtaná­nak ily kirándulásban venni, a csoportos utazás előnyeinek kihasználásával csekély költséggel több tanulmányi kirándulás is volna szervezhet >. Egy ily kirándulás költségei fejenként legfeljebbb 5 — 6 írtnál többre nem rúgnának s kevés költség különbözet mellett az őszi sze­gedi kiállítás megtekintésével is összeköthető volna. — Ha a 14—15-iki kirándulásra jelentke­zéssel kapcsolatban erre vonatkozólag is tájé­kozást kapnánk, mielőbb megtehetnénk az áll. ménesbirtok meglátogatására az engedély ki- eszközlése végett a szükséges lépéseket. Műtrágya beszerzése. Zalathnai kénkovand ipar részv. társaság értesítése szerint műtrágya gyára képviseletével Szatmár vármegye területén Klein Vilmos term, kereskedőt(Szatmáron) bízta meg. Szuperfoszfátok ára f. évi őszi szállításra: Teljes vaggon rakományoknál 1 kg. °/0 vízben oldható foszforsav, (mely 2% citrátoldhatóval egyértékü) 30 kr., vagyis a 16%-os szuperfosz­fátnak ára 4 írt 80 kr 100 kgként, mig a 18 százalékosnak ára 5 frt 40 kr. 100 kgként bele­értve a fuvardijat a vevő vasút állomásáig. Az esetleges szuperfoszfát szükségletet czélszerü ide­jekorán megrendelni, mert a nyers anyag, mely­ből a szuperfoszfát készül, nem kapható ele­gendő mennyiségben és igy a későn beérkező rendeléseket esetleg nem lesz módjában a gyár nak foganatosítani. Szatmármegyei Gazdák fogyasztási és értékesítési szövetkezetének üzletrészvónyei bői jegyeztek : e •ec ~G Ui üzletrészvény Ér ték forint Előbbi nyugtázás összege 159 795 12 Domahidy tíándor Szatmár 10 50 13 Dr. Fekete Sámuel „ 2 10 14 Szalkay László Mikola 1 5 Összesen 172 860 Uj tagokul jelentkeztek: Erényi Sámuel földbirtokos T.-Újlak, Cserny József bérlő Hirip, Sztánh Dezső földbirtokos Oroszfalu, Juhász Jó zsef szatócs Oroszfalu — rendes tagok. HÍRROVAT. * A f.-gyarmati hangverseny egyike volt a legsikerültebbeknek mindazok között, melye­ket valaha a Kölcsey-kör rendezett. Benkő Miksa és Füredi Sándor a mi házi zeneművészeink ügyességük és művészetük remekeit mutatták be Fehér-Gyarmat és vidéke intelligens és müértő közönségének. Benkőnek a Magyar hangulatkó- pek ez. zongoradarabot, Füredinek solo hegedű- játékát a Benkő zongora kísérete mellett újra meg újra meg kellelt toldaniok, daczára az id >> elöhaladottságáuak. Látszott a közönségen, hogy a műyészet élvezete legyőzte a fáradtságot. Dr. Fee htel János érdekes és tudományos értékű komoly felolvasásban ismertette Davis franczia tudós elméletét a spiritizmusról, kimutatva a nagyon is népszerűvé vált babonák alaptalan, káros és bűnös voltát. A hangverseny fénypontja volt L ü k ő Mariska k. a. szavalata. Először Váradi Antal Akáczvirágok ez. melodrámáját szavalta Benkő zongorakiséretóben. A lágy, ér­zelmes lyrai költeménynek megfelelő gyöngéden modulált hang s a kisasszony bájos megjelenése elragadta a hallgatóságot, úgy hogy még egyet kellett szavalnia, Ábrányi Emil gyönyörű költe­ményét, a Magyar nyelvet adtaelő s bámulatos ha­tást keltett. Szinte csudálatos, honnan vette a hang és kifejezés oly rendkívüli változatosságát, melylyelasok alaphangú költemény tinterpretálta. A szelíd bájt a szerelem nyelvében, a játszi csa- pongást a jó kedv és humor kifejezésében, a komor haraughangot a honfi bú stílusában, s a riadó csatazajt a harczi szenvedély megnyilat­kozásában annyi hűséggel oly eleven természe­tességgel ábrázolni valóban művészi feladat. Gyönyörű élő alakban, mozgó beszélő plastiká- ! val jelent meg előttünk a magyar nyelv. Mi sem jellemzi jobban a szavalat hatását, mint hogy a j „Ne bántsd a magyart!