Szabolcsmegyei Közlöny, 1876 (3. évfolyam, 1-22. szám)
1876-07-20 / 4. szám
118. §. Ezek alapján a jelen törvény tárgyát képező esetekre vonatkozó eddigi eltérő törvények, nevezetesen az 1778. LTV. t czikk 93. §-ak) pontjának s az 1871. évi XXXI. t. czikk 15 §-nak e tárgyára vonatkozó intézkedése hatályon kiviil helyeztetnek. f|||| §, Kivételt képeznek a gazda és cseléd vagy mezei munkás, napszámos között a szolgálati szerződési viszonyból a jelen törvény alapján támadt kártérítési kérdések, melyek azon bíróság elébe tartoznak, mely a fennálló törvények szerint a kártérítési összegek mérvei szerint illetékes. 120. §. Ha ily kártérítési keresettel | jelen törvény valamely szakaszának áthágása is megtoroltatni kéretik, ily esetben a jeleit törvény szerint illetékes hatóság a büntetést kiszabja s az iratokat a kártérítés tekintetében az illetékes bírósághoz átteszi. A panaszos a kártérítési keresetet különben külön is megindíthatja. 121. §. Megyék, kerületek, vidékek és székekben a törvényhatósági bizottság fel- liatalraaztatik, hogy oly községben, melyekben annak szüksége mutatkozik és a képesség is meg van. —a 115. §. a.) pontjában felsorolt elsőfokú hatóság a jelen törvény alapján megillető hatáskörnek egyes — tüzetesen megállapítandó — részeit, szabályrendelet által a községi elöljáróságokra illetőleg a községi bírákra átruházhassa. Valamint felhatalmaztalak a törvényhatóságok általában, hogy a cseléd-ügynek jelen törvény által nem érintett, —»az illető hely vagy vidék viszonyainál fogva — fontossággal bíró részei iránt külön szabályrendeletet alkothassanak. Ezen szabályrendeletek azonban csak a belüyyminiszter jóváhagyása után hajthatók végre. 122. §. Jelen törvény f. évi május 1-én lép életbe, Ha a közgzadasági bizottságok ezen időre szervezve nem leszuek, ez a szervezés bekövetkeztéig a másodfokn hatóság teendőit. Budapesten a főkapitány teljesíti; harmadfokú hatóság pedig az egész országot illetőleg a belügyminiszter lesz. 123. §. Jelen törvény végrehajtásával a bel és igazságügyi miniszterek bízatnak meg. (Folytatás és vége.) Vidéki élet T. szerkesztő u r ! A „Szabolcsmegyei Közlöny" múlt számában tudósítottam e lap szives olvasóit, a községünkben: Petneházán történt garázdálkodásról. hogy ugyanis a kiküldött mlóluvj- tót a feldühödt lakosok közül 3 legény agyon verte. Múltkori rövid tudósításom kiegészi- seüi a következőkről értesítem szives olvasóimat ! Múlt hó végén bizonyos Nyilas nevtl adóhajtó küldetett ki községünkbe, s a mellette levő helységekbe. Petneházára érkezve elsó dolga volt kidobottal ni, hogy Iciki adóhátrányát haladéktalanul fizesse he, ellenkező esetben a legszigorúbb eljárást, fogja a lakosság irányában foganatosítani. A föld- mivelö osztályhoz tartozó lakosok csaknem mind, részben a fagy, részben más elemi cs-apások által egyedüli rém é- ny üktől megfosztatt ak, f ö 1 d h ö z r agadt szegény ek, s i gy az azonnali adófizetésre képtelenek voltak. Az adóhajtó azonban, daczára mindennek, a falu csordáját a mezőről elltaj- tatta s lefoglalta, pedig többen! ellenük helyében és adójuk fejébeu másnemű zálogot, ajánl- tak fel, mit azonban, az adóhajtó visszautasított !! Estére járt az idő, az adóhajtó miután munkáját elvégző a község elöljáróságánál, Jankli nevű korcsmároshoz, lakására távozott s szobájában inti kezdett. Petneházy Pista, és Petneházy Dániel s két felnöt, fia, mindnyájan hires verekedők és korcsmáim* sők, tehát négyen, mihelyt beesteledett, botokkal felszerelve bementek a korcsmároshoz | fenyegetve követelték, hogy feleségestül, gyermekestől távozzék házából. A korcsmá- ros ösmerve embereit, megrettenve távozott családostól és cselédestül a házból, mely nem sokára a legkegyetlenebbiil elkövetett kínzás színhelyévé