Szabolcsmegyei Közlöny, 1876 (3. évfolyam, 1-22. szám)

1876-07-20 / 4. szám

118. §. Ezek alapján a jelen törvény tárgyát képező esetekre vonatkozó eddigi el­térő törvények, nevezetesen az 1778. LTV. t czikk 93. §-ak) pontjának s az 1871. évi XXXI. t. czikk 15 §-nak e tárgyára vonat­kozó intézkedése hatályon kiviil helyeztet­nek. f|||| §, Kivételt képeznek a gazda és cseléd vagy mezei munkás, napszámos kö­zött a szolgálati szerződési viszonyból a je­len törvény alapján támadt kártérítési kér­dések, melyek azon bíróság elébe tartoznak, mely a fennálló törvények szerint a kártérí­tési összegek mérvei szerint illetékes. 120. §. Ha ily kártérítési keresettel | jelen törvény valamely szakaszának áthágása is megtoroltatni kéretik, ily esetben a jeleit törvény szerint illetékes hatóság a büntetést kiszabja s az iratokat a kártérítés tekinte­tében az illetékes bírósághoz átteszi. A panaszos a kártérítési keresetet kü­lönben külön is megindíthatja. 121. §. Megyék, kerületek, vidékek és székekben a törvényhatósági bizottság fel- liatalraaztatik, hogy oly községben, melyek­ben annak szüksége mutatkozik és a képes­ség is meg van. —a 115. §. a.) pontjában felsorolt elsőfokú hatóság a jelen törvény alapján megillető hatáskörnek egyes — tüze­tesen megállapítandó — részeit, szabályren­delet által a községi elöljáróságokra ille­tőleg a községi bírákra átruházhassa. Valamint felhatalmaztalak a törvény­hatóságok általában, hogy a cseléd-ügynek jelen törvény által nem érintett, —»az illető hely vagy vidék viszonyainál fogva — fon­tossággal bíró részei iránt külön szabályren­deletet alkothassanak. Ezen szabályrendeletek azonban csak a belüyyminiszter jóváhagyása után hajtha­tók végre. 122. §. Jelen törvény f. évi május 1-én lép életbe, Ha a közgzadasági bizottságok ezen időre szervezve nem leszuek, ez a szervezés bekövetkeztéig a másodfokn hatóság teen­dőit. Budapesten a főkapitány teljesíti; har­madfokú hatóság pedig az egész országot il­letőleg a belügyminiszter lesz. 123. §. Jelen törvény végrehajtásával a bel és igazságügyi miniszterek bízatnak meg. (Folytatás és vége.) Vidéki élet T. szerkesztő u r ! A „Szabolcsmegyei Közlöny" múlt szá­mában tudósítottam e lap szives olvasóit, a községünkben: Petneházán történt garázdál­kodásról. hogy ugyanis a kiküldött mlóluvj- tót a feldühödt lakosok közül 3 legény agyon verte. Múltkori rövid tudósításom kiegészi- seüi a következőkről értesítem szives olva­sóimat ! Múlt hó végén bizonyos Nyilas nevtl adóhajtó küldetett ki községünkbe, s a mel­lette levő helységekbe. Petneházára érkezve elsó dolga volt kidobottal ni, hogy Iciki adó­hátrányát haladéktalanul fizesse he, ellen­kező esetben a legszigorúbb eljárást, fogja a lakosság irányában foganatosítani. A föld- mivelö osztályhoz tartozó lakosok csaknem mind, részben a fagy, részben más elemi cs-apások által egyedüli rém é- ny üktől megfosztatt ak, f ö 1 d h ö z r agadt szegény ek, s i gy az azon­nali adófizetésre képtelenek voltak. Az adóhajtó azonban, daczára mindennek, a falu csordáját a mezőről elltaj- tatta s lefoglalta, pedig többen! ellenük helyé­ben és adójuk fejébeu másnemű zálogot, ajánl- tak