“ kiáltásra a közönség nem tudott uralkodni magán s a darab befejezte előtt1 kitört tapsvihar mintegy nyílt szilien fejezte ki a hallgatók elragadtatását. Kouczert után ke délyes vacsorázásra gyűlt össze a közönség a nyílt udvari helyiségben, hol Szabó Lajos gyarmati szolgabiró a gyarmati járás nevében mondott köszöntőt a Kölcsey-kör jelenlevő ve- zérférfiaira. Vacsora után táncz volt úgy két óráig, persze tánezos hiányában nem tarthatott sokáig. A szatmáriak egy része kihúzta regge­lig, másik része pihenni tért. A hűvös reggeli sűrű eső kiverte egy kissé az álmot a szatmári érkezők szeméből, de nem hüthette le azt a me­leg és kellemes hangulatot, mely a csekei kegye let.es ünnepség emlékekópen még soká fog élni a résztvevők lelkében. Kölcsey sírjának megkoszorúzása. A Köl­csey-kör kulturális tevékenységének a társadalmi élet föllenditésére szolgáló munkásságának éven­ként számtalanszor adja tanujelét Ez alkalom­mal azonban hazafias törekvése túlszárnyalta a város határait s a vármegye közönségének egy nagyon jelentékeny részét tette figyelmessé munkássága iránt. A dicső nagyok iránti tisz­telet mindnyájunk kötelessége, de tiszteltetni nagyjainkat, figyelmessé tenni nagyjaink iránt még a köznépet is, hogy ebből hazászeretetet merítsen, ez a kötelességen kívül elismerésre méltó munkásság. Ezt tette a Kölcsey-kör Köl­csey Ferencz sírjának megkoszorúzása alkal­mával s utalva tárczaczikkünk részletes tu­dósítására elismeréssel adózunk mindazoknak, ; kik fényessé, sikerültté s nem csak a kör, de egy nagy vidék ünnepévé tették a kezdeménye- zőleg fellépő gyesület tiszteletének méltó lero­vását. A programm melyet nagyjából már kö­zöltünk jelentékenyen kibővült. F. Varga Lajos — ki távirati utón kéretett fel a közreműkö­désre — csarnokunkban olvasható s nagy ha­tással előadott szép költeményével nagy mér­tékben hozzájárult az ünnepély sikeréhez, s a csekei ev. ref. egyház énekegyesülete összhangzó énekdarabjával tette változatossá az ezerek és ezerek előtt végbe menő hazafias ünnepélyt, xH- talában elmondhatjuk, hogy a Kölcsey sírjá­nak megkoszorúzása a Kölcsey-kőr évkönyvé­ben aranybetükkel lehet feljegyezve s legyen ezért a babér a fáradhatlan titkár dr. Fechtel Jánosé és dr. Böszörményi Emil egyik rendező társé, s mindazoké, kik hozzájárultak e magasz­tos lélekemelő ünnepély sikeréhez. * Rendkívüli közgyűlés. Hétfőn d. u. rö­vid közgyűlést tartott a törvényhatóság, melyen a Szatmárnémeti sz. kir. város területén fogyasz­tott bor, hús és égetett szeszes italok után fize­tendő városi bor, hús illetve szeszfogyasztási adóhátralék kivetése, beszerzése és ellenőrzésére vonatkozó szabályrendelet tárgyaltatott. A sza­bályrendelet szerint a városon égetett szeszes italok és folyadékok után városi bor , hús-, il­letve szeszfogyasztási adópótlókot szed. A bor- fogyasztási adópótlók tétele a borfogyasztási adó 20 százalékában, a husfogyasztási adópótlók, a husfogyasztási adó 25 százalékában, a szeszfo­gyasztási adópótlék tétele hektoliter fokonként 8—10 fillérben állapíttatott meg. * Esküvő. Városunk előkelő közönsége kö­rében számosán kaptak meghívót azon meny- nyegzőre, melyet Söpkéz Sándor államvasuti fő­mérnök tart Bpesten f. hó 6-án az egyetemi temp­lomban dr. Chorin Ferencz orszgy. képviselőnk kedves és nagymüveltsógü leányával Margittal. A közönségünk körében eléggé ismerős ifjú pár­nak boldogságot szerencsét kívánunk. * A villám világítás igazgató-mérnöke e hét elején terjedelmes beadványt intézett a tanácshoz, a melyben utal a villainalapnak hi­vatalba lépése alkalmával fennállott állapotára, a midőn egy 200,000 frtos befektetést talált, a melylyel szemben az összes bruttó-bevételek idegen felektől 12500 írtra rúgott és e mellett a meglevő gépek és kazánok alig, az accumu- lator-telep pedig teljesen használhatatlan álla­potban voltak, mig a magánfogyasztók vezeték- hálózata és igy a terjeszkedés lehetősége kizá­rólag a Deák-térre szorítkozott, a mihez hozzá­járult, hogy a megelőző évek üzemére vonatkozó kiadások egy része is teherként áthozattak. Fel­sorolja, hogy hivatali működése alatt a meglevő gépek reconstruáltattak, az accumula­tor teljesen kicseréltetett, a telep munkaképes sége a két Ízben foganatosított kibővítés folytán megnógyszeresedett, az utczai vezetékhálózat az egész város területére