Szamos, 1899. április (31. évfolyam, 27-35. szám)
1899-04-06 / 28. szám
vagy körteoltvány és csemete vórtetüvel fertőzve kerül forgalomba, a községi elöljáróságok {városi tanács) figyelmébe ajánlom, hogy a község (város) területén levő valamennyi, tehát a magán és kereskedelmi faiskolákat is a legszigorúbb felügyelet alatt tartsák s az ezekben netalán szükséges irtómuukálatokat fokozott éberséggel ellenőrizzék. 9. §. Ha a vórtetü jelenléte valamely város mgy község területén megállapittatott, erről a szokott hivatalos utón hozzám azonnal jelentés teendő. 10. §. Vármegyékben az alispán, törvényhatósági városokban a tanács tar ozik folyó évi márczius hó 31-ig hozzám jelentést tenni arról, hogy a jelen körrendeletét a törvényhatóság területén szokott módon a legelterjedettebben kihirdette és ennek szigorú végrehajtását elrendelte. Köteles továbbá az alispán illetőleg tanács minden év október hó végéig hozzám bejelenteni, hogy a törvényhatóság területén mely város vagy község területén van vértetü V megtor- tént-e az irtás s mily eredménynyel, s hány esetben indíttatott meg a mezőrendöri kihágási eljárás? Elvárom a törvényhatóságoktól, hogy a fenyegető veszély nagyságát felismerve, annak elhárítására a legodaadóbb buzgalommal közre- mnnkálnak s ezen rendeletem végrehajtásában esetleg résztvevő szakközegeimet, valamint rendeletem végrehajását ellenőrző központi tisztviselőimet eljárásukban minden irányban támogatják. Kelt Budapesten, 1899 február 14 én. Darányi s. k. A sertésvész ellen yaló védekezés. Útmutatás községi elöljárók és sertéstartó gazdák részere. (Folytatás) II. A betegség természete. j.. Mi okozza a sertésvészt r A sertésvész nagyon fertőző betegség, igen könnyen ragad át beteg állatról az egészségesre. A ragályozó anyag, mely a betegséget létrehozza, másformáju a sertóskorelánál és mástormáju a sertésvósznól; de hasonlók abban, hogy mindegyik igen apró, szabadszemmel nem látható hasadó gomba (amit baktériumnak hívnak). Ez a ragályozó anyag a fertőzött állatok belső részeiben, egyik esetben tékán főképpen a bélben és a többi emésztő szervekben, valamint a mirigyekben, a másik esetben pedig inkább a tüdőben ól, mindkettőnél azonkivűl, de főképpen a sertésvésznél, a vérben is lehet jelen. Ezen gombák azonban az állati testen kívül is meg élnek, találtak már a sertésólak körüli piszokban, a tejsavóban és egyebütt is. j, Hogyan kerül a ragályozó anyag az egészséges állatba P A ragályozó anyag az egézséges állatba úgy kerül, hogy a sertések a táplálékkal együtt a betegséget előidéző gombákat is fölveszik. A betegek bélürülóke, a vizelet, az orrfolyás és a kiköhögött nyálka is tartalmazza a baktériumokat, melyek aztán az etetőhelyen, akolban, hid- láson könnyen keveredhetnek az eleséghez (moslékhoz, tejsavóhoz) vagy a vályúban az ivóvízhez s ha aztán az egészséges sertés az ilyen fertőzött eleséget és italt megeszi vagy iszsza, akkor megbetegedik tőle. Előfordul azonkívül az is, hogy a bőr sérülésein át jut be a ragályozó anyag az egészséges disznó szervezetébe. De bejuthat a legelőn is úgy, hogy a sertések le- gelós alkalmával a nem ólég m dyen elásott sertóshullákat feltúrják és az ezekben levő ragályozó anyagot nem csak fölszedik, de legelőn széjjel is hordják. 6. Hogyan terjed a sertésvéez ? A sertésvész leginkább úgy terjed, hogy a beteg állatok hurczolják be a ragályozó anyagot az egészséges sertésállományba. A beteg sertésből állandóan ürül ki a fertőző anyag, mely hozzákeveredik az eleséghez, vízhez beszennyezi az ólak falát, a legelőt, a hajtóutakat és ezzel terjeszti a betegséget. De más állatok, sőt — jegyezzük meg jói — az emberek is magukkal hurcolhatják a ragályozó anyagot, mert a ruhára csizma talpára, az állató-; lábára is ragadhatnak fertőző gombák s igy kerülhetnek addig vészmentes helyre. 