fel, mit azonban, az adóhajtó visszauta­sított !! Estére járt az idő, az adóhajtó miután munkáját elvégző a község elöljáróságánál, Jankli nevű korcsmároshoz, lakására távo­zott s szobájában inti kezdett. Petneházy Pista, és Petneházy Dániel s két felnöt, fia, mindnyájan hires verekedők és korcsmáim* sők, tehát négyen, mihelyt beesteledett, bo­tokkal felszerelve bementek a korcsmároshoz | fenyegetve követelték, hogy feleségestül, gyermekestől távozzék házából. A korcsmá- ros ösmerve embereit, megrettenve távozott családostól és cselédestül a házból, mely nem sokára a legkegyetlenebbiil elkövetett kínzás színhelyévé vált. Az adóhajtó asztalánál ülve gyertya fénynél dolgozott, midőn a négy korcsmahös szobájába benyitott, hozván magukkal a pin- czéből egy nagy edényben mintegy 30 itczo bort és poharakat, melyeket az asztalra letettek. — Ösmerkedjünk meg. — szolt. Petne­házy Pista, az adóhajtónak nyújtva kezét, melyet azonban ez vonakodott elfogadni, erre azonnal kétszer arczni ültetett.. Az adó­hajtó csaknem leesett székiéről az ütések kö­vetkeztében, s miután látta, hogy az ajtó is bezáratott, tehát menekülni sem tud, könyör­gésre vitte a dolgot, mely azonban mitsem használt. A négy támadó parancsára az adó- haitónak bort kellett innia, s követelték, hogy uer te“ szólítsák egymást, mit ha egyszer is eltévesztett, iszonyú ütlegeket kellett szenvednie. Mintegy óra hosszáig tartott e dőzsölés, mit a legborzasztóbb követett. e I Az egyik azt követelte, hogy tánczol- jiiii. i'.« az adóhajtónak tánczolnia kellett a •‘>zolm közepén; a másik hibát találta táncz- hun, s „nem csinálod jól a figurákat, ko­misz." szavakkal, s ütni kezdó lábait. Az ütéseknek vége hossza nem volt. Az fldó- hajtó irlóztatóan összekinoztatott. — Az éj­fél elkövetkezett, s az embertelenek még most sem állapodtak vad diihünségükben; | csaknem félholt adóhajtót letérdepeltették, de erre nem volt már képes, tehát térdepelve tartották, egyik kezét mellére, másikat az égnek emelve, megeskettették. Petneházy Pista a következő eskü mondásra kénysze­rbe! te az adóbajtót: „Esküszöm az élő is­tenre, hogy sem én, sem gyermekeimet, sem rokonaimat nem fogom engendi, hogy adú- liajtók legyenek.“ Mikor ez megvolt a nála lévő 20 frtnyi készpénztől is megfosztották s mindnyájan még botjaikkal egyet ütöttek rajta, ott hagyták véresen összeverve. Másnap reggel az adólmjtó alig tudott szólam, I az elöljáróság, miután értesült a brutális tettről, kocsit rendelt s a szerencsét­len adóhajtót ICisvárdába, onnan Debreczenbe szállíttatta. Felgyógyulásához nincs remény; ha felgyógyul is, örökre nyomorék marad. A négy orvtámadö ellen azonban a legszigorúbb vizsgálat indíttatott, s ma már a kisvárdai börtönben vannak|lezárva, 1 csak­nem gyilkosságnak nevezhető tettükért, me­lyet még rablással is tetéztek, méltó bün­tetésüket elfogják venni. , (A) IVyir-Bakta Juli li. Tekintetes Szerkesztő úr! Katz Jakab képesített 70 éves tanító, ki a nép oktatás terén 58 éven át bnzgalma- stin működött, f. é. április 15-ikén a kolozs­vári izr hitközség által az V és VI osztály­ba tanitóul megválasztatott, mely állomást Május I sején el is foglalt, de