Szamos, 1899. január (31. évfolyam, 1-9. szám)

1899-01-05 / 2. szám

joga, de kötelessége is független kritikát gyakorolni. A gyakorlati élet tanúsága szerint azon­ban könnyen elképzelhető, milyen lehetne az a függetlenség, melyben a meggyőződés irány­tűje mindig abban az irányban mozogna, a merre a (>00 írt személyi pótlék delejessége vonzza! Látható tehát, hogy az ilyen felté­telek a meggyőződés függetlenségét nemcsak korlátozzák, hanem alkalmasak volnának arra is, hogy egyenesen ki is szolgáltassák A személyi pótlék kérdésének korrekt tisztázása azonban feltétlenül kívánatos, mint említettem, magának a németi egyház jogá­nak szempontjából is. Amaz évi 600 írt személyi pótlékokhoz, me­lyekben városunk a múlt évben összes lel­készeinket részesítette, a németi városrész polgárai kulturadó fejében igen jelentékeny összeggel járulnak. Vájjon a németi ref. hit­testvéreink nem fogják-e azt a jogos és mél­tányos kívánságot támasztani, ha saját lel­készük eddigi javadalmazását 600 frr sze­mélyi pótlékkal leszállítják, — hogy ebben az arányban a kulturális adójuk is leszállit- tassék ? ! Azt hiszem az elmondottakból eléggé világos, hogy a személyi pótlék jelenleg lap­pangó kérdését mielőbb és pedig a pályázat kitűzése előtt tisztázni kell, s úgy a meg­választandó lelkész mint az egyhaztagok ér­dekében határozott tények megállapítására kell törekedni. A kezdeményező lépést a németi egy­háztanács melyen tisztelt elnökségétől re­ményiem, aggodalmaimnak több szempont­ból való elbírálását pedig bárkitől is köszö­nettel veendem. Egy református. Hanyatló külkereskedelmünk. Ha végig tekintünk azokon a statisztikai adatokon, a melyek külkereskedelmünket vannak hivatva feltüntetni, megdöbbenve látjuk, hogy a magyar kereskedelem nemcsak, hogy lépést nem tart a külföldi államok külkereskedelmével, ha­nem az utóbbi években még óriási mértékben hanyatlanak is. De azért a kormány mit sem tesz, hogy ezen a nehéz következményekkel járó bajon segitsen. A kereskedelemügyi miniszter költség-vető-1 sóben 50000 írttal több kiadást irányozott elő, 1 mint a múlt észtén lobén abból a czélból, hogy j folyton hanyatló külkereskedelmünket emelje. í Indokolásában a miniszter azt is bejelenti, hogy i ebből az 50000 írtból 24000 frtot a kereskedelmi j ás műszaki kérdések tanulmányozása czóljából külföldre küldendő szaktudósok költségeire szán­dékozik forditani. A másik 25000 frt pedig szin- [ tón ilyen teoretikus gyógyszerekre lenne fordi- j tandó. Külkereskedelmi bajaink orvoslásának eme gyógymódja általános meglepetést keltett, mert mindnyájan azt hittük, hogy mérlegünk ijesztő hanyatlását sokkal radikálisabb módon iparko dott a kereskedolmi minszter az ellenkező irányba terelni. A teoretikus kisérletezések bárom évtizede eredményre nem vezetett s igy nem vagyunk hajlandók elhinni, hogy a 25000 frtos tanulmány a bajon segíthetne. Hisz mindnyájan tudjuk, hogy nem a tanulmányok hiányában keresendő j annak az oka, hogy kivitelünk hanyatlóban van. És ezt bizonynyal maga a miniszter is tudja csakhogy ő nem akarja elmondani, hogy egye­dül gazdasági önállóságunk változtathat a mos- J tani helyzeten. A kormány egy okos jó indulattal egészen más-más irányba terelhetné külkereskedelmün­ket. Ha felhagyna eddigi politikájával, ha egye­dül a közérdek lebegne szeme előtt, úgy még minden hibát jóvá lehetne tenni. Keleti kereskedelmünket például most egye­dül a magyar kereskedelmi részvénytársulat mono­polizálja. Ez a társulat azért részesül számtalan előnyben, mert czólul a külkereskedelem emelé­sét tünteti ki alapszabályaiban. Ezért monopoli­zálja a déli