Szamos, 1899. március (31. évfolyam, 18-26. szám)
1899-03-16 / 22. szám
sebb módot, miképpen lehet a bajt elkerülni, ha pedig elkerülni már nem lehet, hogyan kell ellene védekezni. Ez az iras a községi birónak | is megmutatja, hogy komát, sógort nem ismerve, mit kell neki, mint a falu első emberének, a tör-[ vénynél fogva cselekednie, hogy a gondjára bi- J zott lakosságot a veszedelemtől és kártól meg- : óvja. Szívesen ajánlom neked olvasóm, hogy ezt j az írást ismételten úgy forgasd, mint a bibliát. Tanuld meg és sziveid meg a benne foglalt jó tanácsokat, azután önmagad és embertársaid jóvoltáért kövesd, tartsd be és másokkal is tartasd be. Mert csak akkor kíméled meg magadat is, felebarátodat is a kártól és veszteségtől! Hogy a sertésvész ellen való védekezés sikeres legyen, a sertéstartó gazdának ismernie kell a beteg állaton mutatkozó azon jeleket, a melyekből a nyavalyát gyanítani lehet; azután ismernie kell a betegség természetét, mert a betegség ellen való védekezés csak akkor lesz eredményes, ha azt szorosan a baj természetéhez alkalmazzuk. Világosság okáért tehát ezt az Írást három részre osztottuk: az első leírja a baj ismertető jeleit (tüneteit); a második megismerteti a baj természetét; a harmadik pedig a védekezési eljárást adja elő. 1. A sertés vész ismertető jelei. I, Milyen külső jelekből lehet a sertesvészt gyanítani r A sertésvész, habár egy nyavalyának látszik, amint a tudósok megállapították, tulajdonképpen nein egyTéle betegség, hanem kétféle. Az egyiknél főképen a belek, a gyomor, szóval az emésztő-szervek betegülnek meg; ezt sertéskolerának vagy sertés pestisnek nevezzük. A másiknál inkább a tüdő a baj székhelye : ezt mondjuk a szó szorosabb értelmében sertésvésznek. Ez a két betegség gyakran ugyanegy falkában egyszerre lép fel és kezdetben nagyon hasonló jelekben nyilvánul. A falkában élő sertések közül egyesek elmaradoznak társaiktól. Ete tés alkalmával keveset, immel-ámmal esznek, kel- 1; tlenül jönnek az etetövályuhoz és attól hamar eltávoznak, félre állnak, vagy pedig fekvőhelyükre mennek vissza. Fekvésükből csak nehezen kelthetők föl, többnyire egy helyben mozdulatlanul fekszenek, zajra, lármára alig ügyelnek. Fölkeltve nehézkesen mozognak, többnyire egy helyben, lehorgasztott fejjel állva maradnak. Némelyeknél remegést is lehet észrevenni a test egyes részein. Az ilyen általános rosszullótre utaló jelek mellett a betegség azon alakjánál, melyet sertéskolerának vagy sertéspestisnek nevezünk, a betegnek igen keveset vagy egyáltalában semmit sem esznek, a szomjúság azonban fokozódik. Az állatnak forrósága van, szemei bágyadt fényüek és csipásak. A ganajlás eleinte nehezebben, erőlködve történik, miközben a beteg disznó hátát felpupositja. Ilyenkor keményebb, szárazabb a bélsár, de már később éppen ellenkezőleg hig, folyékony, igen bűzös bélsár ürül, mely néha a hozzákeveredett vértől vörhenyes szinti. (Folyt. köv. a jövő csütörtökön.) Színészet. ll-én „Stuart Máriá“-ban láttuk a nagy- művésznőt. Az ideális-szentimentális német iró e darabjában tudvalevőleg teljesen önállóan alkotta meg czéljának n egfelelöleg úgy Mária, mint Erzsébet királyné jellemét, a történetből csak az általános helyzetet a kort meg a személyeket merítette, a többit szabadon találta ki. A jellemzés teljes ereje természetesen Máriára esik. Jászai a költő intentióját teljesen átérezve, nem akart a nézőben érzelmes hangú latot kelteni. Az ő Stuart Máriája erős physi- kumú asszony, ki gyöngédséget nem érez s nem kelt föl szivünkben. Erős szenvedéseket él át, erős szenvedéseket gyújt környezetében s vétsége, mely a törtéuetbeli Stuart Mária vétségétől teljesen különbözik, magában hordja már kezdettől fogva tragikus csiráját. Fokozódó érdeklődéssel bámultuk a művésznőt minden jelenetében, ki úgy az érzelmesebb situátiókban, mint ott, hol a legkevesebb emotiok hullámoz- tatják keble mélyét, egyaránt kiváló, a drámai művészet tetőpontján álló alakítással gyönyörködtetett. Csodálatra méltó precizitással dolgozta fel előttünk a darabban