Szamos, 1899. március (31. évfolyam, 18-26. szám)
1899-03-12 / 21. szám
XXXI. évfolyam Szatmar. 18S9. vasárnap, márczius hó 12. / 21-ik szám. SZAMOS. vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárnap es csütörtökön A SZ ATM ARME GYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE \o Előfizetési ár: Sgész évre 4 fit. — Félévre 2 írt. — Negyedévre ! t'rt,. Egyes példány ára IG kr. SZERK .SZTŐSÉG : Rákéczy-utcza 9 sz. KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. M luleuneniü dijak Szatuiaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetfcb mellett a legjutányosabb árban közöltetnek Minden beiktatás után 30 kr. bélyegilleték fizetendő. üyilitér sora 10 kr. 1848. márczius tizenötödikének délelőtti íl tizenkét órai időpontja az uj Magyaror zág legnevezetesebb percze. A magyar polgárság önteremtette sza- adsága ebben a perczben született meg a ajtó első szabad termékének alakjában. Jókai, Egressi, Petőfi, Vasyári és Irinyi emennek a Landerer-nyomdába. Künn a íren, hózivatar közepette, tengernyi nép. elszólitják Landerert: nyomassa ki Petőfi Nemzeti dal “-át és a „12 pont“-ot. A de- ;k nyomdász keresi a kéziratokon a czen- ar engedélyét Természetesen nem lelheti leg, mert az akkori kamarillás időben ugyan telyik czenzor merte volna ilyen szellemű éziratra nevének csak egy betűjét is tenni, ívűiről a feltárt esernyők alól mind hatal- lasabbá váló zsibongás hallatszik be. A íp, az istenadta nép szabadságra szom- hozik. Länderer csöppet sem jön zavarba. Ha czenzor engedélye nincs a kéziraton, ő ugyan ki nem nyomatja senki fiának, mert tiszteli a törvényt. Félrevonja azonban Petőfit és csak annyit mond neki: „Ha lefoglalják a gépet, mit tehetek én néhány emberemmel az erőszak ellen?“ A gépet rögtön forma szerint lefoglalják. Ej pedig dehogy kellett a nyomdászokat kényszeríteni. Magyarok ők is, szivvel- lélekkel osztoznak ők is a haza lángoló sze- reteté'ben. Soha olyan örömmel nem végezett senki „ rákényszeritett“ munkát, mint ők. Fél tizenkettőre már künn áll Petőfi a „Nemzeti dal“ első nyomatott példányával. Mielőtt elszavalná látnoki ihletséggel a következőket mondja : „Márczius tizenötödikének délelőtti fél 12 órája nagy időszak a magyarok történetében. íme! Itt van a sajtószabadságnak az első példánya, a nép hp;..pinának első müve, akármi szabadsága fog is lenni egykor a magyarnak, azon dicsőség mindig megmarad, hogy a legnevezetesebbet, a sajtószabadságot magunk vívtuk ki.“ Most elszavalja a „Nemzeti dal“-'. A hatás leírhatatlan. A nép ujjong, az esernyőket összevonják,. hadd verdesse a jegeáhó az immár szabad arczokat. Fényé getőleg magasra emelik az esernyőket és viharosan ismételik a refraint : „A magyarok Istenére esküszünk“ Majd délután újabb népgyülés a múzeum előtt, hol széjjelosztják a „Nemzeti dal“ és a ,,12 pont11 kész példányait. Este a „Bánk-bán11 ingyenes előadása a ,.Nemzeti“ színházban Kiszabadítják Táncsics Mihályt, a politikai foglyot. Pest városházán helyben hagyják a „12 pont“-ot, miről proklamá- cziókban értesítik a magyar nemzetet és az őrsereget. Melyik magyarnak ne lüktetne erő- j sebben a szive, ha erre az időre emlékezik. ' es valahányszor márczius idusa következik, mindannyiunk kötelessége erre az időre emlékezni. Csak igy tarthatjuk ébren édes hazánk iránt való szeretetűnket, nemzeti büszkeségünket, mely egyedül lehetővé tejbe, hogy egy évezrednél tovább annyi idegén elem közé ékelve lentarlhattuk magunkat, országunknak integritását és mely egyszer- smind'további létünk és erősbödesünk záloga. Valahányszor ifjúságunknak évente mar- czius tizenötödiken meg-megujuió lelkesedését látjuk, melylyel századunknak legszebb perczéről emlékezik meg; valahányszor látjuk, hogy ebben az erőleljes ifjúságban a materializmus nem ölte meg hazánkért való hagyományos ragaszkodásunkat és látjuk, hogy hál Istennek csak az alkalom hiányzik, hogy hasonló viszonyok közt — ha kell — épp oly önmegtagadással és férfias elszántsággal áldozza tel életét mindannyiunk édes anyjáért — hazánkért: iöléled benGvadányi tükre. ;a és a Kölcsey-kör matinéján felolvasta : Osváth Elemér. De