gyümülcskereskedést, ezért lett az állami gépgyárak egyedüli elárusítója, ezért kap a kincstártól 8°/0-os pénzt jés ezért bizatott meg a kereskedelmi muzeum belgrádi, bukaresti, szó­fiai, filipopoli, rusztonki, szalonikii és konstan­tinápolyi képviselőségeinek üzletkezelésével. — Ezért az üzlet kezeléséért ebben az esztendőben 71.555 forintot kapott a jövő esztendőre pedig 83.500 frtot kap a kormánytól. A részvényesek nagyon furcsán néznének ! az igazgatóságra ha a közgyűlésen nyeremény ’ helj'ett erkölcsi sikerekről számolna be a jelen- j tós és mert ezt a társulat igazgatói is nagyon jól tudják, egyedüli czéljuk, hogy a kormánytól kapott összegből minél többet megtakarítsanak. Ezt pedig úgy érik el, ha olyan ügynököket tartanak, akik osztrák és franczia áruk eladá­sával foglalkoznak és a magyar áruk eladásáért élvezett honoráriumot csak mellékkeresetnek te­kintik. Ily körülmények között nem csoda aztán, hogy a rószvónytársulat vezetése alatt álló 7 képviselőség, ez óv első felében összesen 694000 frt ára magyar árut adott el a Kelet 7 legna­gyobb városában. Akárhány osztrák vagv franczia kereske­delmi utazó jár a Keleten, ki egy magafröbbet produkál. Dehát ezen is lehetne talán segíteni. A szerződések lejárnak vagy bizonyos- kö­rülményeknél fogva idő előtt is felbonthatók. Ami nem vált be, a helyett uj intézményeket létesíthetünk, s még minden jóvá teheiö, esak akarat kell hozzá. A kereskedelmi minisztérium elég jól fizeti magasabb rangú: hivatalnokait s az e miniszte­rek és ez államtitkárok is magas nyugdijakat élveznek és igy a kereskedelmi miniszter na­gyon helytelenül jár el, hogy ezeket a külke­reskedelmet monopolizáló intézeteket egyedül csak azért részesíti a kör kárára olyan nagy se­gélyben. hogy hivatalnokainak és az exminisz- tereknek és exaliamtitkároknak minél nagyobb jövedelmet biztosítson. Dr. Bán Zsigmond. Színészet Jan. 1-én Géczy István kezdetleges darabja „A fekete rigó“ ez. népszínmű került színre nem nagy közönség előtt. Magáról a darabról ked­vezően nem nyilatkozhatunk. Telve van roman­tikus elvekkel, egy pár jó alakja megfordul a szinen, de egész kompozicziójában még ugyan távol áll a „Gyimesi vadvirág“ vagy az „Ördög, mátkája“ niveaujától. Fő alakjai Fenyő Boldi­zsár, erdész (Tímár) leányai, Margit (Szász A.) és Sárika (Forrai F.,) kii< közül az elsőt Nádfa- lusy gróf (Rajz) elcsábította szerencsétlenné tette s most a másodikat akarja tőrbe ejteni Vércse Panna (Szelényi E.) segítségével. De pórul jár, mert Miklós (Ferenczi,) ki Sárikába szerelmes rálő s az összecsődült falusi nép előtt leleplezi. Ez az üres mese képezi magát a müvet, mely kidolgozásában ópoly gyönge, mint conceptiojá- ban. A szereplők közül első sorban Forrai Feri­két illeti dicséret. Ügyes játékával, szép éneké­vel nagy tetszést aratott. Rajz a kéjencz gróf aljas jellemét megfelelő világításban juttatta ér­vényre. Valamivel gyengébb volt Szász Anna. Gfömöri Senki Miska kisbiró szerepében szokott ügyességgel játszott. 2- án a „Katonák“-at ismételték zónaelő­adásban. 3- ár Németh János, kedvelt komikusunk jutalomjátékául „Az ember komédiája“ került színre. Madách remekművéből paródiát készíteni már magába véve is merészség, de jó paródiát csaknem lehetetlenség. Amannak váltakozó, egy egész történelmi korszakcsoportot magában fog­laló cselekményét lehetetlen is a mindennapi élet phasisaira átírni s ép azért e paródia nem nevezhető sikerültnek. Egyes bohókás jelenetek összefíigós nélküli egymásutánja az egész s igy csakis ephemer értékről lehet szó. Az előadásban^ az egész személyzet foglalkoztatva volt s igy nem Neked