két heti mű­ködés után, egy heves hideglelés következté­ben hirtelen jobb létre szemlerillt. Ki érde­melte magának nevezett öreg jó tanító, Szat- máron Debreczenben, Nagy Károlyban, Nyir- háthor, Nagy-Kiálló és más helységekben szá mos éveken át. a közönség tökéletes meg elé- gedését működésé által azt, hogy kimúlása küzludomásra hozassák. Egyszersmind kötelességemnek tartom a tele. szerkesztőségnek becses tudomására hozni, hogy tekintetes Deme Ignátz ügyvéd ur f. hó 7 ikén itt léte alkalmával a helybeli iskolába jjáró négy szegény gyermek ré­szére, a hiáuyzó könyveik beszerzése végett 10 az az tíz o. é. forintot ajándékozott, mely pénz már ki is osztatott. Fogadja nevezett ügyvéd ur e/.en a tanügy iránti éalaklödé- J seért az iskoláinkba járó .hálás köszönetét. Kitűnő tisztelettel Gross Jaltai*, tanító. Bfid-Szfiit-Mlhnly Julius 18. 1876. Kedves Szerkesztő ur! A török és szerb háború úgy látszik annyira elfoglalja az embereket, hogy azokat a közvetlen érdeklő eseményekből is csak vajmi keveset tudnak meg annak tulaj­donítsa kedves szerkesztő ur is. hogy e vidék­ről oly régen nem kapott tudósítást. Most azonban kegyes engedelmével egyről másról tudósítóin. Folyó hó 14-én tartatott városunkban egy rendkívüli képviselet testületi gyűlés a polgári iskola felállítása tárgyában Nagysá­gos Kiss József szeretve tisztelt tanfelügyelő ur jelenlétében, mely gyűlésnek eredményét azonban jelenleg, noha felette sajnálom, de a legjobb akarat mellett sem vagyok képes tu­datni, mivel daczára annak, hogy képviseleti rag vagyok, nem hivattam meg a gyűlésre se mellőzésben nem csak én magam, de még több tagtársam is részesült. Amidőn pedig e végett én felszólaltam kitűnt, hogy még ez évi képviseleti tagok névjegyzéke sincs elkészítve, ebből lehet látni azt, miszerint városi ügyeink hogy ál­lanak, mily potosan vezettetnek és a képvi­selő testületi elnöknek mily nagy gondja van arra, hogy hivatását betöltse különösen ily fontos ügyben mint a mostani volt. De kü­lönben ha én jelen nem is voltam, de tudomást fogok szerezni és aunak idejében visszatérek c tárgyra. Szinészeink városunkból már eltávoz­tak, hála legyen az égnek, mert e társulat tagjainak nagyon kevés kivétellel magavise­leté, elvette a szülészettől minden kedvünket s igy magoknak is, de főleg a színészetnek kárt okoznak. A mi pedig működésüket illeti nem lehet kifogásunk ellene, mert igyekeztek tőlük telhetoleg I közönséget kielégíteni. Csudálatos egy esemény adta elő ma­gát városunkban egy Ifid egy csodálatos to­jást tojt, mely már nagyságánál fogva iá cso­dálkozást gerjesztett. S e tojásban még egy másik tynk tojás nagyságú tökéletesen ki­fejlődött tojás volt I a köztük lévő fir egy színes, kocsonya nemű tömeggel volt ki­töltve. A másik, a kisebb tojásban volt a jól kifejlett állat, melynek köldükzsinóra át- furódva a kisebb tejás falán a kocsonya nemű tömegben sugárzott szét rózsaszín fecskékben. Kár hogy e becses darabot meg nem menthettem ideje korán, mert a vá­ros összesereglő tudós asszonyai borzasztó háborút és vészt jósolva belőle összetörve elásták. SzentmiliályL Kiadót szó Tapasztaltuk, hogy lapunk szives olva­sói