Szamos, 1899. április (31. évfolyam, 27-35. szám)
1899-04-30 / 35. szám
díj nem fizetése esetén a késedelmi kamatok megtérítésének kötelezettségével együtt bármely választandó biróság illetőségének. A szövetség szervei: 1. A közgyűlés. 2. A szövetségtanács. A sajtóügyi tanács. 3. Az igazgatóság. 4. A hölgy- bizottság. 5. A felügyelő bizottság. 6. A sajtó iroda. 7. A tisztikar. 8 A vidéki nemzeti szövetségek. Mint e vövid tervezetkivonatból is kitűnik, a Nemzeti-Szövetség politikával, mely pártoskodást, egyenetlenséget, elfogultságot, testvérek közt harczot, háborút idézeneelő, — nem ioglalkozik. Ez álláspontnak köszönhető, hogy e szövetséget eddigelé minden pái t szeretettel, figyelemmel s érdeklődéssel pártolja. E szövetség erőszakos magyarosítással nem foglalkozik, mert ez kulturharczot idézne elő s mert e szövetség nem kulturegylet, hanem társadalmi, munkásügyi és nemzetiségi feladatokkal foglalkozik. A nemzetiségekkel szemben nem a szétválasztó tárgyakat, vagy tényezőket keresi hanem azokat, melyek összehoznak és egyesitnek : az ember szeretet, hazaszeretet és szabadságszeretet. A czél kijelölésében kellően kidomborodik a különbség is a nemzeti szövetség és a kulturegyletek közt. Ezt azért emeljük ki, mert egyik helyi lap hírrovatában, — megengedjük, jóhiszemű félreértésből, — határozott aggodalom nyilvánult e szövetség helyi megalakítása ellen és pedig a Széche- nyi-Társulat működési körének megóvása érdekében. Ezzel szemben újólag is hangsúlyozhatjuk, hogy mindakettő megállhat; kell is hogy megálljon egymás mellett. A nemzeti szövetség a maga hatáskörét át nem lépi; a kulturegylet hatáskörébe nem hág és ezek hazafias működését legkevésbé kívánja gyengíteni, vagy akadályozni, meg lévén minde- niknek a maga különös feladata és illetősége. E szövetségnek ugyanis elsőrendű feladata az egységes társadalom megteremtése, mely nálunk még nem létezik. Hanem van e helyett három társadalmunk: egyik a nemzeti, másik a nemzetiségi és harmadik a nemzetközi. Jelenlegekét utóbbi halálos ellensége a nemzeti társadalomnak, mely állapot az államra és nemzetre nézve egyaránt a legnagyobb szerencsétlenség forrása. Mit tettünk eddig egy országos mozgalom érdekében, hogy ez megváltozzék? Alig valamit Valahára isten igazában sorompóba kell hát mindnyájunknak állatiunk! Egységes tánsadalorrt nélkül a kulturegyletek sem boldogulhatnak. A kulturegyletek csak úgy arathatnak, ha a nemzeti szövetsége előre szántanak. Egy rövid pillantás az 0. N. Szövetség feladataira meggyőzhet mindenkit a mondottakról. Az 0 N. Sz. társadalmi szakosztályának feladata, hogy az országos nemzeti és történeti események alkalmával emlékünnepélyeket rendezzen, hazafias felolvasásokat tartson, a nemzeti társadalmat összeforrassza lerombolásával a válaszfalaknak, s megszüntetésével azon előítéleteknek, melyek most a vallásfelekezetek közt t rel- metlenséget, a nemzetiségek közt fajgyűlöleteiét idéznek elő. Nem társadalmi egyenlőséget akar, mely kivihetetlen, hanem társadalmi egységet, melylyel már gróf Széchenyi István foglalkozott. Ez egységre törekvés módjai között első helyen gyako rolja az előzékeny, figyelmes és barátságos bánásmódot a nemzetiségek iránt. A munkásügvi szakosztálynak az a íeladata, hogy a munkásügyekkel komolyan, behatóan és szeretettel foglalkozzék és rábírja a társadalom magasabb és vagyonosabb osztályát a munkások sanyarú sorsának enyhítésére és javítására. E kérdést kiveszi az agitátorok kezéből s törekvése bölcs intézkedésekkel megóvni az államot a felforgató