Szamos, 1899. április (31. évfolyam, 27-35. szám)
1899-04-13 / 30. szám
késhetik sokáig. A kormány tanulmány tárgyává tette. A közteherviselést arányosítani kell. Egy franczia miniszterelnök nehány év előtt ezeket mondta: „Erkölcseinket törvé nyeinkkel együtt reformálni kell. Az előítéleteknek el kell tünniök. A élet kiváltságosainak, azoknak, kik fölösleget élveznek, végre magasabb értelemben kell felfogniok társadalmi kötelezettségeiket és rá kell magukat szánniok arra, hogy a közterheknek > valamivel nagyobb részét vegyék magukra, hogy könnyebbítsenek azokon, akik a kenyeret családjuk számára munkabérükből veszik meg “ Ezt úgy hívjuk, hogy arányos tehermegosztás. Erre ell alapítani az adótörvények reformját. Nyílt levél a szatmárhegyi szőlőbirtokos urakhoz í A hegyközségi intézmény életbe lépte óta több olyan intézkedésnek szüksége merülvén fel, a mely eddig szokásban nem volt, — különösen a vinczellér szegödtetés dolgában úgy a szőlőbirtokos urak, mint a vinczellérek részéről már nagyon sokszor fel lettem szólítva arra, hogy ha már a törvényes rend szegődménylevelek bemutatását kívánja, akkor legalább tegyek közre egy a kívánalomnak megfelelő mintát. Igaz, hogy a kocsis, béres, gulyás és társai már nagyapáink idejétől kezdve elláttattak ilyenféle „conventiós“ (borzasztó szó) levelekkel, amelyek a kölcsönös jogokat és kötelességeket a gazda és cseléd között meghatározva és igy a felmerülhető vitás kérdés esetén a hatóság előtt is biztos alapul szolgálva, most már minden valamire való gazdaságban alkalmaztatnak. Ámde a vinczellérség egészen más nézőpontból ítélendő meg, mint az egyszerű, minden magyar emberrel már veleszületett mezőgazdasági tevékenység. Először is az oltott szőlőművelés, a napról I napra szaporodó fajok megismerése, a munkaidő túlnyomó része alatt előállott felügyeletnél- ' küli állapot folytán bekövetkező számadási kő- | telezettség a vinczellért sokkal magasabbra minősitik, mint minden egyéb más mezőgazdasági munkást Ugyancsak lelkiismeretesen kellett tehát az itteni munkás és talajviszonyokat, művelési módot, és szőlőtermelósi szükségletet tanulmányoznom, mielőtt javaslatommal a nyilvánosság elé léptem volna. Mivel azonban az általam javasolt szegőd meny levél mintájában olyanok is foglaltatnak, melyek előleges indokolás nélkül talán nevetségesek is lennének : kötelezve érzem magamat rámutalni azokra a hiányokra, melyek ezen 1400 katasztrális hold gyönyörű szőlőtalajnak inég jelenleg is parlag mivoltát előidézik. Mindenek előtt helyi közlekedésünk nincsen, már pedig a mai igények által megkövetelt fokozott termelésre csak akkor számíthatunk, ha a kor követelményeinek megfelelő mozgékonyságot kifejteni tudjuk. — Ott azonban, a hol egy jó eső után a bivaly is elakad, mozgékonyságról szó sem lehet. Nagy hátránya továbbá az uj amerikai szőlőalanyok telepítésének a teljesen elhibázott módon foganatosított földforgatás. — A magyar ember szószerint értelmezte a forgatást és mi felül volt, azt letette alulra, és mi alul volt, azt fölemelte. — Fölszinre hozta tehát a vízhatlan sivár agyagot és alulra tette a termőképes puha humust. — Az eső ráhull a vizet át nem eresztő agyagra és a „gutta cavat lapidem“ elvénél fogva ragadja magával a völgybe, pőrén hagyva a ripáriának agyagra áhítozó felső gvö- kérzetét. A későbbi esőnek könnyű már a megkezdett kis vízmosás segélyével lehatolni a halottak álmát nyugvó humus rétegig és ott a fel nem lorgatott agyag által raktározva, a vizet nem szerető ugyanazon ripáriának alsó gyökereit alaposan kirothasztani. Eredmény : a kiveszós. Feláldozandó tehát azon egy lépésnyi tér a tetőn és midőn leemeljük az első árok fölül a termő réteget, azt nem, mint rendesen szokás a tetőutra, hanem saját félforgatatlanul hagyott földsávunkra dobjuk ki ; a nyers anyagot ott helyben megporhanyitjuk és erre a felforgatott agyagra dobjuk rá a következő sáv termő rétegét, s folytatjuk