nyilvánuló szépségeket s tette élvezetessé a modern képzelet előtt is a nagy költő klassicitását. Különösen meo-ragadó erővel alakított a kerti jelenetben, O O , . ' midőn Erzsébet királynéval találkozik s az ötödik felvonás nagy búcsujelenetében, midőn kivégeztetése előtt, utolszor szól szivetrázó hango kon híveihez. Általában elmondhatjuk, hogy | Jászai Stuart Máriája a nagy tragikus színésznő egyik legjobb szerepe. A mise en scéne ügyes volt s a darab, bár alaposan megnyirbálva, egységes egész hatásával volt a nézőre s a rendes játékidőt se haladta meg túlságosan. Közönség természetesen ismét a lehető legnagyobb számmal volt jelen. 13-án Jászai Álarit közönségünknek leg- | hatalmasabb alkotásában „E 1 e k t r áu-ban volt I szerencséje látni. E búcsúzó előadáskor a nagy művésznőt közönségünk gyönyörű babérkoszorúval és impozáns virágfüzérekkel halmozta el s ez alkalommal is páratlan lelkesedéssel tüntetett. A függöny a nézők áhitatos csöndje közepeit gördült fel, hogy az antikvilág egyik legklasszikusabb darabját varázsolja elénk. Előttünk áll az Aegisthos háza, az előtérben a házi oltár, áldozati lángjával, jobb és bal felöl a női kar, a görög drámák állandó tényezője. Megjelenik aztán a görögház előcsarnoka előtt Elektra, az eszményi nő, szentelt fájdalmának égő tiizében, ki midőn atyjának bűnös meggyilkoltatását kesergi, melyben anyjának is része volt, átnyilalik a hallgatók szivén a legeszményibb, a legjogosabb fájdalom, mely a gyrermeki szívet betöltheti. A fenséges jelenetek megrázó erővel hatolnak be szivünkbe aztán, midőn Elektra mit sem sejtve az Orestes cselfogásáról, ennek halál hírét valónak tekinti ; Elektra egyéniségének teljes megsemmisülését látjuk magunk előtt, midőn egyetlen éltető eleme is kialszik lelkében, hogy Orestessel atyjuk- gyilkosait valaha megbosszulhassák. S mily megdöbbentően igrz az a fájdalom, melylyel Orestes hamvait elsiratja! A ki látta Jászait e jelenetében, az mig él, soha sem felejti el a női fájdalom e mélységes és közvetlen megnyilatkozását. A művésznő itt kikel önmagából s magát Elektrával teljesen azonosítja. Hangjának minden színezése a lélek közvetlen forrásából fakad s legfőbb bizonyitóka ennek az, hogy e fájdalom a hallgatók lelkében is ép azon módon átviharzik. De ha százszor elmondanék is a viola illatát, még sem ér annyit, mintha egyszer valaki közvetlenül érezte is azt. így van a kritika Jászai játékával is. A tomboló tapsvihar, az elragadtatás közönségünk műizlését dicséri, melylyel a nagyr tragika művészetét méltányolni, felfogni és átérezni tudta. Jászai Mári a legnemesebb és legbecsesebb ajándékot hagyott városünkra azon emlékekben, melyek nagy alkotásaihoz fűződnek. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület hivatalos közleményei. Rovatvezető: Poszvék Nándor. Útmutató a szöllő művelésre czim alatt a földművelés ügyi m. k. miniszter úr által kiadott munkára múlt számunkban már felhív- ! tűk a szőlős gazdák figyelmét. Ez úttal jelezni óhajtjuk, hogy a munka olcsó megszerezhetése érdekében (50 kr.) a nagymóltóságu minisztérium 100 példányt leküldött hozzánk. — Akik tehát az olcsó és kitűnő munkát megszerezni óhajtják, Egyesületünk titkári hivatalában rendelkezé- : sükre áll. A tejszövetkezet ügyében e napokban vettük az értesítést, hogy a tejgazdasági uj felügyelő külföldi tanulmányul járói e hó végén érkezik haza, amikor is leutazása idejét meg I fogja határozni. — Ez hihetőleg jövő hó elejére várható, amikor az alakuló közgyűlés egyidejűleg meghatározható lesz. — Bejelentések természetesén folyton eszközölhetök. A Mezőhegyesre szervezendő idei csoportos kirándulások érdekében ismételten megkerestük a mezőhegyesi állami ménes birtok igazgatóságát, honnan azonban azt az értesítést vettük, hogy a minisztérium ez ügyben még nem intézkedett; 2 terminust mégis előjegyeztek melyeket, ha a kirándulások ismét engedélyezve lesznek, azonnal igénybe vehessünk. Tagokul újonnan jelentkeztek: Nagy Sándor gazd. tanító Nagy-Károly rendes, Boros János i ev. lelkész Nagy-Károly, Szováti