szoczializmus ellenében. A nemzetiségi szakosztály feladata, hogy a nemzetiségek közt az elégü- letlenséget bizalmatlanságot megszüntesse, a békét, barátságot, jó egyetértést előmozdítsa; megértesse, hogy a nemzetiséget igen jól össze lehet egyeztetni a hazafiassággal. Hogy mily nagy hazafi s feladat vár e téren minden hazafira, arra elég rámutatnunk. Hiszen meg kell már valahára értetnünk a legkissebb emberrel is, hogy egy oly el árvult nemzetnek, mint a magyar, legnagyobb nagysága a nemzeti nagyság lehet. Törpe ahhoz minden. Ha íölegyenesedünk, meg kell látnunk, milyen parányivá zsugorodik össze előttünk mindaz, mit csak előbb is óriásnak láttunk! Mind a három szakosztály irányeszméje pedig a humanizmus, liberalizmus és patriotizmus. Az ezen vezéreszmék égisze alatt városunkban megalakítandó vidéki nemz. szövetségi viszonyt illetőleg; az alapszabályokból még csak a következőket közöljük : Minden városban, hof legalább 50, nagy és kis községben pedig, hol legalább 20 tag lakik, ezek vidéki Nemzeti Szövetséggé alakulhatnak. Teljes czimük: „Az Qbszágos'Nemz.eti Szövetség“ tagjaiból alakult „(vidéki)' Nemzeti Szövetség. Rövid czimük : „(vidéki)' Nemzeti Sző vétség.“ A vidéki Nemzeti Szövetség a központtat nincs függő viszonyban, hanem, azzal egységes szervezetet képez. Ehhez képest:: 1. Tetszése szerint közvetlen levelezhet a szövetség bármelyik szervével Hivatalból az igazgatósággal áll közvetlen érintkezésben. 2. A legalább 1000 tagú vidéki nemzeti szövetség elnöke hivatalból tagja a szövetségtanácsnak. (12. §.) 3. A legalább 300 tagú vidéki nemzeti szövetség elnöke hivatalból tagja az igazgatóságnak. (18. §.) 4. A30(Hagnál kevesebbet számláló, vidéki nemzeti szövetség elnöke hivatalból tagja a felügyelő bizottságnak, a mennyiben az. évi közgyűlésen bejelentetett. A jogokat, melyek a tisztségekkel járnak, személyesen kell gyakorolni. A szövetségtanács az igazgatóság előterjesztésére esetrdl-esetre a helyettesítést, engedélyezheti. A vidéki nemzeti szövetségek működését és belóletót' az Országos Nemzeti Szövetségnek alapszabályai szabályozzák ; munkakörüket azonban — a helyi viszonyokhoz képest — a jelen alapszabályban felsorolt teendők keretén belül, ügyviteli szabályaikban önmaguk állapítják meg, teljesen önállóan. A szövetség alapszabályaiban foglalt bármely czél érdekében úgy szövetségi tagok, mint mások által indított vagy indítandó mozgalomról az igazgatóságot értesítik, illetőleg arra vonatkozó indítványt tesznek, s az igazgatóságnak hasonló fejadatokra vonatkozó indítványait, végrehajtják. Évi működésűk leírását a szövetséggel közük. Eljárásaik körül felmerülő és az igazgató*- ság által is megszavazott költségeik fedezésére a szövetség anyagi támogatását igénybe vehetik. E szövetség a hazai közvéleményt egyre szélesebb körben nyeri meg. Rövid idő alatt már 40 szövetség alakult 13171 taggal s ujjabb szervezés alatt van 51. A társadalmi élet legmagasabb és legalsóbb rétegei közül különböző felekezet és nemzetiségből eddigelé 21 vármegyében működnek e szövetségek. A legelső magyar ember, koronás királyunk példája ielkesitsen mindnyájunkat e szövetség támogatásában. Hazánk minden fiára szükség van, hogy áldozattal, munkával és lelkesedéssel szolgálja e szent ügyet. Legyünk azért mindnyájan készen és nemes elhatározással, hogy anyagi tehetsegünk bátran házasodhatik. Az idegességével együtt járó kedélybeli zavarok nem vernek nagyobb hullámokat a családi élet csendes kikötőjében. Mert igaz ugyan, hogy a csekélyfoku idegességben