igy tovább. Eképen nyerünk aztán termőképes és az alant forgatott agyagtalajban kitünően diszlő tőkéket és a mellett a termőföld fennmaradása folytán a trágyában 60 százalékot megkímélünk. Köztudomású dolog, hogy a Szatmsrhegv talaja kevés kivétellel a régi patriarchalis termelés következtében: nagvon sovány. A baromtenyésztésnek a hegyközségi rendtartás folytán történt megnehezítése, a szőlőműveléshez szükséges trágya előállítását., illetve beszerzését lehetetlenné tette; igy tehát a szőlőtulajdonos importált termókenyitő anyagra van utalva. Ámde azt a szomszéd községekből szállítani az utak rosszasága miatt kész veszteség, a városból kiszállított és a közegészségügyet szabályozó 1876. XIV tcz. intézkedésénél fogva éretlen trágya nem ér semmit. Modus vivendi gyanánt tehát legjobb lenne talán az uj vasút fűrész- gyári indóháza közelében egy közös telepet felállítani, a honnan a már kierjedt anyagot a vasút szállítaná ide. Nagy hátránya végre az itteni szőlőkeze- lésnek, hogy a birtokosok kétségtelenül nemes Az egész közgyűlés úgyszólván e legutóbbi halottjának temetéséről jött össze a tanácsházba és mindenkinek kedélyén ott ült nehéz nyomással a fájdalom. Volt egy pár tárgy a napirenden, mely más alkalommal bizonyosan vihart támasztott volna, de az ember szive a bánatban engeszte- lékenyebb, mint az élet rendes körülményei között s csak igy lehet megmagyarázni, hogy a tanácskozás sodrába dobott kövek nem vertek föl nagyobb hullámokat. Ilyen tárgy volt volna máskor különösen a titkosrendőri intézmény meghonosítása ellen intézett felszólalás. Kovács Leo méltóságos ur ugyanis egyszerre két interpellácziót is terjesztett a polgár- mester ur, illetőleg a közgyűlés elé. így szokott gazdag termés idején egy száron párosával kaczóran összenőni a cseresnye és ingerlőén lepiroslani a zöd levelek közül. Ez a hasonlat az első interpelláczióra úgy illik rá, hogy az ingerlőnek ugyan elég ingerlő, de beleharapni nem könnyű és kellemes! Ugyanis a méltóságos ur a következőket kérdezte a polgármester úrtól: Tekintetes polgármester ur! 1. Van-e tudomása, hogv városunkban az utóbbi időben egy titkosrendőri (spitzli) intézmény lett rendszeresítve ? s ha igen: 2. Kinek az engedélyéből? milyen jogi czi- men működnek ezek ? mi a fizetésük ? ki fizeti őket és milyen pénzalapból ? 3. Szándékozik ezen felesleges intézményt és ennek működését azonnal beszüntetni és az adófizető polgárokat ezek zaklatásától megóvni ? Az interpelláczió indokolásául a felszóllaló ur megemlítette, hogy a titkos rendőri intézmény i ellen városunkban általános felháborodás ural- ! kodik. Ez a város becsületes és nem kell köz- , biztonsági érdekeit ilyen eszközökkel védelmezni, mert a renden túl a rendetlenség kezdődik. Ezt I pedig magok a spiczlik, (ez embereket az ötvenes évek szokása szerint nem nevezheti máskép). idézik elő, amikor rávetik magokat a.ven- ! déglői életre, a nehéz adó alatt nyögő polgárok ; békés szórakozását megakadályozzák, folytonos zaklatásaikkal a nyilvános helyekről a vendége- ’ két elriasztják s igy egymttal a vendéglősök osz- I tályának megélhetését is lehetetlenné teszik. Csak nemrég történt, hogy egy ittasnak látszó, | senki által nem ismert s kopott ruhás ember magát titkos rendőrnek kiadva, egyik előkelő vendéglőben italt követelt s a vendéglőst árul- kodásával hasra akarta fektetni, azonban csakhamar őt fektették hasra s ha ez az eset Amerikában történik, a spiczlinek ezen felül még be is kenték volna lekvárral a fejét! Az interpellácziót kísérő eme derűs szavak, melyekben a szónok ur a lekváros kenyérnek uj fajtáját mutatta be, zajos tetszést arattak. Ebbe a kenyérbe kell tehát belevágni a főkapitány urnák, vagy a polgármester urnák a kését s e munkára a törvényhatóság feje vállalás elismerésre méltó felújítási hevükben rengeteg sok fajjal próbálkoznak és minden faji egyformán müveltetik, illetve az erről még eddig fogalommal