Szamos, 1899. április (31. évfolyam, 27-35. szám)

1899-04-20 / 32. szám

Melléklet a „Szamos“ 1899. évi 32-ik számhoz. nyei volnának, ezeket mostani illetményeikkel fogom állami tanítókká kinevezni. 8. Jövőben az áll. el. népiskolákhoz a ta­nítók mindig a város lakosságának felekezeti arányában fognak kineveztetni, szintúgy az áll., iskolai gondnokság tagjai is, ezen testületbe a j hitfelekezetek lelkészei rendes tagokul szintén! kineveztetnek. 9. Az áll. el. népiskolában a hit erkölcs- tani oktatás biztosítása czéljából az illető lelkész hitoktatók az általuk ellátott hetiórák arányá-| ban a közokt. tárczából évi tiszteletdijat nye-' rendenek. Az áll. iskolákban a vallás erkölcsös oktatására s a hitélet gondozására mindig kiváló súly lessz helyezve. 10. Amennyiben valamelyik hitfelekezet óhajtja, az áll. isk. tanítók közül az illető hitfe- lakezethez tartozó egyénnek meg -lessz engedve, hogy helyben és a tanórákon kívül az illető hit­községtől nyerendő külön tiszteletdijért kántori teendőket is végezzen. 11. Az áll. iskolákban a növendékek az is kólái könyvtár javára csupán 50 fillér beiratási dijat fizetendenek, egyébb tekintetben ingyen oktatás leend. 12. A gazd. ism. iskolához egy rendes gaz szaktanító lesz kinevezve, a kinek feladata leend a 13—-15 éves ism. tanköteleseket a gyümölcsé- szet, szőlészet és kertészetben általában pedig a helyi viszonyok által indokolt gazdasági ágakban gyakorlatilag és elméletileg oktatni. Ezen isko- kolában a női kézimunka tanítása felől is lesz gondoskodva. Amennyiben a közönség ezen feltételeket változatlanul elfogadja, e részben hozandó hatá­rozatát hozzám 1899. május 1-ig terjessze fel, a midőn a határozat pontjainak megfelelő szerző­dés tervezetet meg fogom küldeni, amely azután a belügyminiszter jóváhagyása és annak utánua az én elfogadásom alá lesz terjesztendő. A szóban forgó határozatot a közönség mindazon hitfelekezetnek, amelynek iskoláit a város közjövedelmeiből tartja fenn, szabályszerű módon kézbesítse oly végből, hogy az érdeke­kelt hitfelekezetek amennyiben a határozatot ma- magukra sérelmesnek vélik, az ellen jogorvoslat­tal élhessenek. 1899. évi április hó 12-én. W lassies, s. k. zik, a hullát a dögtéren, a beteg disznókat pe­dig odahaza úgy őrizteti, hogy se ember, se állat hozzájuk ne férhessen. ii. Amig az állatorvos megérkezik, mit kell tennie a sertéstartó gazdának r Tudjuk, hogy a sertésvész milyeu nagy- mértékben ragadós betegség. Abban az esetben, ha valamely községben gyanús megbetegedés fordul elő, föl lehet tenni, hogv nemcsak az az egy disznó, hanem a vele istállóban együtt tar­tott vagy a legelőn együtt járt többi disznó is föltette már a ragályozó anyagot, vagyis a többi disznó is fertőzés gyanús. Éppen azért nem elég tehát csupán a szolgabiró úrhoz izenni, hanem miután előre nem lehet tudni, hogy milyen bajt állapit meg az állatorvos, azért mindig a leg- rosszabbtól kell félni és úgy kell a sertéstartó gazdának cselekedni, meg az elöljárónak is in­tézkedni, mintha már biztos volna a veszedelem. Mert — ismételjük ! — csak akkor lehet a to­vábbi ragályozásnak, vagyis a nagyobb bajnak útját vágni, ha mingyárt csirájában megfojtani igyekszünk a ragályozó anyagot; egy szóval: már ekkor arra kell törekednünk, hogyr a még egészséges sertéseket a befertőztetéstöl s igy a megbetegedéstől megóvjuk. A sertéstartó gazda, amint észreveszi, hogy egy vagy több sertése szomorú, nem eszik : azon­nal válogassa ki a mégegósszógesnek látszó disz­nókat a betegek közül és helyezze el ugyanazon udvarának másik részén, egy hevenyében össze­tákolt akolban, vagy kerítés közt. Jegyezzük meg, hogy nem helyes a beteget kiválogatni az egé3vségetek közöl és a beteget vinni más helyre, mert ezekkel a ragályos anyagot tovább hurezol ják és a betegséget még inkább terjesztjük. Ha pedig az egészségeseket ott hagyjuk a betegek­kel együtt, a betegség ragályos természeténél fogva az egészségesre is átragad. Más udvarba a disznókat