szenvedő férfiak többnyire haragosak, szeszélyesek, ingerlékenyek, az egyik pillanatban örülnek, nevetnek és kaczagnak a másikban búsulnak, levertek és kedvetlenek, de másrészt javukra kell irni azt, hogy többnyire éles eszüek, gyors gondolkozásnak, sőt gyakran elmések is. Az ilyen férfiaknak felette finom és előkelő az Ízlésük. Mindezek a tulajdonságok pedig a Há- zaséletet kellemessé teszik. Egészen más elbírálás alá esik azoknak a házasulandó fiatal embereknek idegessége, kiknél ez a baj súlyosabb alakban jelentkezik Vannak köztük olyanok, kiknél mindennapi a főfájás, a szédülés, álmatlanság, rósz az étvágyuk, szívdobogás gyötri őket, sőt időnként el is ájulnak. Kedélyhangulatuk egyre változik, mint a kaleidoszkóp képei, mert örvendenek, nevetnek és kaczagnak, majd ismét kétségbe esnek és levertek. Az ilyen teremtések általában rajongó természetűek. Ha valami megtetszik nekik, azt feltétlenül bírni akarják, ha valami ellenszenves nekik, azt mindjárt meggyülölik; szóval a szélsőségek között hullámzik kedélyük. Hirtelen fellobbanó érzésükben mindenre képesek, csak egyre nem: a lemondásra Az ilyen fiatal emberből, ha férj lesz, ez már persze sokkal kellemetlenebb, mint azt hin- nök. Örökösen zaklatja az ilyen férj változó hangulatával feleségét, nincsen megelégedve sorsával, boldogtalan. Ismerek sok oly feleséget, aki azt hiszi, hogy ideges férje egyszerűen csak makacsságból'daczból köti egyik, vagy másik kérdéshez családi életének boldogságát és nyugalmát. Ez nagy tévedés. Az ilyen férfi inkább szerencsétlen, mint rósz. Sokszor ö maga belátja, hogy helytelenül cselekszik és gondolkozik. Küzd is, hogy legyőzze magát, de az idegesség erősebb esze jobb belátásánál. Az ilyen házasság csak akkor fordulhat jóra, ha sikerült a férjet kigyógyi- tani idegességéből. Vagy pedig, ha a feleségben van annyi türelem és odaadás, önzetlen szeretet és ragaszkodás, hogy férje jó tulajdonságai kedvéért elviseli ideges szeszélyeit. De ha ő maga is hajlik erre a bajra, úgy pokollá válik a frigy, melyet a menyországban kötöttek. Van azután az idegességnek egy oly mértéke, mely a fiatal embert teljesen kizárja a házasulandók sorából, mikor ideggörcsökben szenved, legcsekélyebb izgalomra siró és nevető görcsök jelentkeznek nála s már nem tud önállóan gondolkozni, hanem az ész munkája egy beteges kényszertől függ nála. Az ilyen idegbajosok nemcsak a kedélyélet szélsőségeinek rabjai, de ami ennél is roszabb, a beteges vágyak és legyőz- hetlen ösztönök egész sorozatának rabjai. Ilyenek apyromaniakusok, akiket ellenállhatlanul vonz a tűz, a pyrofobiában szenvedők, akik irtóznak a tüztől, a kleptomaniakusok, akiket lopásra visz a belső kényszer, az agorafobia betegei, akik nem mernek szabadon fekvő nag3'obb tórr kimenni. Nem merem állítani, hogy azok a férfiak a kiknél a magasabb fokú idegesség ilyen alak ban jelentkezik általában véve ki nem gyógyít hatók és ennélfogva nem valók arra, hogy bá zasodjanak. Mert van akárhány oly eset az or vosi prakszisban, mely egy alapos gyógykezelői szerencsés eredményéről tesz tanúságot. De any nyit mindenesetre ajánlunk nekik, hogy ne vár ják a házasságtól a baj gyógyulását, hanem mi előtt családot alakítanak, gondoskodjanak róla hogy helyreálljon egészségük. Mert az a nő aki ilyen idegbeteg fiatal embert kap férjül valóban nagy keresztet vesz magára. S még nen is az a legnagyobb baj, hogy ő szenved, hanen hogy az ilyen frigj^től származó utódokon meg boszulja magát a szülök gondatlansága és lelki ismeretlensége. Dr. Nagy Béla.