kiépíttetett, uj kémény és épületek emeltettek, a mely hatalmas techni­kai fejlődéssel kapcsolatosan a magánlángok száma 1500-ről 5000-re emelkedett. Mivel pe­dig ezen intézmény ily fokú fejlődése nagymérvű hogy a mellett az asztal mellett egykor Kölcsey Ferencz dolgozott s abba a tintatartóba Köl­csey Ferencz mártotta tollát. Sajnos, sem az asztal sem a tintatartó nem lehet a mienk. Kér­tük múzeumunk számára, de nem adták. Le van foglalva a Nemzeti^Muzeumban felállítandó Köl- csey-szoba számára. Vendéglátó háziurunk fel­szólítására ezen az asztalon egy felirattal ellá­tott Ívre valamennyien feljegyeztük neveinket, a kik ott megjelentünk, természetesen Bakcsy Gergely, a múzeumi szakosztály elnöke, meg e sorok Írója szomorúan a meg nem kapott asz­tal elvesztése miatti bánatunkban. Kénytelenek voltunk magunkat a másik asztallal kárpótolni, a mely virágokkal, torták­kal, s nemzeti színben pompázó borokkal volt rakva. Mintegy 80-an telepedtünk le két hosszú asztal körül s a fáradságot csakhamar, az étvá­gyat nemsokára, a másik asztalt lassankint el­feledtük, sőt mi tűrés tagadás, magunkat is ott feledtük volna, ha az idő, mely egy darabig nesztelenül suhant el felettünk, fejünkre nem koppint ütőjével, hogy menni kell Gyarmatra a konczertre. Pedig oly szépen húzta a czigány, a tósztok úgy megeredtek, a kedélyek és fülek úgy melegedtek, s a házi urak Kölcsey Gábor, Kende Béla, Kölcsey Zoltán, Kölcsey Miklós oly veszedelmesen szivesek voltak, hogy bizony-bi­zony ... a konczertet is mindjárt megtarthat­tuk volna ott helyben. Legalább ezt az indít­ványt tették többen . . . másnap. A felköszöntők sorát Kende Béla orsz. kép­viselő nyitotta meg éltetve a Kölcsey-kört s an­nak megjelent tagjait; Hermán Mihály általában a nőkért, különösen a ház kedves asszonyáért s a vendéglátásban részt vevő Kölcsey-hölgye- kórt ürített poharat; dr. Fechtel János Kende Bélát, Kölcsey Gábor, Zoltán és Miklós áldozat­kész, bőkezű társ házigazdákat köszöntötte fel és meg emlékezett a síremlék kezdeményezőiről, Kende Lajos és neje Szuhányi Lauráról és élő fiaikban: Béla és Elemérben üdvözli őket, Kende Elemér a Kölcsey-körórt s különösen Hérmánért j és Fechtelért emelt poharat, volt nehány rövid j tréfás felszóllalás is, melyben e sorok Írója, dr. 1 Böszörményi Emil és dr. Fechtel János vet-j tek részt. Aztán megeredt a jó kedv, a piros bor, megoldotta a nyelveket s még most is ott mu­latnánk, ha esti 6 órakor el nem jöttünk volna. Velem együtt Bartha Kálmánnak és Tankóczi Gyulának jutott a szerencse, hogy Csekótől Gyár- \ matig Kelemen József csekei gazda és nyuga­lomba vonult pénztáros kedélyes társaságában és eke mellől kifogott pej és sárga lovainak szak avatott kezelése mellett ügettünk a jól táplált úri lovak nyomaiban. Fuvarosunk, ki Tisza Pistának nevelője volt — bár azt mondta, hogy nem büszke rá — felvilágosított bennünket is, hogy ki volt Köl_ csey Ferencz. Valamelyik faluban egy paraszt levett kalappal köszönt. — Látják az urak — szólt Kelemen — ez már tudja, hogy az urak Kölcsey tiszteletére jártak erre. Nagy ember volt az a Kölcsey. Kos­suth csak azt beszélte, a mit a Kölcseytől ta­nult. O nagy szónok volt, de Kölcseynek volt eszméje stb. Ezen szavak s a magyar költészetben ta­núsított jártassága (pl. egy háztetőn álló gólya láttára azt mondta: „Az illik erre a mit Tompa mond abban a költeményében, a melyik igy kez­dődik : „Lement a nap, de csillagok nem jötté­nek.“ De egy kis helyreigazítás után korrektül tudta Tompának a Gólyához ez. költeményét), mondom Kelemennek ez a beszéde azon meg­győződéssel töltött el, hogy nagyjaink ismerete nem hiányzik népünknél s azt fentartani vidéki köreink nem utolsó missziója. Aztán beérkeztünk Gyarmatra. Eddig kitar­tott a jó idő is. A gondviselés a nap sugarai­nak s az ég derűjének aranyos és kék selymes keretébe foglalta ünnepélyünket. Előtte és utána eső és ború. Dr. Fodor Gyula.

Next

/
Oldalképek
Tartalom