nemcsak az asszonyi rend 'vetkőzött ki nemzeti viseletből, hanem a férfi nem is. íme első alak, a kivel találkozunk, egy deli ifjú: rditott kápáju sarut visel, a két szárán csat- 1; alsó haczukája kurta, mellén az ing taréja fityeg, — felső ruhája hosszabb egy arasszal, ,nt ő maga, s oly szoros, hogy alig állja; szö- te marseiilesi vörös posztó,—kalapja akkora, ntegy malomkő; nyaka, mintha golyvája lenne valami asztal kendővel háromszorosan körül jn csavarva, inge gallérja négy ujjnyira kime- Jred, mint a juhász kutya őr ve, bugyogólyá- l felül horogra akasztva csüng le bókanyuzója, ply váltig vetekedhetik egy szakács késsel. íme a második — már meglett férfi! — A rege kaskót, zöld, a felső ruhája kurta, nya- ba, mine pantaliér csüng a korbács, mely arra ló, hogy az utczán pattogtatva megmutassa, jgy neki jó kedve van, markában vékony cső Iádé rúd, mint valami páleza, hogy ha megbánja, beleharaphasson. Ilyen maszkarákkal cserék fél a világ legszebb öltönyét, —• a magyar nát, mely a nótárius szerint a következőkből ott: a fejen kócsagtollas nyusztos kalpag, a ilat bogiáros lengő pantaliér ékesítette, mig a llet mente vagy dolmány takarta biborból, íriátbói, bársonyból, hátul tigris vagy párduez :rel, — hosszú nadrág, kordován, vagy kar- izsin csizma, az oldalon kard és tarsoly, a iben buzogány, vagy csákány tették teljessé az öltözetet. — Ezt nem találta fel sehol s ezért keseredik el nótáriusunk, keresi a magyar vilá- | got, nyelvben nem találja, viseletben még kevésbé s igy egész kifakadásaival neki ront ifjúnak öregnek, férfinak és nőnek s sokszor bizony az igazságot keserű és darabos pirulákban adja be. De jöjjünk csak ismét vissza, —• magunkhoz, nálunk is mutat ez a tükör viseleti furcsaságokat. Hallgassuk csak tovább Don Pedrot: „Tegnap divat hitül hosszú tunique, Mn elül h iss/.u, hátul eltűnik; Créra, csipke, képez ma hiút rwuvenutét Holnap csalán szövet löki odébb ; Tegnap a la Dubarri, ma a la Grecque, Ma e madarak a fejen, holnap egerek ; Tegnap a kar még hoszu ujjba búj' Ma szabad . . . s az ég alatt semmi uj !“ Íme egy reggeli öltözet! Természetes, mint minden női ruha készítésnél ennél is jelszó : az egyszerűség. Első szoknya fahójszinű selyemből, moiró volantokkal ; tunika hegyes fogasra kivágva és czigoria színű bouiIlonnal szegélyezve . . . Fa- | héj . . . czigoria . . . bouillon? . ..Nemde úgy hangzik mintha egy étlapot olvastam volna fel ? — (Az pedig tapasztalat szerint magyaros és egyszerű) De még tovább is tart a menu : — j fekete bársony dudorok apró rucheukkel, a j váliakon két kis leppentyü rojttal, alsó ujjak és 'gallér csipkével; csipke kalap tollal, - szalag és csokor quantum satis! És ezt hívják ma egyszerű reggeli öltözéknek. Az Ezres bálon egyik ismerősöm ruháját valóságos tanulmány tárgyává tettem, s ma még is úgy állok, hogy még vázlatosan is alig tudnám leírni, — annyit azonban megjegyeztem, hogy mandola zöld, csikós selyem szoknya volt, selyem mousselline derékkal, -- a szoknya színéhez illő atlasz szalagokkal diszitve; egy másik ruhája pedig, mellyel a múlt évben volt az Ezres bálon: halovány selyem brokát szoknya, mousseline de sóié derék, diszitésiil marabut tollak barna bársony szallagokkal. Hát bizony ma is gyakori példáját mutatja e tükör annak, hogy: .A schiekkel addig versen}ez aschick : Mig a boldog férj hányát esik mert: „0 ihon a férjet perli asszonya Ki t a piaczon Steoiberg és Vajda !* De meg is érdemlik, mert a férfiak sem különbek e tekintetben a múlt századbeli őseiknél; merész tüntetéseket rendeznek ugyan gyakorta az asszonjü túlkapások ellen, de csak azért, hogy azután engedékenységükkel maguknak is valami újat kivívjanak. (A legújabb id >kb~n az Ezres estélyeire való engedély látta el a szabó- nőket oly óriási sok munkával.) Ha sétálni mennek: az angol homespune szakko öltözet, gombolható zsebekkel — dominál ; bizalmas látogatásnál feltétlen szükséges, hogy fekete .-.moking, vagy zsakett, világos nyakkendő, de nem csokor, czilinder, sárga kesztyű, gombos lakkezipőben jelenjen meg az illető. A szertartásos látogatások - jó magyar szóval lárczius idusa.