vált. Az adóhajtó asztalánál ülve gyertya fénynél dolgozott, midőn a négy korcsmahös szobájába benyitott, hozván magukkal a pin- czéből egy nagy edényben mintegy 30 itczo bort és poharakat, melyeket az asztalra letettek. — Ösmerkedjünk meg. — szolt. Petneházy Pista, az adóhajtónak nyújtva kezét, melyet azonban ez vonakodott elfogadni, erre azonnal kétszer arczni ültetett.. Az adóhajtó csaknem leesett székiéről az ütések következtében, s miután látta, hogy az ajtó is bezáratott, tehát menekülni sem tud, könyörgésre vitte a dolgot, mely azonban mitsem használt. A négy támadó parancsára az adó- haitónak bort kellett innia, s követelték, hogy uer te“ szólítsák egymást, mit ha egyszer is eltévesztett, iszonyú ütlegeket kellett szenvednie. Mintegy óra hosszáig tartott e dőzsölés, mit a legborzasztóbb követett. e I Az egyik azt követelte, hogy tánczol- jiiii. i'.« az adóhajtónak tánczolnia kellett a •‘>zolm közepén; a másik hibát találta táncz- hun, s „nem csinálod jól a figurákat, komisz." szavakkal, s ütni kezdó lábait. Az ütéseknek vége hossza nem volt. Az fldó- hajtó irlóztatóan összekinoztatott. — Az éjfél elkövetkezett, s az embertelenek még most sem állapodtak vad diihünségükben; | csaknem félholt adóhajtót letérdepeltették, de erre nem volt már képes, tehát térdepelve tartották, egyik kezét mellére, másikat az égnek emelve, megeskettették. Petneházy Pista a következő eskü mondásra kényszerbe! te az adóbajtót: „Esküszöm az élő istenre, hogy sem én, sem gyermekeimet, sem rokonaimat nem fogom engendi, hogy adú- liajtók legyenek.“ Mikor ez megvolt a nála lévő 20 frtnyi készpénztől is megfosztották s mindnyájan még botjaikkal egyet ütöttek rajta, ott hagyták véresen összeverve. Másnap reggel az adólmjtó alig tudott szólam, I az elöljáróság, miután értesült a brutális tettről, kocsit rendelt s a szerencsétlen adóhajtót ICisvárdába, onnan Debreczenbe szállíttatta. Felgyógyulásához nincs remény; ha felgyógyul is, örökre nyomorék marad. A négy orvtámadö ellen azonban a legszigorúbb vizsgálat indíttatott, s ma már a kisvárdai börtönben vannak|lezárva, 1 csaknem gyilkosságnak nevezhető tettükért, melyet még rablással is tetéztek, méltó büntetésüket elfogják venni. , (A) IVyir-Bakta Juli li. Tekintetes Szerkesztő úr! Katz Jakab képesített 70 éves tanító, ki a nép oktatás terén 58 éven át bnzgalma- stin működött, f. é. április 15-ikén a kolozsvári izr hitközség által az V és VI osztályba tanitóul megválasztatott, mely állomást Május I sején el is foglalt, de két heti működés után, egy heves hideglelés következtében hirtelen jobb létre szemlerillt. Ki érdemelte magának nevezett öreg jó tanító, Szat- máron Debreczenben, Nagy Károlyban, Nyir- háthor, Nagy-Kiálló és más helységekben szá mos éveken át. a közönség tökéletes meg elé- gedését működésé által azt, hogy kimúlása küzludomásra hozassák. Egyszersmind kötelességemnek tartom a tele. szerkesztőségnek becses tudomására hozni, hogy tekintetes Deme Ignátz ügyvéd ur f. hó 7 ikén itt léte alkalmával a helybeli iskolába jjáró négy szegény gyermek részére, a hiáuyzó könyveik beszerzése végett 10 az az tíz o. é. forintot ajándékozott, mely pénz már ki is osztatott. Fogadja nevezett ügyvéd ur e/.en a tanügy iránti éalaklödé- J seért az iskoláinkba járó .hálás köszönetét. Kitűnő tisztelettel Gross Jaltai*, tanító. Bfid-Szfiit-Mlhnly Julius 18. 