sem biró vinczellérek azokat egy kapta fára huzva kezelik. Már pedig kétségtelen tény az, hogy egyik faj karikás, másik csapos, harmadik kopasz stb- metszés mellett felel meg hivatásának. Ne kívánjuk tehát, hogy a természet alkalmazkodjék hozzánk, hanem mi alhalmazkodjunk a természet appellálhatlan törvényeihez. E mellet lehet a szőlőkezelés egyöntetű, a milyen eddig nem volt; és hogy egyöntentü- 8Óge elérhető legyen, arra egyedül alkalmatos eszköznek az évente nem egy napra, hanem három-négy napra beosztott vándortanitói intéz meny látszik lenni, a melyen való részvételre az egyéni önálló okoskodásra nagyon hajlandó vinczellérek a szegődséglevólben felmondás terhe alatt kötelezendők lennének. Ezek után ide iktatom levelem tulajdon- kópeni tárgyát, vagyis a szatmárhegyi vinczel- lór szegődsógi levelének két példányát, megjegyezve azt, hogy az átalány vagyis szakmány munka előttem nyomozásom alapján a tulajdonosra nézve gazdaságosabbnak és a vinczellérre nézve biztosabbnak lászik lenni. I. minta Szegődség levél. X. Y. vinczelér részére az N . . . hegy . . . népsorszám alatt levő szatmárhegyi szőlőmben. A még meglevő és termő régi tőkék műveléséért egy ezer darab után permetezéssel együtt fizetek . . . irtot. Az amerikai alanyra oltott tőkék minden egy ezer darabja után végzett évi teljes munkáért . . . irtot. Minden akár a szőlő iskolában akár a sorban előallitott szőlő valamint a gyümölcsösben létesitett uj és fajjelző táblács - kával ellátott gyümölcsfa oltásért siker esetében nov. 1-én darabonként . . . krt. tartozom fizetni. A vinczellér köteles minden munkát kellő időben és megfelelő módon teljesiteni és a hanyagsága vagy rosszakaratából származó károkért vagyonilag felelős. Tartozik a vinczellér a Szatmárhegyen rendszeresite idő szólómüvelési vándortanár előadásait látogatni. Külön kikötések ...................................................................... Az azonnali elbocsátást magában foglaló hűtlenség, vagy tiszteletlenség esetét kivéve mindkét fél részéről az I876. Xlll. t. ez. 61. §-a ér elmében két havi felmondási idő köttetik ki, valamint egyébb vitás kérdésekre nézve is a cseléd törvény az irányadó. Teljes munka alatt a nyitás, a karózás és kötözés, első, második és harmadik kapálás, kacsozás és a kötések megujitása, őszi metszés, fedés ezzel együtt esetleges trágyázás és végre szükséghez képest 3—4 szeri permetezés értetik. (Szüreti munkáért a vinczellér külön dija zást kap. Kelt............................................................................. szőlőtulajdonos. kozott, midőn az interpellácziónak kezeihez le- endő kiadását kérte, mint amelyre ez idő szerint éppen az iskolák államosítása czéljából a város érdekében végzett budapesti útja és a fenn- tebb jelzett haláleset váratlan közbejötté miatt nem válaszolhat. A közgyűlés ilyen értelemben is határozott. Ugyancsak a méltóságos ur inditvánj’ozta továbbá, hogy boldog emlékű Kiss Gedeon volt főkapitány urnák érezbeöntött mellszobrát a város a Kossuth-kertben állítsa fel és ez által rója le háláját e nemes férfiú emlékezete iránt, aki a közügynek emelése és felvirágoztatása körül hervadhatlan érdemeket szerzett s e mellett ki nem fáradó gonddal és munkával a nevezett kert megalapítását s a közterek és utczák gyönyörű befásitását is végrehajtotta. Vissza ragyogott mindnyájunk szivében a jó G i d a bácsinak királyi kegyes kitüntetéssel is jutalmazott hosszú és üdvös munkássága s a közgyűlés a felvetett eszme kivitelére egyhangúlag egy tekintélyes bizottságot küldött ki, hogy a tervet társadalmi eszközökkel testbe öltöztesse. A közgyűlés a napirend többi tárgyaival úgy bánt el, mint értéktelen gráuátszemekkel. Az egész ügysorozatot alig 5/4 óra alatt le perge te. A tanács előterjesztette, hogy a városi pénztár véletlen vizsgálat alkalmával rendben volt (Szép, hogy el nem lopták a kasszát.) A közigazgatási bizottság évi jelentéseit áttette