illetékeiket leginkább feledékenységböl mulasztják el idejekorán beküldeni. Ez okból bátrak leszünk pár nap múlva az elmaradt uj illetékekről postai nyugtát küldeni, mely­nek szives beváltására kérjük mindama t. ol­vasóinkat, kik lapunkat megtartani szives- kedtek, de diját beküldeni elfeledék. Író Tudomásul kell adnunk egyszer­smind, hogy az ily nyugtákat minden posta­hivatalnak 14 napig visszatartani jogában van, ha a t. czimzett fizetési szándékát kife­jezi. Tehát 14 nap elég idő arra, hogy a kül­dendő összeget feladhassa. Midőn magunkat további szives pártfogásukba ajánljuk, kér­jük e postai nyugták szives kiváltására, azon­ban jobb szeretnök ha ez a postai nyugtázás vagy incasó mindenki által megelöztetnék, mert igy 18 krajezár minden egyes nyug­tánál niegkiméltetik, és részünkről is egy heti munka. Ebből ki folyólag tehát: a „Szabolcsmegyei Közlöny" t olvasói kéret­nek dijaik mi előbbi szives beküldésére; inert a jövő, vagy is az 5-dik szám már csak is annyi példányban fog nyomatni, a hány­ban a 4 első számot elfogadták. S kimondjuk határozottan ; hogy kötelezettséget vállalt mind az‘ aki a 4 számot szives volt elfogadni. Fél évre eső előfizetéseiket megküldték : *) Kovács Károly Erdőd. Szomjas Jósef. Kor­it is Jósef. Hommonai János. Pálugyay Sán­dor. Váralyay Jósef. Bittó Miklós. Suták Lajos. Kozma Jósef. Torday Izsaiás. Mik­lós Fereucz. Húmolkay Imre. Váralyay Ala­jos. Juhász Sándor. Szita Ferencz. Farkas Pál. Elöljáróság. Polgár. Gróf Dessevvffy Kálmán. Gergelyffy Ferencz. Katizsay Dá­niel. Szikszay Lajos. Pekarcsik Mihály. Tar­kos Pál.JIikecz Tamás. Káposztásy Pál. Zsin­dely János. Termény csarnok. Szent-györgyy Nagy János Boros Jósef. Egy negyedévre dijat fizettek : FeicJitinger Miksa. Tóth Ist­ván. Schmidt Jósef. Szecsey Imre. Topser J. Sesztay János. Valent Dániel.Dr. Braun.Prä­ger Lajos. Pick Vilinosné. Nagy Máté. Tárogató, (200.) Az illető vállalkozók figyelmeztetnek, hogy a honvédség és közös hadsereg részére kiszolgáltatandó élelmezés kiadására vonat­kozó árlejtési föltételek, Nyíregyháza város főkapuja alatt megtekinthetők és elolvashatok. (!) Szabolcsmegyei községi jegyzőknek múlt hu 29-én Nyiregyházáu tartott s lapunk­ban annak idejében röviden jelzett értekez­letéről, a következő részleteket kaptak. Az ér­tekezletet, illetőleg gyűlést, ideiglenes elnök Csajkos Elek bogáti jegyzó nr nyitotta meg, s a szép számmal megjelent jegyzó urakat először is arra hívta fel, hegy miután az ö és a jegyző megválasztásuk ideje ama nappal lejárt, szíveskedjenek a jelen levők rendes elnököt és jegyzőt választani. Elnökül Csaj- kos Elek nr, jegyzőül pedig Kmethy István választattak meg egyhangúlag.Ezután a ren­des elnök és jegyző elfoglalván helyüket, el­nök felhívta a jelenvoltakat, hogy kivánja-e a gyűlés, mikép a „Szabolcsmegyei község­jegyzői egylet“ megalakuljon, vagy pedig egy másik nagyobb számú gyűlésig halasztassék el ? Hoszasabb figyelemre méltó eszmecsere után a többség a megalakulás ünnepélyes ki­jelentését sürgette, nehogy az üdvös eszme tovább halógattassék. SAzelnök tehát kijelenté hogy a „szabolcsmegyeiközségjegyzői egylet“ megalakult, minek folytán az