1876. Kedves Szerkesztő ur! A török és szerb háború úgy látszik annyira elfoglalja az embereket, hogy azokat a közvetlen érdeklő eseményekből is csak vajmi keveset tudnak meg annak tulajdonítsa kedves szerkesztő ur is. hogy e vidékről oly régen nem kapott tudósítást. Most azonban kegyes engedelmével egyről másról tudósítóin. Folyó hó 14-én tartatott városunkban egy rendkívüli képviselet testületi gyűlés a polgári iskola felállítása tárgyában Nagyságos Kiss József szeretve tisztelt tanfelügyelő ur jelenlétében, mely gyűlésnek eredményét azonban jelenleg, noha felette sajnálom, de a legjobb akarat mellett sem vagyok képes tudatni, mivel daczára annak, hogy képviseleti rag vagyok, nem hivattam meg a gyűlésre se mellőzésben nem csak én magam, de még több tagtársam is részesült. Amidőn pedig e végett én felszólaltam kitűnt, hogy még ez évi képviseleti tagok névjegyzéke sincs elkészítve, ebből lehet látni azt, miszerint városi ügyeink hogy állanak, mily potosan vezettetnek és a képviselő testületi elnöknek mily nagy gondja van arra, hogy hivatását betöltse különösen ily fontos ügyben mint a mostani volt. De különben ha én jelen nem is voltam, de tudomást fogok szerezni és aunak idejében visszatérek c tárgyra. Szinészeink városunkból már eltávoztak, hála legyen az égnek, mert e társulat tagjainak nagyon kevés kivétellel magaviseleté, elvette a szülészettől minden kedvünket s igy magoknak is, de főleg a színészetnek kárt okoznak. A mi pedig működésüket illeti nem lehet kifogásunk ellene, mert igyekeztek tőlük telhetoleg I közönséget kielégíteni. Csudálatos egy esemény adta elő magát városunkban egy Ifid egy csodálatos tojást tojt, mely már nagyságánál fogva iá csodálkozást gerjesztett. S e tojásban még egy másik tynk tojás nagyságú tökéletesen kifejlődött tojás volt I a köztük lévő fir egy színes, kocsonya nemű tömeggel volt kitöltve. A másik, a kisebb tojásban volt a jól kifejlett állat, melynek köldükzsinóra át- furódva a kisebb tejás falán a kocsonya nemű tömegben sugárzott szét rózsaszín fecskékben. Kár hogy e becses darabot meg nem menthettem ideje korán, mert a város összesereglő tudós asszonyai borzasztó háborút és vészt jósolva belőle összetörve elásták. SzentmiliályL Kiadót szó Tapasztaltuk, hogy lapunk szives olvasói illetékeiket leginkább feledékenységböl mulasztják el idejekorán beküldeni. Ez okból bátrak leszünk pár nap múlva az elmaradt uj illetékekről postai nyugtát küldeni, melynek szives beváltására kérjük mindama t. olvasóinkat, kik lapunkat megtartani szives- kedtek, de diját beküldeni elfeledék. Író Tudomásul kell adnunk egyszersmind, hogy az ily nyugtákat minden postahivatalnak 14 napig visszatartani jogában van, ha a t. czimzett fizetési szándékát kifejezi. Tehát 14 nap elég idő arra, hogy a küldendő összeget feladhassa. Midőn magunkat további szives pártfogásukba ajánljuk, kérjük e postai nyugták szives kiváltására, azonban jobb szeretnök ha ez a postai nyugtázás vagy incasó mindenki által megelöztetnék, mert igy 18 krajezár minden egyes nyugtánál niegkiméltetik, és részünkről is egy heti munka. Ebből ki folyólag tehát: a „Szabolcsmegyei Közlöny" t olvasói kéretnek dijaik mi előbbi szives beküldésére; inert a jövő, vagy is az 5-dik szám már csak is annyi példányban fog nyomatni, a hányban a 4 első számot elfogadták. S kimondjuk határozottan ; hogy kötelezettséget vállalt mind az‘ aki a 4 számot szives volt elfogadni. Fél évre eső előfizetéseiket megküldték : *) Kovács Károly Erdőd. Szomjas Jósef. Korit is Jósef. Hommonai János. Pálugyay Sándor. Váralyay Jósef. Bittó Miklós. Suták Lajos. Kozma Jósef. Torday Izsaiás. Miklós Fereucz. Húmolkay Imre. Váralyay Alajos. Juhász Sándor. Szita Ferencz. Farkas Pál. Elöljáróság. Polgár. Gróf Dessevvffy Kálmán. Gergelyffy Ferencz. Katizsay Dániel. Szikszay Lajos. Pekarcsik Mihály. Tarkos Pál.JIikecz Tamás. Káposztásy Pál. Zsindely János. Termény csarnok. Szent-györgyy Nagy János Boros Jósef. Egy negyedévre dijat fizettek : FeicJitinger Miksa. Tóth István. Schmidt Jósef. Szecsey Imre. Topser J. Sesztay János. Valent Dániel.Dr. Braun.Präger Lajos. Pick Vilinosné. Nagy