átvinni semmi szin alatt nem szabad. (Folyt. köv. a jövő csütörtökön.) A Szatmármegyel Gazdasági Egyesület hivatalos közleményei. Rovatvezető: Poszvék Nándor. Az ombodi csikólegelőre bejelentések még mindig elfogadtatnak. A legelő megnyitása a bejelentőkkel külön is közölve lesz. Legelőbér: tagoknak idegeneknek 1 db. csikó után 10 frt 12 frt 1 éven felüli szarvas marha után 8 frt 10 frt 1 évet be nem töltött borjuk után 5 frt 6 frt Ökör borjuk csak úgy fogadtatnak el, ha a szám csikó és üsző borjúval be nem telik. — A jószág kivezetés alkalmával állatorvosilag lesz megvizsgálva. A legelő bér fele behajtás alkal­mával fizetendő. A fent jelzett bérben pásztor, gondozás, állatorvosi kezelés, gyógyszer és só is ben foglaltatik. Irodalom. A földművelésügyi minisztérium kiadásában megjelent : A fatenyésztés különös tekintettel a községi faiskolákra és befásitá- sokra — czimü kézikönyv — Ara 1 korona. Kapható Bpesten, Nagel Ottó könyvkereskedé­sében (VIII. Muzeum-körút 2 sz.) lTj tagokul jelentkeztek: Hadady Gedeon körjegyző Mikola évdijas. Tagdíj nyugtázás. Előbbi 898 99 Ossz évre. alapító E1°™ forint Múlt szám összege 228 6 12.5 156 427 940 259 Drágus L. Méhtelek 1 1 260 Hadady G. Mikola 1 1 261 Győri L. Pettyén 3 3 Összesen "* 228 6 126 157 428"945 Koznia Zsigmoud e. pénztárnok A sertésvész ellen való védekezés. Útmutatás községi elöljárók és sertéstartó gazdák részére. (Folytatás) 10. Mit kell tenni, ha a sertések gyanús tüneteket mutatnak r Abban az esetben, ha a községben egy, vagy több udvarban olyan külső tünetek közt, amikről föntebb megemlékeztünk, egy- vagy több sertés megbetegszik vagy talán el is hull: a gazda maga, vagy akár a szomszédja, vagy pedig a közös pásztor a betegségről és az elhullásról a községi elöljáróknak azonnal jelentést tegyen. Jóakaratulag megemlítem itt, mert nem szeretem, ha a szegény ember bajba keveredik, hogy ezt a bejelentést elmulasztani nem taná­csos; mert tudni való, hogy az a sertéstulajdo- nos, vagy kondás, aki a birtokában levő vagy gondozása alatt álló disznó megbetegiilósét vagy elhullását az elöljárónak azonnal be nem jelenti: a törvény értelmében nemcsak szigorúan lesz megbüntetve, (100 írtig terjedhető pénzbüntetés­sel!) hanem ezenkívül abban az esetben, ha a betegség megállapítására, beteg vagy beteggya- nus disznajának kiirtása válik szükségessé, még a kártérítési igényét is elveszti. Sok embert a bejelentéstől az a félelem tart vissza, hogy a bejelentés neki költséget fog okozni. Ebben a tekintetben mindenkit meg­nyugtathatok; a törvény úgy intézkedik, hogy a házi állatok birtokosait az ilyen bejelentéssel járó hivatalos vizsgálat költségei ne.n terhelik. A községi elöljáró a bejelentés vétele után azonnal értesíti a szolgabiróságot a betegségről avagy az elhullásról s kéri, hogy sürgősen küldje ki az állatorvost, mert a betegséget az állat belső részeiből csakis állatorvos képes pontosan meg­állapítani, Egyúttal gyalog postákat küld a szom­széd megyés falukba és értesíti az ottani elöl­járókat, bogy a faluban baj van, vigyázzanak tehát ők is, megizeni egyúttal, hogy a faluban a disznóknak lábon való hajtása eltiltatott. Ha dög lenne: azt azonnal kiszállíttatja a dögtérre és addig, mig az állatorvos megérke- i HÍRROVAT. * A negyedév közeledtével felkérjük azon mé­lyen tisztelt vidéki előfizetőinket, akik hátralékban vannak, hogy azt kiadóhivatalunkba beküldőm szí­veskedjenek. * Kinevezés. Az igazságügyminiszter dr Bakó József m.-szigeti törvényszéki bírót a deb- reczeni kir. ítélő táblához elnöki titkárnak ne­vezte ki. * Az erdélyi uj ref. püspök. Az erdélyi püspöki székre tudvalevőleg három jelölt volt: dr. Bartók György, egyházkerületi főjegyző, Szász Gerő és Bartha Lajos esperesek. 