7. Minden disznó egyaránt megkaphatja-e a betegséget P A sertésvész ragálya iránt kivétel nélkül mindenféle sertósfajta fogékony. De bebizonyosodott az, hogy a kevésbé nemesített fajtájú sertés nehezebben betegszik meg és ellentállóbb a sertósvószszel szemben, mint a finomabb fajta állatok. Az életkor csak annyiban bir befolyással az ellentálló képeségre, hogy a fiatal, fejletlen s igy gyöngébb állatok könnyebben betegszenek meg. 8. Mikor tör ki és meddig tart a betegségé A ragályozó anyagnak a testbe jutása után nem tör ki azonnal a betegség, hanem legkorábban öt nap, vagy pedig csak egy két hót múlva, mert a betegséget előidéző gombák káros hatásukat csak akkor fejtik ki, ha az állat testében elegendő mennyiségre felszaporodtak. A tulfinomitott fajtájú disznóban, úgy fiatal fejletlen malacban, tehát a fogékonyabb állatokban, rövidebb idő alatt kifejlődik a beteglóg, mint a durvább vagy öregebb disznóban. Az az idő, mely alatt a sertósvószben beteg állat kigyógyul, vagy elpusztul, esetenkint különböző. Egyes esetekben a sertésvész igen gyorsan folyik le úgy. hogy a sertések már 1—2 nap múlva elhullanak. Sokkal gyakoribbak azok az esetek, midőn körülbelül egy hétre húzódik el a betegség, nem ritkán azonban ennél jóval hosszabb ideig is tart. III. A védekezés módja. Ismerve a betegség természetét, okát, terjedési módját: most már hamarosan tisztában leszünk, a védekezés módjával, is. Az egészséges disznó megvédése a beíer- tőztetéstől, a betegség föllépése esetén pedig az elkülönítés és a fertőtlenítés : ez a legbiztosabb módja a sertósvósz elleni védekezésnek, azért mindenkor ezekre az eljárásokra kell a fősulyt fektetni. Ezenkívül még a védőoltást lehet igénybe venni, mely ha nem is mindig, de elég gyakran szép eredményre vezet. (Folyt. köv. a jövő csütörtökön.) A Szatraármegyei Gazdasági Egyesület hivatalos közleményei. Rovatvezető: Poszvék Nándor. Előjegyzett szőlő oltványok és vesszők mielőbbi átvételét kérjük, miután azok ápril 11-ón túl nem lesznek fenntartva. Uj tagokul jelentkeztek: Papp Sándor földbirtokos Mikola óvdijas. Tagdíj nyugtázás. Előbbi 898 ^99 Őssz alapitó Előre évre. f o r i n t Múlt szára összege 228 6 84 147 406 871 247 Weisz M. Debreczen 36 3 39 248 Papp S. Mikola 1 1 249 Br. Vécsey B. K -Darócz 3 3 250 Erdei L. Róztelek 3 3 251 Nyikora D. „ 3 3 252 Papp G-y. „ 3 3 253 Mihályka J. „ 3 3 254 Nyikora P „ 3 3 összesen 228 6 120 153 422 929 Kozma Zsigmond e. pónztárnok Néhány szó a részletiizletről*) Pár héttel ezelőtt egy czikk jelent meg a „Szamosában a rószletüzletröl, hogy az menynyire káros hatással van az emberiségre és hogy még jobban elősegíti a szegénységet stb. .. Erre röviden az a válaszom, hogy ez egy szerűen nem áll, mert a részletüzlet épen arra van hivatva, hogy a szegényebb sorsú embereket is hozzájuttassák olyan dolgokhoz, amikhez bizony nem jutnának soha az esetben, ha annak a vételárát egyszerre kellene lefizetni. Valószínűnek tartom, hogy az illető czikk iró ur a vagyonos osztályhoz tartozik, s nincs ráutalva, hogy részletre vásároljon; de tessék csak példaképen egy hivatalnokot venni a kinek módjában van havonként tiz, vagy húsz forin-! tot félre tenni, ezt nem érzi meg, de igenis lehetetlen neki nyolczvan, vagy száz forintot egyszerre kiadni, mert ö szerény fizetésére van utalva, s ebből kell élnie. Egy példát akarok felhozni; egy hivatalnok megnősül, sem neki, sem feleségének nincs módjában hogy négy-ót száz frtot egyszerre ki fizethessen ; az sem áll módjában, hogy ezt az összeget előteremtse, milyen jól esik akkor, ha ő ezt havonkénti részletekben fizetheti. A fővárosban a kereskedelem jó formán ezen basirozik, hirtelen, tisztességes nyereség mellett megtalálja a kereskedő a