Máté. Tárogató, (200.) Az illető vállalkozók figyelmeztetnek, hogy a honvédség és közös hadsereg részére kiszolgáltatandó élelmezés kiadására vonatkozó árlejtési föltételek, Nyíregyháza város főkapuja alatt megtekinthetők és elolvashatok. (!) Szabolcsmegyei községi jegyzőknek múlt hu 29-én Nyiregyházáu tartott s lapunkban annak idejében röviden jelzett értekezletéről, a következő részleteket kaptak. Az értekezletet, illetőleg gyűlést, ideiglenes elnök Csajkos Elek bogáti jegyzó nr nyitotta meg, s a szép számmal megjelent jegyzó urakat először is arra hívta fel, hegy miután az ö és a jegyző megválasztásuk ideje ama nappal lejárt, szíveskedjenek a jelen levők rendes elnököt és jegyzőt választani. Elnökül Csaj- kos Elek nr, jegyzőül pedig Kmethy István választattak meg egyhangúlag.Ezután a rendes elnök és jegyző elfoglalván helyüket, elnök felhívta a jelenvoltakat, hogy kivánja-e a gyűlés, mikép a „Szabolcsmegyei községjegyzői egylet“ megalakuljon, vagy pedig egy másik nagyobb számú gyűlésig halasztassék el ? Hoszasabb figyelemre méltó eszmecsere után a többség a megalakulás ünnepélyes kijelentését sürgette, nehogy az üdvös eszme tovább halógattassék. SAzelnök tehát kijelenté hogy a „szabolcsmegyeiközségjegyzői egylet“ megalakult, minek folytán az alapszabályok fornmlázására Kuthy Sándor balkányi jegyző elnöklete alatt Gúnya Ignácz Virányi János, Nagy Kálmán és Rácz Ferencz jegyző urak azonnal kiküldettek azon utasítással, hogy az alapszabályokat a küldöttség f. é. augusztushó 1-ig okvetlen küldje be az elnökhöz ; az elnök pedig a gyűlést augusztus hó 15-ig szintén minden bizonnyal hívja össze, hogy a valószínűleg augusztus hó végén tartandó országos községjegyzői conferentiáig az egylet a lényegesebb dolgokra nézve közmegállapodásra juthasson. Sok szép és lelkes eszmecserék merültek fel eme gyűlés tartama alatt, melyek remélni engedik, kogy az egylet rörid időn a megyei összes jegyzőket kebelére ölelendi s megkezdi üdvös működését mihez mi a legszebb sikert kívánjuk. A gyűlést közebéd követte,mely a „Harshoz" czimzett vendéglő éttermében folyt le számos talpra esett pohárköszöntések kíséretében. Először az elnök emelt paharat az egylet boldog és áldásos jövőjéért. A többek közt Kmethy István megválasztott egyleti jegyző szólalt fel s üdvözölte az egyletet s az ott jelen voltakat Nyíregyháza város nevében ; kiemelvén különösen azt, hogy Nyíregyháza városa, aki a szépnek és nemesnek mindig lángoló barátja volt, ma is örömmel látja vendégeiül a szabolcsmegyei közjegyzői egylet kezdeményezőit s csak örül azon, hogy az ő falai közt alakult meg amaz egylet, melytől a közügyek, a haza és a jegyzők csa*) Csiszár J. ur § frtnyi küldeményét, múltkori közlésünkbe* tévesen jeleztük; mert nz nem ezen fél évre; de A múlt fél érre eső dij volt, ládjai annyi jót, és nemest várnak. Erre azután az elnök válaszolt lelkes és meleg szavakban ; kiemelvén Nyíregyháza város igaz és hü polgári érzületét és hazaszeretetét,miknek oly sok szép jeleit adá a múltban, jelenben,adandja a jövőben is minden bizonynyal. Szólt még Nagy Kálmán jegyző ur oly fenkölt és érzésteljes hangon, a minő beszéddel ritka hasonló körben lehet találkozni. Mig végre az ebédnek vége lett s a kedves vendégek egyrésze haza utazott, más része pedig a színházi előadásig a városba és a közzel bujtosra ment ki. Kisérje az egylet működését az Isteni Gondviselés örködő figyelme s adjon erőt kitartást és lelkesedést e megye községi jegyzőibe, hogy a szép eszmét, a megyei jegyzői egyletet mielőbb virágzó álláspontra emeljék. Reméljük, hogy ajövő hó 15-ig összejövendő hasonló gyűlés oly népes leend, hogy a városház kisterme nem lesz képes befogadni őket. Úgy is legyen, mert csak egyetértés és összetartás tesz nagygyá boldoggá minden egyletet! A gyűlés idejéről minden egyes községi jegyző ur külön meghívók által fog értesittetni. (Egy különös lizitiindér. B. Sz. Mihály) Egy öreg asszony a kin elmezavarjelei mutatkoztak, majd halálra ijesztő akutra menő asszonyokat, majd az egyik majd a másik kútba találták nyakig lemerülve, különös hangon dúdolva, majd brekegve ümmögött mint a béka, majd ruczaként hápogott; sőt a mi több, egyszer kis másfél éves unokáját is levitte magával, és vele együtt nyakig lemerült a viz alá, s úgy pislogott fölfelé. Mikorra felhúzták őket, majd mind a ketten megvoltak fagyva. De más nap már ismét egy más kutban ült, igy majd az egész város kutjait megülte. — Pctnelinzán közelebb valami Boczkó nevű egyén, feleségével egyetértve megdöglött lovának egyrészét felolvasztva, azt disznózsírral vegyitette, úgy hogy háromnegyed lózsir volt az eladásra szánt zsírban. Egy ottani suszter azonban,kinek feltűnt a volt zsír sárgasága, feljelentette ezen esetet a j. orvosnak, ki a nyirbaktai gyógytárba adta be a gyanús zsirtmegvizsgálatvégett.Kitűnt, hogy az eladásra szánt zsír jómennyiségü lőzsirral van vegyítve. Ezen eset Petneházán köztudomásra jutva, roppant megütközést keltett, annyira, hogy Boczkó uram, ki tehetős enber a munka időben bár kétszeres árt igér egyetlen munkáskézt sem kap Petneházán. Helyesen ! — Mikor (erem a sok népdal ? A háború és mozgósítás hírére, mint a gomba, terem a sok népdal. Megyénkben is több uj népdalt hallani, melyet útra kész derék legényeink, katonáink készítenek s éneklik el faluhosz- szant. Több ily népdalt olvastunk már, mutatványul közlünk egyet olvasóinkkal: „Édes anyám, mosd ki azt a lepedőt, Elhasználjuk, majd ha kell mint szemfedőt Betakarjuk azzal halottainkat, Kik elbuktak védelmezve hazánkat. Kedves babám jaj de kisirt a szemed ! Ne búslakodj, eszein a jó Istened ! Ha megyünk is, viszatérünk egy évre, Katonának háború az élete. Kedves szülém, édes apám és anyám, Ha vétettem, ne haragudjatok rám! Köszöntőm a falut, atyafiakat, Papot, rektort, no meg biró uramat!“ (—) Éljen Gyorgycvifs! Olyan mappát adott ki ez a jő madár, melyről kiderülvén, miszerint tartalmánál, felosztásánál és egész szerkezeténél fogva a helyességgel merőben ellenkezik. Ez ugyan nem uj hir már, de eléggé uj még mindig arra, hogy a szákférfiak és általában az illetők figyelmét ki ne kerülje. Hát biz úgy van az! Kutyából soha sem lesz szalonna. (—) Ez sem uj, bár eléggé szomorú. Zalamegye egyik pandúrja Biró Mihály a múlt hóban Arács és Balaton-Fured között három egyén által megtámadtatott s megöletett. A tettesek közül kettő férfi és egy kö- zépidejü nő volt. Még eddig szabadságukat élvezik. (—) Boldog viszonyok! A dadai középjárás több községében a lovak közt a roncsoló toroklobb jelentkezik. A pohár még nincs teli! (—) Tehát a lovak! Megdöbbenve kell értesülnünk szerte megyénkből, hogy a lótol- vajlások még soha sem voltak oly gyakoriak, mint most. Mi okozza ezt, nem tudjuk, de mindenesetre nem a jólét és bőség. Hiába! élni kell. Occasio facit furem ! (—) Ne szólj neki, csak ints neki, már is tudja.... Kutya jár a kertben, vagy többnyelvűségünket elárulandó; schon stinkt etwas in Dénemar.k ! Hogy is van csak! „Miután a jelen political viszonyok között a honvédség mózgósitásának szükségessége minden perezben előállhat, az elöljárók figyelmeztetnek, hogy a községükben lovaikat a jelzett § értelmében az elővezetésre és felavatásra minden perezben készen tartsák.“ Ez a parancs. És sokan ebből azt jósolják, hogy háború lesz! (—) Baranyamcgycben Viszló községben Belleváry Ferencz lelkészt 5 álarczos rabló megtámadta, s kirabolta. Pénzén, értékpapírjain kívül dupla fegyverét és levorverét is elvették. Hol van hát ? hol van ma a sze-