alapszabályok fornmlázására Kuthy Sándor balkányi jegyző elnöklete alatt Gúnya Ignácz Virányi Já­nos, Nagy Kálmán és Rácz Ferencz jegyző urak azonnal kiküldettek azon utasítással, hogy az alapszabályokat a küldöttség f. é. augusztushó 1-ig okvetlen küldje be az el­nökhöz ; az elnök pedig a gyűlést augusztus hó 15-ig szintén minden bizonnyal hívja össze, hogy a valószínűleg augusztus hó végén tar­tandó országos községjegyzői conferentiáig az egylet a lényegesebb dolgokra nézve köz­megállapodásra juthasson. Sok szép és lelkes eszmecserék merültek fel eme gyűlés tartama alatt, melyek remélni engedik, kogy az egy­let rörid időn a megyei összes jegyzőket ke­belére ölelendi s megkezdi üdvös működését mihez mi a legszebb sikert kívánjuk. A gyű­lést közebéd követte,mely a „Harshoz" czim­zett vendéglő éttermében folyt le számos talpra esett pohárköszöntések kíséretében. Először az elnök emelt paharat az egylet bol­dog és áldásos jövőjéért. A többek közt Kmethy István megválasztott egyleti jegyző szólalt fel s üdvözölte az egyletet s az ott jelen voltakat Nyíregyháza város nevében ; kiemelvén különösen azt, hogy Nyíregyháza városa, aki a szépnek és nemesnek mindig lángoló barátja volt, ma is örömmel látja vendégeiül a szabolcsmegyei közjegyzői egylet kezdeményezőit s csak örül azon, hogy az ő falai közt alakult meg amaz egylet, melytől a közügyek, a haza és a jegyzők csa­*) Csiszár J. ur § frtnyi küldeményét, múlt­kori közlésünkbe* tévesen jeleztük; mert nz nem ezen fél évre; de A múlt fél érre eső dij volt, ládjai annyi jót, és nemest várnak. Erre azu­tán az elnök válaszolt lelkes és meleg sza­vakban ; kiemelvén Nyíregyháza város igaz és hü polgári érzületét és hazaszeretetét,mik­nek oly sok szép jeleit adá a múltban, jelen­ben,adandja a jövőben is minden bizonynyal. Szólt még Nagy Kálmán jegyző ur oly fenkölt és érzésteljes hangon, a minő beszéddel ritka hasonló körben lehet találkozni. Mig végre az ebédnek vége lett s a kedves vendégek egyrésze haza utazott, más része pedig a szín­házi előadásig a városba és a közzel bujtosra ment ki. Kisérje az egylet működését az Is­teni Gondviselés örködő figyelme s adjon erőt kitartást és lelkesedést e megye községi jegy­zőibe, hogy a szép eszmét, a megyei jegyzői egyletet mielőbb virágzó álláspontra emeljék. Reméljük, hogy ajövő hó 15-ig összejövendő ha­sonló gyűlés oly népes leend, hogy a városház kisterme nem lesz képes befogadni őket. Úgy is legyen, mert csak egyetértés és összetar­tás tesz nagygyá boldoggá minden egyletet! A gyűlés idejéről minden egyes községi jegy­ző ur külön meghívók által fog értesittetni. (Egy különös lizitiindér. B. Sz. Mihály) Egy öreg asszony a kin elmezavarjelei mutat­koztak, majd halálra ijesztő akutra menő as­szonyokat, majd az egyik majd a másik kútba találták nyakig lemerülve, különös hangon dúdolva, majd brekegve ümmögött mint a béka, majd ruczaként hápogott; sőt a mi több, egyszer kis másfél éves unokáját is levitte magával, és vele együtt nyakig le­merült a viz alá, s úgy pislogott fölfelé. Mi­korra felhúzták őket, majd mind a ketten megvoltak fagyva. De más nap már ismét egy más kutban ült, igy majd az