József birtokos | Vetés évidijas tagok. Egyesületünk amerikai szőlőtelepén eladó még: Gyökeres téli fás oltás ezre 100, il- 1 letve 80 frt. kedvezmény áron, 250 db. járdo- vány, 1700 db. erdei. Sirat Rip. portalis i ar 11. aer 0. ■ikai ve 27800 SSZŐ db. á. 4 frt. „ souvage n n 34900 n ” 3 „ Rap. monticola I. n 4900 n „ 8 „ Jork madeira • ii 1000 11 „ 5 „ ii. ii 10000 n „ 3 „ árban ezrenként. Ezen árak helyben történendő átvételnél értetnek, vasúton szállításnál csomagolás és vasútra szállításért sima vesszőnél 60 kr, lécz közzé csomagolandó oltványoknál 1 frt 3zámittatik ezrenként. Tagdíj nyugtázás. Előbbi 898 **99 Ossz* évre. Elő™ forint Múlt szám összege 6 36 123 565 730 221 Bartha János Méhtelek 112 222 Idb. Magos Gedeon Egri l 1 223 Kovács László Sz.-Berek 1 1 2 224 Papp József Mikola 112 225 Bottka Béla Nábrád 21 3 24 226 Kádár József Egri 1 1 227 Kádár Bálint Egri 112 228 Szentpály Jenő Halmi 25 3 49 229 Magyrnr András Berend 1 I 2 összesen 6 78 131 372 815 Kozma Zsigmoud e. pénztárnok hírrovat. 40 éves jubileumi bankett. Abból az alkalomból, hogy* S z i e b e r Ede lovag, kir. tanácsos s a kassai tankerület főigazgatója főgimnáziumainkat látogatván városunkban időzött, a két főgimnásium tanárkara vasárnap este a polgári társaskör üvegtermében fényesen sikerüt bankettet rendezett, melyen e kiváló érdemű főigazgató tisztelői közül mintegy száznegyvenen vettek részt. A diszlakomán megjelent f igazgatót belépésekor zugó éljenzés fogadta. Az asztalfőn a jubiláns főigazgató mellett. Galba Lajos, kir. törvényszéki elnök és Hermán Mihály polgármester, majd a később érkező gróf Hugonnay főispán, foglaltak helyet. A mindvégig emelkedett hangulatban lefoly t lakomán a pohárköszöntők sorát Galba Lajos, kir. törvény- széki elnök kezdte meg, a koronás főért ürítvén poharát, melymt állva hallgattak végig. Ratkovsz - ki Pál köszöntötte fel a jubilánst, Hérmán Mihály Szatmár város nevében, dr. Farkas Antal a főgimnázium igazgató tanácsa és fenntartó testületé, Veréczi Antal a szülök nevében ugyancsak őt, Borsos Jenő ref. főgimn. igazgató pedig családját köszöntötte fel. Dr. Steinberger Ferencz a tanitóképezde, dr. Wolkenberg Lajos a volt tanítványok nevében mondtak felköszöntőket. Galba Lajos, Tabajdi Lajos, dr, Fechtel János és dr. Hantz Jenő szintén az ünnepelt érdemeinek különböző oldalát emelték ki. Midőn gr. Hugonnai főispán megérkezett, lelkes szavakban fejezte őszinte örömét hogyT ez ünnepélyen részt vehet, s az elismerés és tisztelet meleg hanján emlékezett meg a főigazgató 40 évi tanügyi műküdéséről. A főigazgató e beszédre azonnal válaszolt, valamint már élőbbén is meleg érzelemtől áthatott hangon köszönte meg a feléje hangzott jóindulatokat. Majd Melles Emil és Papp Lajos, később ismét Borsos és Ratkovsz- ki igazgatók mondtak humoros pohárköszön- tőket. Zajos derültséget keltett dr. Fejes István humoros beszéde, melyet megtapsoltak. Kádas László is lelkesen szólalt fel a két főgimnázium tanárkarát éltetvén. Az ünnepelt a főispán oldalán jóval éjfél után hagyta el a termet, az ott maradtak pedig még azután is igeD kedélyesen töltötték az időt. A Demkő konyhájáról i ezúttal is elismeréssel keli megemlékeznünk, mely a dicséretre minden tekintetben rászolgált. „ Az ev. ref. főgimnázium ifjúsága kedden délelőtt V2 12 órakor, midőn Szieber Ede főigazgató látogatásait befejez* e, az intézet rajztermébe vonult fel, hogy a kiváló érdemű főigazgatót a maga részéről is üdvözölje. A főgimnázium zenekara és dalárdája által előadott szép darabok után Csépke Andor Vili. ősz. tanuló lépett elő s mélyen átérzett szavakban üdvözölte a főigazgatót, mire utóbbi gyönyörű beszédben válaszolt az ifjúságnak, kifejezvén, 1 hogy benső örömmel fogadja e főgimn. ifjúságának gyöngéd figyelmét, aty*ai szeretettel és ! jóindulattal buzdította továbbra is a kiváló 1 erények gyakorlására Beszédét a szatmári ref. ; főgimnázium derék ifjúságának éltetésével végezte. A többször fölharsant éljenzéssel kisért ■ nesréd után ismét a főgimn. zenekara zendült