áll ez ünnep ! lm nézd, ifja-vóne, Neved mosolyogva ringatja leikébe. Gyermek-rajongással ragyog rajtad lelkünk: Árnjmd engeszteljük, kérleljük felettünk: A miatt bánkódnak, óh érezd, hogy nincs ok, Hogy nem ott nyílt Sírod, a hol bölcsőd ringott, Az idegen göröngy hidege ne fájjon, Melegség, forróság lobog rá e tájon. Erezd, hogy hon helyett, szerető hont lelsz itt, Sziveink emléked mélyeikbe rejlik. Tudd, hogy véred élted nem omlott hiába, Virul Árpád népe, szabad lesz hazája. Érettünk elhullott lengyel testvéreid,’ Még maradékink is áldva emlegetik. Vezére, királya te, te mindazoknak, Egész országunktól légy te legáldottabb ! A házunkban laktál tegnap ötven éve : Ma, — és mindörökké, — szivünk közepébe ! ! Kolozsvár, 1898. decz. 26. Régi oklevelek. Egy N.-Kálióban kibérelt vásár-tartási ősi j jogot újabb időben bizonyos jogcsonkitással akar­tak szabályozni. Az ebből támadt pőr kapcsán szükségessé vált az eredeti okiratok kutatása. Ezen iratok a M. Nemzeti Muzeum könyvtárában őrzött Kállay-családi levéltárban fölfedeztetvén a pör folyamán döntő bizonyítékul szerepeltek ; régiségüknél fogva pedig érdemesek arra, hogy a Bányász Albert ur szivességéböl olvasó kö­zönségünkkel egy párt közülök megismertessünk. Ezek közül a legrégibb 1325. október 16-ikáról kelt. Az eredeti latin szöveg szórói-szóra meg- j felelő latin fordítása a következő : „Mi Károly Isten kegyelméből Magjar or­szág királya, jelen levelünkkel tudtára adjuk | mindenkinek, a kit illet, hogy élőnkbe jővén j egyed fia, Iwan comes elmondja, miszerint da­czára annak, hogy hű szolgálatai tekintetéaől Zabolch megyei Kalló nevű villájában neki he- tenkint szombaton vásárt tartani engedményez­tünk, néhai Dauja nádor fiai elhatározták, hogy Böszörmény nevű szomszédos falujokban, az ő megrövidítésére és megrontására ugyan az nap vásárt tartanak. Esedezik nekünk, hogy nevezett Kálló nevű falúban az általunk neki engedélye- j zett vásárt megerősíteni és a Böszörmény falu­belit eltörölni és megsemmisíteni kegyeskedjünk. ! Mi tehát Kérelme meghallgatása után hajlandók vagyunk: említett, hetenként szombati napon Kálló nevű villában tartandó vásárt említett Iwán comesnek és utódjainak, a mint azt előbb is neki engedélyeztük, megerősíteni, a Böször­mény falúbelit pedig, nehogy általa Iwán comes és utódjai bármiféle rövidséget szenvedjenek, eltörölni, azt tökéletesen megsemmisítendőnek és soha meg nem nyítandónak tartván. Minden kereskedőnek megparancsoljuk tehát, ezennel biztosítván egyébként őket e levelünkkel, misze­rint az említett Kallóban tartandó vásárra ag­gálytalanul összejöhetnek, hogy ott vételeiket, eladásaikat és csőreiket eszközöljék és vásárt tartsanak különös engedelmiink és őrzésünk alatt, semmiféle kártól, bajtól, akár személyükben akár eladandó tárgyaikban úgy jövetkor, mint távo­zásukkor, avagy magában a vásárban nem ked­vén félniük. Kelt Derecskén szt. Mihály napja tizenötödike után való szerdán. Az Ür Ezer háromszáz húszon ötödik évében. János fia György jelentése. Mi Zsigmond Isten kegyelméből Magyar ország, Dalmatia, és Croatia királya, stb. Bran­denburgi Orgróf. stb tudtúl adjuk mindenkinek, a kit illet, hogy Kallói István fia István hűséges szolgálatainak érdemeiért, melyeket ő felségünk­nek, minden alkalmas helyen és időben, saját és országunk minden ügyeiben és vállalataiban, kedvesekben úgy mint kellemetlenekben, jelesen a Rasciunok elleni hadjáratban Borych és Chertyn nevű várak győzelmes kivívásakor, tett és ta­núsított, épen úgy, mint országunk javára és | hasznára kegyesen helyeseljük, megengedjük és

Next

/
Oldalképek
Tartalom