számítását ha részletfizetésre adja is el áruit. Igen természetesen nem beszélek azokról a kis kereskedőkről a kik nem bírják tőkével az üzlet fejlődését, s igy kénytelenek olj'an perczenttei árulni, a mi valóban a szegényebb emberek kizsákmányolására alakul. Ma már úgy vagyunk, hogy a vagyonosabb emberek is részletre vásárolnak ; tessék megfigyelni egy gazdálkodót, hogy vájjon ha öt-hat ezer forintért egy cséplőgépet vesz, kifizeti-e ezt egyszerre? dehogy, négy évre szóló váltóval fedezi. Ezek után nem látom be a tisztelt czikk iró ur felháborodásának okát. Részemről istápolni fogom mindég az olyan kereskedelmet, a mely tisztességes haszonnal részletre árul és azt hiszem sokan osztják nézetemet. ____ Rácz József *) H ivatkozott cikkünk a részletűzletea eziinén egyre terjedő v.sszaélésekról szólott s az erre vonatkozólag mondottakat, s főkép az állami ellenőrzés czélszerüségét most is fenntartjuk, ellenben a tisztességes részletüzletek előnyeire nézve a jelen czikkben tett észrevételekkel szívesen egyetértünk. Szerk. HÍRROVAT. * A negyedév közeledtével felkérjük azon mélyen tisztelt vidéki előfizetőinket, akik hátralékban vannak, hogy azt kiadóhivatalunkba beküldeni szíveskedjenek. * Ugron-párti gyűlés volt az ünnep másod napján a Vigadó nagy termében. Mintegy 300 polgár gyűlt össze. Idősb Farkas Antal eddigi pártelnök megnyitva az ülést, Gsomay Imre al- elnök tartott magvas beszédet. — Elbeszélte az Ugrón itteni bukásának az okát. Beszólt a Bánffy bukásáról. Ez évi május 11-re tisztújító nagy gyűlés megtartását indítványozta, mely el is fogadtatott. Figyelmeztette a párttagokat, hogy április 15 ig az adót fizessék be, mert ellenkezőleg elvesztik szavazati jogukat. — Ajánlotta a „Magyarország“ ez. napilapot olvasásra. Id. Far ■ kas Antal záróbeszédje után a gyűlés eloszlott. A Széchenyi-Társulat igazgató tanácsa április havi gyűlését, mely 5-ikén lett volna megtartandó, az államsegély kieszközlóse végett ugyanekkor Budapestre menő küldöttség miatt ápril 12-én d. u 4 órakor fogja a városháza tanácstermében megtartani. Tárgy: jelentés a folyó évi menhelyek szervezéséről. A németi ev. ref. egyház tanácsa Joó Fe- rencz főgondnok elnöklete alatt az ünnepen ülést tartott, mely főképen a főgondnok instel lálásáórt tartatott meg, ezenkívül azonban még a főgondnok azon indítványt terjesztette elő, hogy miután a németi eklézsiával a szatmári eyyházmegye mostohán bánik, csatlakozzék a nagybányai traktushoz. Kovács Sándor presbiter azonban fejére ütött az indítványnak s erős kifejezésekkel utasította vissza, kijelentvén, hogy nem az áll érdekükben, a szatmárnémetieknek, hogy idegen egyházmegyéhez csatlakozzanak, hanem hogy városunkban összpontosítsunk mindent, különben a felvetett indítvány tárgyalásra ki sem volt tűzve, miért is a tárgyalás beszüntettetek, de az ülés sem volt törvényszerű, mert egyházi elnök az ülésen nem működött közre. * Beregszászon a földm. miniszter a néptanítók részére négy hétre terjedő szőlő és bor gazd. tanfolyamot rendez oly czólból, hogy az azokon résztvevő néptanítók a gazdasági ismétlő iskolába járó tanulóknak e szakban kellő oktatást nyújthassanak s az e szakismeretek terjesztése s a szőlő felújítás előmozdítása érdekében hathatósan közreműködjenek. A tanfolyam első része f. ó. ápril 27-től máj. 10-ig, a második része okt. 12 tői 25-ig terjed. A résztvevő tanítók az úti és ellátási költségek fedezésére egyenkint 60 írt államsegélyt kapnak. Folyamodni lehet ápril 8-ig a tanfelügyelők utján az illetékes borászati felügyelőkhöz. A katonatiszti fizetések felemelése. Az 1900-ra szóló költségvetési javaslatban állítólag a tiszti fizetések felemelését a kővetkezőkben fogják felsorolui: A hadnagy fizetése 840 frt, a főhadnagyé 1020 frt, a másodosztályú száza