18-án történt meg a választás, melyen mivel az első szavazásnál absolut többség nem volt megálla­pítható, második szavazásnál Bartók György 145, Szász Gerő 110 szavazatot kapott s igy az erdélyi superintendenczia püspöke dr. Bartók György lett, kinek egyéniségében mindenki biz­tosítékot lát az egyházkerület helyes vezetésére. * Eljegyzés. R y 11 Ferencz honvéd ezred- orvos jegyet váltott dr. Lengyel Márton le­ányával Alice kisassonynyal. — Szerencsét kí­vánunk ! * Uj lelkész. Czimmermann János áldozó pap közelebbről madarászi lelkésznek nevezte­tett ki. + A „Nemzeti Szövetség“, melyről már több ízben is jeleztük, hogy a magyar társa­dalmi egység megteremtése czéljából országosan szervezkedik, városunkban is megalakítani óhajtván a helyi nemzeti szövetséget, ennek szervezkedő előkészítésére Hármán Mihály polgármestert kérte föl. A szervezkedő gyűlés Hérmán polgármester olnöklete alatt ó hó 18 án tartatott meg. Ez alkalommal az előkészítő és rendező bizottság a következőleg alakult meg: Elnök : Hérmán Mihály, jegyző: Ferenczy János. Bizottsági tagok: ifj. dr. Farkas Antal, dr. Ta- nódy Márton, Mátray Lajos, Kovács Leó, dr. Keresztszeghy Lajos, Melles Emil, Tankóczi Gyula, Sarkady Adolf, dr. Fechtel János és dr, Fejes István. Az alakuló közgyűlés f. é. május hó 7-ikén lesz, mely alkalomból a központból is többen fognak lerándulni, többek közt: dr. Herczegh Mihály, egyetemi prorektor, Eötvös Károly, dr. Barabás Béla, dr. Komlóssy Ferencz dr. Kiss János egyetemi tanár és dr. Krivácsy Géza, ügyvezető igazgató. Óhajtandó, hogy e kiváló kulturmissiót teljesítő Szövetség a társa­dalom minél nagyobb támogatásában részesüljön s kívánatos, hogy ebben a magyar nők is men­nél számosabb taggal legyenek képviselve. * Jandrisits Jánosnak, városunk köztisz­teletben és szeretetben álló apátplébánosának, mint a legőszintébb részvéttel értesülünk, ró gebbi betegségéhez újabb súlyos szélütés járult, mely baloldalán érte és a legkomolyabb aggo­dalmakra ad okot. A régóta szenvedő s széles társadalmi működésében akadályozott apátpló- bános meggyónt és a halotti szentséget is fölvette. Vajha visszatérne egészsége azon férfiúnak, kit városunk egész közönsége őszinte tisztelettel és szeretettel vesz körül! * A megyebizottsági pótválasztásokat legközelebbről a következő eredmónynyel ejtet­ték meg: A ezógényi kerületben: Szabó Zolián és Kazai Gyula, a gencsiben: Néma Lajos, Far­kas László és Csornai Ferencz, a mezőpetriiben : Brázai János és id. Kovács Gedeon, a nyirme- gyeriben : Póchy József és Papp László, az atyaiban: Gönczy Antal, Madarassy László és Tréger Antal, a fábiánháziban : Kiss Róbert és Almássy Ignácz választattak meg. * Elnök választás. A szatmárnémeti 111-ik temetkezési társulat múlt vasárnap tartott rend­kívüli közgyűlésen az elhunyt elnök, Tabajdi Lajos helyére megválasztotta elnöknek eddigi alelnökót, Tar Károlyt és alelnökké Regéczi Sándort, mindkettőt egyhangúlag és nagy lelke- sedóddel. Gratulálunk a társulatnak a szeren­csés választáshoz, mert nevezettekben tevékeny munkabíró és dolgozni szerető tisztviselőket nyert. * Feloszlatott egyliáztauács gyűlés. A németii ev. ref. egyház tanács f. hó 18-án d. e. Ili órakor Rátz István felügyelő lelkész és Sza­í káli László algondnok elnöklete alatt gyűlést tartott, melynek két esperesi leirat képezte tár­gyát. Egyik az uj lelkész Meghívásához az „es­peresi beleegyezés“, mely szó nélkül tudomásul vétetett. A másik, melyben esperes arról értesíti a németii egyház presbitériumát, hogy Joó Ferencz főgondnok, mig fegyelmi vizsgálat alatt áll, hivatalos functiót nem végezhet. Erre , felügyelő lelkész indítványozza, hogy vétessék tudomásul ; azonban Pótor Elemér s. lelkész és egyháztanácsi jegyző uj indítványt tesz, és pe­dig, hogy: Joó Ferencz főgondnoknak, kit semmi törvénytelenség sem terhel, az egyháztanács ■ által bizalom szavaztassák; mire felügyelő lel kész kijelenti, hogy a felsőbb hatóság ellen ily tiszteletlenséget tanúsító indítvány tárgyalásába nem bocsátkozhatik. Felügyelő lelkész e kijelen­tésére a gyűlés zajossá válik, s látván Rácz István, hogy a Pótor-fóle indítvány elfogadá­sára az egyháztanács nagy része hajlandónak

Next

/
Oldalképek
Tartalom