egész vá­ros kutjait megülte. — Pctnelinzán közelebb valami Boczkó nevű egyén, feleségével egyetértve megdög­lött lovának egyrészét felolvasztva, azt disz­nózsírral vegyitette, úgy hogy háromnegyed lózsir volt az eladásra szánt zsírban. Egy ot­tani suszter azonban,kinek feltűnt a volt zsír sárgasága, feljelentette ezen esetet a j. orvos­nak, ki a nyirbaktai gyógytárba adta be a gyanús zsirtmegvizsgálatvégett.Kitűnt, hogy az eladásra szánt zsír jómennyiségü lőzsirral van vegyítve. Ezen eset Petneházán köztudo­másra jutva, roppant megütközést keltett, annyira, hogy Boczkó uram, ki tehetős enber a munka időben bár kétszeres árt igér egyet­len munkáskézt sem kap Petneházán. He­lyesen ! — Mikor (erem a sok népdal ? A háború és mozgósítás hírére, mint a gomba, terem a sok népdal. Megyénkben is több uj népdalt hallani, melyet útra kész derék legényeink, katonáink készítenek s éneklik el faluhosz- szant. Több ily népdalt olvastunk már, mu­tatványul közlünk egyet olvasóinkkal: „Édes anyám, mosd ki azt a lepedőt, Elhasználjuk, majd ha kell mint szemfedőt Betakarjuk azzal halottainkat, Kik elbuktak védelmezve hazánkat. Kedves babám jaj de kisirt a szemed ! Ne búslakodj, eszein a jó Istened ! Ha megyünk is, viszatérünk egy évre, Katonának háború az élete. Kedves szülém, édes apám és anyám, Ha vétettem, ne haragudjatok rám! Köszöntőm a falut, atyafiakat, Papot, rektort, no meg biró uramat!“ (—) Éljen Gyorgycvifs! Olyan mappát adott ki ez a jő madár, melyről kiderülvén, miszerint tartalmánál, felosztásánál és egész szerkezeténél fogva a helyességgel merőben ellenkezik. Ez ugyan nem uj hir már, de elég­gé uj még mindig arra, hogy a szákférfiak és általában az illetők figyelmét ki ne kerülje. Hát biz úgy van az! Kutyából soha sem lesz szalonna. (—) Ez sem uj, bár eléggé szomorú. Zalamegye egyik pandúrja Biró Mihály a múlt hóban Arács és Balaton-Fured között három egyén által megtámadtatott s megöle­tett. A tettesek közül kettő férfi és egy kö- zépidejü nő volt. Még eddig szabadságukat élvezik. (—) Boldog viszonyok! A dadai közép­járás több községében a lovak közt a ron­csoló toroklobb jelentkezik. A pohár még nincs teli! (—) Tehát a lovak! Megdöbbenve kell értesülnünk szerte megyénkből, hogy a lótol- vajlások még soha sem voltak oly gyakoriak, mint most. Mi okozza ezt, nem tudjuk, de mindenesetre nem a jólét és bőség. Hiába! élni kell. Occasio facit furem ! (—) Ne szólj neki, csak ints neki, már is tudja.... Kutya jár a kertben, vagy több­nyelvűségünket elárulandó; schon stinkt etwas in Dénemar.k ! Hogy is van csak! „Miután a jelen political viszonyok között a honvédség mózgósitásának szükségessége minden perezben előállhat, az elöljárók figyel­meztetnek, hogy a községükben lovaikat a jelzett § értelmében az elővezetésre és fel­avatásra minden perezben készen tartsák.“ Ez a parancs. És sokan ebből azt jósolják, hogy háború lesz! (—) Baranyamcgycben Viszló községben Belleváry Ferencz lelkészt 5 álarczos rabló megtámadta, s kirabolta. Pénzén, értékpa­pírjain kívül dupla fegyverét és levorverét is elvették. Hol van hát ? hol van ma a sze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom